Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-24-25-16 / 300. szám

1999. december 24., péntek Karácsony ’99 9. oldal Harmincéves a salgótarjáni Liszt Ferenc Kamarakórus - A muzsika, az ének szeretete, élménye tartja össze őket Jó közösség: zeneileg, emberileg - Taps és uzsonna Első találkozásunkkor - mármint pár héttel ezelőtt, hiszen pódi­umon évek óta ismerősek -, a József Attila Művelődési Központ klubjában egy próbán már megragadott a közösség légköre. A komoly munka előtti ugratások, komoly és „komolytalan” be­szélgetések közben a segítő megjegyzések, önkritikus közbeszó­lások. A következő próbán a soron lévő koncertre való koncent­rálás volt a jellemző. A „kakasos”, azaz a református templom­ban a hideg ellenére is melegséget varázsoltak sokszínű, gazdag műsorukkal - karnagyuk, Gúthy Éva orgonán is kísért, szólót is énekelt, a másik szólista, Sólyom József és az egész kórus igazi élményt szerzett A koncert után az előtérben a forró teás, süte­ményes beszélgetésen a közönség találkozhatott az előadókkal. Mi a következő próbán válthattunk bővebben szót a kórusta­gokkal és ekkor ért egy-két meglepetés. Egy tréfálkozó megjegy­zésből kiderült, ez a koncert utáni uzsonna - a tapson kívül - a fizetségük, hogy az előző vidéki koncertjük útiköltségét saját maguk fizették; a próbalehetőségen kívül négy éve semmit nem kapnak ahhoz, hogy felléphessenek... A salgótarjáni Liszt Ferenc Kamarakórus 1969 őszén ala­kult, alapító karnagya Gúthy Éva. A kórus több hazai és nemzetközi fesztiválon vett részt. A Magyar Rádió Kórus­pódium műsorának rendszeres szereplője, több „Kiváló telje­sítményért” plakett, valamint „Művészeti díj” tulajdonosa. 1988-ban Budapesten, a nem­zetközi kórusversenyen II. he­lyezéstért el. 1989-ben a kórus részt vett Franciaországban Marius Constant: Emberi jogok című drámai oratóriumának ős­bemutatóján, amelyről lemez- felvétel készült. Repertoárju­kon több oratórium is szerepel: pl. Vivaldi: Glória, Bach: Mag­nificat, Haydn: Teremtés, Mo­zart: Koronázási mise, Honeg­ger: Jeanne d’Arc a máglyán és Ramirez csodálatos szerzemé­nye, a Misa Criolla, mellyel a kórus Spanyolországban is ha­talmas sikert aratott. Ehhez az 1996-os év dere­kán, a Liszt Ferenc jubileumi év kapcsán született értékelés­hez hozzá lehet tenni, hogy a hazánkban elérhető legmaga­sabb kórusminősítés birtokosai, sok-sok templomi hangverseny elismert szereplői, de fellépnek számos rendezvényen, kulturá­lis programon. Legutóbbi nagy élményük október közepén a váci kórustalálkozó volt, ame­lyet Bárdos Lajos születésének 100: évfordulója tiszteletére szerveztek.- A József Attila Művelődési Központban 1995-ig volt éves költségvetésünk, 600 ezer fo­rint körüli összeg. Ebből fedez­hettük az utazásokat, a rádió- felvétel, a hangversenyek, az évadzáró vacsora, a kottavásár­lás, a tiszteletdíjak költségeit. Azóta ez megszűnt...- Miből él a kórus? ' -Mit mondjak? Azt, hogy vegetálunk, vagy azt, hogy lel­kesedésből, a műltunk, az egy­más iránti tisztelet, szeretet tart fönt bennünket?- És valami bevétel vagy szponzori segítség?- Ilyen nincs. A vasárnapi koncertünk alatt összegyűlt pénzadományokat - mint más­kor is - a templom felújítására ajánlottuk fel. Az van, amit sa­ját magunk meg tudunk szer­vezni, vagy a zsebünkbe kell nyúlni egy-egy utazáskor. A kunyeráláshoz nem értek...- És most, a 30. évforduló tá­ján hogyan ünnepelnek?- A pénzügyi kilátástalanság ellenére lehet, hogy mégis lesz egy jubileumot ünneplő rádió- felvételünk a jövő év elején - ehhez balassagyarmati segítsé­get kapunk Ember Csaba jóvol­tából, aki mint szakmailag is il­letékes, átérzi a helyzetünket. Jómagam elfogultság nélkül mondhatom: a hangzás, a gon­dolkodás szempontjából és em­berileg is együtt van a kórus, a régiek és az újak egyaránt. Ha mindenki egyszerre itt tudna lenni, jelenleg 10 alt, 9 szoprán, 5 basszus és 3 tenor alkotja az együttest. Próba előtt és próba után szakítottunk időt kisebb be­szélgetésekre; olyan tagokat si­került elérni, akik éppen nem siettek buszhoz, családhoz. Egy csokomyi a pillanatfelvétel­szerű bemutatkozásokból. Skoda Ferenc: 1983 óta éne­kelek. Amióta az eszemet tu­dom, mindenem volt az ének - jókedvemben, bánatomban, már a zeneóvodában kezdődött. Postai alkalmazott vagyok, a zenén kívül egyetlen hobbim sincs, talán a kertészkedés. A közös éneklés élményét semmi sem pótolja. Példaképem se volt, kiválasztott eszmém se, favorizált számaim sincsenek. A jó zene kell! Csehány Lászlóné: Zagyva­rónán tanítok éneket. Nem va­gyok tősgyökeres salgótarjáni, 1978-ban kerültem ide. Gúthy Éva volt a szakfelügyelőm, tud­tam a kórusról, de amíg kicsik voltak a gyerekeim, nem csat­lakoztam. Jó ez a közösség - zeneileg, emberileg is. Ked­venceket nehéz mondani - a Liszt-műveket szeretem, Thomson: Alleluja című művét még kiemelném. Kapás Tünde: A Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár zenei részlegénél dolgozom. Tíz éve énekelek itt, nagy örömmel. A kedvencem? Talán egy Rimsz- kij -Korszakov-mű. Horváth Ildikó: 1984-től va­gyok a közösség tagja. Hivatá­sos gyám vagyok „civilben”, közel 100 gyerek sorsát igyek­szem segíteni. Ugyanezt mondja Zoltánná Szakái Tünde, aki öt évvel ké­sőbb, tíz esztendeje kezdett énekelni és amúgy OTP-dol- gozó. A régi tagok közül nem sikerült beszélni a szólista Só­lyom Józseffel, Takácsné Édes Katalinnal, akit a kórus egyik motorjának tartanak, Durnik Józseffel és Esztergomi Antallal többek között. Bocsi András rendőr is munkába sietett próba után, ő korábban a fő­kapitány kamarakőrusában énekelt, egy éve jár ide pró­bákra. Van a városnak egy nem­zetközileg is jegyzett, kitűnő kamarakórusa. A tagjai, ami­kor az együttesről beszéltek, a pénzt sosem emlegették, talán csak a váci kórustalálkozó kapcsán, ahová a többi kórust felépülésük, városuk „dele­gálta”, ők pedig csak a maguk erejéből jutottak el. Köztudott dolog, a szpon­zorok némelyike iskolákat támogat, a gyermekközössé­gek művészeti tevékenységét, olyan csoportokat, amelyek­hez esetleg személyes szálak is fűzik, segítik a sportot, a dixieland-fesztivált, szívük joga, a saját pénzük. De azért a város komolyzenei életében egyik legsikeresebb együttes számára is juthatna valami támogatás . . . Nem csupán azért, mert harmincéves ... Nem csupán azért, mert már sok esztendeje a kará­csony előtti koncertjük Salgó­tarján egyik legértékesebb zenei eseménye. Talán, a harmincadik évforduló tiszte­letére a kultúra e kis szeg­mensére pár forintot juttat­hatna a város is! G. Kiss Magdolna Kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánunk! id. Pieter Bruegel: Téli táj korcsolyázókkal és madárcsapdával Ne félj, hogy ránk csak a rosszkedvűnk marad! Ha nyarunkat a télidő ellepi, S jég temeti a folyó édes vizét, Együtt fogjuk a tüzet megmenteni, S megőrizni életünk melegét. Nationale-Nederlanden (A. Graf: Töredék) Magyarországi Biztosító Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents