Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)
1999-12-11-12 / 289. szám
6. oldal Mozaik 1999. december 11., szombat Miről beszél az írásTsá Az alábbiakban egy 58 éves, korábban takarítónőként dolgozó nyugdíjas asszony írását elemezzük. Elsősorban párkapcsolati problémájára szeretne választ kapni. Az elemzés azonban a másik fél írásának ismerete hiányában csupán félmegoldást nyújt, hiszen csak a két írás tanulmányozásának tükrében kerülhetne) sor bizonyos ok-okozati összefüggések feltárására. Levélírónk tisztelettudó, hagyományszerető, de a formára, esztétikára kevésbé törekvő ember. Meglehetősen óvatos, múltbeli tapasztalata alapján nagymértékben meghatározott viselkedés jellemzi. Énközpontúságából adódóan előfordul, hogy nem nagyon törődik másokkal. Az emberekhez való kötődése bizonytalan, nehezen oldódik fel. Energiájával, idejével, pénzével gyakran rosszul gazdálkodik. Elégedetlen, mert úgy érzi, nem tud harmóniát teremteni az adódó lehetőségek között. Kedélyállapota hullámzó, gyakran válik hangulata játékszerévé. A kibillent egyensúlyát önmaga „felspanolásával” igyekszik helyreállítani. Elképzeléseit ügyesen valósítja meg a gyakorlatban. Képes a tanultakat alkalmazni. Kötelességtudó, feladatait megbízhatóan ellátja, de dolgaiba nem szívesen enged beleszólást. Gondolataiban önmagához, múltjához gyakran visszatérő, őszinte egyén, akit némi naivitás is jellemez. Ez megakadályozza, hogy bizonyos dolgokat kellő rálátással, objektiven, reálisan szemléljen, értékeljen. Érzelmileg igen messze került, eltávolodott férjétől, szinte két kézzel tolja el magától. Hogy a társtalanság hiányát feloldja, rokoni, baráti köréből próbál erőt menteni. Párja egyre több esetben és tekintetben már csak annyira fontos az életében, mint bárki más. A helyzetet nehezíti bizonyos fokú merevsége. Alkalmazkodás helyett inkább elvárja az igazodást. Összességében megállapítható, hogy bár levélírónktól független, a férje által pedig nehezen uralható, sok családi életet tönkretevő dolog akadályozza a hatékony kommunikációt, mégis sok szeretettel, türelemmel, a másik nézőpontjának mérlegelésével, nagyobb alkalmazkodással talán boldogabb, elégedettebb lehetne. A lényeg a döntés, s ha mellette dönt, akkor minden lehetséges erővel és eszközzel a kapcsolat építésén munkálkodva, önmaga formálását is beleértve érhet célt. Godó Krisztina okleveles grafológus sT'Cw.tUt CjCXaU* őrt. ú-ru-» ctMo.►««4 aMix. Cv?- C KGzLc' S* "f-E-' Különös és szép szokások a Palócföldön Luca napja előtt December 13-a Luca napja, régi és új kalendáriumokban így olvasható. Az már kevésbé, hogy egyházilag és a néphit körében milyen jelentősége van ennek a napnak. A Gergely-naptár életbe lépése előtt ez volt az esztendő legrövidebb nappala, egyben a leghosszabb éjszakája. így még 1582 előtt a bűbájosok, boszorkányok, a rosszban sántikálók napjának, éjszakájának tekintették. A néphit szerint ma is akad olyan hely, ahol a rontás ellen ,jól bevett” szokásokkal élnek ilyenkor, Luca-széket készítve, hogy az éjféli misén azon ülve, vagy állva meglássák a boszorkányokat. A néprajztudósok feljegyzései szinte egész Európára kiterjednek, Skandináviától Itáliáig, mindenütt van nyoma a „télkö- zépi nőalak” kultuszának. Dömötör Tekla Kretzenbacher kutatásaira utalva megjegyzi, hogy a kultusz helyenként változik, hol a termékenységgel, hol pedig a halállal hozzák összefüggésbe. A neves pszichológus, Jung például ,3 nőiesség mágikus autoritása, az értelmen túli bölcsesség és szellemi nyugalom, a jóság, védelemadás, az újjászületés” tulajdonságaival ruházza fel, ami általában az „anyai” tulajdonságokkal egyezik meg. Érdekes, hogy a keleti egyházaktól a nyugatiak felé haladva is mások a szokások, hisz míg az előző hívei már szeptember táján kezdik - szept. 1. az Istenanya napja - ünnepelni, és nyugatra haladva időben tolódnak az ünnepek, szinte hónapról hónapra, a németek pld. vízkeresztkor tartják Perchta ünnepét. Mielőtt nagyon elkalandoznánk a folklorisztika rejtelmeiben, nézzük a tényeket. Kinek az ünnepe van december 13-án? A római katolikus egyházban - az ősegyház nagy vértanúi közé sorolt - a háromszázas évek elején vértanúhalált halt szűz (304. körül) legendával övezett története egyben az adventi várakozás homályában a világosító, a fény (Lucia, Luca a latin lux-fény védőszentje, neve szerepel a szentmise I. (római) kánonjában is. A néphit főként a termékenység, a gazdagság, a jó termés szempontjait figyelembe véve kér segítséget ezen a napon. Néhol időjóslási, párválasztási jelentőséggel is bír. Bálint Sándor elsősorban a magyar dunántúli helyeken említi a szlovén hatású Lucázást - palázolást; a délvidéken rontás elleni rigmusokat, még Pest megye határában is a „Hoztam kendteknek acélt, vasat...” kezdetű mondó- kák járták, a dunántúli szalmán, forgácson térdelve mondott - tyúkok varázslására alkotott rigmusokkal szemben. Diószegi Vilmos 1963-ban megjelent Luca-napi kotyolószövegek című munkájában nem kevesebb, mint 800 változatot említ. Hont megyéből, Palástról pld. ezt: ,Jjicát hoztam kéteknekNas legyen fazékjok,/Cim legyen tá- nyérjokJÓlom legyen kana- lok,/Bomyas legyen tehen- jek,/Csikózzon meg a lovok,/Fi- azzon meg az asszonyok.” Kemencén hasonlót jegyzett fel Bálint Sándor is, szintén Hont megyében. Manga Jánosnak a Mátra és a Karancs vidékén gyűjtött írásaiból már korábban idéztünk, de sorolhatnánk most is, olyan gazdag ez a tájék, a palóc nép szebbnél szebb, meglepőbbnél meglepőbb szokásait tekintve. (deák) Ezüstmisés áldással Dr. Varga Lajos pápai káplán, c. apát, pásztói plébános tridu- umot, azaz háromnapos lelki- gyakorlatot tart Salgótarjánban, a Szent József-plébániatemp- lomban. Az esemény zárásaként szombaton 16.30 órától gyóntat, 17 órától pedig ezüstmiséjét mutatja be, melynek végén ezüstmisés áldásban részesíti a jelenlévőket. Dr. Varga Lajost 1974-ben szentelték pappá. Korábban Dunakesziben, Újpesten és Hatvanban teljesített szolgálatot, püspöki titkárként és tanácsosként is tevékenykedett. Teológiai doktorátusát 1979-ben szerezte, 1995- től pásztói plébános, 1996- ban egy évig Rómában a Gregorianumban egyháztörténetet hallgatott. OLVASSA A ÉS MEGNYERHETI AZ ÁLOMAUTÓT! SZERETNE MERCEDEST NYERNI 46 FORINTÉRT? RENDKÍVÜLI NYEREMÉNY NOVEMBER 21 ÉS DECEMBER 12 KÖZÖn EGY, T extrákkal felszerelt Mercedes-Benz A-osztály Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- dat. Ezerforintos vásárlási utal- A mai rejtvény megfejtését de- fejtése: Szerintem legalább az ványt nyert: Balázs József Ka- cember 16-ig küldjék el szer- ágyban levehetnéd a koroná- rancskeszi, Marakodi út 30. sz. kesztőségünk címére. Tcmplomaink története Barokk boltívek - RÉTSÁG Balassagyarmattól délnyugatra fekszik, elnevezésében a rét, mocsaras vidék játszhatott szerepet, míg a „ság” utótag vitatott etimológiájú, ahol feltehetően a domb, erdős magaslat jelentés dominál. (Rethysagh, Rétiság.) A település 1393-ban a Lo- sonczyaké, majd török hűbér- birtok. 1579-ben 20, fél évszázaddal később 3 adóköteles házát írták össze. 1589-től a Lónyay család a földesura, majd a XVIII. századtól a váci káptalané. 1715-ben 7 magyar, és 3 szlovák, 1720-ban 5 magyar háztartását jegyzik. Helytörténetileg is nevezetes a főútvonala, melyen az 1848^19-es szabadságharc idején többször is átvonultak - egymást űzve - a magyar és a császári sereg katonái. Bár a település a török időkben jórészt elpusztult, a fenti adatokból is kiderül az időszakosan betelepülők száma. Temploma Szent András apostol tiszteletére épült, 1726-29 táján, elsőként 1785-ös restaurálási adatokról írnak a Canonica Visitatioban. Nőtincs filiájaként említik 1787-ig; a barokk épület egyetlen homlokzat előtti, órapárkányos, hegyes sisakban végződő tornyot kapott. Kissé kiemelkedik a templom testéből és törtíves falmezővel megy át ahhoz. Ezt a tört vonalú megoldást az öv- párkányzat is követi. Bejárati ajtaja felett a homorú falívek félköríves záródásé ablakokkal megoldottak, oldalhomlokzatai kétablako- sak. Szentélyrésze a barokk templomoknál szokásos építési módon a nyolcszög három oldalával zárták. Későbbi felújítási munkálatok következtében újabb toldalékot építettek hozzá. Az egyhajós épület három boltszakaszánál keskenyebb szentélyrészbe hátul még két ajtónyílást vágtak, ezeken át jutnak az újabb részbe. Főoltárán a névadó szent festett képe a XVIII. századból, alsó bal sarkában „N5” jelzés vehető ki. Genthon említi még egy igen rossz állapotú - szintén XVIII. századból való képét, melyen Szent Anna Máriával és Joachimmal látható. Korabeli egyházlátogatási jegyzőkönyvek - 1832 és 1887 közöttiek - Rétsághoz tartozó filiákként említik „Bánk, Puszta Szántó, Tolmács, Alsó-Felső Jásztelek puszta, valamint a Lokos- dűlő” településeket. Jásztelekpusztán még a hatvanas évek végén is állt (1969-70-ben bontották le) egy XIX. században épült magtár, mely a püspöki gazdaság épülete volt. Pusztaszántón egy klasszicista kúria - egykor a Kovács családé - épült a XIX. század első felében, mely a hatvanas évekre teljesen romos, életveszélyes állapotú lett. Rétság ma ismét visszakapta filiaként Tolmácsot - egy ideig Borsosberényhez csatolták - a negyvenes évek elején Bánkkal együtt ezt a területet látta el dr. Jancsó János plébános, ekkor a nógrádi esperesi kerületet Filó József főesperes irányította. 1976-tól Schupiter Géza szentszéki ügyész, püspöki tanácsos misézik, esket, keresztel, temet Rétságon és a filiák- ban. D. F.
