Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-20 / 296. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép Dr. Csekey László előadása a helytörténeti gyűjteményben - Néhány érdekes adalék Családi tények és legendák Érdeklődők sokasága töltötte meg a helytörténeti gyűjtemény­nek otthont adó Csillagházat Balassagyarmaton, dr. Csekey László elődeiről szóló előadásán. A városi kórház pszichiátriai osztályának főorvosa Családi tények és legendák című vissza­emlékezésében több száz évre visszamenően beszélt a családfá­hoz tartozókról, akik között nem egy akadt, aki rangos szemé­lyisége volt kora politikai és kulturális életének. A kiteijedt rokonsága bíró Paczo- lay és Kacskovich család első tagja Paczolay György, 1659-ben Nyitra vármegye szolgabírája volt. Feleségével, Zsámboki Magdol­nával Szügyben Vásároltak birto­kot. Az 1744-es nemesi összeírás idején még Nyitra vármegyében volt a család fő ága, de a rokonság megtalálható volt Pest, Csongrád megyében és Erdélyben is. A szü­gyi birtok vásárlás döntőnek bizo­nyult az utódok számára, mert jó­részt így kötődtek századokra Ba­lassagyarmat térségéhez, Nógrád megyéhez. A Paczolay leszárma­zottak Deménden is birtokosok vol­tak és az itteni életről szóló fényké­peket gyakran mutogatta a fiatal Csekey László nagyanyja. Az ősök közül Paczolay Jakab 1819-ben postamester volt Balassagyarma­ton. Fiai közül Márton 1861-ben Nógrád vármegye csendbiztosa volt, János ügyvéd, országgyűlési képviselő 1849-ben, Gyula árva­széki elnök, László királyi tábla­bíró és Gábor ügyvéd, valamint Jákó a megye főügyésze volt. Ez utóbbit tisztelheti Csekey László nagyapjaként. A ’48-as szabadságharcból a Paczolay család derekasan kivette a részét. Paczolay Jakab és Mi- hálkovics Petrocella egyik fia Nárcisz, aki császári tüzérezredes volt, ’48-ban beállt a nógrádi nem­zetőrök közé, majd a 62. honvéd­zászlóalj parancsnokaként szolgált Világosig. Hadi térképét a család máig őrzi. A 62-eseknél szolgált századosként bátyja, aki ’48 előtt huszárezredben katonáskodott. Testvérük Imre, szintén a 62-esek- kel harcolta végig a szabadsághar­cot. A Paczolay család 1849 után egy ideig Madách Imre csesztvei birtokát igazgatta és a Tragédia írója hálából festett egy képet szá­mukra. A máig megőrzött kép nemrég megjelent a Madách-rajzok kötetben is megtalálható. A sza­badságharc bukására emlékeztet. Egy honvéd férfi ébred fel rajta ál­mából, fölötte látható egy sírkő, amelyen Magyarország címre meg­fordítva van ábrázolva. A Paczolay család egyik ága, egy igazi tiszti család, még a 16. században került német földről a monarchia terüle­tére. Egyik tagja Aradon szolgált és halála előtt égette el a honvédtá­bornokok hozzá írt köszönő leve­leit, amelyek emberségéről szóltak. A család rebellis és császárhű tagjai között mindig megvolt a kapcsolat. Érdekes az egyik ősi ág, a Daru­vári Kacskovich család története, akik 1465-ben Mátyás királytól kapták a nemességet. A családi le­gendák szerint még korábban, a ta­tárjárás idején Daruvár hősi védel­méért kapták a kutyabőrt. A család egyik leszármazottja Kacskovich Ferenc Mohorán telepedett le és egy grófi birtok intézője volt egy ideig. Rövidesen birtokot vásárolt Söly-pusztán, Gyarmaton és más helyeken. A balassagyarmati hely- történeti gyűjteménynek helyt adó úgynevezett Csillagház is a család birtokában volt. Kacskovich Fe­rencnek öt fia volt, akik beírták nevüket a megye és az ország tör­ténetébe. Károly, aki 1797-ben született Mohorán és 1880-ban halt meg, po­litikus és költő volt. 1847-ben bör­tönfelügyelőként tevékenykedett. ’48-ban felkérték Balassagyarmat polgárai az érdekeik képviseletére a földesurak ellen. ’49-ben a cári hadsereg császári biztosaként munkálkodott. Versei az Aurórá­ban és a koszorúban jelentek meg. 1830-ban a Nemzeti Intézet alapí­tójaként elsőként említik nevét olyan nevek társaságában, mint Kubinyi Ágoston. Többen dicsé­rik munkáját a magyar nyelv műve­lése terén, Lajos testvérével együtt. A Mohorán 1806-ban született La­jos Pesten és Vácott járt gimnázi­umba és jogi tanulmányait Győr­ben és Pesten végezte. Korábban is ritkaság számba menően a német és a francia mellett angolul is beszélt. Részt vett az 1825-ös országgyűlé­sen. Kapcsolatai voltak Kisfaludy Károllyal, Bajzával, Vörös- martyval, Toldival. Ügyvéd­ként báró Eötvös Józsefnél dol­gozott. Életének ez a része megha­tározó lehetett számára, ami ké­sőbbi tevékenységében is vissza­tükröződik. Az 1832-es országgyű­lésen a tudósítások kiadását ter­vezte, de mikor Kossuthék kiadták a magukét, beállt Kossuth mellé. Közvetlen kapcsolata volt Szé­chenyivel, Wesselényivel és a kor neves személyiségeivel. Nagy aktivitással vet részt Károly test­vérével és a nagyoroszi Szabó Endrével egyetemben az országos kisdedóvók kialakításában. Az erre a célra alakult társaság titkára volt. 1843-ban Pest megye főjegyzője lett. Közben dolgozott a lovas- és gyalogos katonai vezényszavak magyarításán. 1848-ban képviselő Pesten és Debrecenben, majd Buda visszavétele után miniszteri osz­tálytanácsos lett. Világos után egy ideig bujdosik, majd az 1860-as ol­vadás után újra bekapcsolódik a po­litikai életbe. Képviselő lett Buda­pest ferencvárosi kerületében. 1865 után visszavonulni kényszerül és csak Nógrád megye közéletében szerepel és bíróként dolgozik. 1837 óta a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagja volt. Költe­ményei megjelentek az Urániában és a Koszorúban. Politikai írásai mellett tudományos munkái jelen­tek meg Magyarország ércművelé­séről, mezőgazdasági és gazdálko­dási témákról. Élete vége felé a magyar kertészettel foglalkozott és a kertészeti folyóirat egyik írója és szerkesztője volt. Életének egyik érdekessége, hogy ő szavalta el először a Talpra magyar c. verset. Lajos és testvére, Károly való­ban a család neves személyi­ségei voltak, akik ínaradandót alkottak. Testvérük Kacsko­vich Gábor Söly-pusztán gazdál­kodott és helyi politikával foglal­kozott. Az ő fia volt Ferenc, ügy­véd és árvaszéki elnök, aki Csekey László ükapja volt. Felesége Tomka Irén volt, aki­nek a családfája 1744-től megvan a címerrel együtt. Az ő családjukban hat gyerek született. A három fiú közül Károly az első világháború alatt a hadsereg ló utánpótlásáért volt felelős a bécsi minisztérium­ban. Erről szól a ma is meglévő dí­szes nyugdíjazási irata. A három lány közül Márta (a nagymama) tanítói oklevelet szerzett és 1905-ben nevezték ki tanító­nőnek Gyarmatra. Sz. E. A tűzvész A minap ijesztő fényű lángokat közvetítettek a televíziós csator­nák a magyar polgárok otthona­iban. Ég a Budapest Sportcsar­nok! Lángokban áll a főváros legrangosabb sportlétesítménye. Összeszorult a szívünk az ije­delemtől, a kétségbeeséstől. Úgy éreztük: a mi házunk ég! Úgy éreztük, minket tesz most tönkre a nagy karácsonyi bazárból fel­lobbant tűzvész, úgy éreztük, mi is felelősek vagyunk ezért a kép­telenségért. A vásár töméntelen kacatjával telezsúfolva, miért kel­lett ekkora kockázatot veszély­fenyegetést elvállalni, hogy sportbajnokságok, kulturális programok, szuperkoncertek he­lyett vásári tömeget, tolongást, üzleti nagyvonalúságot enged­jünk be a házunkba. Miféle bér­leti díj nyomja agyon a józan ész figyelmeztetését: ez nem ide való! Merthogy a jellemző pénz­telenség, önfinanszírozási kény­szer vitte bele a „házunkat” ebbe az üzletbe, az nyilvánvaló. Szerte az országban ezerféle házban vál­lalnak rendszeresen efféle kocká­zatokat s olykor törvénysértése­ket is, azzal a vállrándítással, hogy miért most és itt lenne baj. Salgótarjánban is gyakorta va­gyunk tanúi súlyos felelőtlensé­geknek. Az egyik városi létesít­mény például az előtte lévő köz­parkolót magánterületnek minő­sítve, minden törvényi szabályo­zásra fittyet hányva teherautó-te­lepet működtet egy olyan szűk légtérben, ahol egyik fal maga a monumentális intézmény, másik fal egy nagy iskola, s az olajtól gőzölgő telep közvetlen szom­szédja az iskolaudvar. Egy udvar, ahová háromnegyed 9-kor, az első óra után 400-500 gyerek özönlik ki rohanni, labdázni, ját­szani, friss levegőt lélegezni. S a tefutelep mellettük a téli hidegin­dítások gázfelhőivel színesíti a 1999. december 20., hétfő kockázata felhasználható légköbmétereket. Ha kirepül az alacsony kerítésen ä labda, a gyerek 20 méter hosz- szú, kitámasztott pótkocsi alá mászik be érte. De nincs semmi baj, mert amúgy „minden szabá­lyos”; itt mindenről van pecsétes papír, és a kockázat ára évi X ezer forintot tesz hozzá a létesít­mény költségvetéséhez bérleti díjként. Hát ezért! Más példa: egy város-széli csa­ládi ház nagy kertjében jó pénzért megengedtetett egy zugmészá­rosnak, hogy saját találmányú füstölő szerkezeteiben hónapo­kon át húst, kolbászt füstöljön. Húszezret fizetett a mészáros ha­vonta „szinte a semmiért” a mi­nimál nyugdíjból tengődő idős házaspárnak. A szomszédok hallgattak. Mígnem egy hajnalon erős szél támadt és egy szikrától tüzet fogott a tyúkól. Csodával határos módon menekült meg a ház, a porta a pusztulástól, mert zuhogó eső sietett a tűzoltásban buzgólkodó szomszédok segítsé­gére. A tűzvész nem vált kataszt­rófává, de most már a segítő szomszédok meg merték kér­dezni: hogyan lehetett elvállalni ennyi bódét, ennyi füstöt a kert­ben, mikor itt az isten sem tudja, hogy mikor, merről fúj a szél?! De hát elfújhatja-e akármilyen­féle szél, szándék, vagy anyagi kényszer a józan ész gátjait, a törvények kötelezéseit? Sajnos ma elfújhatja! S rendszerint bün­tetlenül teheti. Csak a véletlenen múlik gyakorta, jön-e a tűz, jön-e az ijedelem, jön-e a tragédia, vagy meg lehet nyugodni: na, ugye nem lett semmi baj ... A BS égése fel kell, hogy éb­ressze jó lelkiismeretünket: nincs az a pénz, amiért a nemzeti léte­sítményeket, fontos közszolgálati intézményeket, de elsősorban is az emberi értékeket kockáztatni szabad volna. Erdős István A Danubius 1999-ben is első! A HALLGATÓK KEDVENCE Búza Sándor, Garami Gábor, Gundel-Takács Gábor, Jáksó László, Jakupcsek Gabriella, Rónai Egon, Vágó Piros és még sokan mások: ismert nevek, népszerű személyiségek. Egy dolog feltédenül közös bennük: valamennyien a Danubius Rádió sztár-műsorvezetői. Szinte egész évben ők beszélnek - a hallgatók pedig róluk. Sokkal kevesebb szó esik viszont arról, hogy a Danubius Rádió milyen pozíciót foglal el a hazai kereskedelmi rádiók piacán. Az év első tíz hónapjának adatai alapján már jól láthatóak a változások. A XX. század utolsó éve a ben is kedvenc rádióállomá­magyarországi professzionális kereskedelmi rádiózás máso­dik esztendeje. A piac fő erő­vonalai 1998 májusában alakultak ki: ekkortól már két országos kereskedelmi rádió versenyzett a hallgatókért. Nézzük meg, hogy áll most a rádiós piac, s azon belül a Danubius, amelyet a Média­hajó nyilvános közönségsza­vazásán 1998-ban és 1999­suknak választottak a hall­gatók. A legfontosabb keres­kedelmi célcsoport, a 18-49 évesek (4 730 000 fő) rádió­hallgatási szokásait tekintjük át két közvélemény-kutató cég, a Szonda Ipsos és a Gfk Hungária Rádió Navigátor című, havi bontásban megje­lenő eredményei alapján. A heti adatok tanúsága sze­rint a Danubius Rádió elé­rése ebben a célcsoportban 19.99. január-október átlagát tekintve 2 620 000 fő. Tehát a korcsoport 54,3 %-a kap­csolódik be a rádió adásába. Az összes rádióhallgatót te­kintve 28,1%-os a csatorna hallgatásával eltöltött időará­nyos részesedés. Ezzel a Danubius Rádió piacvezető a 18-49 évesek között, vagyis a legfontosabb kereskedelmi célcsoport legnagyobb arány­ban és leghosszabb ideig a Danubiust hallgatja. Külön érdekesség, hogy 1999-ben százezerrel több 18-49 éves hallgató választotta a Danu­biust az előző évhez (1998. február-december átlagolt adat) képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Sláger Rádió piacra lépésével a Danubius Rádió nem vesztett hall­gatókat, sőt, újabbakat nyert! A legfrissebb, 1999. októ­beri eredmények még a fenti számokon is túlmutatnak: a Danubius időarányos részese­dése 33%, így 6%-kal előzi meg a Sláger Rádiót. Ha nagyobb szeletet vizsgálunk, az eredmények továbbra is a Danubius versenyelőnyét iga­zolják. A 14 éven felüliek (8 366 000 fő) körében - bár a korcsoport jelentős hányadát (44%) alkotó 50 év felettiek a Danubius zenei kínálata mi­att nem tekinthetőek stratégi­ai hallgatói célcsoportnak - a részesedés 1999 októberében 26%-os volt. Ezzel a Danu­bius Rádió egyértelműen maga mögé utasította a többi csatornát. Egy rádiós reklámkampány tervezése során a heti ered­mények döntő jelentőségű^ ek, mert naponta 6-8 elhang­zó hirdetéssel el lehet érni a teljes célcsoport 85-95%-át. Tehát minél magasabb a heti elérés, annál jobb a kampány hatékonysága. A nagyobb arányú részesedés a gyakori­ság emelkedésének kedvez. Tehát ha valaki mind hosz- szabb ideig hallgat rádiót, mind többször találkozhat az adott üzenettel. Fontos kérdés lehet az is egy kampány során, hogy hányán hallgatják az adott negyedórában a reklámblok­kot. A mellékelt táblázatban szereplő számok magukért beszélnek. A táblázatok azt mutatják, hogy a megjelölt idősávok­ban elhelyezett reklámot hányán hallják. Itt is kitűnik, hogy a Danubius Rádió a leghatékonyabb az adott célcsoport mind nagyobb arányú elérésének tekin­tetében. Minden bizonnyal a Da­nubius Rádió hirdetői is hisznek az adó hatékonyságá­ban, amelyet egyértelműen bizonyít a kimagasló, 34%-os piaci részesedésés is. Ez igen jelentős, 10%-os előnyt je­lent a mezőny második he­lyére szorult Sláger Rádió­hoz képest. (X) 18-49 évesek, 1999. október, hétköznap, negyedórák átlaga 18-49 évesek, 1999. október, hétvége, negyedórák átlaga Kossuth AM Danubius Sláger Juventus Idősáv Kossuth AM Danubius Sláger Juventus 123 000 468 000 394 000 148 000 06:00-10:00 121 000 359 000 328 000 128 000 46 000 471 000 373 000 206 000 10:00-14:00 87 000 465 000 504 000 181 000 29 000 437 000 342 000 169 000 14:00-18:00 22 000 540 000 338 000 89 000 45 000 362 000 274 000 201 000 18:00-20:00 28 000 350 000 271 000 159 000 DANUBIUS I > «» it t t

Next

/
Thumbnails
Contents