Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-20 / 296. szám

1999. december 20., hétfő Hazai Körkép 5. oldal Módosul az ügynöktörvény? Az egyes fontos tisztséget betöl­tő személyek átvilágításáról ren­delkező törvényt megszületése óta kisebb-nagyobb hévvel bírál­ják. A pártok, a kormány körei­ben is érik a helyzet, hogy a jog­szabály módosítását a parlament elé teijesszék. Egyes képviselők szeretnék elér­ni, hogy az átvilágítandók köre bővüljön ki a bírákkal, ügyé­szekkel, vezető újságírókkal, és az egyházi vezetőkkel. Mások azt sérelmezik, hogy ■ a róluk szóló iratokat egyes nevek, ada­tok kihúzásával kaphatják csak meg, így nem ismerhetik meg besúgóik nevét. A Történeti Hi­vatal elnöke, Markó György par­lamenti beszámolójában egye­bek mellett elhibázottnak ne­vezte a törvény azon rendelke­zését is, amely csupán 90 év el­teltével, azaz 2086-tól engedé­lyezi a különleges adatok kuta­tását. A III/III-as iratokat őrző hivatal elnökével a parlamenti pártok mellett a kormány is egyetért, így a T. Ház várhatóan már a tavasszal módosíthatja a hivatal működési rendjét. Érte már olyan vád is a tör­vényt, hogy jobban védi az ügy­nökök személyiségi jogait, mint az áldozatokét - mondta lapunknak nyilatkozva az átvilágítóbírák soros elnöke, Fehérné dr. Léb Judit. Az átvilágítóbíró nem kívánt vála­szolni arra a kérdésre, hogy szükségesnek tartaná-e a tör­vény kiterjesztését, csupán annyit mondott: az átvilágí­tóbírók készen állnak az újabb feladatra. Amennyiben azon­ban a politikusok a változtatás mellett döntenek, úgy szükség volna az átvilágító testület ki­bővítésére, valamint a törvény hatályának meghosszabbítá­sára. A jelenleg dolgozó öt bíró ezen a héten befejézi a képvise­lők, a miniszterek, az államtit­károk, az új alkotmánybírók, va­lamint a parlament előtt esküre kötelezettek átvilágítását. De az átvilágítóbírók ezek után sem maradnak munka nélkül. A kor­mányban, a minisztériumokban történt személyi változásokat követniük kell. Horváth Magdolna Pártok hétvégéje A MIÉP lényegesnek tartja, hogy a polgárok népszavazáson döntsék el, kívánják-e Magyar- ország európai uniós csatlako­zását - mondotta szombaton Csurka István pártelnök, frak­cióvezető. A politikus szerint az a legfontosabb, hogy a lakosság pontos, részletes képet kapjon az EU-csatlakozás előnyeiről és hátrányairól. Az MDF Országos Választ­mánya Elnökségének és a me­gyei elnökök grémiumának az a meggyőződése, hogy a politiku­soknak főleg a társadalmi és a gazdasági egyensúly javítását kell szorgalmazniuk - közölte Székelyhídi Ágoston a testületek együttes ülését követően szom­baton. Hozzátette: az MDF ma és a jövőben is felelősséget vállal a rendszerváltozás eredeti prog­ramjának érvényesítéséért, ezért a 2000. évtől több területen na­gyobb arányú egyensúlyjavító in­tézkedéseket kezdeményez. A kormány ugyanolyan cini­kus PR-politikát folytat a ro­maoktatás területén, mint álta­lában a hátrányos helyzetű tár­sadalmi csoportok vonatkozá­sában - nyilatkozta Horn Gá­bor szabaddemokrata ügyvivő, az SZDSZ oktatási tagozatá­nak szombati budapesti ülése után. A politikus úgy látja, hogy a kormány romapolítiká- jából hiányoznak a foglalkoz­tatás növelésére, a szociális körülmények javítására vonat­kozó koncepciók. A kabinet együttműködésre törekszik Budapesttel A kormány és a főváros A kormány érdekelt abban, hogy Budapest a kelet-közép-európai régió központjává váljon, de ez csak úgy lehetséges, ha mindenki tisztában van azzal: az ország­nak van fővárosa és nem a fővá­rosnak országa - hangoztatta Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szom­bati sajtótájékoztatóján. Kiemelte, hogy a kormány stra­tégiai együttműködésre törek­szik a fővárossal és annak ki kell terjednie az európai uniós csat­lakozás feltételeinek megterem­tésére, a regionális fejlesztési po­litikára, a multinacionális cégek­kel való megállapodásra, tartós jelenlétük biztosítására. Állás­pontja szerint Budapest jövő­képének készítésekor a térség, il­letve az ország helyzetéből, adottságaiból célszerű kiindulni, feltételezve a város és környéke közötti együttműködést. Stumpf úgy vélte, hogy a fővá­ros erejét az agglomeráció fej­lesztésére érdemes fordítani, mert ez erős hátországot teremt számára, és ebben partnerre ta­lál a polgári kormányban. Sztrájkolnak a vasutasok Nem tett új ajánlatot a MÁV Rt. a vasárnap délután megtartott bértárgyaláson, ezért a szakszervezetek nem vonták vissza a ma hajnali 3 óra és déli 12 óra közötti időre meghirdetett sztrájkot. A sztrájk előtti egyeztető tárgyaláson Kukely Márton, a MÁV Rt. vezérigazgatója közölte: a vállalat nincs abban a helyzetben, hogy 8,5 százalék feletti bérfejlesztési ajánlatáról elmozdulhasson. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége tegnap szolidari­tásáról biztosította a sztrájkoló vasutasokat. A szakszervezetek vezetői ezzel szemben hangoztatták, hogy ez a mérték reálbérveszteséget je­lent a vasutasoknak, így bejelen­tették, hogy december 20-án haj­nali 3 óra és 12 óra között ki- lencórás, országos, általános sztrájkot tartanak. Valamivel nagyobb egyetértés mutatkozott egyéb témákban az érdekképviseletek és a munka­adó között. Nagyrészt megte­remtődtek az együttműködés fel­tételei a sztrájkkal kapcsolatos munkajogi kérdésekben - nyilat­kozta Borsik János, a Moz­donyvezetők Szakszervezete (MOSZ) alelnöke a tegnapi egyeztető tárgyalást követően. Közölte azonban: a szakszerve­zetek nem fogadják el a munkál­tató néhány egyoldalú intézkedé­sét, amelyet több ponton is tör­vénysértőnek tartanak, így pél­dául azt, hogy a munkabeszünte­tés idején a sztrájkoló munkavál­laló ne tartózkodhasson a szol­gálati helyén. A MÁV Rt. még egy kísérletet tett arra, hogy elkerülje a hétfőre meghirdetett vasutas munkabe­szüntetést. Megállapodás-terve­zetet terjesztett elő a kollektív szerződés 2000. március 31-ig történő meghosszabbításáról. Ennek feltétele, hogy a szakszer­vezetek visszavonják sztrájkfel­hívásukat és 2000. március 31-ig ne szervezzenek újabb munka- beszüntetést. Az érdekképvisele­tek elutasították a javaslatot. A sztrájk ideje alatt egyébként a vonatok részletes menetrendjé­ről az utasok az MTV teletext adásából, a MÁV intemethon- lapján, valamint az állomásokon és a pályaudvarokon tájékozód­hatnak. Kiskarácsony. Tegnap került sor az Országházban a parlamenti karácsonyi ünnepségre, amelynek dr. Áder János (képünkön), az Országgyűlés elnöke volt a házigazdája. A Kiskarácsony ünnepségén elsősorban azok a kistelepülésekről érkezett diákok vettek részt, akik jelentkeztek a korábban meghirdetett karácsonyfadísz-pályázatra. fotó: feb/körmendi imre Jól fizetett országgyűlési képviselők Jelenleg képviselői alapdíjjal, bizottsági pótdíjjal, költségtérítéssel, in­gyenes vasúti és távolsági buszközlekedéssel, valamint diplomata-útle­véllel honorálja az állam a honatyák munkáját. A nemrég megszava­zott 13. havi illetménnyel és a korlátlan, ingyenes (de vitatott) parkolá­si lehetőséggel is számolva 2000-ben a legetfoglaltabb vidéki képvise­lők ilyen-olyan címen összesen akár évi bruttó 6-8 millió forintot is zsebre tehetnek. Jövőre az idei 130000 forintról 140750-re emelkedik az ország- gyűlési képviselők havi tisztelet­díja. Mivel szinte mindenki tagja egy vagy több állandó bizottság­nak, a pluszmunkáért - egy bi­zottsági tagság után 56300 fo­rintos, de legfeljebb 112600 fo­rintos - pótdíjra is számíthat­nak. A bizottságok elnökei pót­díjként a 140750 forintos alap­díj 100 százalékát, az alelnökök 80 százalékát kapják. Az alkot­mányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottságban és a költségvetési bizottságban helyet foglalók további 40 százalékra is számíthatnak. Az említett díjakon felül úgy­nevezett költségtérítés is dukál. A fővárosi képviselők a jövő év­től ezen a címen havonta az alapdíj 70 százalékát, azaz 98 525 forintot tehetnek zsebre. A száz kilométeres körzeten be­lül lakóknak 100 százalékot, a 200 kilométeren belül élőknek 130 százalékot, a még messzebb­ről érkezőknek 160 százalékot utalnak ki - az ő költségtéríté­sük tehát meghaladja majd a 225 000 forintot. A vidéki hon­atyák az Országgyűlés hivatala által bérelt budapesti lakásban hajthatják álomra fejüket. Értesülésünk szerint Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezető­je azzal a kéréssel fordul Áder Já­noshoz, az Országgyűlés elnöké­hez, hogy hívja össze a Házbi­zottság rendkívüli ülését. A kez­deményezés célja, hogy a pártok a Házszabálytól való eltéréssel még a költségvetési végszavazás előtt lássák be, a juttatások fel­emelésével rosszul döntöttek. Ennek következtében a 13. havi illetmény, valamint az ingyenes parkolási lehetőség kerüljön ki a törvény szövegéből. T. M. Közös sors. A Magyarorszá­gon élő kisebbségek és a hatá­ron túli magyarság sorsa szoro­san kötődik az ország egészé­nek sorsához - mondotta Or­bán Viktor miniszterelnök azon a parlamenti ünnepségen, ame­lyen Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében átadta az idei Kisebbségekért-díjakat. Felzárkózási esély. Magyar- ország gazdasági növekedése kétszerese az EU-tagországok átlagának, ezért Magyarország­nak nemcsak a csatlakozásra van jó esélye, de arra is, hogy középtávon felzárkózzon az uniós országokhoz - hangsú­lyozta Bas Eenhoorn, a hol­land V. V. D. koalíciós kor­mánypárt elnöke, amikor szombaton kora délután talál­kozott Orbán Viktorral. Koordinációs központ. Moj- zes Imre évszámkezelési kor­mánybiztos szombaton bemu­tatta a fővárosban kiépülő év­számkezelési koordinációs köz­pontot. Bizonyos szervezetek és vállalatok képviselői szil­veszterkor innen figyelik és elemzik a dátumváltással kap­csolatos külföldi és hazai ese­ményeket. Eltűnt tárgyak. A BRFK meg­kezdte a vizsgálatot annak kide­rítésére, milyen körülmények között tűntek el különböző tár­gyak a Budapest Sportcsarnok­ból a szerdai tűzeset alkalmával - közölte a BRFK sajtóügyele­tese szombaton. Az áruk, pén­zek hiányáról szerdán és csütör­tökön többen is bejelentést tet­tek a rendőrségen. Új elnök. Az Országos Fo­gyasztóvédelmi Egyesület (OFE) küldöttgyűlése Szabó Iván volt pénzügyminisztert választotta meg az egyesület elnökének - jelentette be a szervezet sajtófőnöke. Koráb­ban ezt a posztot Kukorelli Ist­ván töltötte be, aki alkotmány- bíróvá választása után mon­dott le tisztségéről. Idegenrendészet. Eredmé­nyesnek bizonyul a Budapesti Határőr Igazgatóság által létre­hozott Idegenrendészeti Szol­gálat (ÍRSZ) tevékenysége: a hétfő óta működő 20 tagú cso­port szombatig összesen 40 bűncselekményt, illetve sza­bálysértést derített fel - közöl­te a Határőrség szóvivője va­sárnap. Telefontarifák. Megállapo­dás született a jövő évi telefon- tarifákról. A várhatóan január közepén bevezetendő díjeme­lés átlagos mértéke nem halad­ja majd meg a 6 százalékot - nyilatkozta a hétvégén Bölcs­kei Imre, a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­um (KHVM) helyettes állam­titkára. A pszichiáter tanácsai ünnepek előtt A magány nem sorscsapás Minden harmadik háztartás egyszemélyes Magyarországon. Ez per­sze nem jelenti azt, hogy minden harmadik honfitársunk egyedül tölti a közelgő ünnepeket. A becslések szerint a karácsony táján magukra maradottak több százezres tábora főként idős emberekből áll. A magányt sem fiatalon, sem idős korban nem kell sorscsa­pásnak tekinteni. A hasonló sor- súak megtalálása érdekében erőt kell venni az embernek magán. Be szabad kopogtatni a szom­szédokhoz. A távoli rokonokkal is fel lehet venni a kapcsolatot. A vallásos emberek számára a legkönnyebb az egyházakon ke­resztül társakra lelni. Ám az is okos dolog, ha valaki fogja ma­gát és elmegy a közeli kultúrott­hon klubdélutánjára. Dr. Tringer László pszichiáter professzor fenti tanácsai azt su­gallják, hogy sokan maguk tehet­nek arról, ha az ünnepek idején egyedül maradnak. A legnagyobb hibát azzal követik el, hogy min­dig másoktól várják, hogy rájuk nyissák az ajtót. Karácsony köze­ledtével nem azon gondolkod­nak, hogy mivel lephetnének meg valakit, hanem azon kese­regnek, hogy bizonyára az idén sem kapnak ajándékot senkitől. A magány többnyire nem függ az anyagiaktól. Nem írható a sze­génység rovására az, ha valaki mellől „kikopnak” a rokonok, a barátok. Bizonyítja ezt, hogy a nálunk gazdagabb országokban, például a szomszédos Ausztriá­ban egyre nagyobb tábort alkot­nak az egyedül élők. Sokkal in­kább befolyásolja a helyzetet a mai rohanó élettempó, a családi viszonyok elsivárosodása, az em­beri, baráti kapcsolatok elszürkü- lése. Mindez persze egyeseknél olyan mély nyomokat hagy, hogy már viselkedésével, rigolyáival egyenesen taszítja embertársait. A szakemberek különösen sú­lyos jelenségnek tartják, hogy az emberek egyre önzőbbek. Á leuweni egyetem vizsgálatai egy­értelműen bebizonyították, hogy Európában a közösségi gondolkodás mindinkább hát­térbe szorul. Míg az idősebbek­nél fellelhető a másokon való segítés öröme, addig a fiatalok elsősorban magukkal törődnek. Németh Zsuzsa Új gyógyintézet. Tegnap Budapesten Gógl Árpád egészségügyi miniszter (képünkön) ünnepélyes körülmények között átadta a Gyermekkardiológiai Központot. A hárommilliárd forint értékű új kórház a jövőben évente 700 nyitott szívműtét, 200 szívkatéter-kezelés elvégzésére és 1800-2000 fekvő, 6000-6500 ambuláns kisbeteg ellátására lesz alkalmas. fotó: feb/körmendi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents