Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-05 / 258. szám

1999. november 5., péntek Hazai Körkép 5. oldal Nem lesz gyógyszeráremelés Patikákba kerül az Alzheimer-kór ellenszere Január elsején nem lesz gyógy­szeráremelés. A korábbi ígéretek­kel ellentétben egy-két éven belül nem lesz érdemi változás a köz­gyógyellátás rendszerében sem. Ugyanakkor hamarosan egy új ké­szítmény gazdagítja a patikai vá­lasztékot, mivel megtalálták az Alzheimer-kór ellenszerét - jelen­tette be Gógl Árpád egészségügyi miniszter csütörtökön. Egyes korábbi lapértesülésekkel szemben nem vezetik be a recept­díjat. A gyógyszerek kiváltásakor tehát jövőre is csak a felírt készít­mény térítési díját kérhetik el a patikákban. A szakemberek szán­déka szerint a hétezres gyógyszer- választék jelentősen nem bővül. A miniszter elmondta, hogy új készítményekkel évente egyszer „gazdagítják” a patikai palettát. Az egészségügyi tárca vezetője ki­emelte, hogy a közeljövő újdon­sága az Alzheimer-kór - az idős­kori elbutulás - nemrég megtalált ellenszere lesz. 2000-től a bete­gek egyre gyakrabban szembesül­hetnek azzal is, hogy a régebben forgalmazott gyógyszerek ára csökken. Az új gyártási technoló­giák és a piaci bevezetés költsége idővel csökkenő arányban jelent­kezik a termelői árban. A társadalombiztosítás kiadá­sait is szeretnék visszafogni azzal, hogy a jövőben több influenza el­leni oltást adnának térítésmente­sen. Gógl Árpád félmillióval sze­retné emelni a jelenlegi, csaknem egymillió vakcinás keretet. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol a lakosság 20 százalékát beoltják, a betegség kezelésére fordított kiadások kétharmad résszel csökkennek. Az a terv, hogy a közgyógyel­látás a Szociális és Családügyi Minisztérium hatáskörébe kerül, az egészségügyi miniszter szerint egy-két éven belül nem megvaló­sítható. (németh) Nevelő hatású büntetések Csak a személyre szabott bünte­tésnek lehet visszatartó ereje, vallják a gyermekvédelemmel fog­lalkozó szakemberek. Az USÁ- ban, Angliában és Ausztriában is remekül működő büntetési mód­szerek hazai elterjedésére azon­ban még várni kell. Ha egy 16-18 éves fiatal börtönbe kerül, az ott szerzett „tapasztala­tok” többnyire hátrányosan befo­lyásolják személyiségfejlődését. Van azonban egy egészen külön­leges, több országban is eredmé­nyesen alkalmazott módszer, amely szembesíti a bűncselek­mény elkövetőjét tettével és áldo­zatával. Amerikában elfogadott például, hogy a testi erőszakot el­követő fiatalt arra kötelezi a bíró­ság, hogy bejárjon a kórházba, és ápolóként segítse áldozata fel­épülését. Vagy a magzatát tiltott módon elhajtó fiatal lányt olyan intézetbe küldik, ahol meddő nő­ket kezelnek. Az ilyen típusú büntetéshez valamennyi érintett beleegyezését adja. Nem biztos, hogy a máshol al­kalmazott módszer kritikátlan át­vétele megoldást jelentene a ha­zai gondokra - vélekedik Frech Agnes, a Fővárosi Bíróság fiatal­korú tanácsának bírája. Annyi biztos, egy fiatal személyisége még alakítható, még átnevelhető, csak értelmesen foglalkoztatni kellene őket. Megmutatni nekik, hogy egy másfajta életvitel mi­lyen értékeket rejt. A hazai bün­tetési módok ezeknek a feltéte­leknek nem felelnek meg, a kül­földi jó példák átvételétől pedig sajnos még nagyon távol van a hazai jogrendszer. (h) Meghallgatnák a kormányfőt A szocialisták kezdeményezni fog­ják a parlament külügyi és honvé­delmi bizottságának együttes rendkívüli ülésének összehívását, és ezen Orbán Viktor miniszter- elnök meghallgatását arról: mit és miért mondott egy kanadai lap­nak az esetleges atomfegyver-tele­pítéssel kapcsolatban. Erről számolt be az MSZP or­szággyűlési képviselőcsoportja elnökségének csütörtöki ülésén született döntésről Kovács László. A frakcióvezető szerint a kor­mányfő kanadai kijelentése indo­kolatlan, káros és a későbbi ma­gyarázkodások miatt kínos is volt. Az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke nem zárkó­zik el attól, hogy a testület a hon­védelmi bizottsággal együttes rendkívüli ülésen hallgassa meg Orbán Viktor miniszterelnököt. Szent-Iványi István (SZDSZ) el­mondta: a miniszterelnök kije­lentését mindenképpen tisztázni kell. Lányi Zsolt, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának kis­gazda elnöke nem ért egyet az MSZP javaslatával, teljesen feles­legesnek és erőltetettnek tartja azt. Lányi emlékeztetett arra is, hogy az esetleges atomfegyver te­lepítésről szóló döntés - ameny- nyiben napirendre kerülne - nem a kormány, hanem az Országgyű­lés hatáskörébe tartozna. Tisztelgés az áldozatok előtt. Tegnap, az emlékezés napján, Orbán Viktor miniszterelnök avat­ta fel Budapesten az 1956-os forradalom és szabadságharc legifjabb mártírjának, a fiatalon kivégzett Mansfeld Péternek az emléktábláját egy Medve utcai iskola falán. fotó: feb/diósi imre Méltóbb partnert kémek A kormányzat és a négy törté­nelmi egyház közös bizottságot állít fel az államigazgatási egyeztetés javítására - erről Há­mori József kulturális miniszter számolt be csütörtökön a parla­mentben azután, hogy. Stumpf István kancelláriami­niszterrel együtt megbeszélést folytatott a katolikus, a reformá­tus és az evangélikus egyház, va­lamint a zsidó felekezet vezetői­vel. Hámori József közölte azt is: egyetértettek az egyházi veze­tőkkel abban, hogy az ingatlan­rendezésre jövőre előirányzott 5 milliárd forintot 6 milliárdra, majd ezt a keretet 2002-ben 8 milliárd forintra kellene nö­velni. Az egyházak vezetői, aztjava­A résztvevők távozóban a minisztertől fotó: feb/körmendi imre solták Stumpf Istvánnak, hogy az egyházi ügyek kezelése kerül­jön méltóbb rangra, konkrétan a Miniszterelnöki Hivatalhoz Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházi főtanácsadójszerint a kormányzat álláspontja ez ügy­ben eltér az egyházakétól. Bizottsági vegyes ízelítő Egyebek mellett a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító in­dítványokról, a kötelező kamarai tagság eltörléséről, a MÁV-nál tervbe vett változásokról, az iskolai testnevelés fontosságáról, illet­ve egy esetleges új frakció alapításáról tárgyaltak tegnap az Or­szággyűlés bizottságai. A költségvetési és pénzügyi bi­zottság általános vitára alkal­matlannak tartotta a gazdasági kamarákról szóló kormány­előterjesztést - mondta érdek­lődésünkre Szekeres Imre bi­zottsági elnök. A legfontosabb kifogások közé tartozik, hogy nem tisztázottak a kamarák jö­vőbeni köztestületi feladatai, és hogy a kamara elnökének kinevezéséhez miniszterelnöki jóváhagyás kellene. A többség nem ért egyet a szerencsejáték­törvény módosításával sem, ezért ezt a témát levették a na­pirendről. Nagy vita volt arról a kormányzati elképzelésről, miszerint 2000-től a MÁV-ot tehermentesítenék, felmente­nék mintegy 1000 kilométer­nyi vasúthálózat üzemeltetése alól. A bizottság ezt „vonatel­vonásként” értelmezte, ezért részletes tájékoztatást kér a ka­binettől. A testület a költségve­téshez benyújtott 1054 módo­sító javaslatot is sorra vette. Az oktatási és tudományos bizottság megvitatta az Ifjúsá­gi és Sportminisztérium ak­cióprogramját. Ennek lénye­ge, hogy az oktatási intézmé­nyek szabadon dönthetnének a 40 perces órák bevezetésé­ről. A felszabaduló időt a tanárok a diákok testedzésére fordíthatnák. Az ügyrendi bizottság nem értett egyet az új parlamenti frakció alapításával. A Szabó Lukács és Cseh Sándor volt MIÉP-es - jelenleg független - honatya javaslatáról Cseh elmondta: a házszabály lehe­tőséget ad akár kéttagú képvi­selőcsoport életre hívására is. Erre azért volna szükség, mert a négy független képvi­selő most együttesen és össze­sen hetente csak 2 percre kap­hat szót, s mert míg egyesek­nek lakosztály és fürdőszoba dukál, nekik lassan csak a lép­csőfordulóban jut hely. A vita délután a házbizottságban folytatódott. (takács) Emlékezés. Sírok felett állunk itt, szovjet harckocsik ágyútorka ásít mindegyik mögött, ez a sor­sunk, magyar sors - mondta Regőczy-Nagy László, a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottság elnö­ke az 1956-os forradalom és sza­badságharc áldozatai előtt tisztel­gő központi megemlékezésen csütörtökön, a Nemzeti Sírkert­ben Budapesten. Atyánszkyt vádolják. A leg­főbb ügyész csődbűntett alapos gyanúja miatt levélben kérte Atyánszky György kisgazda kép­viselő mentelmi jogának felfüg­gesztését az Országgyűléstől. Atyánszky György felszámolás alatt álló martfűi pékségével kap­csolatban szeptember elején je­lentek meg olyan sajtóhírek, ame­lyek a képviselővel szembeni nyo­mozásról számoltak be. Ügyhátralék a bíráknál. Az Országos Igazságszolgáltatási Ta­nács (ÓIT) 84 új bírói és 55 új fo­galmazói álláshely létesítéséről, illetve az 1997. december 1-je előtt kezdődött perek folyamatos vizsgálatáról határozott annak ér­dekében, hogy két év alatt meg­szüntesse a jelenlegi 70 ezres ügy­hátralékot - mondta Zanathy Já­nos, az ÓIT hivatalának vezetője a testület előző napi üléséről be­számolva csütörtökön. Joghézagok. Szabályozási és koordinációs problémák miatt nem volt zökkenőmentes a Pénz­ügyminisztériumot megillető fel­ügyeleti jogosítványok érvényesí­tése - áll az Állami Számvevő- szék jelentésében, amit az ÁSZ a pénzügyi tárca 1994 és 1998 kö­zötti pénzügyi-gazdasági tevé­kenységének ellenőrzéséről készí­tett. A Magyar Nemzeti Banknál gyakorolt tulajdonosi jogokkal kapcsolatban az ÁSZ leszögezi: azok érvényesítésében törvényi hiányosságok vannak. Tolipénzt kaptak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 21,2 millió fo­rint támogatásban részesül az idén a környezetvédelmi alap cél- előirányzatából - közölte Fid- lóczky József, az egyesület ügyve­zető igazgatója csütörtökön. A je­lenleg 6000 tagot számláló MME nyerte el a legmagasabb összegű támogatást a pályázó mozgalmak közül, ebből a szervezet madárfa­jok, élőhelyek, valamint termé­szeti területek védelmét finanszí­rozza. IVfarad az egyetem. A honvé­delmi tárca és a honvédség veze­tése tisztában van azzal, hogy egyetem nélkül a hadtudomány művelése elképzelhetetlen, te­hát - a különböző sajtóorgá­numokban megjelent informá­cióval szemben - fel sem merült az intézmény megszüntetésének gondolata - derült ki Homoki János beszédéből csütörtökön a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A pártok megítélése a keleti országrészben októberben Erősítette előnyét az MSZP Kulturális olló A magyar médiaértelmiség túlzottan politizál, ideológiai áramlatokhoz csoportosítja még a tudományos informá­ciókat is - mondta Glatz Fe­renc egy tegnapi fórumon. Az MTA elnöke bírálta a kutató értelmiségieket is, akik szerinte nem tesznek meg mindent azért, hogy az új mé­diaeszközöket mint ábrázoló módszereket igénybe vegyék munkájukban. Glatz szerint a médiában dolgozóknak és a kutatóknak is közös felelőssé­ge megakadályozni, hogy ne nyíljon tovább a kulturális olló. Az akadémia elnöke sze­rint a XIX. század második fe­lében kialakult újságíró-gya­korlat már a múlté, de „nem indokolt a műveletlenség tö­megesedése sem, ami a mai helyzetre jellemző”. N em hozott fordulatot az ok­tóber a parlamenti pártok versenyében. Az MSZP or­szágosan, az összes kérdezett kö­rében 5 százalékkal vezet, biztos szavazói támogatottsága 9 száza­lékkal jobb a Fideszénél. A keleti országrészben 3 százalékos az elő­nye - derül ki a Szonda Ipsos ke­let-magyarországi közvélemény­kutatásából. A megkérdezettek körében az MSZP, a Független Kisgazdapárt és az MDF megítélése javult 1-1 százalékkal. Kelet-Magyarorszá- gon 1 százalékkal tovább gyen­gült a Fidesz, 1 százalékkal erősö­dött az MSZP, ám mindezek a módosulások statisztikai értelem­ben csekélynek mondhatók. A Független Kisgazdapárt támoga­tóinak aránya 3 százalékkal nőtt, ez viszont már érdemlegesnek te­kinthető. A kelet-magyarországi sorrend: MSZP 25, Fidesz 22, FKGP 7, SZDSZ és a MIÉP 2-2, MDF 1 százalék. A biztosan szavazni kívánó, s pártot is választani tudók köré­ben országos szinten egyértelmű az MSZP Fidesszel szembeni elő­nye (MSZP: 45 százalék, Fidesz: 36 százalék), a keleti országrész­ben - a statisztikai hibahatárt is figyelembe véve - valamivel ki­sebb arányú a vezetése (MSZP: 44 százalék, Fidesz: 37 százalék). A kisgazdák támogatottságának növekedése ebben az aktív kör­ben is számottevő: szavazatará­nyuk 6 százalékról 10 százalékra javult. Az ellenszenvlista élén a már eddig is vezető MIÉP indexe Ke- let-Magyarországon 21 százalékra nőtt. Minden kilencedik, tizedik megkérdezett válaszolt úgy, hogy semmiképpen nem szavazna a/ MSZP-re, vagy az FKGP-re. A ke­leti országrészben 12 százalék nem szavazna a Fideszre. Országos szinten, s a keleti me­gyékben is több mint kétszer ak­kora az MSZP győzelmét feltéte­lezők tábora, mint a Fideszt esé­lyesebbnek tartóké. A kérdezés ideje: 1999. október 9-19. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves fel­mérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 503 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonosnak tekinthető. 50 40 30 20 10 1999. október MSZP □ keleti országrész. ■ az ország egésze 2 2 FKGP SZDSZ MIF.P MDF 37 37 c egyéb bizony­párt tálán, nem szavazna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents