Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-09 / 261. szám
4. oldal Ország - Világ 1999. november 9., kedd Erkölcsi bizonyítvány - osztályzatokkal Ujjlenyomatbank készül Jövő év márciusában lép hatályba a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló új törvény. A változásokról kérdeztük Balajcza Tibornét, a Belügyminisztérium főosztályvezetőjét.- A bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatoknak nemcsak pontosnak, naprakésznek kell lenniük, hanem könnyen, gyorsan hozzáférhetőnek is. A bűnüldözés és az igazságszolgáltatás munkájának megkönnyítése érdekében az új törvény ötféle bűnügyi nyilvántartást vezet be.- Eddig milyen nyilvántartás állt a hatóságok rendelkezésére?- A büntetések nyilvántartása volt érvényben. Ezt természetesen megtartja a törvény. Bevezeti azonban a büntetési eljárás alatt állók - vagyis a gyanúsítottak és a vádlottak -, valamint a kényszerintézkedés alatt állók - azaz az előzetes letartóztatottak - külön nyilvántartását is. A negyedik az ujj- és tenyérlenyomatok, az ötödik a DNS-nyilvántartás. Végül a hatósági erkölcsi bizonyítvány azért került be ebbe a törvénybe, mert annak adatait a bűnelkövetők nyilvántartása alapján állítják majd ki.- Mennyi ideig őrzik meg a nyilvántartás adatait?- A tettesek nyilvántartási ideje a bűnügytől függ. A legsúlyosabb elítéltek, a szándékos bűncselekmények elkövetőinek adatait a büntetés letöltése után még húsz évig tárolják. A gondatlan bűncselekmények miatt elítélteket szabadulásuk után még öt évig, a fiatalkorúakat, ha addig letelik a büntetésük, legfeljebb 30 éves korukig, míg a kényszerintézkedés alatt állókat csak a kényszerintézkedés megszűnéséig kell nyilvántartani.- Aki a nyilvántartásban szerepel, nem is kaphat erkölcsi bizonyítványt?- Erkölcsi bizonyítvány többnyire munkahely megszerzéséhez kell. Ezért a kiadását nem tagadjuk meg, de ha valaki szerepel a bűnügyi nyilvántartás valamelyik kategóriájában, azt a bizonyítv.ányban feltüntetik. így a munkára jelentkezőről tiszta képet kap leendő munkaadója. Ha valaki gondatlanságból elkövetett autóbaleset miatt ült, szabadulása után még lehet jó könyvelő.- Meddig érvényes az erkölcsi bizonyítvány?- A törvény előírása szerint három hónapig, ha sajátos esetben azt valamilyen rendelkezés másképpen elő nem írja. Vannak olyan munkahelyek, ahol nagy elővigyázatosságra kell törekedni, ott akár két hét is lehet a lejárat ideje. (koós) Szavazás levélben Az emigráns magyarok is voksolhatnak? A nyugati emigrációban élő magyar állampolgárok akár a politikai mérleg nyelvét is képezhetik idehaza, amennyiben szavazati jogot kapnak, és azzal élnek is. Az alkotmányossági aggályok mellett leginkább a szavazás technikai kivitelezése okozhat gondot. Kanadai útján a miniszterelnök szót emelt a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogáért. A választójogi törvény módosítása már az Antall-kor- mány idején is foglalkoztatta a politikusokat, ám hamar elfelejtődött. Feltehetően azért, mert könnyű megígérni, de nagyon nehéz megvalósítani - vélekedik Takács Albert alkotmányjogász. Az Államigazgatási Főiskola tanára szerint a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogának gyakorlati megvalósítása hazánk uniós csatlakozása után válik égetővé. Akkor, amikor hazánk polgárai tömegesen vállalnak majd külföldön munkát. De akár előbb, akár később szánja el magát a politika e kérdés rendezésére, mindenképpen komoly technikai aggályokkal kell szembenézni - mondja Takács Albert. Attól ugyanis, hogy valaki magyar állampolgár, még nem bizonyos, hogy van szavazati joga. Itthon a választói névjegyzékben sorolják fel mindazokat, akik választhatók, és választók. Nyilvántartják ugyanis azokat a személyeket, akik valamilyen okból időlegesen akadályozva vannak e joguk gyakorlásában. Például nem szavazhatnak az elmebetegek, a börtönbüntetésüket töltők, vagy a jogerős bírósági végzéssel e joguktól megfosztottak. Az imént felsorolt kizáró okokat a külföldön élőkkel kapcsolatosan is nyilván kellene tartani valakinek. Ezen túl kérdés az is, miként és hol adhatnák le szavazatukat a külföldön élők. Ausztriában például ismert a levélszavazás. Az alkotmányjogász szerint ebben az esetben garanciális szabályokat kell kidolgozni, amelyek kizárják a levelekkel való visszaélés lehetőségét. (horváth) Beszámoló a kisebbségekről A cigányság helyzete sok szempontból speciális A kormánynak kétévente be kell számolnia a parlament előtt a kisebbségek helyzetéről. Az 1997 februárjától 1999 februárjáig terjedő időszak bemutatását Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára terjesztette elő a Házban. A beszámoló rámutat, hogy az 1990. évi népszámlálás alkalmával 232 751 fő vállalta nemzeti, etnikai kisebbségi hovatartozását, közülük több mint 140 ezren cigányok voltak. Igen nagy azonban az eltérés a becsült és a bevallott adatok között. A kisebbségi szervezetek saját becsléseit összeadva körülbelül 850 ezer-1 millió cigány, német, szlovák, horvát, román, lengyel, ruszin, szerb, szlovén, bolgár, görög, örmény és ukrán nemzetiségű honfitársunk van. A legnagyobb létszámú kisebbség, a cigányság helyzete sok tekintetben speciális. Gondjaik elsősorban nem nyelvi, kulturális jellegűek - meghatározóbbak a szociális, foglalkoztatási, szakképzési, oktatási problémák. Az államtitkár expozéjában kiemelte, hogy bevált a kisebbségi önkormányzati rendszer, 1998-ban 65 százalékkal több ilyen önkormányzat alakult, mint négy évvel korábban. A leglényegesebb hiányosságnak azt jelölte meg, hogy még mindig nem sikerült megoldani a kisebbségek parlamenti képviseletét. A hozzászólók elfogadhatónak tartották a beszámolót, bár a valóságot sötétebbnek látják. A legtöbben rámutattak, hogy e népcsoport társadalmi felemelkedése mindannyiunk érdeke. Napirend előtt szó volt a miniszterelnök egy kijelentéséről miszerint válsághelyzetben, NA- TO-felkérés esetén, Magyarország megfontolná atomfegyver telepítését. Martonyi János külügyminiszter kijelentette: az ország érdekeinek alapos megfontolása után célszerű lenne levenni a témát a belpolitikai csaták napirendjéről. S. Á. Településenként Szent István utca? Könnyen lehet, hogy január elsejétől ugrásszerűen megszaporodik az államalapító királyunk nevét viselő utcák, terek, közintézmények száma. A Dunavarsányi Nemzeti Fórumtól származó ötletre, illetve az önkormányzatoknak elküldött felhívásra állítólag máris sok pozitív visszajelzés érkezett. A konzervatív pártokhoz húzó dunavarsányi fórum szeretné elérni, hogy a magyar állam fennállásának ezredik évfordulója alkalmából az ország minden településén legalább egy közterület vagy intézmény viselje Szent István nevét. Felhívásukkal a „mulasztásban lévő” falvakat kívánják megcélozni, így saját házuk táján is szétnéztek már. A felhívást kézhez kapó tizenkilenc megyei önkormányzattól sok pozitív válasz érkezett. Főleg polgármesterek és helyi képviselők jelezték telefonon, hogy egy-egy utcát, teret, iskolát szívesen neveznének el első Árpád-házi királyunkról. A Belügyminisztériumból származó információnk szerint a képviselő-testületek szabadon dönthetnek a módosításokról, még akkor is, ha az átkeresztelés költségei zömmel az érintett területen élőket, illetve az ott céget működtetőket terheli. (Elég a bélyegző- és névtábla cserére gondolunk.) Mint azt Kóbor Józseftől, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal helyettes vezetőjétől megtudtuk, a közterületek névváltoztatásáról a helyi jegyzők minden esetben értesítik a nyilvántartót, s ott az érintett családok lakcímét automatikusan átírják. Takács Mariann Tíz évvel a fal lebontása után A fő falbontók. Mihail Gorbacsov, Helmut Kohl, George Bush személyesen is találkozott Berlinben azon az ünnepségen, amelyet a két világrendszert elválasztó berlini fal lebontásának tizedik évfordulóján rendeztek. fotó. feb/reuters VISSZASZAMLALAS Elzárva a külvilágtól - próbaképpen Pénzintézeteink, valamint a Malév és a légi forgalom irányításáért felelős LRI is felkészült az évszámváltásra - jelentették be az elmúlt napokban. A szakemberek szerint védelmi rendszereik állják a próbatételeket. Ugyanakkor mindkét szakma számol azzal a lehetőséggel is, hogy esetleg közbejön valami nem várt probléma. Pulai Miklós, a Magyar Bank- szövetség főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkáltatók legkésőbb december 27- ig juttassák el átutalási igényeiket a bankokhoz, mert csak így jelenik meg a pénz december 29-ig dolgozóik számláján. A pénzintézeteknél ugyanis december 30-tól január 3-ig szünnapok lesznek. Egyébiránt minden év végi záráskor több bankszünnap szokott lenni, tehát ez nem különleges esemény. Az automaták természetesen ezeken a napokon is működnek majd. Egyes bankfiókok, főleg, amelyek üzletházakban működnek, vélhetően szintén nyitva tartanak. A telefonos ügyintézés is a normál menetrend szerint történik. A bankoknál hármas védelmi rendszert fejlesztettek ki a „nem várt események” kezelésére. Vagyis: a számlaegyenlegeket papíron is vezetik, így legrosszabb esetben lekérhető- ek a pillanatnyi adatok. Nemzetközileg nagyon jó minősítést kaptak a magyar pénzintézetek felkészülésüket illetően. A Malév és az LRI is túl van a munka nehezén - jelentette be Orbán József, az LRI 2000. év projectigazgatója. A Ferihegyi repülőteret egyébként úgy is vizsgálták, hogy lekapcsolták a külső energiaforrásokról, elzárták a külvilágtól. Az eredmény meglehetősen biztató, hiszen saját üzemanyag-állomásuk 6 napi működést biztosít, míg akkumulátorról 210 percig működhetnek zavartalanul. Ez szintén kiemelkedő teljesítmény. A Malév-járatok jelentős részét törölték a kritikus időszakban, illetve korábbra tették. Míg a bankoknak nincs pontos adatuk arra hogy a felkészülés mennyibe került, az LRI 1,35 milliárd forintot költött. Szalóky Eszter- Beleszerettem a papun- Ivádon mindenki Ivády -Becsöngeta halott- A nyolcforintos benzin országában Az államelnök is aggódik. A közélet hangnemének fokozódó eldurvulása a köztársasági elnököt is aggasztja - derül ki abból a levélből, amelyet Göncz Árpád intézett a Civil Fórum hétfőn Budapesten ülésező szervezeteihez. Az elnök ezzel arra a levélre reagált, amellyel a Civil Fórum korábban hozzá, valamint a kormányhoz, a parlamenti pártokhoz, a médiumokhoz és a magyar közélet szereplőihez fordult. A Civil Fórum a szélsőséges hangoktól való elhatárolódásra hívta fel a figyelmet. Létminimumon. A közszolgálat nyugdíjasainak csaknem kétharmada a létminimum határán él, napi megélhetési gondokkal küszködik - hangsúlyozta Szabó Endre, a Szak- szervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF) elnöke a szövetségnek az idősek nemzetközi éve alkalmából rendezett ünnepségén, hétfőn. Elmondta: a kormány által a közszférában javasolt 8,25 százalékos bruttó béremelés, illetve a nyugdíjak 8 százalékos emelése nem garantálja a reálpozíciók 2-2,5 százalékos javulását. Provokáció. Megzavarták az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából rendezett szlovákiai ünnepségek záróeseményét. A Túrócszentmártonhoz közeli Necpálon történő megemlékezés során egy csoport tagjai folyamatos magyarellenes közbekiabálással igyekeztek lehetetlenné tenni a rendezvényt. Csúcstalálkozó? Nem erősítette meg, de nem is cáfolta a román kormány szóvivője, hogy román-magyar kormányfői találkozó lehet november 15-én Aradon. A tárgyalás lehetőségéről szombaton Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszélt Prágában. Határzár. Nem enged át területén Grúzia orosz csapatokat Csecsenföld irányába - közölte Eduard Sevardnadze grúz elnök. Az orosz kérés elutasításáról a grúz nemzetbiztonsági tanács külön ülésen döntött. Eközben az orosz légierő tovább folytatta támadásait Groznij ellen, s szétbombázta a csecsen parlament elnökének házát. Zavargások. Kirakatüvegeket zúztak be és gépjárműveket gyújtottak fel szélsőbaloldali tüntetők hétfőre virradóra Koppenhágában. A kivezényelt rendőrökre kőzáport zúdítottak. A zavargás azt követően kezdődött, hogy a hatóságok bűncselekmény elkövetése miatt kiutasítottak egy török férfit, holott az Dániában született, és azóta ott is élt.
