Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-22 / 298. szám

1999. december 22., szerda Hazai Körkép 5. oldal Döntött az Alkotmánybíróság Nem sért alaptörvényt a nyugdíjtörvény Marad a kisebb nyugdíj. Az Al­kotmánybíróság 8:3 arányban elutasította azokat az indítvá­nyokat, amelyek vitatták az idei nyugdíjemelés kiszámításának módját és mértékét. Három al­kotmánybíró - Czúcz Ottó, Kiss László és Bihari Mihály - sze­rint a kifogásolt törvénymódosí­tás alkotmánysértő, ezért azokat meg kellett volna semmisíteni. Az év eleje óta több indítvány is érkezett az Alkotmánybíróság­hoz a nyugdíjemelések ügyé­ben. Az idén a kormány módo­sította az előző ciklusban elfo­gadott nyugdíjtörvényt, amelyet több szervezet is alaptörvény-el­lenesnek vélt. Az MSZP, az SZDSZ, az MSZOSZ, a Nyug­díjasok Országos Képviselete, valamint a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szö­vetsége a szerzett jogok, a bizto­sítási elv sérelmére és a nyugdí­jasok egy részének hátrányos megkülönböztetésére hivatko­zott az alkotmánybírókhoz inté­zett beadványaikban. Senki sem szerzett jogosult­ságot meghatározott mértékű nyugdíjemelésre, ezért a nyug­díjtörvény módosítása nem sért szerzett jogokat, a szociá­lis szempontok érvényesülése érdekében tett változtatás mi­att nem sérült a biztosítási elv sem - tartalmazza az Alkot­mánybíróság ez évi utolsó dön­tése. A grémium nem ért egyet azzal, hogy a nyugdíjemelés differenciálása - a kisebb nyug­díjjal rendelkezők nagyobb, a magasabb nyugellátással bírók kevesebb emelést kaptak - hát­rányos megkülönböztetésként lenne értelmezhető. A testület döntése szerint a differenciálás az alkotmányban szabályozott pozitív diszkrimináció az ala­csony nyugdíjjal rendelkezők érdekében. Ezen túlmenően pedig az egyetlen alkalommal végrehajtott differenciált nyug­díjemelés nem eredményezheti a rendszer biztosítási és szociá­lis elemei közti arányok meg­bontását. Horváth Magdolna Januártól ismét lesz gyed A családok támogatására 2000. január 1-jétől ismét bevezetik a gyermekgondozási díjat (gyed), amit az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár (OEP) folyósít majd az igénylőknek. Az új ellátás a gyermek kétéves koráig, társada­lombiztosítási jogviszony alapján kérhető. Összegét a táppénzhez hasonlóan, keresetarányosán álla­pítják meg. Az OEP szakemberei szerint elegendő, ha az érintettek az ünnepek után, január első heté­ben nyújtják be az igényléseket. Ki jogosult a gyedre? Az anya abban az esetben, ha a szülést, az apa pedig akkor, ha az igénybejelentést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt. Feltétel az is, hogy a gyermeket a saját háztar­tásukban neveljék. A vér szerinti szülő helyett igénylő lehet a szü­lővel együtt élő házastárs, gyám, illetve az örökbefogadó. A 180 napos biztosítási időbe beszámít a munkaviszony idején túl a biz­tosítás megszűnését követő táp­pénz, a baleseti táppénz, a ter­hességi gyermekágyi segély fo­lyósításának ideje és az egy év­nél hosszabb, nappali tagozatos, felsőfokú tanulmányok ideje. Mekkora a gyed összege? Az igényjogosult keresetének 70 százaléka, de legfeljebb a igény- bevétel első napján érvényes mi­nimálbér (jövőre 25 500 forint) duplája. A gyedet az adott mun­kahely a bérfizetés napján, vagy a megyei egészségbiztosítási pénztár az esedékességet követő hónap 10-én folyósítja. Hol és hogyan kell az igényt bejelenteni? A munkáltatónál kell az igényt benyújtani. Erre a célra külön nyomtatvány készült: „Igénybe­jelentés gyermekgondozási díj­ra” fejléccel. A munkáltatónak ehhez foglalkoztatói igazolást kell mellékelnie, mielőtt továb­bítja az igénylést az egészség- biztosítási pénztárhoz. Munka­nélküli-ellátásban részesülők a munkaügyi központokban kér­hetik az ellátást, míg más ese­tekben a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz fordulhatnak az igénylők. A be­jelentéshez szükség van a gyer­mek eredeti születési anyaköny­vi kivonatára. A gyed igénybevé­telének idejére fizetés nélküli szabadságot kell kivenni. Mikor nem folyósítható a gyed? Ha a jogosult bármilyen jogvi­szonyban munkát végez. Kivé­telt képez a szerzői jog védelme alá eső alkotásért folyósított dí­jazás. Nem adható gyed azok­nak sem, akik bölcsődébe adják be gyermeküket. A gyes átváltása gyedre 2000. január 1-jétől a gyermek- gondozási segélyt (gyest) gyer­mekgondozási díjra (gyedre) válthatják át azok a biztosítot­tak, akik rendelkeznek a gyed megállapításához szükséges jo­gosultsági feltételekkel és gyer­mekük még nem töltötte be má­sodik életévét. A gyedre vonat­kozó kérelem bejelentésével párhuzamosan a gyest le kell mondani. Németh Zsuzsa Gazdára találtak az intervenciós alapból megmaradt összegek Újjáépül a Budapest Sportcsarnok Egyebek mellett az egységes autópálya-matrica bevezetéséről, az ál­lami tartalék maradványösszegeinek szétosztásáról és a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről döntött idei utolsó ülésén a kormány. Az M3-as és az Ml-es autópá­lyán egységesen használható matricák bevezetéséről Katona Kálmán közlekedési miniszter számolt be a tegnapi sajtótájé­koztatón. A kormánydöntés értelmében január 1-jétől csak az használhatja a két sztrádát, aki ráhajtás előtt kilencnapos, havi vagy éves matricát vásárol 1300, 2400, illetve 22000 fo­rintért. A fizető kapukat hama­rosan lebontják, a bliccelőket az úgynevezett ellenőrző pon­tokon - főként a lehajtóknál és a parkolókban - a rendőrség szúrópróbaszerűen kiemelheti. A csekken fizetendő szabály­sértési bírság akár a 100 ezer forintot is elérheti. A kormány szétosztotta az intervenciós alapban, illetve a költségvetési tartalékban még rendelkezésre álló összesen 2 milliárd forintot is. A szeren­csések között találjuk egyebek mellett a Budapesti Műszaki Egyetemet (80 millió), a SO­TE két klinikáját (összesen 130 millió), a Pannonhalmi Főapátságot (80 millió), a Pia­rista rendet (230 millió) és az ORFK-t (170 millió). A de­cember 15-én leégett Budapest Sportcsarnok újjáépítésére 422,2 millió forintot szavazott meg a kormány. Borókai Gábor szóvivő elmondta: a kabinet szándékai szerint a csarnok legkésőbb 2001 végére min­denképpen felépül. A kormány Surányi György MNB-elnök éves tájékoztató­ját meghallgatva megállapítot­ta, hogy a gazdaság jó irányba megy és a jövő évi kilátások is kedvezőek. Mint megtudtuk, 1999-ben a lakosság a korábbi­nál kevesebbet takarított meg, ugyanakkor több, összesen 100 milliárd forint hitelt vett fel. Az összeget a családok ál­talában tartós fogyasztási cik­kekre költötték. Takács Mariann Zászló az elnöknek. Göncz Árpád köztársasági elnöknek nyújtotta át Nemeskürty István mil­lenniumi kormánybiztos az első, névre szóló magyar millenniumra készült emlékzászlót kedden a Parlament Nándorfehérvári Termében. A Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal valamennyi ma­gyarországi település számára készíttetett millenniumi emlékzászlót, amelyet a települések vezetői a helyi millenniumi ünnepnapokon vehetnek majd át. fotó: feb/stefler balázs Költségvetés igen, praxisjog nem Az év utolsó parlamenti munkanapján zömmel határozathozatalok­ra került sor. Zárószavazással elfogadták a képviselők azt a válto­zást, hogy a munkanélküli-járadék folyósításának leghosszabb idő­tartama 360 napról 270 napra csökken. A képviselők elfogadták a jövő évi költségvetésről szóló törvényt is. Viharos körülmények között szavaztak a képviselők az önál­ló orvosi tevékenységről szóló törvényről. Frakcióülést tartott a kedd délutáni órákban a Füg­getlen Kisgazdapárt országgyű­lési képviselőcsoportja, miköz­ben a plenáris ülésen a Ház a praxisjogról szavazott - közöl­ték az érintettek. A kisgazdák távollétében az előterjesztés nem kapta meg a szükséges tá­mogatást. A tanácskozásról tá­vozóban sem Torgyán József pártelnök, sem Bánk Attila frak­cióvezető, sem általános helyet­tese, Túri-Kovács Béla nem kí­vánt nyilatkozni a történtekről. Túri-Kovács csak annyit mon­dott el, hogy frakcióügyekről beszéltek, és a Fideszhez ha­sonlóan - amelynek frakcióülé- se-miatt a délután folyamán fél órát csúszott a munka - őket is megvárhatták volna. Egyes in­formációk szerint kisgazda kö­rökben a Bábolna Rt. új vezér- igazgatójának személyével kap­csolatban bontakozott ki vita, a képviselők ezért maradtak tá­vol a szavazástól. A szavazás közben egyéb­ként néhány fideszes képviselő besietett a terembe, így másod­jára 153:153-as döntetlen ered­mény született, s a szabályok szerint az egyébként nem sza­vazó elnök voksa döntött vol­na a törvény elfogadása mel­lett. Az ellenzék csalás vádjá­val a házbizottság azonnali összehívását kérte, ahol kide­rült, hogy egy kormánypárti képviselő kétszer szavazott, ezért úgy döntött, hogy támo­gatottság híján jelenlegi formá­jában elveti az önálló orvosi te­vékenységről szóló törvényt. Az Országgyűlés kedden 207 igen, 150 nem szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta a jövő évi büdzséről szóló tör­vényjavaslatot (simonffy) Zarándokút. Mintegy tízezer magyar hívőt várnak 2000. ok­tóber 9-én arra a szentmisére, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Kar által meghirdetett szentévi nemzeti zarándoklat keretében tartanak Rómában, a Szent Pál-bazilikában - jelentet­te be tegnap Veres András cím­zetes püspök. A zarándoklatot Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, va­lamint a püspöki kar tagjai ve­zetik majd. Alkotmányos mulasztás. Szi­li Katalin, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke továbbra is úgy látja: hatpárti tárgyalások keretében kellene megállapodni a házszabály módosításáról az ülésezési rendet érintő kérdé­sekben. A politikus kedden rá­mutatott: a Ház alkotmányos mulasztásban van, mert az Al­kotmánybíróság december 15-ei határidővel kötelezte az ülése­zési rendre vonatkozó szabályo­zás megalkotására. Belvízveszély. A hétvégi eső­zések hatására jelentősen meg­növekedett az országban a bel­vízzel elöntött területek nagy­sága - tudatta keddi közlemé­nyében az FVM a falugazdász hálózat információi alapján. A közlemény kitér rá: a belvízzel borított területek nagysága több mint 140 ezer hektár, amelyből mintegy 43 ezer hek­tár a vetés. Kifogások. Az iskolák még a héten megkapják azt a tájékoz­tatót, amelyet az oktatási tárca az intézmények kerettantervi koncepciójára beérkezett vála­szai alapján állított össze, és amely tartalmazza az új szabá­lyozási formával kapcsolatos korrekciókat is - közölte ked­den Kojanitz László, a tárca tanterv és tankönyv főosztályá­nak vezetője. Az intézmények többsége válaszában kifogásolta az úgynevezett készségtárgyak (például a rajz) oktatására vo­natkozó elképzeléseket. Megállapodás. Együttműkö­dési megállapodást Írtak alá kedden a vegyipari szakszerve­zeti szövetség, a bőripari, az építőanyag-ipari és a papíripari szakszervezet vezetői. Főcze Lajos, a vegyipari szövetség el­nöke a dokumentum aláírását követően elmondta: lehetséges, hogy a papíripari szakszervezet­tel már tavasszal vagy a nyáron egyesülnek. Gyűlik a pénz. A hétfői ada­tok szerint eddig mintegy 3,5 millió forint gyűlt össze az Ifjú­sági és Sportminisztérium (ISM) által nyitott számlán, amelyen az elmúlt hét szerdá­ján kiégett Budapest Sportcsar­nok újjáépítéséhez várják a fel­ajánlásokat - jelentette be ked­den a tárca sajtófőnöke, Morvái Katalin. Karácsonykor halat eszünk A korszerű táplálkozás hívei vezetik a listát Karácsonykor csaknem minden magyar család asztalára kerül hal­étel, de ez elsősorban a magyar ünnepi konyhai hagyományok miatt van így. Az évközi napokon ugyanis már aligha vehetjük fel a ver­senyt kontinensünk többi országával, kivált azokkal nem, amelyek­nek tengerpartjuk is van. Magyarország felnőtt lakossá­gának kétharmada eszik szíve­sen halat, és az utóbbi években már a fogyasztás gyakorisága is növekszik. Amíg 1989-ben - az akkori felmérések tanúsága szerint - egy átlagos magyar polgár két és fél hetenként evett halat, addig ma már két­hetente kerül a magyar háztar­tások asztalára valamilyen for­mában hal. A többi között ezt állapította meg a nemzetközi GfK Piacku­tató Intézet, amelynek szakem­berei tíz éve rendszeresen vé­geznek felméréseket étkezési szokásainkról a felnőtt népessé­get reprezentáló 1000 személy megkérdezése útján. Nyolc-tíz esztendővel ezelőtt még a férfiak fogyasztottak több halat, mára azonban a hölgyek ezen a téren is behoz­ták hátrányukat. A korábbi évek felmérései szerint a maga­sabb jövedelműeknek volt ked­venc étele a hal, aminek első­sorban az akkori, viszonylag magas ár volt az oka. Az idei adatok azt mutatják, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esznek több hal­ételt - ez viszont az egészséges táplálkozás eszméjének térhó­dítása miatt alakult így. Érdekes szempontokból is értékelték a begyűjtött adato­kat. Ezek szerint az idős, kispénzű nyugdíjasok csak négyhetenként esznek halat. A hasukat kedvelők, az egyéb­ként is sokat evők három­hetenként fogyasztanak halat. Az ínyencek, akik a különle­gességekét keresik, hetenként egyszer választanak halételt az étlapról. A pálmát a korszerű­en táplálkozók viszik el, mert az ő asztalukra hetenként legalább kétszer kerül főzve, sütve, vagy konzerv formájá­ban hal. (koós) Emléktábla a „királynak”. A bécsi keringőkirály, ifjabb Johann Strauss tiszteletére emléktáb­lát avattak kedden Budapesten, az V. kerületi Báthory utca 24. szám alatti épület falán. Egykor itt állt a Gyapjú utcai Német Színház. Az ünnepségen jelen volt Hannes Pórias, az Osztrák Köztár­saság budapesti nagykövete (jobbról) és Esterházy György, a Magyar-Osztrák Baráti Társaság el­nöke iS. FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents