Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-23 / 299. szám

2. oldal Balassagyarmat Es Térsége 1999. december 23., csütörtök Új iskolabútorok Drégelypalánk - A községben ma délután hattól tartják a ka­rácsonyi ünnepséget a műve­lődési házban, az általános is­kolában azonban már járt a Jé­zuska. Az iskolabarát önkor­mányzatnak köszönhetően ugyanis 700 ezer forint értékű iskolabútort, székeket, pado­kat, iskolai táblákat és egy új színes televíziót is kaptak a di­ákok, pályázaton nyert 100 ezer forintjukat pedig kipó­tolva egy új számítógéphez is hozzájutottak. Közmeghallgatás beszámolóval Csitár az elkövetkező egy-két év­ben valószínű, hogy forráshiá­nyos település marad. Jövőre öt­millió forint hiánnyal számolnak. Mindössze 27 millió forintból gazdálkodik a csatolt településré­szével, Nógrádgárdonnyal együtt a község. A napokban tartott falu­gyűlésen Huszár Ferenc polgár- mester beszámolt arról, hogy a ter­vezett útfelújítások elmaradtak, mivel a hulladéklerakó két év fej­Kistérségi ajánló Balassagyarmat kistérségé­ről jelentetett meg idegen- forgalmi ajánlót a város tér­ségfejlesztési alapítványa. A gazdagon illusztrált füzet a szandaitól a drégelyi várig sok látnivalót kínál, s a jákoti búcsútól a nemzetközi mu­zsikustáborig számos prog­ramra hívja fel a figyelmet. .? Kiadásához a legnagyobb segítséget a Közép-dunavi­déki Regionális Idegenfor­galmi Bizottság nyújtotta. lesztési keretét viszi el. Kisebb-na- gyobb változások azonban voltak: előtetőt és új hűtőkamrát kapott a ravatalozó, a működés alapvető fel­tételeit biztosíthatták az óvodának és az idősek napközi otthonának is. A közmeghallgatással egybekö­tött költségvetési beszámolón mu­tatták be id. Zólyomi József Csi- tárról szóló könyvét, és az abban már megjelent új falucímert és a község zászlóját is. téel Millenniumi készülődés Vadkertre várják Szörényi Leventét Érsekvadkert önkormány­zata eredményesen szerepelt a millenniumi iroda által meghirdetett pályázatokon, két rendezvényükhöz így már biztos a támogatás. Nógrádi Lászlótól, Érsekvad­kert polgármesterétől megtudtuk, hogy jövőre mind az augusztus 20-i, mind pedig a november 26-ra tervezett „Millenniumi búcsú Ér- sekvadkerten” eseménysorozathoz központi forrást nyertek. A telepü­lés két iskolája, a Petőfi Sándor Általános Iskola, valamint a Szent Erzsébet Katolikus Általános Is­kola diákjaiból szervezett csoport 2000. augusztus 19-én színre viszi az „István a király” rockoperát. Csáthy Tamás tanár úr vezetésé­vel már elkezdődtek a próbák és esélyük van arra, hogy az előadás díszvendégei között ott lesz majd a rockopera szerzője, Szörényi Levente is. Érsekvadkert másik, támoga­tott rendezvénye az egyházkö­zség, valamint a falu templomá­nak védőszentjéhez, Szent And­ráshoz kapcsolódig Szent And­rás havának utols|hyasámapján millenniumi zászlójögadására és szentelésére készünk, s erre az alkalomra szeretné»’- külső for­rásokat felhasználva - a kultúr- házat is felújítani. A búcsúnapra számos rendezvénnyel készülnek a településen. Hannovertől az Ipoly völgyéig - Számos pályázat nyertese a Palóc Gazda Fémzárolt vetöburgonya Patvarcról Balassagyarmat, Szécsény és Rétság térségét jelentős burgo­nyatermelő helyekként tartják nyilván. De lehet-e önmagában jövedelmező vállalkozás a krumplitermesztés? A gyakorlatilag háztáji gazdaságnak tekinthető falusi portákon legtöbbször föl sem teszik a kérdést. Bántja a szemüket az, ha nincs termés a földben, így megművelik, mindegy mibe kerül. A földművelés jövedelmezőségére azonban ha elvétve is, találunk példát. Ilyet láttunk Patvarcon, a Palóc Gazda háza táján is. Burgonyatermesztési tradí­ciók ide vagy oda, az utóbbi egy évtizedben nem tudtak fémzárolható vetőburgonyát előállítani a nógrádi termesz­tők. A két éve alakult patvarci Palóc Gazda Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft.- nek azonban ez most sikerült. A társaság tulajdonosa ezt a pénzügyi eredményeiktől is többre tartja. Pincéjében 12 millió forint értékű, saját fémzárolt ültetnivaló vár a ta­vaszi értékesítésre, s számára ez nem csupán a jövő évi termés alapját jelenti, de ko­moly szakmai sikerként is el­könyvelhetik a magas minő­ségi normáknak való megfe­lelést. S hogy miként érték ezt el? Megfelelő nagyságú termőte­rülettel, nagyfokú gépesített­séggel, a talaj tápanyagtar­talmának biztosításával, nö­vényvédelemmel, s azzal, hogy mindent időben végez­tek el, hogy csak a legfonto­sabbakat említsük. A recept persze nem ennyire egyszerű. Mindehhez pénzre is szükség van. S ha abból nincs elég, akkor a teendő: pályázni, pá­lyázni és pályázni. Emellett pedig integrátorokkal, s a legnagyobb gépkereskedők­kel egyezkedni. Patvarcon legalábbis ez is hozzájárult a sikerhez. A területfejlesztési tanács az agrár-többlettámogatási, il­letve a vidékfejlesztési célelő­csénytől Szügyig több tele­pülés határában is végeztet­nek talaj művelést, a szántás­tól az aratásig, sőt a ter­ményszállításig széles a szolgáltatási skála. Az őr­halmi mezőgazdasági szö­vetkezet nehéz helyzetbe ke­rülését követően annyi mun­lamint a győri Vektor Rt. ré­vén pedig kedvező finanszí­rozási konstrukciót biztosí­tottak a hiányzó összeg elő­teremtésére. Forgács Ákos hét év megtérülési idővel számol, s úgy tűnik, hogy az eredményeik igazolják is a számításait. A nyugati termelők is az olyan típusokat keresik mint amilyenek a patvarci portán állnak irányzatból tavaly 10 millió, idén pedig 13 millió forinttal támogatta a Palóc Gazda Kft. fejlesztéseit. Forgács Ákos családi vállalkozása mintaér­tékű farmergazdaság, amely világszínvonalú gépparkkal rendelkezik. A tulajdonos alig egy hónapja a hannoveri mezőgazdasági gépkiállítá­son nyugtázhatta, azokat a típusokat keresik a nyugati termelők is, amelyek a pat­varci portán állnak. A Palóc Gazdával Szé­kával látják el őket, hogy va­lószínűleg még az ünnepeket is munkával fogják tölteni. A kárpótlás során szerzett 40 hektárnyi földjük művelésé­vel indult vállalkozás a gép- beszerzés normatív támoga­tásával, valamint a területfej­lesztési pénzek igénybevéte­lével 45-50 százalékos ál­lami támogatást tudott ösz- szegyűjteni a gépparkjának kialakításához. A legna­gyobb hazai mezőgazdasági gépkereskedők, a KITE, va­Tavaly ugyanis 36 millió forint árbevételt értek el, idén 65 milliót, s további 12 millió forint értékű fémzárolt vetőburgonyát tárolnak a pincéjükben. A mezőgazda- sági termelő és szolgáltató társaság 11 fő foglalkoztatá­sára vállalt kötelezettséget. Most tizenöten vannak, s ha az év végi zárás a tervezett szerint alakul, további két munkatárs felvételére lesz lehetőségük. Tarnóczi László Karácsonyi ajándék Hugyag - A helyi általános iskolában szombaton tartot­ták a karácsonyi ünnepséget, ahol is a település minden ti­zennégy éven aluli diákját egy-egy szaloncukorcso­maggal ajándékozta meg az önkormányzat. A falu veze­tése ezt megelőzően az idő­seket, a többszörös véradó­kat, valamint az értelmi fo­gyatékosokat segítette aján­dékcsomaggal. Felértékelődött a balassagyarmati ipari park jelentősége / Áron alul nem adják A tervezett nettó 200 millió forintos költségen belül ma­radtak a balassagyarmati ipari park építői, ám a vá­rosnak ettől sokkal keve­sebbe került az új innovációs terület. Az ipari termelésre kialakított helyeket mára felértékelte a kompresszor­gyár megépítésének köze­ledte, s az eladásnál az ára­kat is ehhez szabják. Sinkó Géza, a Balassagyar­mati Ipari Park Kft. (BIP) ügyvezető igazgatója megerő­sítette, hogy a várakozásoknak megfelelően az amerikai-ja­pán vegyes vállalat, a DAS- CC Kft. balassagyarmati gyá­répítési munkálatainak előké­születével párhuzamosan fel­értékelődött az ipari park je­lentősége is. Az új Delphi cég beszállítói ugyanis előnyös helyzetbe jutnak azáltal, ha az ipari parkba települnek majd le. Az igénybe vehető ked­vezményeken túl ugyanis földrajzilag is kedvező helyze­tet teremt az, hogy a város nyugati kapujánál lévő ipari parkot egy szerviz úttal össze kívánják kötni a Szügyi út mentén megépülő kompresz- szorgyárral. Ugyanakkor a kompresz- szorgyár és az ipari park két külön dolog, még ha egymást erősítik is, fejtette ki Sinkó Géza. Az ipari park nyújtotta előnyök nyilván egy jobb gaz­dasági környezetet jelentenek a multik leányvállalatának, és helyzetbe hozzák annak a be­szállítóit is. A BIP pedig abból profitál, hogy megnövekedett az iparszerű működésre kiala­kított terület iránti kereslet. Sinkó Géza úgy látja, hogy hamarosan megszűnik Ma­gyarországon is az a rendszer, hogy az önkormányzatok a - elsősorban külföldi - tőke le­telepítése érdekében egy „alá- kínálási” versenybe rántják egymást. A BIP ugyan rugal­masan kezeli az ipari park te­rületének hasznosítását, a te­lephelyeknél bérleti jogosult­ságok, illetve tulajdonjogok átadását, ugyanakkor egy ér­tékesítési tárgyaláson a kiin­dulási árnak nem azt tekintik, mibe került ez az önkor­mányzatnak, hanem azt, mennyi a tényleges beépített érték. A gyarmati ipari park­nál ez egy hektárra vetítve, négyzetméterenként 1900 fo­rintot jelent. Mint ismert a teljes terület 13 hektár, ame­lyen tíz kis-, illetve közepes vállalkozás osztozhat. Az ipari park vezetése a további fejlesztésekről már többször egyeztetett Juhász Péterrel, Balassagyarmat polgármeste­rével. Tervbe vették a bőví­tést is, mindez annak függvé­nye, milyen áron tudják az októberben átadott területe­ket értékesíteni. A bevételből ugyanis további fejlesztések lehetségesek, persze az éssze­rűség határán belül. Ugyanis mindannyian egyetértenek abban, hogy az Ipoly-parti város arculatát nem szeretnék alapvetően megváltoztatni.-T. L.­Furcsa születésnap Magyarnándorban Harmincéves, bezárják? Magyarnándorban a na­pokban ünnepelték a műve­lődési ház átadásának har­mincadik évfordulóját. Az intézmény évtizedeken át meghatározó volt a telepü­lés, és a környező falvak éle­tében, mégis, éppen a jubi­leumi születésnap környé­kén vetődött fel a teljes leé­pítés gondolata. Daróczi Ferenc volt a nán- dori művelődési ház első, s Radácsi László az első függet­len igazgatója, őket dr. Kecs- keméthyné Sevidi Lilla, majd Bőgős Tamás követte ezen a poszton. Az 1971-ben alakult pávakörtől a ma is tevékeny Művelődési és Falufejlesztő Egyesületig (amely a megyé­ben először adott ki települési kalendáriumot) jól működő klubmozgalomnak, esemé­nyekkel teli könyvtári életnek adott otthont az intézmény. Az itt dolgozó népművelőknek, s mindazoknak, akik feladatot vállaltak rendezvények sikerre vitelében, múlhatatlan érde­meik vannak abban, hogy a te­lepülés neve és értékei széles körben ismertté váltak. Az utóbbi egy-másfél évti­zedben azonban a település pénzügyi lehetőségei romlot­tak, kultúrára, s magára a mű­velődési házra is egyre keve­sebb jutott. Magyamándor évek óta adósságot görget maga előtt, a település költ­ségvetését valamelyest az ön­hibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormány­zatoknak megítélt támogatás tartja egyensúlyban. Ä képviselő-testület leg­utóbb úgy döntött, hogy a művelődési ház gazdálkodá­sát átadja a polgármesteri hi­vatalnak. A községi könyvtá­rat összevonták az általános iskolai könyvtárral, a műve­lődési házas, valamint a könyvtári feladatok ellátására pedig immár összességében egy részmunkaidős takarító­nőt, §:jegy felsőfokú végzett­séggel nem rendelkező mun­katársát tudnak foglalkoz­tatni. A 2000. év nagy kér­dése lesz a folytatás. T. L. Körmenet a kapónkénál Ezer éve Mária oltalmába aján­lotta Magyarországot Szent Ist­ván, s most e felajánlás megújí­tása történt a hét végén Szandán. A hívek vasárnap délelőtt körme­nettel vonultak a káponkához, ahol Mária különös történetű szobrát őrzik, s amelyre most a Vagyóczky József plébános által megszentelt koronát, a Szent Ist- ván-i korona mását ráhelyezték. A népi vallásosság eme gyöngyszeme egy helybeli asz- szonynak Varga Jánosné Kis Veronának 1883-beli különös álmához kapcsolódik. A máig élő legenda szerint az álomlátó asszony előtt megjelent a ma­gyarok nagyasszonya, s azt kérte, hogy a terényi anyaegyház templomában méltatlan körül­mények közt őrzött, fából ké­szült, s megégett szobrát leg­alább a „kasznyi tetejére” tegye. Miután megtalálták a szobrot, egy ácslegény azt rendbe hozta, egy kőművesmester pedig ká- ponkát emelt annak, amelyet 1891-ben fölszenteltek. Kis Verona mai leszármazot­tai, a Balassagyarmatra települt Déska család, s a még távolabb élő szépunokák máig is ápolják ennek a régi történetnek az em­lékét. Balassagyarmati néprajz- kutatók pedig segédkeztek ab­ban, hogy a népi vallásosság ezen tárgyi emléke fennmarad­hasson. Mária koronáját a szent­endrei szabadtéri múzeum resta­urátora, Széles Miklós Zsolt nemrégiben felújította, jövőre pedig szeretnék a káponkát is jobb állapotba hozni. Zöldsportokról őrhalom - Remek kiad­ványt jelentetett meg a napokban az Ipoly-völgyi Lovas Diáksport Egyesü­let „Zöldsportok Őrha­lomban” címmel. A más­fél tucatnyi fotóval illuszt­rált vendégcsalogató tájé­koztat arról, hogy itt a lo­vaglás tananyag és kivilá­gított korcsolyapályát gondoznak. Szálláslehe­tőségeket kínál a faluban, túraajánlatokat pedig a környéken. A kiadvány a lovaglástól a kerékpáro­záson át a horgászatig ügyesen ötvözi az igénybe vehető szolgáltatásokat, s a még csak tervekben lé­tező dolgokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents