Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-06-07 / 259. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. november 6., szombat Faragó Zoltán: T e R e JP j Á ^ Ó November - %gzst£avörös Combot^ téíi Verőfényes órák is akadtak az elmúlt napokban, meg persze borongás időszakok is; előbbi­ekből talán valamivel több ju­tott. Salgótarján északi pe­reme, a Medves-fennsík vidéke színpompás ilyenkor: egyszer napsugarak törnek meg a fák napról napra változó színű lombjain, másszor a reggeli vagy az esti pára festi szürkére a hátteret. A hatás, a színek és a fények játéka sokszor percről percre más és más. pen száraz a meder. Mivel a fennsíkon elég kevés víz van, ezeknek a gödröknek a termé­szetvédelem szempontjából nagy a jelentőségük! Az út mel­lett ezen a szakaszon vegyes erdő van: a telepített fenyvesek is több fajból tevődnek össze, s ezt ilyenkor látni a legjobban. sugarak bujkálnak közöttük, olyankor inkább narancssárgá­nak tűnnek, vagy inkább olyan­nak, mint a frissen kisütött bundáskenyér. Egyébként a ve­gyes erdő nagyon szép ilyen­kor: az örökzöld fenyők alatt sárgulnak az erdőszéli gyer­tyánhajtások lombjai - a ná­dig maradnak itt, amíg találnak maguknak táplálékot. Idén - bizonyára a szokatlanul enyhe időjárásnak köszönhetően - meglehetősen későn érkeztek, legalábbis ko­rábban nem ta­lálkoztam velük. ken is szép számmal akad belő­lük! Az elsőként megtelepedő nyírfák tehát először kis ligetet alakítanak ki maguk körül, az­Az egy héttel korábban még sárga és narancssárga bükkfa­lombok színe igencsak megvál­tozott: az erdők most éppen rozsdabarnában tündökölnek. A sötét levelek közül szinte ki­világít az a néhány, még mindig citromsárga levelű juharfa, amelyik elszórtan áll a szürke törzsű óriások között. A nyírfaligetek közepén mindig áll néhány idősebb példány is Esős időjárás esetén tóvá nő ez a pocsolya \ A Medvesre vezető egykori makadámút mellett van egy na­gyobb pocsolya: fűzfák áztatják benne a törzsüket, bár most ép­A SZERZŐ FOTÓI A lombhullató vörösfenyők pár nappal korábban még alig sár­guló lombja most már csaknem rozsdavörös, bár amikor a nap­gyobb fákat időnként kivágják az út szélén, de a tövükről újra­sarjadnak - a tölgyek barnáik­nak, a szederbokrok zöldjében piros levelek is előfordulnak. A Medves-fennsík rövidre kaszált és legeltetett füve is meglehető­sen fakó, sokfelé sárgásbarna. Az út mellett sokfelé állnak különféle, bogyótermő bokrok. Közeledtemre több helyről re­pülnek fel fenyőrigók. Ezek az északon költő madarak csak a telet töltik ezen a vidéken, s ad­A fennsík Somoskő felőli ré­szén szép nyírfaligetek állnak. Lombjaikat nagyrészt elvesztet­ték már, de a fák csúcsán van­nak még sárga színű levelek. Ilyenkor már jól látható, hogy a kis nyírligetek közepén leg­alább egy, a nagyobbakban több idősebb fa is áll. Ezek a körülöttük lévők „szülei”. A nyír úttörő fafaj, elsőként telep­szik meg az alkalmas helyeken, - még a Salgótarján környéki meddőhányókon, salakhegye­tán ezek a ligetek erdővé nőnek össze. Mivel a nyír rövid életű fafaj, a legidősebb példányok legfeljebb százévesek, ez meg­lehetősen gyorsan, pár évtized alatt végbemegy. A Medvesnek ezen a részén mindez a sze­münk előtt megy végbe: magá­nyos, fák, kisebb-nagyobb lige­tek, már összefüggő erdőcskék láthatók itt egymás mellett. A környéken növő, rozsda­vörös lombozatú bükkösök előtt érdekesek e fehér törzsű nyírek: ahol több fiatal fa is van egymás mellett, ott úgy néz ki az erdőszél, mintha fehérre fes­tett kerítés lenne előtte. Ezen a helyen van egy ki­sebb tó vagy nagyobb pocsolya is - ez nézőpont és megítélés kérdése - ami már jó ideje nem száradt ki. Esős időszakokban szépen kiterjed, ha nem jön csapadék, akkor persze össze­húzódik, de az a lényeg, hogy állandóvá vált. Ezen a helyen vagy követ bányásztak valami­kor, vagy szénbányák vágatai vezettek idáig, s azok süllyed­tek meg az évtizedek során, mert több vizes mélyedés is akad. Néha még kése ősszel is lehet látni er­refelé egy-egy barna erdei békát, de mosl nem kerül elő egy sem Hiába már a verőfé­nyes, enyhe idő, a2 egyre hosszabbra nyúlc sötét órák hidegek, fő­leg a magasabban fekve részeken, a kétéltűnel pedig ilyenkor már cél­szerűbb a téli pihenőhe­lyén tartózkodnia. .. A nyírfák ágai közű halk füttyentés üti mej a fülemet: egy süvöltc szólongatja társait. Sokfelé í gallyakon vannak a levelek nem látom a fenyőrigókhoz ha­sonlóan északon fészkelő tél vendéget. Idén eddig süvöltc sem került a szemem elé, pedij volt már olyan év is, hogy szép tember vége felé megérkeztek! A Medves-fennsíkot kétféle vágó út mellett vadgesztenye fák állnak. Rozsdabarna lomb jaikat már nagyrészt eldobták Ennek köszönhetően az egyil fán igen messziről észreveszel egy ölyvet. Nem tudom megái lapítani, hogy az itt élő ege részölyvek egyike, vagy a; ugyancsak északon költő, tél vendég gatyás ölyv-e. Nem ii derül ki, mert ahogyan közele dem a fasor felé, elrepül. A napsugarak már laposai érkeznek, az alkonyati párá nehezen törik át. A szél levéle sőt indít útjára a föld felé, aho az avar zörgése arról árulkodik hogy fa, liget, erdő nemsokán kopasz lesz. Sok jó ember van ebben az országban - Ritkán épül új kolostor, inkább régieket szentelnek újra - Segítenek az erdőkürtiek Nem szabad kétségbe esni: az Úr megmutatja a kiutat Vakítóan fehér falak, függönyös kis ablakok, barnára festett ajtók. A bejárathoz vezető sétány két széle fehér kövekkel van kirakva, a kertben sötétzöld tuják magasodnak az ég felé. Ahol már elvirágzottak a növények, gondosan elgereb­lyézték a földet. Első látásra azt hinné az ember, senki sem lakik itt: mozgás nem tapasztalható, semmi sem töri meg a csendet. Az egyszerűség, a végtelen nyugalom jellemzi azt a kis szigetet Erdőkürtön, ahol alig egy hónappal ezelőtt szen­telték fel a Magyarok Nagyasszonya kolostort. sünkre. Ez ugyanis régen egy evangélikus gróf tulajdona volt. Az itteni templomjárók viszont szívesen fogadtak bennünket, itt-ott segítséget is kapunk: egy csomó virágot, egy kis zöldsé­get, tojást, gyümölcsöt hoznak. Persze volt kellemetlen tapasz­talatunk is: kaptunk egy zsák krumplit, amelyet egyik reg­- A kolostor avatására rengetegen eljöttek - emlékszik vissza az ünnepségre Csipke Ró­zsa Mária Margit elöl­járó. - Az ünnepélyes átadásra négy busszal érkeztek a vendégek, voltak itt Pestről, Szé­kesfehérvárról, de még Szegedről is. Talán azért, mert új kolostort nagyon ritkán avatnak: inkább újraszentelés szokott lenni. Most nyolcán vagyunk: gyorsan megszoktunk itt, Csécsén nagyon ne­héz volt. Sokszor eszembe jut, hogyan is jöttünk ide tavaly no­vember 28-án: kényte­lenek voltunk, hogy ne lopjanak el mindent. Akkor még nem volt gáz, éjjel-nappal fűtöt­tük fával a kazánokat, mégsem volt 16 foknál magasabb a hőmérsék­let. Akkor még szenny­vízgödör sem volt, csak januárban készült el. Mégis mindenki azt mondta, jobb itt. Ma persze már egészen más a hely­zet: gázfűtés gondoskodik a melegről.- Hogyan fogadták az erdő­kürtiek az apácákat? Juhász Gábor országgyűlési képviselő átadja Kiss Károly Jézus Krisztust ábrázoló festményét a kolostor elöljárójának fotó: h. e- Azt mondhatom, hogy vegyes fogadtatásban volt részünk: az evangélikusok sajnálták a terü­letet, amelyet az önkormányzat ingyen bocsátott a rendelkezé­gelre elloptak a pincénkből. Sejtjük is, hogy ki volt, de biz­tosan azért vitte el, mert neki nagyobb szüksége volt rá. Fel­jelentést nem tettünk, de azóta zárjuk a kaput, a kutyát pedig a pince elé kötöttük. A volt harangozó ingyen ka­szálta a területet, hozott már krumplit, sőt megígérte, a téli krumpliszükségletet biztosítja részünkre. Ezért mondom azt, hogy soha nem szabad kétségbe esni: az Úr megmutatja a kiutat, így volt ez akkor is, amikor az építkezés alatt elvitték a nyílás­zárókat: kétszer annyit kaptunk helyette.- Kaptak-e segítséget a kolos­tor berendezéséhez?- Nem csak a berendezéshez, hanem már az építkezés során is sok segítséget kaptunk: Ju­hász Gábor országgyűlési kép­viselő (MSZP) végigkísérte az egész folyamatot, ahol csak tu­dott, kapcsolatokkal és pénzzel, mindenütt segített. A gázsze­relő vállalkozó egy gáztűzhelyt ajándékozott, egy fuvaros in­gyen szállította a megvásárolt anyagokat. A berendezéshez kaptunk Belgiumból, az ottani nővérektől csomagokat, ame­lyekben ruhaneműtől kezdve a tejporig szinte minden volt. Egyik nővérünk testvérének jó­voltából egy szálloda leselejte­zett bútoraival rendezhettük be kolostorunkat: minden cellába jutott rekamié, íróasztal, szek­rény, éjjeli szekrény, szék. Sok jó ember van ebben az ország­ban. A kápolnába Keszthelyi Ferenc püspök úrtól kaptuk az oltárt, a szobrot Fatimából, Ju­hász Gábor képviselőtől pedig egy Jézus Krisztust ábrázoló olajképet, amelyet Kiss Károly pásztói festőművész készített. Hiányzik még a stallum. (Dí­szes templomi pad.) Elképzelés már van, de hát ezek nagyon drága dolgok.- Hogyan telik el egy-egy napjuk?-Reggel fél hatkor van éb­resztő, 6-7 óráig elmélkedés. 7 órakor reggeli zsolozsma, fél nyolckor reggeli, utána ne­gyedórás ima. Délig dolgo­zunk: a mosókonyhában, konyhában, vannak, akik varr nak, két nővér gondozza a kér tét. Nem egyszerű ám ez, hi szén közel 2 hektáros a telek ekkora területet gondozni, é lelki életet élni egyszerre szint lehetetlen dolog. Készítün kegytárgyakat is, rózsafüzén karácsonyra a kis Jézust, tőbe zos dísztárgyakat, ezeket máj* eladjuk, ez is egy kis bevétel jelent. Szeretnénk majd egy forma köpenyt varrni, amit csa lehet, mindent megcsinálun magunk. Biztos jövedeler ugyanis csak a nyugdíjunk akiknek még nincs, azokat rr tartjuk el. Van, akinek a tesl vére vagy a szülei támogatna minket, és a szerzetesi irodátc is rendszeresen kapunk támogt tást. Délben ima, ebéd, rekret ció (társalgás, pihenés) negye háromig. Háromig lelki olv; sás, utána engesztelő óra 4-ij Utána egy óra szabad idő, amc lyet mindenki úgy tölt el, ahog akar. 17 órától igelitui gia pap nélkül, 17.3 órakor zsolozsma, 1 órakor vacsora. Utána általában társalgóban jövün össze, beszélgetőn! kézimunkázunk, rozs; füzért készítünk, ese leg társasjátékozunl 19.30 órától 20.1 óráig ima, fél óra e mélkedés, 22 órakc pedig lámpaoltás. Tévé, rádió nincsei én szoktam meghal gatni az esti híreke hogy tudjunk azért a ról, mi történik a nag; világban. Hegedűs Erzsébi A rendház kívülről, az ünnepi felszentelésen fotó: archívum Földút a Medvesen, a háttérben Salgó

Next

/
Thumbnails
Contents