Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-29 / 278. szám

6. oldal Mozaik 1999. november 29., hétfő Nem kell messzire mennie, ha megtakarításait az OTP Bankra szeretné bízni. Elég elsétálnia a legközelebbi postáig! Az OTP Kamatozó Takarékbetétkönyvet régóta ismerik mindazok, akik pénzüket biztos helyen szeretnék tudni, hiszen az OTP Bank neve garanciát jelent. Ez a jól ismert befektetési forma 1999. november 1-től kívül-belül megújult: • Ezentúl az Ön pénze nemcsak biztos, hanem könnyen elérhető helyen is lesz: az ország több mint 400 OTP Bank fiókjának és 3200 postájának bármelyikét felkeresheti postahelyen váltott betétkönyvével - a be- és kifizetések többé nincsenek a megnyitás helyéhez kötve. • A legközelebbi pénzbefizetésnél vagy -kivételnél Ön meglévő betétkönyve helyett bármely postahelyen költségmentesen újat, szebbet kap. • A betétkönyvben lévő pénz utáni kamatokat a korábbinál egyszerűbben és hamarabb, már január elején beírathatja betétkönyvébe. Pénze tehát elérhető biztonságban lesz - több mint 3600 helyen. www.otpbank.hu OTP Kamatozó Takarékbetétkönyv A tények bennünket igazolnak Megújul a krakkói Mária-templom Régi szépségében tündöklik a krakkói egykori polgárváros főtemploma, a felemás tor­nyairól nevezetes, gótikus­barokk Mária-templom. Franciszek Macharski bíboros, krakkói érsek hálaadó, allellujás szentmise keretében szentelte fel a főtéren emelkedő kéttornyú, há­romhajós bazilikát a napokban, amely több mint száz év után teljes felújításon esett át. Néhány nappal korábban megszabadították a sűrű áll vány erdőtől, s azóta szemet gyö- nyörködtetően ragyognak megtisz­tított téglái, kövei, tomyocskái, raj­tuk az aranyozott keresztekkel, zászlócskákkal és csillogó aranyko­ronával. Belseje a felújítás után, ha lehet, még megigézőbb: friss szí­nekben csillognak a festett üvegab­lakok, a falfreskók, az aranyozott díszek és Wit Stwosz híres szárnyas oltára, amelyről a restaurátorok 15 kilogramm port távolítottak el, pó­tolva egyúttal a lekopott aranyozást. A Mária-templom a XIV. szá­zadban épült egy tatárjárás előtti, le­rombolt román kori templom he­lyén. A waweli székesegyház után évszázadok óta Krakkó második legtekintélyesebb temploma. Leg­utóbbi, 1889-91 -es teljes felújítása­kor, amelyet Tadeusz Stryjenski irányított, a falfreskókat a század- forduló neves krakkói festője, Jan Matejko készítette, a színes üvegab­lakok pedig Stanislaw Wyspianski és Józef Mehoffer művészetét di­csérik. A mostani felújítás tíz évig tartott, és mintegy 21 millió zlotyba került. A pénz kétharmada a krak­kói műemlékek karbantartására szolgáló alapítványtól származott, a többi a hívek adományaiból, a len­gyel-német alapítványtól és az áll­ványokra függesztett reklámok be­vételéből folyt be. A templomhajó­val együtt mindkét torony megújult azzal a párkánnyal együtt, ahonnan egy tűzoltó ma is minden órában megfújja kürtjét a négy égtáj felé. Hét főtől szombatig Magyarország vezető televíziója Az infláció-csökkentés fó teherviselője a mezőgazdaság Legfontosabb az érdekek védelme Nógrád megye mezőgazdasági szövetkezetei, társas gazda­ságai a Nógrád Megyei Termelők Érdekvédelmi Szövetsé­gébe tömörült tagszervezetek küldöttgyűlésükön megvi­tatták és elfogadták a gazdasági helyzetükről és a szövet­ség ötéves tevékenységéről szóló írásos és szóbeli beszámo­lókat. A nógrádi valóságról kérdeztük Deák Pált, a Nóg­rád Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szö­vetségének titkárát.-Beszélhetünk-e valamiféle jó irányú elmozdulásról a megye szövetkezeti és társas gazdál­kodásában? Szövetkezet-ellenesség- Az ezredforduló küszö­bén a magyar agrárgazda­ság tíz éve kisebb megsza­kításokkal egyre mélyülő válság időszakát éli. Az egymást követő kormá­nyok agrárstratégiájának hiánya, valamint az agrár- politika gyakorlata a válság mélyülését fokozta. Az 1995. évi stabilizá­ciós program a magyar gazdaság talpra állásában az agrárágazatot az alacso­nyan tartott élelmiszer- árakkal az elviselhetőnél nagyobb mértékben súj­totta, illetve az infláció- csökkenés fő teherviselő­jévé tette. Nógrád mezőgazdaságá­ban 1994 és 1999 között a mezőgazdasági területnek több mint harminc száza­léka volt műveletlen, a fog­lalkoztatottak száma to­vább csökkent, a vagyon- mérséklődés a tőkepótló hi­telek felvételével lassult, de nem állt meg. Nem ja­vultak érdemben a szak­szerű, agrotechnikai és technológiai követelmé­nyek betartásának feltéte­lei. A gabonafélék, a cu­korrépa évenkénti jelentős hozama és minőségi inga­dozása, piaci bizonytalan­sága és áringadozása nagy mértékű jövedelemvesztés­sel járt. Az állattenyésztés fej­lesztésében az I996-ban meghirdetett, az 1997-ben megkezdődött megyei fel­zárkóztatási program, va­lamint az agrárfejlesztési törvény végrehajtása nyo­mán megkezdődött beruhá­zások mérsékelték a mű­szaki-technikai színvonal visszaesését, de a tendencia sajnos, a mai napig nem állt meg. Kritikus helyzet — A kedvezó'tlen folyamatban volt-e egy biztató színfolt a jó irányú elmozdulásra?-Az 1997. évi agrárfej­lesztési törvény végrehajtá­sával elkezdődött ágazati stabilizációt az 1998. évi kormányváltás nyomán be­következő agrárpolitikai irányváltás, a negatív vi­lágpiaci hatások, elemi ká­rok, a mezőgazdasági ter­melés és jövedelem drasz­tikus visszaesését ugyan megállították, de az 1998. év végén az FVM által meghirdetett agrárstratégia és az 1999-ben követett ag­rárpolitikai gyakorlat, a nagyüzemek diszkriminá­ciója kritikus helyzetet te­remtett. A kormánynak az egysé­ges szövetkezeti törvény felszámolására irányuló erőteljes politikai kísérlete a mezőgazdasági szövetke­zeteket végleges gazdasági ellehetetlenüléssel fenye­geti. Kilábalás helyett- Mi jellemzi a nagyüzemek gazdasági, pénzügyi helyzetét?- Ebben az évben minden eddiginél rosszabb hely­zetbe kerültek. A rendszer- váltást követő kilenc évből az agrárágazat megyei szin­ten egyszer zárta nettó nye­reséggel a gazdasági esz­tendőt. A tizedik, az idei esztendő is veszteséges lett. A kedvezőtlen adott­ságú térségek termelőit — így megyénket is - az 1990. évi agrártámogatások megszüntetése rendítette meg először. Azóta a kilá­balás helyett még mé­lyebbre süllyedtünk. A gazdaságok kilencven százaléka várhatóan vesz­teséggel zárja 1999-et. Az utóbbi negyven évben elő­ször fordult elő, hogy a nagyüzemi gazdálkodók egy része pénz hiányában nem tudta elvégezni az őszi vetési munkálatokat. Az FVM idei évi, a nagyüze­meket sújtó diszkriminatív támogatási rendszere gya­korlatilag sajnos, több száz millió forintot vett ki a gazdaságok kasszájából.- A magántulajdonon ala­puló szövetkezetek életében az előző kormány felzárkóztatási programja miként érintette megyénket?- Az elmúlt három évben az agrártermelők csaknem hárommilliárd forint épí­tési, ültetvénytelepítési, gépesítési, tenyészállat-be­szerzési és meliorációs be­ruházást indítottak el. Eb­ből tagszervezeteink — for­ráshiány miatt - egyhar- mada részesült.-Az FVM vezetésétől ki- kényszerített megállapodást sokféleképpen értékelik. Mi az ön véleménye? ígéret garanciák nélkül- Amennyiben megvaló­sulnak, a nógrádi termelők nagy részének túlélési esé­lyeit javítanák. Az elmúlt másfél év tapasztalata alap­ján azért aggódunk, mert nincs kormánytámogatás az FVM pénzügyi vállalá­sai mögött, nem garantálta, hogy nem indít újabb tá­madást a szövetkezetek va­gyona ellen, a pozitív disz­kriminációs jog kikötése beláthatatlan következmé­nyekkel járhat. Az éven túli hitelek át­ütemezésének ígérete csak látszatintézkedés volt, mi­vel a megyei pénzintézetek egy része nem kapott felha­talmazást központjától a hi­tel átütemezésre. Az is fur­csa továbbá, hogy novem­ber közepén a termelők még semmi információt nem kaptak a jövő évi ag­rártámogatásról.-A megye szövetkezetei és társadalmi gazdaságainak tag­jai mit kívánnak a kongresz- szustól?- Mindenekelőtt a megál­lapodásban foglaltak vég­rehajtását, új agrárpolitika kialakítását, egy hosszabb távra szóló, időtálló, szek­torsemleges, diszkriminá­ciómentes agrártámogatási rendszert, valamint az EU csatlakozásra való felkészí­tés megszervezését. Szük­ség van a nemzeti fejlesz­tési terv kidolgozására, amelyben helyet kell kapni a gazdaságilag elmaradott, kedvezőtlen adottságú ag­rártérségek felzárkóztatá­sának. Érdekvédelem- A megyei küldöttközgyűlés milyennek ítélte a MOSZ és a területi szövetség munkáját?- Elismeri, döntő szere­pet vállaltunk abban, hogy a mindenkori kormányzat figyelmét ráirányítottuk a mezőgazdaság súlyos vál­sághelyzetére. Javaslatokat készítettünk, felléptünk a szövetkezetek működésé­nek ellehetetlenítése, il­letve szétverésének meg­akadályozására. Az előbbi­ekhez segítségül hívtuk a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség vezetését is. Tagszervezeteink köve­telményeinek megfelelően legfontosabb feladatunk természetesen gazdasági érdekeik védelme, a szö­vetkezeti vagyon további szétzilálásának, valamint a működő szövetkezetek szétverésének megakadá­lyozása. V. K. tények 18.30

Next

/
Thumbnails
Contents