Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-16 / 293. szám

1999. december 16., csütörtök Világtükör 9. oldal Utód és előd: Robertson Solanával FOTÓ: FEB/REUTERS A NATO és a közös európai haderő viszonya Az észak-atlanti szervezet további nyomást gyakorol Milosevicsre Magyarország számára az európai védelmi politikával kapcsolatban talán az a legfontosabb, hogy abból semmiféle tartós nézeteltérés ne származzék: maradjon meg a NATO egysége és kohéziója, de a meg­oldás tegye lehetővé az Európai Unió számára, hogy a közös kül- és biztonságpolitika folytatásaként létrehozza védelmi politikáját - je­lentette ki Martonyi János külügyminiszter szerdán Brüsszelben. A magyar diplomácia vezetője a NATO-tagországok külügymi­nisztereinek brüsszeli ülésén vesz részt. A találkozó első része a balkáni helyzet mellett főként az önálló európai védelmi politi­ka kérdéseivel foglalkozott. Martonyi János elmondta, hogy Magyarország kielégítőnek, ész­szerű és elfogadható kompro­misszumnak tartja az Európai Unió múlt heti helsinki csúcsér­tekezletének döntéseit az euró­pai védelmi politikáról, noha megjegyezte: ez a döntés kissé sértette azoknak a NATO-tagor- szágoknak az érzékenységét, amelyek nem tagjai az EU-nak. A szerdai találkozón egyértel­művé vált, hogy a védelmi politi­kában szorosabb együttműkö­désre volna szükség az EU és a NATO között. Ennek mecha­nizmusait, jogi formáját még meg kell teremteni - fejtette ki Martonyi János. Ez azonban olyan rendszer, amelyet most kell majd létrehozni, először át­meneti, majd végleges formába önteni. Magyarországnak fon­tos az is, hogy tovább élvezhes­se azokat a jogokat, amelyeket a Nyugat-európai Unió (NYEU) társult tagjaként élvez - tette hozzá a külügyminiszter. Az Észak-atlanti Tanács munkaülésén - egy magas ran­gú NATO-tisztségviselő tájé­koztatása szerint - igen élénk, termékeny vita alakult ki az eu­rópai védelmi és biztonsági sze­rep alakulásáról, ami a helyzet messzemenően egybehangzó értékelésére utalt. Amerikai részről Strobe Talbott külügymi­niszter-helyettes értékelése sze­rint az Európai Unió helsinki csúcsértekezletének határozata nem is egy, hanem több lépést is tett a helyes irányba. A mi­niszterek igen elégedetten vet­ték tudomásul a döntést, misze­rint már 2003-ra fel akarják állí­tani a válságkezelő feladatokkal felruházott, számottevő katona­erőt képviselő, bevethető euró­pai haderőt. Ezek után a NATO reméli, hogy mielőbb létrejön­nek a két szervezet közötti gya­korlati és intézményes együtt­működés formái. Az Uniónak kell gondoskodnia annak a hat NATO-országnak - köztük Ma­gyarországnak - a „lehető leg­teljesebb bekapcsolásáról a fo­lyamatba”, amelyek egyébként még nem tagjai az egyesült Eu­rópának. Szerbiát illetően a miniszte­rek hangsúlyozták: ebben a sza­kaszban igen fontos, hogy a NATO megőrizze egységét a Milosevics elnök rendszerére gyakorolt nyomásban. „Egyre nehezebb eltitkolni Jelcin állapotát” - véli Javier Solana Moszkva nem hallgat az intelmekre Borisz Jelcin orosz államfő „nincs képességei teljes búto­kéban” - nyilatkozta Javier Solana, az Európai Unió kül­ügyi főmegbízottja, a NATO volt főtitkárna. „Ezt már nem lehet eltit­kolni, hiszen az egész vi­lág képernyőin látható volt” - nyilatkozta So­lana. A spanyol politikus a csecsenföldi háborúról kijelentette: folytatni kell Oroszországra a már meglévő politikai nyo­mást, sőt túllépve azon, gazdasági eszközökkel meg kell értetni az orosz vezetőkkel, hogy nem folytathatják ezt az utat. Vlagyimir Pntyin orosz kormányfő kizárta, hogy Moszkva változtasson csecsenföldi politikáján. Az orosz katonai akció a helyzet alakulásának megfelelően folytatódni fog a terroristák megsem­misítéséig, a béke, biz­tonság és nyugalom hely­reállításáig az Észak-Kau- kázusban - hangsúlyozta az orosz miniszterelnök szerdán Paavo Lipponen- nel, az EU soros elnöksé­gét ellátó Finnország kor­mányfőjével telefonon folytatott megbeszélése­kor. Lipponen arról tájé­koztatta Putyint, hogy az EU milyen lépéseket ké­szül foganatosítani, ha Moszkva nem igyekszik politikai rendezést keres­ni Csecsenföldön. A Kreml szerdán gya­korlatilag elvetette Aszlan Maszhadov csecsen elnök tárgyalási ajánlatát és tűz- szüneti felhívását. Nyi- kolaj Kosman miniszterel­nök-helyettes, csecsenföl­di különmegbízott kizárt mindenfajta politikai tár­gyalást Maszhadowal. Valerij Manyilov, az orosz vezérkari főnök első he­lyettese szerint Maszha­dov csak akkor lehet tár­gyalópartner, ha szakit a terroristákkal és a bandi­tákkal, kiadja a bűnöző­ket, s teljesen elhatárolja magát a terrorizmustól. Lecsi Iszlamov magas rangú grozniji csecsen pa­rancsnok szerint a cse­csen felkelők az utóbbi 24 árában Groznij északi és délkeleti részén visszaver­tek hat orosz szárazföldi támadást, ennek ellenére az oroszok folytatják of- fenzívájukat. A lázadók és az orosz katonák közel­harca romba dőlt lakóhá­zak és gyárépületek kö­zött folyt szerdán a város déli részén, miközben az orosz tüzérség válogatás nélkül mindent lőtt Groznijban - nyilatkozta. Iszlamov szerint az utób­bi két napban 111 orosz katonát öltek meg, tizen­nyolcat pedig foglyul ejtet­tek. Saját veszteségeik mi­nimálisak. Adatai szerint az orosz bombázásokban az utóbbi tiz napban 86 polgári személy halt meg. Az oroszok állásokat foglalnak el fotó: feb/reuters (Hírmagyarázónk írja) A csecsen háború alapvető befolyást gyakorol a vasárnap esedékes orosz parlamenti választásokra. A Javlinszkij vezette liberálisokon kívül az esélyes pártok mindegyike egyetért a határozott fellépéssel, támogatja a hadsereg akcióit, s elutasítja a nyugati kritikákat. Papírforma szerint hat párt. illetve pártszövetség számíthat jelen­tősebb pozíciókra. A közvélemény-kutatások alapján a kommu­nisták alakíthatják majd meg a legerősebb duma-frakciót. Második helyen az Egység nevű szervezet áll: ezt a rendkívüli helyzetek minisztere, Sojgu vezeti, aki korábban Jelcin-barátnak számított, ma azonban inkább Putyin kormányfőhöz áll közelebb. A Haza-Egész Oroszország csoportosulás (Luzskov és Primakov szövetsége) számíthat a szoros harmadik helyre, s a Jutottak még" kategóriájába Javlinszkij liberálisai. Kirijenko reformirányzata és Zsirinovszkij tömörülése tartozik. A mezőny tehát elég szétszórt, s ez aláhúzza a másik dátum, június 4. jelentőségét, amikor Oroszország államfőt választ majd. Az elnök közjogi felhatalmazását, szerepét ismerve érthető, ha a mostani decembert a következő június főpróbájának tekintik. Ha ma kellene utódot választani, Putyin miniszterelnök talán már az első fordulóban győzne. Kiszámíthatósága, fiatalos dinamizmusa jó benyomást tesz odahaza, de Jetein után örömmel üdvözölnék külföldön is. Putyin ma már önálló politikus, s nemcsak az említett Egység támogatását élvezi: sem Luzskovék, sem mások nem támadnák igazán a kampányban. A kommunista Zjuganov, ha indítják is, valószínűleg feladta a reményeket, Primakov pedig a sebeit nyalogatja. (réti) A kubai dollárgazdaság tündöklése Hosszú sorok állnak a kubai bankjegykiadó automaták előtt, ame­lyek csak ebben az évben tűntek föl a szigetországban. Az automa­tákból amerikai dollárt vehetnek fel azok a helybeliek, akiknek van bankkártyájuk, és - általában külföldről kapott - valutájuk. A III. Carlos nevű, vadonatúj havannai bevásárlóközpontban sétálgató kubaiak olyan műsza­ki boltokat, szupermarketeket és videokölcsönzőket találnak, amelyek csakis USA dollárt fo­gadnak el. A kubai „dollárgaz­daság” csendben, de igen dina­mikusan nő. Nagyrészt az álla­mokban élő barátoktól és roko­noktól érkező átutalások jelen­tik ennek az alapját, amely a becslések szerinti évi egymilli- árdra rúg, s a forgalom gyöke­resen átalakítja a kommuniz­mus egyik utolsó bástyáját. Fidel Castro kormánya a Szovjetunió bukása után kény­telen volt engedélyezni, hogy a kubai állampolgárok dollárral rendelkezzenek. Ezt átmeneti megoldásnak szánták: megen­gedik az amerikai dollár „együttélését” a kubai pezóval, és ez segít kompenzálni a szov­jet segélyek kieséséből adódó pénzügyi nehézségeket. A dön­téssel viszont nemcsak létre­hozták a kubai dollárgazdasá­got, hanem olyan dollárkultusz is kialakult, amely a közgaz­dászok, a szociológusok és a kommunista párt tisztségviselői szerint túlmegy azon a ponton, ahonnan még lenne visszaút. A viszonylag új keletű privát szektor a dollár- és pezógaz­daságban egyaránt jelen van: a legtöbb kereskedő mindkét pénzt elfogadja. Az árakat a dol­lár értékéhez rögzitették, s a nö­vekvő dollárbeáramlás miatt so­kak szerint hamarosan háttérbe szorulhat a hivatalos valuta. Az évente 1,4 milliárd dollárt jövedelmező, államilag ellenőr­zött idegenforgalom egyébként ugyancsak „bajok forrása”, mert megnyitotta Kuba elzárt társadal­mát. Az új fogyasztói korszakot ostorozzák, a pártvezetők dörge­delmes beszédekben támadnak a tűsaroktól és a prostitúciótól kezdve a bevásárlókultúrán át a videojátékokig mindent, ami a dollárral összefügg. „A szellem kiszabadult a pa­lackból - nyilatkozta egy jelentős kubai közgazdász, Pedro Monreal a Los Angeles Timesnak - s nincs rá mód, hogy visszakény- szerítsük.” A legtöbb készpénz a Castro-ellenes emigránsoktól ér­kezik, akik közül a legtöbben Dél-Floridában telepedtek le. „Nagyon furcsa a helyzet - mondja Monreal professzor. - A Kubát támogató legtöbb pénz ugyanis abból az országból jön, amely gazdasági embargóval sújtja a szigetországot, illetőleg éppen azoktól az emberektől ér­kezik, akik az embargó legheve­sebb támogatói.” FEB Veszélyben az IMF-hitel Emlékezés a temesvári évfordulóra A Nemzetközi Valutaalap a ro­mán politikai válság megoldását várja, mert addig nem tudja, kivel tárgyaljon az országnak szánt ké­szenléti hitel második részletéről - közölte az IMF szóvivője. A legnagyobb román ellenzéki erő, a Szociális Demokrácia Ro­mániai Pártja (PDSR) mindad­dig felfüggeszti tevékenységét a parlament mindkét házában, amíg alkotmányos megoldás nem születik az államfő által okozott politikai válságra - kö­zölte Ion Iliescu, a PDSR elnö­ke. Iliescu a párt országos veze­tőségének keddi tanácskozása után azt is bejelentette, hogy a PDSR csak azután vesz részt az új miniszterelnök személyéről kezdett államfői konzultáció­kon, ha a jelenlegi alkotmány- sértő helyzet megszűnik. A PDSR alkotmányellenesnek tartja az államfőnek azt a két ren­deletét, amellyel Emil Constan- tinescu felmentette miniszterelnö­ki tisztségéből Radu Vasilét, illetve kinevezte átmeneti kormányfőnek Alexandru Athanasiut. A legna­gyobb ellenzéki párt szerint a je­lenlegi válságra a legjobb megol­dás a választások előrehozása len­ne. Az előrehozott választásokat egy technikai kormánynak kellene megszerveznie. * Temesvár nem csupán a múlt szempontjából fontos, hanem nagyon lényeges aktuális üzene­tei is vannak, hiszen Románia útja az Európai Unióba jelképe­sen Temesváron át vezet - hangsúlyozta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, aki részt vett a szerdán befejeződött temesvári évfordulós rendezvénysorozat záróeseményein. Hírek röviden Bírálják Meciar öndicséretét Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnö- ke nevetségesnek nevezte, hogy Vladimír Meciar, az előző szlovák kormány elnöke a saját kormánya érdemeinek tulajdonítja az Euró­pai Unió helsinki csúcsértekezletén született döntést, amely szerint jövőre Szlovákiával megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. A szlo­vákiai magyar politikus kijelentette, hogy a jelenlegi ellenzék az elő­ző kormányzati ciklusban mindent elrontott, amit el lehetett rontani, és elszigetelődésbe hajszolta Szlovákiát. Polgári igazgatás Koszovóban Koszovóban szerdán megalakult az Átmeneti Igazgatási Tanács (PAV), amely az ENSZ polgári missziójának (UNMIK) első végre­hajtó szerve az átmeneti nemzetközi igazgatás alá vont szerbiai tar­tományban. Bemard Kouchner ENSZ-különmegbízott a tartomány székhelyén, Pristinában írta alá a testület megalakításáról szóló megállapodást a koszovói albánok három politikai képviselőjével. Inog az olasz kormányfő széke Massimo DAlema olasz miniszterelnök a hét végéig, de legkésőbb a jövő hét elejéig le akarja zárni a kormányválságot, kilátásba he­lyezve, hogy ha koalíciós partnerei közül akár egy is a lemondását követeli, ő kész távozni posztjáról. A Baloldali Demokraták (DS) színeiben kormányzó D'Alemát az utóbbi hetekben hevesen támad­ták nemcsak a Polo elnevezésű jobbközép ellenzéki pártszövetség­ből, hanem saját koalícióján belül is. Összecsapás a Közel-Keleten A libanoni Hezbollah szerdán, a Washingtonban megkezdett izrae­li-szír béketárgyalások első napján heves támadást indított az or­szág déli, Izrael által megszállt övezetében. Az izraeli légierő vála­szul hét bevetésben bombázta, rakétákkal támadta a térséget, mi­közben nehéztüzérségük 200 lövedéket lőtt ki. Szerdán Washing­tonban Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Faruk as-Saraa Szíriái külügyminiszter részvételével újrakezdődtek a két ország 1996-ban megszakadt béketárgyalásai. Indítvány Kucsma leváltására Petro Szimonenko, az Ukrajnai Kommunista Párt központi bizottsá­gának első titkára, volt elnökjelölt szerdán felszólította a parlamen­tet, kezdeményezzék Leonyid Kucsma elnök parlamenti úton törté­nő elmozdítását az agrárreform gyorsításáról kiadott rendelete miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents