Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)
1999-12-13 / 290. szám
A gyógyszerallergiát kockázata miatt nem vizsgálják Túlérzékeny kisgyerek? Egy négyéves, salgótarjáni kislánynál allergia gyanúja merült fel. Szülei, K. István és neje elvitték szakrendelésre, ahonnan - nagy valószínűséggel félreértés miatt - tanácstalanul, s azzal a tudattal távoztak, hogy Salgótarjánban nem vizsgálják az allergiát. ők ennek az ellenkezőjét vélték és jól is gondolták, ugyanis a sokféle túlérzékenység bizonyos fajtáinak megállapítására megvannak a feltételek. Vannak azonban kivételek. A kislány hurutos betegsége miatt fél szem Kalmopyrint kapott otthon, s erre bőrkiütésekkel reagált. A háziorvos bőr- gyógyászatra küldte, ahonnan tovább irányították egy másik rendelésre, túlérzékenységi vagyis allergiapróba esetleges elvégzésére. Mivel beutalójuk nem volt - a rendelő előterében - röviden elmondták, mi a problémájuk, s kis idő múlva közölték velük, hogy nem lehetséges a gyógyszerallergia vizsgálat elvégzése. Dr. Sándor Margit, a salgó- taijáni kórház gyermekosztályának főorvosa megkeresésünkre ezzel kapcsolatban elmondta: kockázatai miatt nem vállalják fel a szóban forgó orvosi beavatkozást. ő maga éppen azon törte a fejét, mit is lehetne tenni, javasolni ebben a helyzetben a szülőknek, de mire kilépett az ajtón, hogy beszéljen még velük, már eltávoztak. Karsaiék továbbra is szeretnének eleget tenni a háziorvos javaslatának, miszerint a gyerek feltételezett allergiájával szakorvoshoz kell fordulni, de nem tudják, hova menjenek. Ez utóbbi valóban fogas kérdés. Mások számára hasznos lehet az az információ, amelyre dr. Oszwald Zsuzsanna gyermekorvos hívta fel a figyelmünket: jelenleg nem csak Salgótarjánban, az ország más intézményeiben sem végzik a szóban forgó vizsgálatot. (A főorvosnő érdeklődésére ezt erősítette meg a budapesti Heim Pál Kórház szakembere is.) Az allergiagyanús egyén véréből csak penicillinszármazék kimutatása lehetséges. A szülők egyet tehetnek: kikerülik, nem adják gyermeküknek azt az orvosságot, amelyre az említett módon reagált a szervezete. (i»Ú) Pásztón kész a peron Korábban már lapunk hasábjain is foglalkoztunk azzal a problémával, amely régóta gondot jelentett a pásztói vasútállomáson. Nevezetesen arról van szó, hogy idősek-fiatalok számára egyaránt nehézkes volt a vasútállomás alacsony peronjairól a le- és felszállás a vonatokra. Ősszel helyszíni bejárást tartott a MÁV Pálya-, Híd- és Magasépítményi Szak- igazgatóságának szakembere és Sisák Imre, a pásztói önkormányzat polgármestere. Akkor határozták el, hogy az állomás I—II és a n—III. vágányai között egy magasabb szolgáltatási színvonalat biztosító, 15 centiméterrel megemelt, murvázott felületű peront építenek közös kivitelezésben. Ä peront az elmúlt hónapokban megépítették, ezzel növelték az utazás kényelmét, a fel- és leszállás biztonságát is. BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. december 13., hétfő Tarjám muzsikusok sikere negyven évvel ezelőtt Budapesten Visszatapsolta őket a közönség Mikulásra esett a koncert bemuíatója, 1959. december 6-án délelőtt 11 és délután 4 órakor lehetett belépődíj ellenében - tíz, nyolc és hat forint volt a jegy ára - hangversenyt látogatni a salgótarjániaknak. A megsárgult műsorlap szerint ez a program „A Salgótarjáni Állami Zeneiskola budapesti műsorának bemutatója” volt, hisz a nagy fővárosi szereplésre - ahogy ezt akkoriban sok zeneiskolás otthon megelőlegezte - egy héttel később, Luca napján került sor. A Korvin tér 8. alatti népművelési intézet nagy előadótermének színpadán mutatkozhattak be Salgótarján ifjú muzsikusai, a jó másfél-két órás műsor délelőtt 11 órakor kezdődött. A zeneiskola gyermekkórusa nyitotta és zárta a mintegy 30 szólóhangszeres produkciójából álló „első felvonást”. A második részben a szimfonikus zenekaré - tanárok és diákok vegyesen alkották, mint ma - volt a pódium. Természetesen a kórus is szerepelt még, fővárosi ősbemutatóról lévén szó, azaz dal. .. Szüts Pál öttételes népdalszvitjét adta elő záróakkordként a tarjáni zenede valamennyi tanulója és a tanári kar zöme. Kik a zenekarban, kik pedig dalosként működtek közre. A Nógrád megyei népdalszvit - a többi műsorszámmal együtt - osztatlan sikert aratott, de visszatapsolták Váczi Gyula zongora- művészt is, aki mellesleg a zeneiskola alapításánál bábáskodott, és néhány évig igazgatta is azt. A műsor karnagya, Virág László igazgatta később a tarjáni zenedét. Ezt az emlékezetes koncertet még sok követte, és követi ma is, az utódok példaértékű munkája - elődeik de a volt zeneiskolásokban többen ma muzsikára tanítják a nebulókat - örökké élő emlék marad nevelésük, hozzáértésük, áldozatos munkájuk. Mert, ahogy Bor- sányi Matyi bácsi a fuvola tartását - szinte mértani pontossággal kellett fogni a hangszert az ő beállítása szerint - magyarázta, vagy Zeke Laci bácsi népdaltanítása, szolfézs magyarázatai, Füzes Zsiga bácsi kürt- és hegedűórái, Hajmer Margit Emlékkép az 1959-es hangversenyről nyomdokán haladva - mindig meghozza gyümölcsét. Az akkori zeneiskola tanári karának névsorát nézegetve a műsor hátoldalán, bizony a nevek, arcok nagyon elhalványultak azóta, certet. Salgótarjánban gyakran találkozhatunk még Szilágyi László vagy Laczkó Lajos tanár úrral, ők is a zene- tudományok elsajátítására neveltek generációkat, énekre, illetve harsonára okosították tanítványaikat. Szüts Pál Nagybátonyból ment nyugdíjba és - mielőtt végleg elhagyta Nógrádot, még meginterjúvoltuk lapunk hasábjain - Győrbe költözött. A Virág házaspár szintén nyugdíjasként Báénekórái, Královszky János bácsi trombita-hegedű és ütőhangszeres tanításai már csak a tanítványok emlékezetében élhetnek: ezek a tanárok már a mennyei zenekarban az égieknek adnak kon(A SZERZŐ TULAJDONA) tonyban tanít, de aktív részesei Tarján egyházi énekkarának is. Négy évtized telt el azóta. Szép emlék a zenedések- nek, érdekesség az ifjú muzsikusoknak. D. F. Szabálysértés gyanúja esetén a portákra is bemehetnek - Igazoltatásra nem lesz joguk lesznek A közvéleményben az terjed, hogy a közterület- olyan szélesre bővül, akárcsak a rendőröké. A város foglalkoztatásában álló csapat tagjai igazoltathatnak, kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak, vagyis ők lesznek az önkormányzati rendőrök. Erről kérdeztük Tulipán Miklóst, Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hatósági irodájának vezetőjét önkormányzati rendőrök felügyelők jogköre- Valóban önkormányzati rendőrséggé válik a közterület felügyelet?- Szó sincs erről. Az ilyen vélekedések a közterület-felügyelettel kapcsolatos intézkedések nem ismeréséből adódik. Az emberekben problémaként merül fel, hogy micsoda dolog, hogy igazoltathat is a közterület-felügyelő. Ez a jogosítvány a korábbiaknak megfelelően továbbra is megmarad. A rendőrségi törvény szerint állampolgár, ha az indoka megjelölésével kéri, a rendőr köteles a kérésre más állampolgárt igazoltatni és a személyazonosságát megállapítani. A közterületfelügyelőnek semmivel sincs több jogosítványa, mint bármelyik állampolgárnak az igazoltatások vonatkozásában.- Mit tehet valójában a közterület-felügyelő?-Tájékoztatást kérhet a felügyelő bárkitől, akinél vélelmezi, hogy az általa éppen vizsgált ügyben számára megfelelő tájékoztatást nyújthat. A tájékoztatás megadása az állampolgár kötelezettségei közé tartozik. Intézkedése során csak addig tarthatja vissza az intézkedés alá vont személyt, ameddig az az eljárás érdekében szükséges.- A közterület-felügyeletről szóló törvény szerint változik a felügyelők jogállása. Hogyan ?- Köztisztviselők lesznek a polgármesteri hivatalon belül. Ez azt jelenti, hogy egyben a köztisztviselőkre vonatkozó törvény szerinti vizsgára is kötelezettek lesznek és a közterület-felügyeletről szóló törvény értelmében ezentúl még közterület-felügyelői ismeretekből is vizsgát kell tenniük. Ezt a vizsgát a vonatkozó belügyminiszteri rendelet szerint március 31-ig kell letenni a már működő felügyeletek tagjainak, míg új közterület-felügyelő csak ennek a vizsgának a birtokában láthat el ilyen tevékenységet.- Úgy véli, hogy alaptalan a lakosság félelme ?- Ez is egy garancia arra vonatkozóan, hogy talán alaptalan a lakosságnak az a félelme, hogy visszaélnek esetleges hatalmukkal a közterület-felügyelők. Bízunk benne, hogy erre nem kerül sor. Azt is tudni kell, hogy tevékenységükre, magatartásukra az államigazgatási eljárásról és a szabálysértésről szóló törvények vonatkoznak. Az azokban foglalt jogorvoslatokkal lehet élni, tehát az intézkedéseikkel szemben fellebbezésnek, netalán bírói út igény- bevételének is helye van. További garancia az eljárásukat illetően, hogy e jogorvoslatok helyett az érintetteknek lehetőségük van panasszal élni a polgármesteri hivatalhoz, az ön- kormányzat jegyzőjéhez. A jegyző ilyen ügyben határozattal dönt. Ezzel szemben meglehetősen magas a jogorvoslati fórum, a közigazgatási hivatal vezetője. Tehát egy államtitkári rangban lévő köztisztviselő.- A közterület-felügyelő kényszerítő eszközöket alkalmaz. Ennek jogszerűsége hogyan igazolható?-További garancia a túlkapások megelőzése, esetleges orvoslása, netán a szankcionálása érdekében, hogy a könnygázszóró palack, a testi erő alkalmazásáról a jegyző útján jelentést kell adni az illetékes rendőrkapitányságnak. Ez a fórum államigazgatási eljárás keretei között vizsgálja ki a kényszerítő eszközök alkalmazásának jogszerűségét. Tehát azt hiszem maximális jogi garanciák vannak arra, hogy a felügyelet mértéktartóan, a jogszabályok messzemenő betartásával végezze munkáját, ami egyben a polgárok védelmét is jelenti.- Úgy tűnik, hogy az állampolgárok kellő garanciákat kapnak arra, ha vétkességük esetén netán eltúlzott intézkedésben részesülnének. Am de mi védi a közterület-felügyelőket ?-A munkavállalók többségére a Munka törvénykönyve előírásai vonatkoznak. A köz- szolgálatot teljesítőkre a közalkalmazottak és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvények vonatkoznak, amelyek sok tekintetben eltérnek a Munka törvénykönyve általános előírásaitól. A köztisztviselők védelmére a törvény mesz- szemenő garanciát biztosít. A köztisztviselőnek messzemenően megvan a jogi védelme, ami nagyobb az átlagostól, ugyanakkor nagyobb felelősségi rendszere is van.- Mi a feladata a közterületfelügyeletnek?-Á törvény tételesen felsorolja azokat a feladatköröket, amelyek a közterület-felügyelet tevékenységét képezi. Ilyenek a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenységek szabályszerűségének ellenőrzése. A közterület, az épített és a természeti környezet védelme. Közreműködés a közrend, közbiztonság védelmében. Köztisztaságra vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzése. Az állategészségügyi, ebrendészeti feladatok ellátásában való közreműködés. A közterület rendjére, tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenységek megelőzése, megszakítása, megszüntetése, szankcionálása. Együttműködés a társszervekkel, rendőrségtől a fogyasztóvédelmi felügyelőségen át a vámhivatalig. Mindezeken túl a közterületfelügyelők feladata ellátni mindazokat a tevékenységeket, amelyeket önkormányzati rendelet az ő hatáskörükbe utal, ha azok más szerv hatáskörébe, más jogszabályok alapján nem tartoznak.-A közterület-felügyelő be- mehet-e magánterületre, udvarba, netán lakásba, ha indokoltnak tartja, vagy mi indokolhat ilyen lépést?-Indokoltan hatósági ellenőrzés keretében helyszíni szemlét tarthat, magánudvarba bemehet. Ugyanis a feladatai közé tartozik az épített és természeti környezet védelme. Bemehet ha szabálytalanságot észlel, de ez nem azt jelenti, hogy bárki portájára, lakásába nyomós ok nélkül, szabálysértés gyanúja nélkül bemehet. Pádár A. Megegyezéssel keltek el az erdők Balassagyarmaton Az utolsó földárverés Csaknem 2 millió aranykorona értéket jegyeztek be az érdekeltek az év utolsó nógrádi földárverésén Balassagyarmaton. A művelődési központban megtartott licit, amelyet a budapesti kárpótlási iroda munkatársai bonyolítottak, két napig húzódott a bejegyzésre váró nevek nagy száma miatt Voltak, akik a helyszínen eladták kárpótlási jegyeiket, mert reménytelennek látták, hogy pár aranykoronájukat érvényesítsék. Akadt, aki meghatalmazottak sokaságát képviselve egymilliót jegyeztetett be a kárpótlás iratait intéző Sinkó Katalinnál. Volt, aki messze földről érkezve 500 ezer forintért vásárolt helyi jogosultságú kárpótlási jegyet, és akadt olyan is, aki 4 aranykoronájával szállt be a licitbe. A meghirdetett 80,5 hektár, 174 aranykorona értékű erdőterület az EFAG kezeléséből került a kárpótlási alapba és közös, osztatlan tulajdont jelentett. Végül még a húszat sem érte el a licitálók száma, akik azonban rengeteg aranykorona birtokában voltak. Hosszas vita után végül megegyezés született. A hét „nagy” elvitte a terület kétharmadát, a kicsik a maradékon osztozhattak. A licitálók egy része egyetértett abban, hogy talán Torgyán Józsefnek lehetett igaza, aki szerint, ahogy egy tollvonással elvették, úgy egy tollvonással adják vissza az eredeti tulajdonosoknak. Igaz, a jogosultak egy része már nem él, másoknak nem kellett a föld, akik pedig érvényesíteni akarták jogaikat, sokszor nem járnak sikerrel. „Torgyán is akkor szólt, mikor ezt a dolgot már eldöntötték” - mondta egy idős asszony. A hetvenes éveiben járó Hegedűs István nyugalmazott tüdő- gyógyász főorvos is a licitálók között volt. - A testvéremmel elképzelésünk volt, hogy azt, amit apánktól örököltünk, valamiképpen visszaszerezzük. Ez többé-kevésbé sikerült. A szá- toki földjeink közelében árvereztem 10 hektár szántót, amit bérbe adtam. Hogy Gyarmatra költöztem, itteni lakosként vagyok jogosult. A nosztalgikus álmom, hogy ezt a kárpótlási jegyértéket, amit annak idején kaptam, el tudjam költeni, sikerült. De a gyermekemet már nem valószínű, hogy érdekli a föld, - mondja a nyugalmazott tüdőgyógyász. Kovács Béla, a budapesti kárpótlási iroda munkatársa tájékoztatása szerint az országban még 300 földárverés van hátra, amelyeket jövőre le kell bonyolítani. Vannak vitatott területek, amelyek bírósági, vagy a miniszterelnöki iroda döntésére várnak. Ilyen a balassagyarmati önkormányzat által kért Springa- domb és környéke, amelyért a város csereterületet ajánlott fel a Kóvár környéki Ipoly-parton. Bírósági végzésre vár egy ma- gyamándori ügy is, a Buttler-kastély melletti területet érintve. Ebben az évben az országban megtartott földárverésen nagyon magas licitértékek nem voltak. A legmagasabb is 100 aranykorona alatt volt. Bár, ahogy fogy a föld és fogynak az árverések, egyre több kárpótlási jegy van kinn és nehezen egyeznek meg. A föld annak a nevére kerülhet először, aki kapta a határozatot, utána lehet a termőföldet megvenni tőlük. Sz. E.
