Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-08 / 260. szám
4. oldal Gazdaság 1999. november 8., hétfő BÁT-HÍREK Alvó húspiac A Budapesti Árutőzsdén az elmúlt héten összesen 4,86 milliárd forint értékben kereskedtek. A pénzpiac forgalma 3,73 milliárd volt, a gabonapiacé 1,13 milliárd. A húspiacon üzlet nem született, az árak sem változtak. A pénzszekcióban a dollár volt a legkeresettebb, amit az euró, a japán jen és a német márka követett. A német márka 0,10 forinttal erősödött novemberre, és 130,90 forinton zárt. A dollár 0,85-2,10 forinttal zárt magasabban, novemberi ára 244,85 forint lett. Az euró 0,50-1,10 forintot esett, a novemberi lejárat 257 forinton várja a hétfői kereskedést. A gabonapiacon a legnépszerűbb a takarmánykukorica volt, majd a búza, a takarmányárpa és a napraforgó következett. A takarmány- kukorica két határidőre magasabban zárt, három ter- minre csökkent az értéke. A decemberi kukorica ár 15 210 forintig erősödött, a gyengülő jegyzések közül pedig a 2001-es márciusi határidő 19 000 forintra esett. A malmi búza piacán a két legközelebbi lejárat 540, valamint 190 forintot erősödött. Decemberi elszámoló értéke 25 490 forint lett. A takarmánybúzaárak jövő augusztustól decemberig 150-200 forinttal csökkentek, a közelebbiek nem változtak. A takarmányárpa négy lejáratának ára 100-500 forintot esett, a december 20 900 forinton zárt. A napraforgó a stabil március kivételével lefelé módosult, 200-1200 forint között, decemberi ára 48 470 forint lett. Európai Minőségi Díjat kapott egy magyar vállalat A versenyképesség tanúsítványa Ahhoz, hogy a világ és Európa piacain versenyképesek legyünk, minél több helyen kell bevezetni a különféle minőségbiztosítási rendszereket. Ezzel kezdte beszédét Gulácsi Gábor gazdasági minisztériumi államtitkár a 34 tagot számláló, Minőségügyi Tanácsadók Szövetsége ötéves fennállását ünneplő összejövetelen. A Gazdasági Minisztérium 1991 óta pályázat útján támogatja a korszerű minőségbiztosítási rendszerek kiépítését és tanúsítását. E célra a közelmúltban végrehajtott reprezentatív felmérés szerint a vállalatok 70 százaléka vett igénybe valamilyen pénzügyi támogatást. Tavaly például 964 cégnek több mint 850 millió forintot ítélt meg a tárca a minőségbiztosítási rendszerek kiépítésére és tanúsítására. Idén ez a tendencia folytatódik. Ebben az évben megkezdődött a környezetközpontú irányítási rendszerek kiépítésének és tanúsításának támogatása is. Ezt 52 cégnek ítélte meg a tárca. A minisztérium kezdeményezte a Nemzeti Minőségügyi Díj létesítését. November 12-én immár negyedik alkalommal vehetik át a győztesek a Parlamentben ezt a magas szintű elismerést a minőségfejlesztés, az üzleti kiválóság terén elért kimagasló eredményekért. Nagy jelentőségű az a tény, hogy az idén már öt magyar cég vállalta az európai megmérettetést is. Közülük a hódmezővásárhelyi BURTON-APTA Kft. el is nyerte az Európai Minőségi Díjat. Ez a vállalati erőfeszítések méltánylása mellett a hazai tanácsadói munka elismerését is jelenti. A Minőségügyi Tanácsadók Szövetsége fennállásának ötéves évfordulója alkalmából nyilt pályázatot hirdet a köz- igazgatási intézmények számára az oktatási színvonal javítása érdekében. Ennek során a szervezet vállalta, hogy öt óvodában, öt általános iskolában és öt gimnáziumban térítés- mentesen vezeti be a minőség- irányítási rendszert. (koós) Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából Megélénkült az érdeklődés a biodízelolaj iránt. Ez érthető, hiszen az utóbbi években jelentősen megnőtt az őszi káposztarepce vetésterülete, és a gazdák okkal gondolják, hogy olcsóbb üzemanyaghoz jutnak a repcemagból sajtolt dízelolaj útján. Ezzel kapcsolatos kísérletek évek óta folytak több hazai kutatóintézetben. Gyakorlati eredmények azonban csak akkor várhatók, ha a felhasználás pénzügyi, adó- technikai kérdései megoldódnak. E tekintetben érdemes volna alaposabban tanulmányozni az Európai Unió országaiban, jelesül az Ausztriában szerzett tapasztalatokat. Az esztendő utolsó negyedében mindig megélénkül a fogyasztók érdeklődése a tökfélék iránt. A sült tök értékes és kellemes csemege, amely jól kiegészíti étrendünket. Még mindig kevesen ismerik a laskatököt (istengyalulta tök), amely igen jól tárolható akár a tél végéig is, és az a nagy előnye, hogy a húsa - forró vízben - csíkokra esik szét, tehát nem kell gyalulni. Érdemes volna tavasszal néhány bokrot ültetni belőle a kertekben is. Régebben igen kedvelt szobanövény volt a klívia, amely narancssárga virágait a tél közepén nyitja. A növényt rendszerint nyáron a szabadba kiültetve, vagy kisüllyesztett cserépben tartják. Most a növényt fűtött szobában, világos helyen kell tartani, bőségesen öntözni és táplálni, hogy hatalmas virágszárái kifejlődhessenek. Elnyílásuk után a képződő magtokokat érdemes levágni, mert gyengítik a növényt. Szél András olvasónk azt kérdezi, hogy miként lehet fügebort készíteni. Nos, a rövid recept: ötliteres befőttes üvegbe tegyen két kiló feldarabolt, érett és megmosott fügét. Erre öntsön egy kiló kristálycukorból készített szirupot, majd az edényt töltse fel forralt és lehűtött vízzel. Az edényt állítsa meleg helyre, ahol megindul az erjedés. (A biztonság kedvéért használjon fajélesztőt!) A folyamat befejeződése után szűrje át a bort, és öntse palackokba, az üvegeket parafa dugóval gondosan le kell zárni. Finom, elegáns karácsonyi ital! CécWglCTCS a cégvezetők havilapja Határidők cégvezetőknek November 10.- Társas vállalkozók utáni járulék- fizetés.- Adóraktáriadójegy-igény (havi) bejelentése.- Egészségügyi adatszolgáltatás. November 12.- Osztalékadó megfizetése.- Személyi jövedelemadó megfizetése.- Személyi jövedelemadó-előleg megfizetése.- Cégautó adója.- Külföldi személytől levont adó megfizetése.- Termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adó megfizetése.- Százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése.- Tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése.- Tb-kötelezettségek bevallása, megfizetése.- Tb-összesítő bevallás.- Táppénz-hozzájárulás bevallása.- Nyugdíjpénztárnak szóló bevallás.- Adatszolgáltatás a tb-biztosítot- takról.- Vámáru-nyilvántartás hitelesíttetése. Mezőgazdasági termékek export- támogatása Szeptember l-jétöl támogatást lehet igénybe venni meghatározott agrártermékek piacra juttatásához. A támogatást az igényelheti, aki nem hagyományos exportpiacnak minősülő országokba, az Európai Unió, a CEFTA valamint a Független Államok Közössége tagországaiba szállít egyes mező- gazdasági és élelmiszer-ipari termékeket. A támogatásra való jogosultság feltétele, hogy az Agrárintervenciós Központ (A1K) által kiadott igazolást csatolják a támogatás igényléséhez. Az AIK akkor állítja ki az igazolást, ha a termék kiszállítását követő harminc napon belül bemutatják a kiléptetést igazoló vámáru-nyilatkozat 3. számú példányának másolatát, amelynek hátoldalán nyilatkozni kell arról, hogy a másolati példány az eredetivel mindenben megegyezik. Az AIK címére (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.) eljuttatott vámáru-nyilatkozathoz mellékelni kell egy bélyeggel bérmentesített, az igénylő nevére megcímzett válaszlevél-borítékot és a kiállított tértivevényt. Az exporttámogatás csak a nettó tömeghez tartozó hazai eredetű anyagtartalom után igényelhető. A késztermékbe beépített import eredetű anyagtartalom - a segéd- és adalékanyagok kivételével, mint például fűszerek, stabilizáló anyagok, állományjavítók, aromák, színezőanyagok - mennyiségéről a kérelmezőnek kell írásban nyilatkoznia. A nyilatkozat egy példányát a kiviteli ellenőrzést végző vámhivatal, egy példányát pedig - a vámáru-nyilatkozat mellékleteként - az AIK részére kell benyújtani. A nem hagyományos exportpiacnak minősülő országok felsorolását és a támogatásban részesíthető áruk megnevezését a 74/1999. (IX. 1.) FVM-PM-GM együttes rendelet tartalmazza. Személyi igazolvány 1999. szeptember 25-ét követően a Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személy kérheti, hogy a személy- azonosító igazolványába kisebbségi nyelven a nevét - a kétnyelvű anyakönyvi okirat alapján - a különleges bejegyzések rovatban tüntessék fel. A névhasználat jogát a 143/1999. (EX. 15.) Korm. rendelet biztosítja. Tojás önköltségi áron Állami támogatás nélkül esélytelen a magyar export Hosszú böjti időszakon vannak túl a tojástermelők, ma már önköltségi, illetve valamivel a feletti áron tudják terméküket értékesíteni. A tojástöbblet, ha nehezen is, de elkelt a hazai piacon, nem kellett az állatokkal feletetni. Az év első tizennyolc hónapjában önköltség alatt volt a tojás termelői ára. A Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) a piaci feszültség megszüntetése érdekében hozott intézkedése nyomán a helyzet normalizálódott - tudtuk meg Földi Pétertől. A Baromfi Terméktanács mezőgazdasági titkára a továbbiakban elmondta: az agrártárca által kilátásba helyezett támogatásra azok a termelők pályázhattak, akik vállalták, hogy az elkövetkező két évben csökkentik tojóállományukat. Erre a célra az FVM 150 millió forintot különített el, amelyet a terméktanács további 10-11 millió forinttal egészített ki. A rendelet szerint minimum 300, maximum 500 ezer tyúkkal kellett a terméktanácsi tagoknál nyilvántartott állományt csökkenteni. A pályázat lezárását követően a létszám csökkentését vállaló gazdák egyedenként 319 forint állami támogatást kaptak. A kompenzáció nem a meglévő állomány kivágását ösztönözte - magyarázta a titkár a termelőknek azt kellett vállalniuk, hogy a tavalyi, illetve a tavalyelőtti évek átlagos tyúkbetelepitési létszámát 1999- ben és 2000-ben a pályázatban megjelölt mennyiséggel (amire a támogatást kapták) csökkentik. Tehát az újratelepítés során kisebb létszámot nevelnek fel. Az intézkedés hatására szeptember közepére 4-5 forinttal emelkedett a tojás ára. Jelenleg a termelők önköltséggel, illetve valamivel a feletti áron - 11 forintért - tudják értékesíteni a terméket. A tojásexportról szólva Földi Péter elmondta: a termék külpiaci értékesítése nem lehetséges állami támogatás nélkül. Annál is inkább, mert a többi (fizetőképes) országban is a mienkhez hasonló a tojáspiaci helyzet. (újvári) Népességcsökkenés és gazdaság A KSH október 21-én telte közzé a lakosság természetes fogyására vonatkozó adatokat 1999 első nyolc hónapjáról. A csökkenés az idei esztendőben eddig 32 037 fő volt, és összességében 14 száz diókkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, április óta azonban a csökkenés mértéke hónapról hónapra gyengült, és kisebb volt, mint a tavalyi év azonos hónapjaiban. Augusztus végén 10 millió 61 ezer volt az ország népessége. Gazdaságilag a legfontosabb tényező az, hogy az élve születések száma 0,4 ezrelékponttal kisebb, a halálozásoké 0,2 ezrelékponttal nagyobb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. Nem biztató az alacsony házasságkötési, illetve termékenységi, születési szám sem. Mindez egy hosszú folyamat része, eközben jelentős torzuláson mennek keresztül a korcsoportok közötti arányok, s ezen belül a jövőbeni - teszem azt a 18 év múlva fennálló - arányok a munkaképes korúak és a nem munkaképes korúak, az aktív és az eltartott népesség között. Ezt az ellentmondást csak a termelékenység nagyarányú növekedése enyhíthetné, s hatalmas munkamegtakarító jellegű beruházások lennének szükségesek. Am vannak olyan tevékenységek, amelyekben a munkaerő nem, vagy kevéssé helyettesíthető gépesítéssel. Az ilyen munkahelyek munkaerőhiányban szenvednek majd, ami bérarányváltozásokra vezet, mégpedig nem feltétlenül a magasabb termelékenység, képzettség és szakértelem, valamint felelősségvállalás arányában. Ennél nagyobb probléma lesz az egészség- és nyugdíj-biztosítási alapok által változatlan kulcsok alapján beszedett járulékok elégtelenné válása. Ilyen helyzetet már a hosszabb várható életkor, s az azzal járó nagyobb nyugdíj-, gyógyszer- és gyógyászati költségigénybevétel is előidézne, s ezt fokozza a fizetők számának és összkeresetének a csökkenése. Megoldásként vagy a járulékokat keltene emelni - s ezzel a munkaerő közvetett költségeit növelni, versenyképességünket csökkenteni -, vagy a szolgáltatásokat mérsékelni. Végső soron növekvő munkaerő-behozatalra is szoridhatunk, aminek szintén megvannak a - nemcsak gazdasági - költségei és terhei. Ilyen körülmények között nem csak társadalmilag, hanem gazdaságilag is gyümölcsözőnek bizonyulhat az olyan gazdaságpolitika, amely előmozdítja a családalapítást, a családmegtartást és a nagyobb gyermekáldást. Bácskai Tamás
