Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-10 / 262. szám

4. oldal Gazdaság 1999. november 10., szerda Részvényárfolyamok (1999. november 9.) Borsodchem t7695 Ft Fotex m 87 Ft Matáv s 1500 Ft Mól s 5060 Ft OTP tll 205 Ft Rába s 2400 Ft Richter tll785 Ft Zalakerámia s 1505 Ft BUX: 7228,36-0,1% eltérés az előző záróértékhez képest. Adósság­átütemezés A jövő év május végéig kell visszafizetnie a Vágóállat és Hús Terméktanácsnak azt a 300 millió forintos előreho­zott támogatást, amelyet a szaktárcától még a nyáron kapott a piaci zavarok enyhí­tésére - mondta a napokban megjelent rendeletmódosí­tással kapcsolatban Zádori László, a terméktanács titká­ra. A terméktanács ez év nya­rán a piacra jutás támogatá­sára szolgáló keretből 300 millió forintos előrehozott tá­mogatást kapott az FVM-től. Az összeget az eredeti tervek szerint november 1-jéig kel­lett volna visszafizetni. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 398,74 Cseh korona 7,00 Euró 255,15 Német márka 130,46 Osztrák schilling 18,54 Lengyel zloty 57,77 Svájci frank 158,58 Szlovák korona 5,87 USA-dollár 245,38 Elégedetlenek a kereskedők A KISOSZ a kereskedő és vendéglátó-ipari vállalkozók körében fel­mérést végzett. Arra keresték a választ, hogy mi okoz ma gondot a vállalkozóknak. Dr. Antalffy Gábor főtitkárt kértük, foglalja össze a felmérés tanulságait.- Az egyik legjelentősebb gon­dunk, amelyet úgyszólván min­den vállalkozó nehezményez, hogy a különféle adó-, tb- és egyéb közterhek, valamint az eredmény mértékétől független kommunális adók, helyi adók egyre csak nőnek. Ma már ott tartunk, hogy tisztességes beval­lás után a közterhek elérhetik a jövedelmek 80-85 százalékát - hangsúlyozta a főtitkár. A felmérés szerint a jogsza­bályváltozások a vállalkozók szá­mára követhetetlenek. Kereske­dők vagyunk és nem adminiszt­rátorok, mondják, és a sok válto­zásra úgy tekintenek, mint előre tervezett bírságolási alapra. A vállalkozók háromnegyed része egyáltalán nem lát esélyt arra, hogy támogatásban, vagy hitelben részesüljön. Mintegy 20 százalékuk nem is merne hi­telt felvenni, mert nem hiszi, hogy a kamatokkal együtt ki tudja termelni és vissza tudja fi­zetni azt. A multinacionális hálózatok a kisvállalkozók kétharmadát hozták hátrányos piaci helyzet­be. Egyes kereskedelmi szak­mákban 2-3 éven belül a vállal­kozások tömeges megszűnése várható. Több vállalkozás ala­csony nyereséggel, vagy köztar­tozásokat felhalmozva veszte­séggel dolgozik, míg némelyi­kük átkerül a feketegazdaságba. A megkérdezettek kétharma­da drasztikus hatósági fellépést vár az egyre terjedő engedély nélküli árusítás, az illegális piac megszüntetése érdekében. Nemcsak az jelent versenyhát­rányt - nehezményezik -, hogy az engedély nélküli árusoknak nincsenek költségeik, nem fizet­nek adót, és helyzetüknél fogva hatósági ellenőrzéstől sem kell tartaniuk: legális vállalkozók vi­selik a közterheket és szigorú el­lenőrzéseknek kell megfelelni­ük, adott esetben bírságot is csak ők fizetnek. A vizsgálat megállapította, hogy a vállalkozások 10-12 szá­zaléka lát fejlődési lehetőséget, további 13-15 százalék érzi ma­gát a piacon stabil helyzetben. A fennmaradók a létbizonyta­lanság érzésével küszködnek, és ezek 20 százaléka még ezeknél is rosszabb helyzetben lévő vál­lalkozás. Koós Tamás Michael Lake: a határidőkre jobban oda kell figyelni Több tízmillió eurót veszíthetünk A lassú ügyintézés miatt több tízmillió eurós PHARE-támogatást ve­szíthet el Magyarország. Az 1997. évi program legnagyobb vesztese a vasútfejlesztés lehet. Az 1997-es PHARE-program szerződéstervezeteit Magyaror­szágnak november 22-ig kell be­terjesztenie az Európai Bizott­ság elé. A szerződéskötési ha­táridő - elvileg - december 31- én jár le. Az előző években még az utolsó pillanatokban is mó­dosítani lehetett a terveken, az idén azonban erre nem lesz le­hetőség. Michael Lake, az Euró­pai Bizottság budapesti delegá­ciójának vezetője már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az évben, az ezredfordu­lóval egybeköthető karácsony miatt a brüsszeli alkalmazottak zöme szabadságon lesz. így ér­demi döntés csak december kö­zepéig születhet. Michael Lake szerint igen nagy veszélyben vannak a projektek. Ha a buda­pesti delegációból bárki megbe­tegszik az érintett dolgozók kö­zül, akkor könnyen elveszhet a támogatás, mivel a magyar fél ismét az utolsó pillanatokra hagyta a szerződéstervezetek el­készítését. Az említett országprogram legnagyobb vesztese a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium (KHVM) lehet. A KHVM elvileg 15 millió eurós támogatásra számíthat, amit vas­útfejlesztésre - műszerbeszer­zés, a vasúti kocsik üléseinek korszerűsítése stb. - lehet fordí­tani. A tárca illetékese. Nagy Bé­la lapunknak elmondta: a kése­delem oka a bankokkal kötendő hitelszerződésekben keresendő. A fejlesztésre ugyanis nemcsak PHARE-pénzt használnának, hanem banki, saját és MÁV for­rásokat is. A banki hitelszerző­dés terve azonban csak tegnap készült el, annak jóváhagyása még hátravan. Ezt követően tud­ják benyújtani a teljes dokumen­tációt az EB budapesti delegáci­ójának. Nagy szerint azonban nem fognak kicsúszni az időből. Megfigyelők rámutatnak: Michael Lake már többször fi­gyelmeztetett arra, hogy az év végi hajrát e téren el kellene ke­rülni. (sts) Zöldség-gyümölcs Szerkezeti átalakításra várva Az agrárkormányzatnak hala­déktalanul döntenie kell, támo­gatja-e a zöldség-gyümölcs ágazat szerkezet-átalakítását. Az Európai Unió ugyanis kor­látlan felvevőpiaca lehet a ma­gyar termékeknek. A Zöldség- és Gyümölcs Ter­méktanács adatai szerint Ma­gyarországon jelenleg 1,6 mil­lió tonna zöldséget és 900 ezer tonna gyümölcsöt ter­mesztenek. Hiányoznak azon­ban a hűtőházak, a csomago­ló gépsorok és a korszerű technológiák, enélkül pedig az egyébként jó minőségű áru sem lehet versenyképes a pia­con. A szakértők szerint a ha­zai termelők akár 30-40 szá­zalékkal is bővíthetnék belső és külső piacukat, ha lenne ki­számítható stratégia a támo­gatásukra. Mártonffy Béla, a termékta­nács igazgatója úgy látja: a ke­leti piacok visszaszerzése szempontjából is előnyös lehet hazánk csatlakozása az unió­hoz, mivel a magyar áru egyen­lő versenyfeltételeket élvez majd az európai uniós termé­kekkel. Másfelől, ha a belső pi­ac is bővül, a kereskedelem pil­lanatok alatt össze tudja gyűj­teni azt az árumennyiséget, amely a hagyományos keleti piacokon szükséges, és a nyu­gat-európaiaknál gyorsabban és olcsóbban juthat el oda. Mindezeknek a feltétele a gazdák részéről termelői-érté­kesítői szövetkezetek (tész) létrehozása, az EU ugyanis csak a szervezetekbe tömörült termelőket támogatja. A tészek megalakításának szá­mos indoka van. Jelentős mennyiségű áruval tudnak például megjelenni a piacon, ami jobb alkupozíciót, na­gyobb bevételt jelent majd a termelők számára. A gazdák bevételét növeli, hogy az ilyen szervezetekbe tömörült terme­lők közösen képesek a csoma­goláshoz szükséges gépeket megvásárolni, tárolókat létesí­teni, ami által minőségben ér­tékesebb árut tudnak a piacra vinni. - ug ­A fontosabb növények összes termésmennyisége 1991-1995. évek átlaga 1997 1998 ZÖLDSÉGFÉLÉK vöröshagyma 164 128 150 paradicsom 275 220 330 uborka 97 119 126 zöldborsó, szemes 63 70 71 GYÜMÖLCS alma 671 500 482 körte 56 37 36 cseresznye 24 22 19 meggy 67 65 49 kajszi 31 25 17 őszibarack 55­54 65 málna 21 18 20 fűszerpaprika FORRÁS: KSH 49 45 65 Egészségügy és gazdaság Az elmúlt napokban a Világbank képviselői Magyarországon jártak, és egyebek mellett felszólaltak az Országgyűlés egészségügyi bizottsá­ga előtt is. Észrevételeik között bírálatokat is megfogalmaztak, ame­lyek elsősorban a honi egészségügy elégtelen finanszírozására vonat­koztak. Hogy jön azonban ahhoz a Világbank, hogy bírálja a magyar egészségügyet, sőt általában az egészségügyet? Sokan tették fel, teszik fel ezt a kérdést, főleg azok közül, akik az ingyenes és jó teljesítményű egészségügyi szolgáltatások illúziójának idején nevelkedtek, s csak a szépre emlékeznek, és nem a hosszú várakozásokra, a többszörösen le­írt, teljesen amortizálódott diagnosztikai és terápiás berendezésekre, vagy a betegért birkózó, fáradt orvosokra, ápolónőkre és a hálapénzre gondolnak. A Világbank azonban éppen az egészségügy gazdasági ol­dalát vizsgálja, mert az egészségügy, bizony, egyszersmind hangsúlyo­zottan gazdasági kérdés is. Meg kell vizsgálni például azt a körülményt, hogy egy adott ország­ban a versenyképesség sérelme nélkül mennyit lehet a munkaadóval fizettetni társadalombiztosítási hozzájárulás címén, mert ez már - ha közvetve is - bérköltség, amit az árakban kalkulálni kell. Másodszor: legalább ugyanígy gazdasági kérdés, hogy a beszedés vajon a lakosság mekkora hányadától történik, s a lakosság mekkora hányadára köl­tik a bevételeket. Eredetileg, mielőtt társadalmunk - mint a nyugat- és közép-európai országok többsége - elöregedő társadalommá vált, a munkaképes korban lévő és valóban dolgozó korosztályok viszonylag kis hányadú idős ember gyógyítását, egészségügyi ellátását finanszí­rozták, annál is inkább, mert az akkori, alacsonyabb átlagos, illetve várható életkorban nagyságrenddel kisebbek voltak az egészségügyi költségek. Most a népesség összetétele kedvezőtlenül változott ebből a szempontból, vagyis a fizetők aránya csökkent az igénybevevőkhöz ké­pest. S az utóbbiak - magasabb várható élettartamuk alatt - lényege­sen több orvosi, illetve gyógyászati ellátást vesznek igénybe. Ráadásul a munkaképes korosztályok tagjai közül valamivel kevesebb mint 10 százalék nem fizeti a hozzájárulást, mert nincs hivatalos munkavi­szonyban, vagy egyáltalán nem dolgozik. Ez a réteg következésképpen az európai átlagnál hosszabb ideig nem fizető tagja, hanem táppénzt igénybe vevő tagja a társadalomnak. A leszakadt rétegekből ugyanis - önsorsrontó életmódjuk miatt - a betegségek is nagyobb számban sze­dik áldozataikat. Gazdasági kérdés továbbá az is, hogy a gyógyászati kapacitások ki­használtsága alacsony, heti két napon át rendszerint nincs intenzív ke­zelés, továbbá a betegségek száma és a szakkórházak „kínálata " nem fedi egymást. Furcsa módon gyakran azokat is fekvőbetegként kezelik, akiket járóbeteg-ellátásban el lehetne látni. Végül,a kórházak, illetve háziorvosi praxisok üzemeltetése sem gazdaságos. Ezeknek a rendellenességeknek az a legszembetűnőbb következmé­nye, hogy a járulékok mind kevésbé fedezik a költségeket, ami növeli az államháztartás hiányát, destabilizálja a gazdaságot, s végső soron veszélyezteti befogadásunkat a számunkra sok előnyt nyújtani képes Európai Unióba. A többi között ezért is sürget egészségügyi reformot a Világbank, amely intézmény széles körű összehasonlításra képes az általa finanszírozott nemzetek között, igyekszik elterjeszteni az éssze­rű eljárásokat, s felszámolni az elavultakat. Bácskai Tamás Az agrárcsatlakozás kérdőjelei Az európai uniós csatlakozási tárgyalások legbonyolultabb fejezete várhatóan a mezőgazdaság lesz. A jelenlegi álláspont szerint az új tagországok agrárgazdaságának csatlakozása csak átmenettel kép­zelhető el. Az átmenet hossza és az átmeneti időszak alatt alkalma­zandó speciális szabályozások tekintetében azonban még megoszla­nak a vélemények - hangzott el egyebek mellett a közelmúltban ren­dezett agrárcsatlakozási konferencián. A szakértők feltételezése szerint az Európai Unió átmenetileg - mind a régi, mind az új tagor­szágok között - fenn kívánja tartani a mezőgazdasági termé­kek és élelmiszerek határon tör­ténő ellenőrzését. Attól tarta­nak ugyanis, hogy a tagjelöltek­nél érvényben lévő alacsonyabb árak miatt az unióbeli országok piacait elözönlenék a kelet- és közép-európai termékek. Ezért a piaci zavarok elkerülése vé­gett, a gazdák érdekeinek védel­mében az árak kiegyenlítődésé­ig fenntartanák a határellenőr­zést, illetve árkülönbözet-ki­egyenlítő szabályozást alkal­maznának az előre meghatáro­zott kvótákon felül szállítandó mennyiségekre. A csatlakozási tárgyalások so­rán Magyarországnak feltehető­en számos területen kompro­misszumot kell majd kötnie. Meg kell határozni azokat a kér­déseket, amelyek alapvető fon­tosságúak az ágazat jövője szempontjából. Ilyen például az egységes piacba történő bekap­csolódás, vagy a mezőgazdasági termékek előtt álló vámakadá­lyok lebontása. A határok meg­szüntetése a magyar termelők számára komoly kihívást jelent, mivel ebben az esetben a piaci verseny erősödésével kell szem­benézniük. Ugyanakkor az egy­séges piac a jelenleginél lénye­gesen nagyobb lehetőséget biz­tosít versenyelőnyünk kihaszná­lására több területen is. Egy másik meghatározó szempont, hogy az agráraimnak a piaci esélyegyenlőség megte­remtése, az EU-követelmények teljesítése, a szerkezetátalakítási és vidékfejlesztési feladatok megvalósítása érdekében szük­sége van az uniós támogatások­ra. Fel kell azonban készülni ar­ra is, hogy a kompenzációs pén­zek megtagadása esetén milyen más forrásokból lehet hasonló nagyságú támogatást biztosítani az ágazatnak. - ug ­Plusztámogatás Sertésfelvásárlási árak 1. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 214 a sertésekre Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 217 2. szövetkezeti átlagár: 217 A sertéságazat az idén összesen 3. egyéni vállalkozói átlagár: 202 csaknem kétmilliárd forint tá­mogatást kapott. Ám ez kevés­II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 216 nek bizonyult a húsipar számá­Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 217 ra a túlsúlyos sertések feldolgo­2. szövetkezeti átlagár: 219 zásához. Ezért a Vágóállat és 3. egyéni vállalkozói átlagár: 207 Hús Terméktanács a közelmúlt­ban úgy döntött, hogy az állami III. Régiónkénti átlagárak: támogatást saját kasszájából 50 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 218 millió forinttal kiegészíti. A vá­2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, góhidak élősúlykilónként 30 fo­Jász-Nagykun-Szolnok): 215 rint intervenciós támogatást 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 218 igényelhetnek. A pénzekhez 4. Központ (Budapest, Pest megye): 217 pályázat utján juthatnak hozzá. 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Információnk szerint a pályáza­Veszprém, Fejér): 217 ti feltételeket tartalmazó levelet 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 216 a héten kapják kézhez az érin­7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 217 tettek. A támogatásra a feldől­X >LU gozók akkor pályázhatnak, ha IV. Egyéb információk: E230 cn '3 megfizetik az agrártárca által U220 to előírt kilogrammonkénti 193 R211 er er forintos hatósági árat. (újvári) Li­20 éves a CEB Az alapításának 20. évforduló­ját ünneplő CIB Bank pénzin­tézeti csoportja az idén várha­tóan 11,5 milliárd forintos adó­zás előtti nyereséggel zárja az évet - jelentette be az anyabank elnök-vezérigazgatója hétfőn, Budapesten. FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9. TELEFON: (32) 520-150 Érvényes: 1999. október 20-tól betéti kamatok vállalkozások részére Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft felett (N) (EBKM) 1 hét 8,000 (8,11) 2-3 hét 10,500 10, 1-2 hó 12,500 3 hó 12,500 6 hó 12,000 12 hó 11,500 Folyószámla 3,00 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE SO E Ft—5 MFt 5-10 lIFt 10 M Ft felett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42) 3 hó 12,500 (12,67) 12,625 12,80 12,750 12,93 6 hó 12,500 (12,67) 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42j Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 3,500 3,61/3,60 100 E Ft-500 E Ft 6,000 6.26/6,22 500 E Ft felett 10,500 11,18/11,08 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,500 3,61 50 E Ft-500 E Ft 8,500 8,97 500 E Ft felett 12,500 13,44 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13.000 13,18 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) 1 hó 3 hó 6 hó 12 hó * Az EHM kamatai at(%) 12,000 13.000 13.000 12,500 ' éves kamattal megeayezőek. EHM' 12,00 13.00 13.00 12,50 imatai az éves kamattal megeayezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 1999. október 20-tól Folyószámlahitel Betétörző hitel Lombardhitel Ingatlanfedezetes hitel HUF prime rate Éves kamat (%) 24.00 19.00 20.00 23,00 Éves kamat (%) 16,250 ClB^i 0640 242242 A BANCA COMMERCIALE UAIIANA- CSOPORT TAGJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents