Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-09 / 261. szám

Találkozó a millennium jegyében

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Balassagyarmati Szervezete nagy érdeklődés mellett szombaton, az esti órákban tartotta meg a Civitas Fortissima házában első találkozóját, a magyar államiság millenniumának helyi beharangozójaként.

Az 1919-es helyi események óta hírnevessé vált város, a jövő század elején kívánja nagy rendezvényekkel bepótolni azokat a mulasztásokat, melyek az ismert okok miatt meggátolták a várost abban, hogy dicsőséges hírneve az egész ország előtt teljesen ismeretessé váljon és megszerezze azt a tekintélyt, melynek tervszerű elbagatellizálása a közömbössé váló ember bűnének tulajdonítható. A fenti találkozón részt vett közönség kialakult és felfokozódott hangulatából is mindez kiérződött, különösen akkor, amikor a meghívottként ide látogatott dr. Osztie Zoltán KESZ-elnök gondolatait és a magyar lélek történelem formálta helyzetét nyíltan és dokumentáltan a hallgatóság előtt bemutatta.

A hírneves, egyenruhában fellépő Vagantes trió magyar hangszerekkel, hazafias énekekkel a témához illeszkedő bejátszásokkal, az ünnepélyes beszédben ismertetett idők hangulatát varázsolta a helyszínre. A sűrűn felcsapódó tapsok igazolták, hogy a szívekig hatott az együttérzés!

Az est főrendezője dr. Limbacher Gábor, a KÉSZ helyi elnöke köszöntötte a meghívottakat és gondoskodott a szívmeleg fogadáson egymásra talált vendégekről. A városi önkormányzatot Juhász Péter polgármester, a Magyarok Világszövetségét Kovács Gábor megyei elnök, illetve dr. Celenk Ferenc helyi elnök. A Civitas Fortissima Kört dr. Szakács Zoltán elnök képviselte.

Az ünnepség végén meglepően sok hazafias terv jött elő.

Úgy éreztük Civitas Fortissima magára talál! Kamarás József

Tarjántól Hatvanig teljes a változás

Tovább ülünk a vonaton

November 14-én 0 órakor teljes menetrendváltozás lép életbe a Budapest-Hat- van-Somoskőújfalu vasútvonalon, mindkét irányban. Szinte valamennyi vonatnál 5-10 perccel, néhánynál pedig ennél is nagyobb mértékben nőnek a menetidők. Egyes járatok lényegesen (tíztizenöt perccel) előbb vagy később indulnak, mint eddig.

A Somoskőújfalun át Zsolnára, Zólyomba és Szczecinbe tartó gyorsvonatok budapesti indulási (és visszafelé érkezési) ideje változatlan, Hatvantól és Hatvanig azonban menetrendjük változik. Ugyanez

vonatkozik a Hatvanból 20.15- kor Salgótarjánba induló sebesvonatra is, amelynek hajnali párja 4.12 helyett 4.16-kor indul a Fő térről (nem pedig Somoskőújfaluból). Egyébként az eddig a határállomásig és -tói közlekedő szerelvények többségének cél- és induló állomása is újra Salgótarján megállóhely lesz.

Változik a menetrend két csatlakozó vonalon is: Hatvan és Szolnok között teljesen, Kisterenye és Kál-Kápolna között pedig részben, néhány vonatnál. Az új menetrendeket tartalmazó kiadvány az állomásokon díjmentesen kapható.

A Hírlap postájából

A Pf. 96 • A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet.

Az ötvözetgyár újraindítása jelentős lépés

Mégis van remény és esély

A nógrádi Bányászati és Kohászati Egyesület tagjait új remény töltötte el az 1999. november 1-jei, a Nógrád Megyei Hírlap 1. oldalán megjelent hír láttán: „Tarjáni cég kezében az ötvözetgyár.”

Ezúton tolmácsoljuk a Carbo- van Kft.-bői alakult Carbo- van-Metalloy Rt. vezetőinek jókívánságainkat és kívánunk nekik e nagy jelentőségű munkához sok sikert, Salgótarján önkormányzatától s a régió lakosságától a legnagyobb támogatást. Az ötvözetgyár újraindítása és felfejlesztése, a város és a régió életében sorsfordító korszak kezdetét jelentheti, új fejlesztést indukálhat a város és régiója, de a megye életében is.

Elismerés a Hírlapnak is, hogy ilyen nyomatékosan és nagy terjedelmű cikkben hozta tudomására a megye polgárainak.

A zagyvarónai ötvözetgyár, mint az ország első vasötvözet- gyára a vízválasztói erőmű szomszédságában, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. ellenőrzésével, 1938-ban épült meg. A gyárat létrehozó rt. 1937 őszén alakult. Célja: az ország megnövekedett ötvözőanyag-szükségletének kielégítése, hazai gyártmányú ferro- szilíciummal, esetleg exportálás.

A gyárat egyértelműen azért telepítették a zagyvarónai Vízválasztóra, mert az üzemeltetéshez, gazdaságos viteléhez az SKB Rt. vízválasztói erőműve biztosította

a szükséges villamos energiát. Kedvező volt a vízellátás és jó stratégiai elhelyezést nyújtott a hegyek övezte vidéken. 1939 februárjában csapolták az első FeS- ot. 100-150 dolgozóval induló gyár 150-160 t ferroszilíciumot termelt havonta. A gyár sikeresen működött 1944 decemberéig. Ekkorra a front elérte a megyét, s az egykemencés üzemet két hét alatt teljesen megbénították.

A háború után ’48 augusztusában csapoltak először újra ferroszilíciumot. A termelés és a műszaki kutatás-fejlesztés dinamikusan fejlődött. 1952-53-ban még 3 új kemencét helyeztek üzembe és bővült a termékskála. (FeMn, FeW, SiMn, FeSi.) Az országban először itt dolgozták ki és alkalmazták a keményfémek csiszolására alkalmas bórkarbid (B4C) gyártási módját. A gyár folyamatosan fejlődött és a négy kemencéje mellett további fontos objektumok épültek.

A gyár termelését a jó piaci háttér mellett a nagy villamosáram- igénye jelentősen befolyásolta. Az 1939-es 1190 t-ás FeSi-termelés- ről 1953-ra 6000 t-ra emelkedett. 1954-ben már visszaesett 3500 t- ra. Ezt az országos villamosener- gia-hiány okozta. A fajlagos vil- lamosenergia-fogyasztás a gyár élete során így döntően meghatározta a termelés gazdaságosságát. Amíg a villamos áram 5-6 Ft/ kWh költséggel szerepelt a termelési önköltségben, a gyár tudott

BALASSAGYARMAT

Megyei Körkép

1999. november 9., kedd

„Közérdekű védekezés” elrendelésére kerülhet sor

Megáll-e a parlagföldek növekedése?

Egyre gyorsabb ütemben növekszik Nógrád megyében a parlagföldek nagysága. Mértékét igen változóan ítélik meg. A több mint tízezer hektártól kezdve a 30 ezer, vagy még ennél nagyobb területről beszélnek a hivatalok, a szakemberek. Miként látja, mit tud tenni a kedvezőtlen folyamat megállítására az ebben érdekelt három intézmény?- A tennivalókkal a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetése is foglalkozik a társadalmi és gazdasági súlya miatt. Úgy véli, hogy a kedvezőtlen jelenséget mielőbb meg kell állítani. Hivatalunk alkalmazásában álló falugazdászok részt vettek a földhivatal által megszervezett tavaszi határszemléken. A kedvezőtlen folyamat a korábbi időszakhoz képest sajnos nem állt meg, ezért további intézkedésekre van szükség. Ebben nekünk, az FVM Nógrád Megyei Hivatalának koordinációs szerepünk van - kezdte tájékoztatóját Urbán Imre, a hivatal vezetője.- Ennek megfelelően a megyei földhivatallal és a megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomással közösen intézkedési tervet készítettünk, melyben meghatároztuk a közös tennivalókat.

Hatósági intézkedések-Az előbbiek lényege miben foglalható össze?-A falugazdászok által a parlagterületekről készített felmérést átadtuk a két társintézménynek, mivel a jogszabály a végrehajtást a hatáskörükbe utalja.-El még az a törvény, amely szerint ha három éven

belül a földtulajdonos nem műveli földjét, illetve nem végzi el mezőgazdasági hasznosítását, az állam ellenszolgáltatás nélkül elveheti? Miben látja a parlagföldek növekedésének okát, mit tesz a hivatal a törvényben foglaltak végrehajtásáért? - kérdeztük Bartos Istvántól, a Nógrád Megyei Földhivatal vezetőjétől.-Az 1991 évi 25. tv. 23. paragrafus (2) bekezdése értelmében a kárpótlás jogcímén tulajdonba került termőföldet aki a tulajdonszerzéstől számított 5 éven belül mező- gazdasági termelésből kivonja, vagy a föld mezőgazdasági hasznosítását nem végzi el, annak ingatlanát kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni.

A tavaszi határszemlével nem zárult le a hivatal feladata. Egész évben ellenőrizzük a hasznosítási kötelezettség teljesítését. A mulasztóknak számolniuk kell további hatósági intézkedésekkel.

Gyomforrás- Ön szerint mi az oka a parlagföldek gyors növekedésének?-A termőföldek tulajdoni és használati viszonyaiban a közelmúltban rövid idő alatt gyökeres változások következtek be. Részben ennek is köszönhetően nagymértékben lazult a művelési fegyelem, a hasznosítatlan területek aránya nem kívánatos méreteket öltött. Oka több egymással kölcsönhatásban lévő tényezőre vezethető vissza. Ezek közül talán legfontosabb, hogy a hasznosítatlan terület gyomforrásként, fertőzési gócként viselkedik, ezáltal a környező területek művelését nehezíti, azok tulajdonosai számára többletkiadásokat eredményez. Nógrád megyében az utóbbi évben jelentősen megnőtt a hasznosítatlan, műveletlen területek aránya (különösen a vetetlen szántó- területek), ezért felhívom a megye területén földet használó magán-, illetve jogi személyeket, hogy a termőföldről szóló törvényben megfogalmazott hasznosítási, mellékhasznosítási és újrahasznosítási kötelezettségüknek tegyenek eleget.

Társadalmi igény

Az ellenőrzést társadalmi igényként is egyre többen kérik, az erre vonatkozó követelményeket a Földművelés- ügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetése is megfogalmazta. A termőföldről szóló törvény 55. paragrafusa (1) bekezdése értelmében földvédelmi bírságot köteles fizetni, aki kötelezettségét elmulasztja. A bírság ismételten is kiszabható.-Milyen tiltó intézkedésekre jogosult a Nógrád Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás? - kérdeztük dr. Koncz László igazgatótól.- Az alábbi mulasztások, vétségek növényvédelmi hiányosságok szankcionálhatók: Az 1988. évi 2 tvr 7. paragrafusa kimondja: „Aki földet, erdőt használ, vagy tulajdonol, növényt termeszt, köteles a károsítok - így a gyomnövények - ellen védekezni, terjedésüket megakadályozni.

A termelő költségére

A 8. paragrafus (1) pontja megállapítja: A károsítok - így a gyomnövények - elszaporodása, illetve elszaporodásának veszélye esetén, valamint ha a termelő nem tesz eleget a 7. paragrafusban előírt kötelezettségeknek, a növény- védelmi hatóság kötelezi a szükséges védekezés elvégzésére. A következő paragrafus (8) 2. pontja kinyilvánítja: ha a termelő növényvédelmi hatóság határozatában foglaltakat nem tartja be - a növényvédelmi hatóság azt „közérdekű védekezéseként a termelő költségére elvégezteti. Továbbá az 5/1988(IV.26) MÉM. sz. rendelet 3. sz. melléklete 6. pontja előíija, hogy a gyomok irtását, a növénytermesztésre szolgáló területeken kívül is (például legelőn, réten, házikertben, lakóház melletti útszakaszon, közterületen, vasúti és áttöltésen, csatoma- és árokparton) a termelő köteles a gyomirtást végrehajtani. Mulasztás esetén „közérdekű védekezést” kell elrendelni.

V. K.

termelni és az európai piacon versenyben maradni. Ébben segítette a villamos energiát termelő vízválasztói erőmű, mely közvetlen mellette helyezkedik el. Az 1950- es években kialakult energiapolitika folytán a vízválasztói erőmű leállításra került, s az országos energiaár-rendszer gyorsan változott. Az ötvözetgyár egyoldalú függőségbe került az MVMT-vel, s az országos hálózatról kapta már ezután a villamos energiát.

Az 1970-es években elindult energiakoncepció nyomán az áram fogyasztói ára fokozatosan növekedett. 1980-as évek közepére már 4—5-szörösére nőtt a fogyasztói ár. Ez súlyosan érintette az ötvözetgyár önköltségét is.

Az* eltelt évtizedek során (1939-60) a gyárban foglalkoztatott létszáma 450-500 főre növekedett. Az ötvözőanyag piaci értékesítése a magyar belföldi forgalom mellett az egyre jobban terjedő külföldi piacokra is kiterjedt.

Az 1996-os és ’97-es években bevezetett villamos áram árának emelése, amely együttesen 35-40%-ot tett ki, lehetetlenné tette a ferroszilícium-gyártás versenyképességét, gazdaságosságát.

A rentábilis, gazdaságos termelés egyik feltétele, hogy a gyártáshoz szükséges jelentős áramenergia fogyasztói ára szabályozható keretek közé kerüljön, s ne változzon egyoldalúan más cég igénye szerint. Ennek érdekében két alternatíva látszik elemzésre méltónak és meggondolandónak: a. Carbovan-Metalloy Rt. középvagy hosszú távon stabilizálja az energiaszolgáltatás költséghatását úgy, hogy az MVM-ÉMASZ Rt.- vel szerződésben megállapodik az árakban. Egyúttal az áramszolgáltatót anyagilag is érdekelté teszi a gyártásban, részvénytulajdonosi formában, b. A másik változatban az ötvözetgyár a Carbovan-Metalloy Rt. tulajdonosa önálló villa- mosáram-ellátásra törekedve az elmúlt idők (1939-49) történelmének mintájára visszaállítja gazdasági és műszaki kapcsolatát a vízválasztói erőművel. Kivásárolja, majd közvetlen kiszolgálója, szolgáltató erőművévé teszi.

A vízválasztói erőmű potenciáltan és infrastrukturálisan alkalmas lenne e feladat ellátására, mivel az erőmű a blokkok visszaszerelésével biztosítani tudja a 90-95 millió kWh energiaigényt. Az erőmű két turbinával (IV. és V.) 16 MW- tal 140 millió kWh előállítására képessé tehető.

Az ötvözetgyár, a saját erőművével a FeSi-gyártáshoz szükséges áramigényen túl, kb. 40 millió kWh áramot külső fogyasztók részére (például Salgótarján és egyes üzemei) a felesleget értékesíteni tudná, amely rentabilitásjavító tényezőt jelentenek.

A Carbovan-Metalloy Rt. saját erőművével kézben tarthatná a gyárának termelési költségét domináló tényezőt, s a városnak korrekt energiaszolgáltatást adna. Ugyanakkor megszüntetné a gyár, a város energia ellátás-betáplálás egyoldali rendszerét, melyet az országos hálózat jelenleg biztosít.

A villamos erőmű üzemviteli módja két megoldásban elemezhető: 1. Jelenlegi tüzeléstechnikai berendezést megtartva, pakura, gudron tüzelési eljárással üzemeltetni. 2. Az erőmű közvetlen közelében (Inászó. Mizserfa II.) lévő bamaszénmezők szenének felhasználásával, 9000-10000 KJ/kg-os fűtőértékű energetikai szénnel üzemeltetni az ötvözetgyár erőművét. (Kéntartalom (0,8-1%). A nógrádi szénmedencében (Iná- szó-Székvölgy) meglévő külfejtésre és kéregbányászkodásra alkalmas szénvagyon 6-8 millió tonna. Ez cca T=25 év üzemidőt jelentenek. Az erőmű, a jelenleg már ismert és nyugaton bevált fluidtüzelési technológiával felszerelt berendezéssel, kedvező hatásfokkal üzemeltethetővé tehető.

László Gyula okleveles bányamérnök Dr. Bocsi Ottó okleveles bányamérnök

Hogyan áll a megyei kórházi informatikai projekt?

Orvosi szakmai program

A Madzsar József Nógrád Megyei Kórház-Rendelőintézetben folyó rekonstrukció III. üteme informatikai projektjének folytatása kapcsán a napokban találkozott a megyei kórházban a Siemens Telefongyár Kft., valamint a kórház vezetése, illetve Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke.

Az integrált számítógépes rendszer bevezetése a Siemens Telefongyár Kft., valamint intézményünk által közösen egyeztetett projektterv kidolgozásával indult a szerződés megkötését követően (1999. augusztus - szeptember).

Az informatikai rendszer megvalósítása érdekében a megyei kórházban projektteam alakult.

A szerződés megvalósulása látványos stádiumba érkezett. Oktatóterem kialakítására került sor, ahol a végleges orvos szakmai és nővér modul telepítéséig minden orvos és szakdolgozó, aki eddig még nem került közelebbi kapcsolatba a számítástechnikával, alapszintű oktatásban részesül, így az első fázisban a fekvőbeteg-ellátás területén telepítésre kerülő program modul oktatása gördülékenyebb lesz.

E célra hat darab számítógépet üzemeltetünk be. Az oktatás október közepétől tervszerűen folyik.

A rekonstrukció korábbi szakaszában - 1998-ban - kiépített korszerű strukturált hálózat (kábelezés) „felélesztése” (aktív elemekkel

történő ellátás) megtörtént.

Az ezzel egy időben leszállított 60 konfiguráció számítógép 19 fekvőbetegellátó osztályra került, beüzemelésük, a hálózatra való felfűzésük befejeződött.

November 5-től már mind a 19 fekvőbeteg-osztály munkaállomásai „látják” a szervereket.

A gyógyító osztályok közül az 1 -es belgyógyászat, a baleseti sebészet és az urológia használja elsőként élesben az orvos szakmai programot. A többi osztály fokozatosan kapcsolódik a szoftver használatába ez év december közepéig, amelyet 1 hónapos próbaüzem követ. Ezzel egy időben a járóbeteg-ellátás, az ápolási, gazdasági tevékenységek intézményre szabása folyik. A teljes rendszer átadási határideje: 2000. május 31.

Leletkommunikáció céljára az első ütemben 1-1 gépet kapnak a diagnosztikai osztályok is. A rendszer bevezetése intézményünk gyógyító munkájában elősegíti betegeink gyorsabb, szakszerűbb kivizsgálását, gyógyítását.

A hagyományos adminisztráció kiváltásával reményeink szerint növekedni fog a gyógyító munkára fordítható idő.

A megyei kórházban most megvalósuló fejlesztés lehetőséget biztosít arra is, hogy igény esetén a háziorvosokkal közvetlen számítástechnikai kapcsolat létesüljön.

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése