Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)
1999-12-20 / 296. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép Dr. Csekey László előadása a helytörténeti gyűjteményben - Néhány érdekes adalék Családi tények és legendák Érdeklődők sokasága töltötte meg a helytörténeti gyűjteménynek otthont adó Csillagházat Balassagyarmaton, dr. Csekey László elődeiről szóló előadásán. A városi kórház pszichiátriai osztályának főorvosa Családi tények és legendák című visszaemlékezésében több száz évre visszamenően beszélt a családfához tartozókról, akik között nem egy akadt, aki rangos személyisége volt kora politikai és kulturális életének. A kiteijedt rokonsága bíró Paczo- lay és Kacskovich család első tagja Paczolay György, 1659-ben Nyitra vármegye szolgabírája volt. Feleségével, Zsámboki Magdolnával Szügyben Vásároltak birtokot. Az 1744-es nemesi összeírás idején még Nyitra vármegyében volt a család fő ága, de a rokonság megtalálható volt Pest, Csongrád megyében és Erdélyben is. A szügyi birtok vásárlás döntőnek bizonyult az utódok számára, mert jórészt így kötődtek századokra Balassagyarmat térségéhez, Nógrád megyéhez. A Paczolay leszármazottak Deménden is birtokosok voltak és az itteni életről szóló fényképeket gyakran mutogatta a fiatal Csekey László nagyanyja. Az ősök közül Paczolay Jakab 1819-ben postamester volt Balassagyarmaton. Fiai közül Márton 1861-ben Nógrád vármegye csendbiztosa volt, János ügyvéd, országgyűlési képviselő 1849-ben, Gyula árvaszéki elnök, László királyi táblabíró és Gábor ügyvéd, valamint Jákó a megye főügyésze volt. Ez utóbbit tisztelheti Csekey László nagyapjaként. A ’48-as szabadságharcból a Paczolay család derekasan kivette a részét. Paczolay Jakab és Mi- hálkovics Petrocella egyik fia Nárcisz, aki császári tüzérezredes volt, ’48-ban beállt a nógrádi nemzetőrök közé, majd a 62. honvédzászlóalj parancsnokaként szolgált Világosig. Hadi térképét a család máig őrzi. A 62-eseknél szolgált századosként bátyja, aki ’48 előtt huszárezredben katonáskodott. Testvérük Imre, szintén a 62-esek- kel harcolta végig a szabadságharcot. A Paczolay család 1849 után egy ideig Madách Imre csesztvei birtokát igazgatta és a Tragédia írója hálából festett egy képet számukra. A máig megőrzött kép nemrég megjelent a Madách-rajzok kötetben is megtalálható. A szabadságharc bukására emlékeztet. Egy honvéd férfi ébred fel rajta álmából, fölötte látható egy sírkő, amelyen Magyarország címre megfordítva van ábrázolva. A Paczolay család egyik ága, egy igazi tiszti család, még a 16. században került német földről a monarchia területére. Egyik tagja Aradon szolgált és halála előtt égette el a honvédtábornokok hozzá írt köszönő leveleit, amelyek emberségéről szóltak. A család rebellis és császárhű tagjai között mindig megvolt a kapcsolat. Érdekes az egyik ősi ág, a Daruvári Kacskovich család története, akik 1465-ben Mátyás királytól kapták a nemességet. A családi legendák szerint még korábban, a tatárjárás idején Daruvár hősi védelméért kapták a kutyabőrt. A család egyik leszármazottja Kacskovich Ferenc Mohorán telepedett le és egy grófi birtok intézője volt egy ideig. Rövidesen birtokot vásárolt Söly-pusztán, Gyarmaton és más helyeken. A balassagyarmati hely- történeti gyűjteménynek helyt adó úgynevezett Csillagház is a család birtokában volt. Kacskovich Ferencnek öt fia volt, akik beírták nevüket a megye és az ország történetébe. Károly, aki 1797-ben született Mohorán és 1880-ban halt meg, politikus és költő volt. 1847-ben börtönfelügyelőként tevékenykedett. ’48-ban felkérték Balassagyarmat polgárai az érdekeik képviseletére a földesurak ellen. ’49-ben a cári hadsereg császári biztosaként munkálkodott. Versei az Aurórában és a koszorúban jelentek meg. 1830-ban a Nemzeti Intézet alapítójaként elsőként említik nevét olyan nevek társaságában, mint Kubinyi Ágoston. Többen dicsérik munkáját a magyar nyelv művelése terén, Lajos testvérével együtt. A Mohorán 1806-ban született Lajos Pesten és Vácott járt gimnáziumba és jogi tanulmányait Győrben és Pesten végezte. Korábban is ritkaság számba menően a német és a francia mellett angolul is beszélt. Részt vett az 1825-ös országgyűlésen. Kapcsolatai voltak Kisfaludy Károllyal, Bajzával, Vörös- martyval, Toldival. Ügyvédként báró Eötvös Józsefnél dolgozott. Életének ez a része meghatározó lehetett számára, ami későbbi tevékenységében is visszatükröződik. Az 1832-es országgyűlésen a tudósítások kiadását tervezte, de mikor Kossuthék kiadták a magukét, beállt Kossuth mellé. Közvetlen kapcsolata volt Széchenyivel, Wesselényivel és a kor neves személyiségeivel. Nagy aktivitással vet részt Károly testvérével és a nagyoroszi Szabó Endrével egyetemben az országos kisdedóvók kialakításában. Az erre a célra alakult társaság titkára volt. 1843-ban Pest megye főjegyzője lett. Közben dolgozott a lovas- és gyalogos katonai vezényszavak magyarításán. 1848-ban képviselő Pesten és Debrecenben, majd Buda visszavétele után miniszteri osztálytanácsos lett. Világos után egy ideig bujdosik, majd az 1860-as olvadás után újra bekapcsolódik a politikai életbe. Képviselő lett Budapest ferencvárosi kerületében. 1865 után visszavonulni kényszerül és csak Nógrád megye közéletében szerepel és bíróként dolgozik. 1837 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Költeményei megjelentek az Urániában és a Koszorúban. Politikai írásai mellett tudományos munkái jelentek meg Magyarország ércműveléséről, mezőgazdasági és gazdálkodási témákról. Élete vége felé a magyar kertészettel foglalkozott és a kertészeti folyóirat egyik írója és szerkesztője volt. Életének egyik érdekessége, hogy ő szavalta el először a Talpra magyar c. verset. Lajos és testvére, Károly valóban a család neves személyiségei voltak, akik ínaradandót alkottak. Testvérük Kacskovich Gábor Söly-pusztán gazdálkodott és helyi politikával foglalkozott. Az ő fia volt Ferenc, ügyvéd és árvaszéki elnök, aki Csekey László ükapja volt. Felesége Tomka Irén volt, akinek a családfája 1744-től megvan a címerrel együtt. Az ő családjukban hat gyerek született. A három fiú közül Károly az első világháború alatt a hadsereg ló utánpótlásáért volt felelős a bécsi minisztériumban. Erről szól a ma is meglévő díszes nyugdíjazási irata. A három lány közül Márta (a nagymama) tanítói oklevelet szerzett és 1905-ben nevezték ki tanítónőnek Gyarmatra. Sz. E. A tűzvész A minap ijesztő fényű lángokat közvetítettek a televíziós csatornák a magyar polgárok otthonaiban. Ég a Budapest Sportcsarnok! Lángokban áll a főváros legrangosabb sportlétesítménye. Összeszorult a szívünk az ijedelemtől, a kétségbeeséstől. Úgy éreztük: a mi házunk ég! Úgy éreztük, minket tesz most tönkre a nagy karácsonyi bazárból fellobbant tűzvész, úgy éreztük, mi is felelősek vagyunk ezért a képtelenségért. A vásár töméntelen kacatjával telezsúfolva, miért kellett ekkora kockázatot veszélyfenyegetést elvállalni, hogy sportbajnokságok, kulturális programok, szuperkoncertek helyett vásári tömeget, tolongást, üzleti nagyvonalúságot engedjünk be a házunkba. Miféle bérleti díj nyomja agyon a józan ész figyelmeztetését: ez nem ide való! Merthogy a jellemző pénztelenség, önfinanszírozási kényszer vitte bele a „házunkat” ebbe az üzletbe, az nyilvánvaló. Szerte az országban ezerféle házban vállalnak rendszeresen efféle kockázatokat s olykor törvénysértéseket is, azzal a vállrándítással, hogy miért most és itt lenne baj. Salgótarjánban is gyakorta vagyunk tanúi súlyos felelőtlenségeknek. Az egyik városi létesítmény például az előtte lévő közparkolót magánterületnek minősítve, minden törvényi szabályozásra fittyet hányva teherautó-telepet működtet egy olyan szűk légtérben, ahol egyik fal maga a monumentális intézmény, másik fal egy nagy iskola, s az olajtól gőzölgő telep közvetlen szomszédja az iskolaudvar. Egy udvar, ahová háromnegyed 9-kor, az első óra után 400-500 gyerek özönlik ki rohanni, labdázni, játszani, friss levegőt lélegezni. S a tefutelep mellettük a téli hidegindítások gázfelhőivel színesíti a 1999. december 20., hétfő kockázata felhasználható légköbmétereket. Ha kirepül az alacsony kerítésen ä labda, a gyerek 20 méter hosz- szú, kitámasztott pótkocsi alá mászik be érte. De nincs semmi baj, mert amúgy „minden szabályos”; itt mindenről van pecsétes papír, és a kockázat ára évi X ezer forintot tesz hozzá a létesítmény költségvetéséhez bérleti díjként. Hát ezért! Más példa: egy város-széli családi ház nagy kertjében jó pénzért megengedtetett egy zugmészárosnak, hogy saját találmányú füstölő szerkezeteiben hónapokon át húst, kolbászt füstöljön. Húszezret fizetett a mészáros havonta „szinte a semmiért” a minimál nyugdíjból tengődő idős házaspárnak. A szomszédok hallgattak. Mígnem egy hajnalon erős szél támadt és egy szikrától tüzet fogott a tyúkól. Csodával határos módon menekült meg a ház, a porta a pusztulástól, mert zuhogó eső sietett a tűzoltásban buzgólkodó szomszédok segítségére. A tűzvész nem vált katasztrófává, de most már a segítő szomszédok meg merték kérdezni: hogyan lehetett elvállalni ennyi bódét, ennyi füstöt a kertben, mikor itt az isten sem tudja, hogy mikor, merről fúj a szél?! De hát elfújhatja-e akármilyenféle szél, szándék, vagy anyagi kényszer a józan ész gátjait, a törvények kötelezéseit? Sajnos ma elfújhatja! S rendszerint büntetlenül teheti. Csak a véletlenen múlik gyakorta, jön-e a tűz, jön-e az ijedelem, jön-e a tragédia, vagy meg lehet nyugodni: na, ugye nem lett semmi baj ... A BS égése fel kell, hogy ébressze jó lelkiismeretünket: nincs az a pénz, amiért a nemzeti létesítményeket, fontos közszolgálati intézményeket, de elsősorban is az emberi értékeket kockáztatni szabad volna. Erdős István A Danubius 1999-ben is első! A HALLGATÓK KEDVENCE Búza Sándor, Garami Gábor, Gundel-Takács Gábor, Jáksó László, Jakupcsek Gabriella, Rónai Egon, Vágó Piros és még sokan mások: ismert nevek, népszerű személyiségek. Egy dolog feltédenül közös bennük: valamennyien a Danubius Rádió sztár-műsorvezetői. Szinte egész évben ők beszélnek - a hallgatók pedig róluk. Sokkal kevesebb szó esik viszont arról, hogy a Danubius Rádió milyen pozíciót foglal el a hazai kereskedelmi rádiók piacán. Az év első tíz hónapjának adatai alapján már jól láthatóak a változások. A XX. század utolsó éve a ben is kedvenc rádióállomámagyarországi professzionális kereskedelmi rádiózás második esztendeje. A piac fő erővonalai 1998 májusában alakultak ki: ekkortól már két országos kereskedelmi rádió versenyzett a hallgatókért. Nézzük meg, hogy áll most a rádiós piac, s azon belül a Danubius, amelyet a Médiahajó nyilvános közönségszavazásán 1998-ban és 1999suknak választottak a hallgatók. A legfontosabb kereskedelmi célcsoport, a 18-49 évesek (4 730 000 fő) rádióhallgatási szokásait tekintjük át két közvélemény-kutató cég, a Szonda Ipsos és a Gfk Hungária Rádió Navigátor című, havi bontásban megjelenő eredményei alapján. A heti adatok tanúsága szerint a Danubius Rádió elérése ebben a célcsoportban 19.99. január-október átlagát tekintve 2 620 000 fő. Tehát a korcsoport 54,3 %-a kapcsolódik be a rádió adásába. Az összes rádióhallgatót tekintve 28,1%-os a csatorna hallgatásával eltöltött időarányos részesedés. Ezzel a Danubius Rádió piacvezető a 18-49 évesek között, vagyis a legfontosabb kereskedelmi célcsoport legnagyobb arányban és leghosszabb ideig a Danubiust hallgatja. Külön érdekesség, hogy 1999-ben százezerrel több 18-49 éves hallgató választotta a Danubiust az előző évhez (1998. február-december átlagolt adat) képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Sláger Rádió piacra lépésével a Danubius Rádió nem vesztett hallgatókat, sőt, újabbakat nyert! A legfrissebb, 1999. októberi eredmények még a fenti számokon is túlmutatnak: a Danubius időarányos részesedése 33%, így 6%-kal előzi meg a Sláger Rádiót. Ha nagyobb szeletet vizsgálunk, az eredmények továbbra is a Danubius versenyelőnyét igazolják. A 14 éven felüliek (8 366 000 fő) körében - bár a korcsoport jelentős hányadát (44%) alkotó 50 év felettiek a Danubius zenei kínálata miatt nem tekinthetőek stratégiai hallgatói célcsoportnak - a részesedés 1999 októberében 26%-os volt. Ezzel a Danubius Rádió egyértelműen maga mögé utasította a többi csatornát. Egy rádiós reklámkampány tervezése során a heti eredmények döntő jelentőségű^ ek, mert naponta 6-8 elhangzó hirdetéssel el lehet érni a teljes célcsoport 85-95%-át. Tehát minél magasabb a heti elérés, annál jobb a kampány hatékonysága. A nagyobb arányú részesedés a gyakoriság emelkedésének kedvez. Tehát ha valaki mind hosz- szabb ideig hallgat rádiót, mind többször találkozhat az adott üzenettel. Fontos kérdés lehet az is egy kampány során, hogy hányán hallgatják az adott negyedórában a reklámblokkot. A mellékelt táblázatban szereplő számok magukért beszélnek. A táblázatok azt mutatják, hogy a megjelölt idősávokban elhelyezett reklámot hányán hallják. Itt is kitűnik, hogy a Danubius Rádió a leghatékonyabb az adott célcsoport mind nagyobb arányú elérésének tekintetében. Minden bizonnyal a Danubius Rádió hirdetői is hisznek az adó hatékonyságában, amelyet egyértelműen bizonyít a kimagasló, 34%-os piaci részesedésés is. Ez igen jelentős, 10%-os előnyt jelent a mezőny második helyére szorult Sláger Rádióhoz képest. (X) 18-49 évesek, 1999. október, hétköznap, negyedórák átlaga 18-49 évesek, 1999. október, hétvége, negyedórák átlaga Kossuth AM Danubius Sláger Juventus Idősáv Kossuth AM Danubius Sláger Juventus 123 000 468 000 394 000 148 000 06:00-10:00 121 000 359 000 328 000 128 000 46 000 471 000 373 000 206 000 10:00-14:00 87 000 465 000 504 000 181 000 29 000 437 000 342 000 169 000 14:00-18:00 22 000 540 000 338 000 89 000 45 000 362 000 274 000 201 000 18:00-20:00 28 000 350 000 271 000 159 000 DANUBIUS I > «» it t t
