Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)
1999-12-24-25-16 / 300. szám
1999. december 24., péntek Karácsony ’99 5. oldal Három mise Számos népének szövege tartalmazza a szent karácsony szavakat; a karácsonyi énekek mindegyike felcsendül ilyenkor a keresztények templomaiban. Az adventi várakozás utolsó percei a „karácsony vigíliája” idejére eső idők. December 24-én napközben még adventi szentmisét mond a pap, violaszín miseruhában, ám éjfélre egészen más lesz a római katolikus templomok fénye, varázsa, hangulata. A feldíszített fenyőfák apró fényei, az oltár előtt elhelyezett betlehemi jászol figurái már sugározzák a nagy eseményt: „A kis Jézus megszületett, örvendjünk! A miseruha fehér színűre cserélődik, végig az egész^ karácsonyi ünnepkörben. A karácsonyi liturgia sajátossága a három mise; történeti gyökerét Jeruzsálembe vezethetjük vissza. Az őskeresztény hitközösség éjjel is tartott egy istentiszteletet a betlehemi barlangban, ahol az „Ige testté lett.” Hazafelé menet a város szélén lévő „feltámadás templomában” is volt ünnepélyes szertartás, az ideje hajnalra tehető. Ezt a misét a „pásztorok miséje” elnevezéssel ismerjük. A harmadik mise már a karácsony első napjának ünnepi miséje volt. Az éjféli mise a római katolikus szertartású templomokban ma szinte elmaradhatatlan. Még a legeldugottabb kápolnákban is megtartják, ha egy pap több templomot lát el, akkor megfelelő időbeosztással vehetnek részt a hívek a szertartáson. (Csak példaként említjük az idei Somoskőújfalui szentmisét, ahol este 10 órakor, a salgótarjáni forgáchtelepi kápolnában pedig már este fél hétkor csendül fel a „Mennyből az angyal”.) Tudvalévő, hogy Jézus születésének dátumára sehol az evangéliumokban és az egész Újszövetségben nincs utalás, így felvetődik a kérdés: miért most ünnepük a keresztények szerte a világon ezt a kedves, szeretetteljes születésnapot? Nos, a válasz egyszerű. Rómában a IV. század derekán vezették be a szép ünnepnapot, mégpedig a pogányok napistenének ünnepét tették meg a keresztények Jézus születésnapjává. Azóta ismert a karácsonyi három mise: az éjféli jelképezi az Úr testi születését, a pásztoroké a lelki születést, míg az ünnepnap - december 25-én reggel - szentmiséje Krisztus örök születését, megjelenését és köztünk létét jelképezi. A betlehemi jászol felállítása - a három királyok jelképes szobraival -, valamint a pásztorjátékok, betlehe- mes falusi szokások sokfelé ma is divatban vannak, sőt egyre több helyen a fent leírt hármas miserend is létezik. Vízkeresztig minden katolikus szentmisén felcsendül a karácsonyi glória dallama és szövege: „Dicsőség, mennyben az Istennek.... békesség földön az embernek! ” Ámen! (deák) Apja alighogy visszaért az éjféli miséről már szalajtották is a bábaasszonyért Született december 25-én, Mátrakeresztesen 1933 decemberében Nyíresi Bertalan és Király Julianna negyedik gyermeküket várták a mátrakeresztesi kis falucskában. A napok teltek, aztán karácsony napjának hajnalán felsírt az újszülött, aki a keresztségben a Bertalan nevet kapta. Azóta eltelt hatvanhat év, hatvanhat karácsony: volt közötte olyan is, amely magán viselte a háború bélyegét. Ennyi év távlatából tekintve azonban mégis azt mondja Berci bácsi: annak is megvolt a hangulata.- Akkoriban még nem volt ám aszfaltozott út, csak erdei utakon lehetett eljutni a szomszédos településekre- emlékezik Nyíresi Bertalan. - Azon a karácsonyon apámék lementek Tarra az éjféli misére, de anyám nagyon ráparancsolt: igyekezzen haza, mert úgy érzi, nemsokára itt az idő. Akkoriban még nem a kórházban szültek az asszonyok, már az is szerencsének számított, ha bába volt a faluban - úgy mint nálunk. Éppen hogy visszaért apám, már szalajtották is a bábáért, úgyhogy december 25- én, karácsony napján születtem meg negyedik gyerekként.- Milyenek voltak a régi karácsonyok?-Szépek: akkoriban a gyerekek eljártak karácsony böjtjének estéjén kántálni a házakhoz. 8-10 gyerek összeállt, énekeltük a „Mennyből az angyalt”. Kaptunk érte süteményt, mézes diót, de volt olyan is, hogy kikiabáltak: hányán vagytok? A válasz után pedig „no, annyi felé szaladjatok”. Már régen is úgy volt, hogy a jómódúak nem voltak olyan adakozók. Amíg kicsik voltunk, mindig a szülők díszítették fel a fát, alárakták az ajándékokat, mintha tényleg a Jézuska hozta volna. Minden karácsonykor kaptam egy pár sárga csizmát - mosolyog Berci bácsi -de a következő karácsonyig mindig szétrúgtam. Aztán emlegeti, hogy ilyenkor kaptak narancsot, fügét, szentjánoskenyeret, de még ennek is nagyon tudtak örülni.- Nem ilyenek voltak ám még akkor itt a házak - mutat körbe a falun. -Zsúptetősek, búbos kemencések, rakott masinásak, szinte mindegyikben fészekalja gyerek: volt olyan ház, ahol 10—11 -et számolhattak.- Mi volt a szokásos karácsonyi étel akkoriban ?- Karácsony böjtjén savanyú bab, mákos tészta, túrós lepény, alma. Mindenből karácsonyi morzsát tettünk félre, mert azt tartotta a hiedelem, hogy hasznos orvosság a beteg jószág bajára. Aznap mentünk az éjféli misére, ki Tarra, ki Hasznosra, ki pedig Szentimrére, mert itt csak a háború után épült meg a templom: a valamikori vadász- kastélyt alakították át. Anyám sokszor emlegette, amikor a patakokon mentünk át, hogy a novemberi esküvőkön, amikor mentek a tari templomba, a vőlegények a hátukon vitték át a menyasszonyokat a megáradt patakokon. Karácsony másnapjára már leölték a hízót mindenütt, akkoriban csak ünnepnapkor került hús az asztalra.- Melyik karácsony volt a legemlékezetesebb ?- Az 1944-es: a házunkat szétlőtték, így a nagybátyáméknál húzódtunk meg. Karácsony böjtjén már csendesedett a háború, jöttek az oroszok Gyöngyös felől lóval, kocsival, gyalog. Áz egyik kocsiderékban sebesült katona feküdt. Mi, gyerekek, az ágyban kucorod- tunk össze, innen parancsolt ki bennünket az orosz tiszt: kellett az ágy a sebesültnek. A tehenet is át kellett vinni a szomszédba, mert kellett a hely az istállóban a lovaknak. Nem sokkal az oroszok érkezése előtt hajtották el előttünk a birkanyájat, egy lesántult birkát ott hagytak a pásztorok. Apám meg a nagybátyám „lekapta róla a bekecset”, finom birkapaprikást főztek belőle. Az oroszok kerítettek egy kis bort, úgyhogy együtt, szépen, csendben ünnepeltük a karácsonyt. Aztán mesélt arról, hogy jóformán négy osztályt tudott kijárni rendesen: a háború erre is rányomta bélyegét, hiszen a németek a lovakat kötötték be az iskolába, a padokat pedig eltüzelték. A gyerekeknek a kocsmában tartották meg az órákat, így aztán szép lassan csak kijárta a nyolc osztályt. Apja vadőr volt akkoriban, Hidegkúton laktak, jó óra járásra Keresztestől. Sokat hiányzott, mert dolgozni kellett. Későn, 1961-ben házasodott meg: édesanyja mindig azt mondogatta, előbb a lányok menjenek féijhez, ők pedig négyen voltak. 28 évesen vette feleségül a nála kilenc évvel fiatalabb Margit asszonyt. Egy gyermekük született, mint mondja, azért, mert azt gondolták, talán jobb, ha kisebb a család. Fiuk azonban másként vélekedik, hiszen három unokával is megörvendeztették szüleiket.-Mondják is az unokáim, nagyapa, de érdekes, hogy neked pont karácsonykor van a szülina- pod! De ezek a karácsonyok már mások: a régi szokások lassan elmaradtak, inkább odahaza, szűk családi körben ünnepel mindenki. Pedig szép volt az: olyankor ösz- szejöttek a rokonok, szomszédok, kártyázgattak, beszélgetéssel múlatták az időt, majd együtt indultak az éjféli misére. Ma meg már csak vendégségkor, lakodalomban, vagy éppen temetéskor találkoznak egymással a nagy család tagjai. Hiába, változnak az idők... Hegedűs Erzsébet Nyíresi Bertalan régi karácsonyokra is emlékezik Nem a pénztárca vastagságától függ az öröm mértéke - Ilyenkor együtt a család Mi kerül a fa alá? Utolsó percig titok A karácsonyi ajándékvásár nemcsak sok utánjárást, fáradtságot jelent, míg megtaláljuk azt, amit szeretnénk, hanem örömet is. Az ajándék nem kizárólag a pénztárca vastagságától függ. Egy régen várt kis kívánság teljesítése is kiválthat nagy, tartós örömöt. Összeállításunk az ünnepi készülődést, az ajándékvásárlás izgalmát próbálta meg mozaikszerűen rögzíteni.- A szokásos ajándékok kerülnek majd a fa alá. Szeretek ajándékozni, de értelmesen. Ezért olyant veszek, ami a megajándékozottnak és nekem is tetszik. Hogy hányán szerepelnek az ajándékvásárlási listán? - ismétli a kérdést, majd így folytatja Maczákné Alapi Tünde, a pásztói, kedvelt méteráruüzlet vezetője. — A szűk családi kör, a gyerekek, az unokahúgaim, vagyunk vagy tizen. Minden évben megfogadom, hogy augusztusban vagy szeptemberben, ha olyat látok, akkor személyre szólóan elkezdem megvásárolni az ajándékokat. Eddig még nem sikerült. Az utolsó héten kerül erre a sor. Kedves vásárlóim között is lesz, aki december 24-én jön ajándékot vásárolni. Menü a szentestén — Gazdag, vagy szerény ajándék kerül a fa alá?- Kislányom és kisfiam nincsenek arra rászoktatva, hogy nagy ajándék legyen. Nekik mindegy, csak örömet okozzon. Egyébként, ami szükséges, azt megkapják, de nem azt, amit a szemük- szájuk megkíván. Jóval az ünnepek előtt esténként megbeszéltük, kinek mit tudnánk venni. A hatéves kislányom, Csilla, segített abban, hogy megleljem, minek örül legjobban unoka- testvére. Ilyenkor szóba kerül, hogy mi mibe kerül? Fiamnak is mondtam, nem biztos, hogy azt kapod, amit kértél, ami ne tán drága. Jómagam a kis értékűnek ugyanúgy tudok örülni, mint a nagyobbnak.- Mi kerül az ünnepi asztalra ?- A szentestét anyuká- méknál töltjük. A halászlé mellett lesz gomba, alma, dió. Az egyik almát annyi gerezdre vágjuk, ahányan körülüljük az asztalt, hogy mindig visszataláljunk a családi fészekbe. Két éve valahol hallottam ezt a mondást. Anyukám nekünk is süt kakaós, gesztenyés, diós bejglit. Nálunk a diós a menő. Szakítunk időt férjem testvéreinek meglátogatására, szabadidőnkben pedig pihenünk. Pihentető szabadidő-Ugyanolyan karácsonyunk lesz, mint tavaly. Nagy ajándékot sem nekem, sem férjemnek nem veszek, mert havonta 30 ezer forintot kell törlesztenünk. Ez jövő év augusztusáig tart. Addig mindenre kevés jut. Ne haragudjon, nem árulom el, mit veszek a férjemnek, csupán annyit mondhatok, hogy szeret olvasni. A neki szánt ajándék az utolsó percig az én titkom marad. Szentestén férjemmel együtt díszítjük fel a fát. Gyermekünk nincs. Az ünnepi vacsora lencseleves és valószínűleg hal lesz. A süteményt, a bejglit édesanyámnál rendeltük meg. Az ünnepekben meglátogatjuk szüleinket, testvéreinket. Csak édesanyámnak és anyósomnak vettünk ajándékot férjemmel együtt. Szabadidőnket pihenéssel töltjük - avat be karácsonyi ünnepekre való készülődésébe és programjába Kucsik Ervinné, a Salkon Konfekcióipari Rt. salgótarjáni telepének dolgozója, aki 13 éve szakképzett varrónő és másfél éve dolgozik itt. Amire pénz jutott- Szoba magasságú karácsonyfát állítunk, ebből a jövőben sem engedünk, akármilyen is lesz anyagi helyzetünk. A tavalyinál szegényebb lesz az idei karácsonyunk, kisebb és kevesebb értékű ajándék kerül a fa alá. Az ajándékvásárlásra fordítható nagyobb összeget elvitte a tavalyinál magasabb rezsi, a drágább villany, gáz, víz stb. Pedig én is szeretek ajándékozni. Ismerem férjem és lányaim igényeit, kívánságait. Meglepetésként azt választottam ki, amire jutott pénz. Én sem tudom, mit kapok. Eddigi gyakorlatnak megfelelően bizonyos illatszerekre számítok, a férjem pedig hadd tudja meg a szentestén. A karácsonyi ünnepeket itthon töltjük. Az ünnepi vacsora halászlé és töltött pulyka lesz. Az ünnep első napján együtt ebédelünk, másnap együtt lesznek a testvérek, meglátogatjuk az egyetlen élő nagymamát is - ismerteti karácsonyi programjukat Szappan Gáborné, a pásztói Tittel Pál kollégium titkára, aki havonta 2-3 ezer forintot költ gyógyszerre.- Jól érzem itt magam, megtaláltam számításomat - kezdjük a beszélgetést Furák Oszkáméval, a Salkon Konfekcióipari Rt. salgótarjáni varrodájában.- A 18 éves lányomnak, a 15 és nyolcéves fiaimnak a nagymamák segítségével a férjem karácsonyi ajándékként egy hifi-tornyot vásárolt. Ugyanis én nem érek rá a városba beugrani. Nem tudom, hogy engem mivel lepnek meg. Régi vágyam egy olajsütő, amit mostanában elég gyakran hangoztatok. A férjemnek szánt ajándékot a karácsony hetében veszem meg. Nagy zenerajongó. Biztos valami lemezt kap. Együtt az éjféli misére- Mi lesz az ünnepi menü?-A gyerekekkel együtt feldíszített fa után kerül sor az ünnepi étekre. Savanyúkáposzta- leves, aszalt gomba és hal lesz. Az éjféli misére is együtt megyünk. Gyerekeink nagyon sok örömet okoznak és sokat segítenek. A két ünnep alatt anyuka is benéz majd hozzánk.- Gazdagabb, vagy szegényebb az idei karácsonyuk?- Gazdagabb, mivel nőtt az idei keresetünk. A nagymamák is több pénzt adtak vásárlásra mint korábban - mondja Furák Oszkámé, aki a szomszédos szlovákiai Csákányházáról jár négy éve a Salkonba dolgozni. Férjét géplakatosként a füleki javítóban foglalkoztatják. V. K. A hit ajándéka Sok szervezet versenyez a világon abban, melyikük tudja legalább karácsony táján megajándékozni az emberiséget azzal, amit a legjobbnak tart. Nálunk a Mikulás körüli napok és a Jézuska-várás idején főleg a gyermekeknek, betegeknek, öregeknek kedveskednek a jólelkű rendezők. Mindegyikük tettének közös nevezője az örömszerzés szándéka. A világi szervezet főleg anyagiakra gondol. A lelki vigasz az egyházakra jellemző. Tapasztalati tény, hogy ma az emberiség nagyobbik része az egész világon az anyagi és testi örömöket helyezi előtérbe. A hit ajándékával bizony egyre kevesebben rendelkeznek, amelyet vagy még nem kaptak meg, vagy azt tudatosan elutasították. A hit ajándéka nélkül, ha még anyagiakban is nélkülöznek, életük értelmetlenné válik. Lehetne ezen segíteni? Balassagyarmaton, a „ Civi- tas Fortissimá” -ban, a főplébánia kanonok plébánosa igyekszik a rászorulókon segíteni. Az adventi időszakot használja fel arra, hogy kellő útbaigazítást adjon. Mondanivalójának röplapokon is hirdetett anyagát ma már kapkodva keresi a rorátékon, a mellékoltárokon, a lelkiekben megmozdult érdeklődő sereg. Az értelmes hallgatóságot úgy tűnik megfogták a logikára épült igazságok és maguk mesélik, hogy számtalan eddig nem hallott problémákra kapnak választ zavaros lelkivilágukban. Velük elbeszélgetve csillogó örömet vélek látni szemükben és odaillő válaszokat hallhatok kérdéseimre. Nagy öröm ez számomra. Jól fogalmazzák meg az ember célját és hisznek egy más, egy új világban, amelynek elérése akkor lehetséges, ha ezen a földön szeretjük egymást. Csak a szeretet tudja megakadályozni a háborúkat, a terrorcselekményeket, a kizsákmányolást, ez tudja biztosítani a békés családi életet. Nem beszélnek sokat, de a lényeget mindegyikük ismeri már. Még egy kérdést szeretnék feltenni, de ingadozók magamban is. Végül felteszem: -Mi garantálja azt, hogy boldog világ következik halálunk után, ha tényleg a szeretetben fogunk élni ezután embertársainkkal?-Egy pillanatra sem kételkedem már, hogy létezik a világ Teremtője, Fenntartója, aki szerétéiből engedett megszületnem és adott szabad akaratot, amellyel ezután másként fogok bánni, - kaptam a választ.-Az Istenre gondol? - kérdeztem. - Természetesen, csak Rá! Én ezt nem szégyellem másnak is elmondani .:. Meghajoltam a kérdezett előtt és lassan tovább mentem elgondolkodva. Lehetséges lenne, hogy a karácsony képes megváltoztatni a megkeseredett ember szívét?- Igen! - válaszolta bensőm . - Továbbra is bízni fogok benne és ő továbbra is megsegít! Kamarás József Balassagyarmat
