Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-25 / 275. szám
1999. november 25., csütörtök Mozaik 7. oldal Százéves asszonyt köszöntöttek - A titok, hogy meg kell élni - Orvost évek óta nem látott Legszebb az volt, amikor udvaroltak neki November 21-én ünnepelte 100 éves születésnapját Balassagyarmat legidősebb lakosa, Bánszki Pálné született Cyurján Zsuzsanna. A Jószív utca 28. szám alatti házban ez a vasárnap emlékezetesen szép napot jelentett a köszöntésre összejött család számára. Zsuzsi mama egyetlen lánya, Mária két gyermekével, Bélával, Marival és a négy dédunokával virágok és ajándékok sokaságával kívántak őszinte szeretettel minden jót a sok évet megélt asszonynak. A barátok, szomszédok mellett az ön- kormányzat tiszteletét tolmácsolta a város 100 éves polgárának Juhász Péter polgármester. A városvezetés ajándékai között a virág és a dobostorta mellett egy boríték is került a 20 ezer forint nyugdíjat élvező matróna számára. A kis, vékonyka, feketébe öltözött asszony a konyha melegében meghúzódva barátságosan, figyelmes tekintettel néz az alkalmi látogatóra és szívesen beszél hosszú életéről, amelynek történéseit a vele élő Mária lánya is kiegészíti. Zsuzsi néni Patvarcon, a Balassagyarmathoz közeli kis faluban látta meg a napvilágot 1899. november 21- én. Apja gazdálkodó volt és a sorjában született öt gyermekét a helyi szlovák nyelvű iskolába járatta, míg tehette, ő is végigjárta az első világháború harctereit ugyanúgy, mint az egyik gyereke, Pál, aki huszárként harcolt a frontokon. A fiatal lány 22 éves korában ismerte meg a szintén harcteret járt Bánszki Pált, akivel a szügyi templomban kötött házasságot és a férje által Balassagyarmaton örökölt öreg házba költöztek. Azóta is ez a családi fészek, igaz, most már modem lakássá lett átépítve. A százéves asszony azt emlegeti, hogy ő bizony ki nem mozdult Balassagyarmatról élete során. Legmesszebbre az Ipo- lyon túl lévő városrészhez tartozó földjeikre járt, még a kettős birtokosság idején. Hol vannak már azok a földek, a rét, a pince, azokat elvitte a háború, mint a lovakat az orosz katonák, mondja múltba néző tekintettel. A férjét emlegeti, aki jó megjelenésű gazdaember volt és soha nem bántotta.- Édesapám szerencsésen túlélte a második világháborút és a visszavonuláskor a környéken lepattant az egységétől. Civil kabátot szerzett, a puskát pedig bedobta a temető bokrai közé, úgy jutott haza - emlékezik a 77 éves Mária. Első férjét emlegeti, Koncsek Bélát, aki ’44-ben még megláthatta pár napos Béla fiát, aztán a hadifogságban odaveszett. Zsuzsika néni száz éve ellenére még jól hall és hogy a lánya a háborút emlegeti csendesen megjegyzi: — Az orosz katonák se hagytak sokat a kamrában, de a téeszbe is be kellett vinni mindenünket, az vitte el szegény, jó uramat. A vegyszerezésnél nem kapott védőfelszerelést és a méreg végzett vele 68 évesen. így maradtam magamra. Még jó, hogy a lányom velem lehet, és ellát rendesen — mondja Zsuzsi mama fekete kendőjét igazgatva. Arcán a száz év barázdái közé rejtőzött kék szeme a sokat megéltek nyugalmával tekint a kérdezőre. Orvost és gyógyszert évek óta nem látott. Fogai hiányában meg kell gondolnia, mit eszik, szereti a vadast, de nem válogatós és néha egy kis pálinkát is szívesen megiszik. Kedvenc főztjét emlegeti, a mákos, krumplis nudlit, amelyet jó barátnéja, a már elhunyt Magos Jánosné is kedvelt. Úgy írja, hogy Erzsika, mert így neveztem, mosolyog ránk. Utoljára tíz éve járt kinn a városban, azóta a terasz a kedvenc helye. Templomában, az evangélikusok között is rég járt, otthon imádkozik. A tv műsorát már nem nézi, de a rádió megállás nélkül szól mellette. Családjában csak az édesapja élte túl a 90 évet, a testvérei és azok gyerekei is mind elmentek mellőle. Tudja, hogy változott a világ és örül annak, hogy a fiatalok vezetik az országot. Még azt is emlegeti, hogy az Ipoly túloldalán maradt földjeiket most vissza lehet íratni a nevükre. Sokat dolgozott, egész életét a háztartásban, az állatok és a föld dolgaiban töltötte. Kapuja nyitva volt a rászorultak előtt, nem kérte a koldusoktól az igazolást. Tudta, hogy aki kér, nem jókedvéből teszi. Hogy mi volt életében a legszebb?- A fiatalság, az, amikor az uram udvarolt és elvitt a bálokba, az volt a legszebb - emlékezik felderülten a százéves Bánszki Pálné. Pezsgőspoharát még kihör- pintve hozzáteszi: úgy lehet megélni a száz évet, hogy meg kell élni. Szabó Endre A százéves Bánszki Pálnét (balról az első) Juhász Péter, Balassagyarmat polgármestere köszönti Félnek az erdőbirtokossági társulástól Nőtt az erdőtelepítési kedv Négy éve csupán egyetlen hektár új erdőt telepítettek Nógrád megyében, idén azonban már 308 hektárnyit. A nyilvántartott 105 ezer hektár erdő mellett - agrárkamarai felmérések szerint - további 28-29 ezer hektár erdősítésére lenne lehetőség és szükség. A kedvet az alulfinanszírozottság csökkenti, viszont így fennáll a visszaállamosítás lehetősége is. Halaj Ignác, a Nógrád Megyei Agrárkamara ügyvezetője elmondta, hogy felméréseik szerint Nógrádban a mezőgazdasági művelés alatti területek 41 százaléka erdősített, ugyanakkor ez csak papíron igaz. A valóságban ugyanis az erdőként nyilvántartott területek 20-30 százaléka gyepes parlag, amelyet sürgősen fel kellene újítani. A nógrádi erdőkben meghatározó fafaj az akác (26,8 százalék), a tölgy (23,5 százalék) és a cser (23,1 százalék), emellett fenyő (10,8 százalék), valamint bükk (6,8 százalék) erdők vannak jelentősebb területeken. A fakészlet akácból 1,534 millió köbméter, tölgyből 846 ezer köbméter. Nyolc-tíz éven belül az akácerdőkből egymillió köbméter fa termelhető ki, ugyanekkorra tölgyből 244 ezer, cserből 326 ezer köbméter lesz vágásra érett. Nógrádban az erdők 61,8 százaléka maradt állami tulajdonban, ezek meghatározó részén az Ipoly Erdő Rt. gazdálkodik, kisebb területek pedig a Mátra-Nyugat-Bükki Erdő és Fafeldolgozó Rt., valamint a Budapesti Erdő Rt. bujáki üzletigazgatóságának kezelésében vannak. Kamarai tapasztalatok szerint az erdők 30-40 százalékát nem kezelik szakszerűen, a gazdák többnyire csak azt várják, hogy a terület vágásérett legyen. A kárpótlás során itt ugyanis a 2,6 AK értékű talajra telepített erdőket hektáronként mindössze 4500 forintért is meg lehetett szerezni. A jobb minőségű erdők azonban ma már az átlagos nógrádi, 16,4 AK értékű szántók árának négyszeresét, azaz hektáronként 320 ezer forintot is megérnek. A szabadpiaci forgalom ennek ellenére nem jellemző, változást talán az hozhat, hogy mivel csekély hajlandóságot mutatnak az erdőbirtokossági társulások megalakítására a gazdák, fennáll az újraállamosítás veszélye az elhanyagolt erdőknél. Az Európai Unióban mindaddig támogatják az erdőtulajdonosokat, amíg vágásérett nem lesz az erdeje. Nálunk a támogatás mértéke alacsony, ugyanakkor az ehhez szükséges igazolások beszerzése is körülményes, amit már sokan meg sem próbálnak összegyűjteni. Az ő erdőterületeik most vagy gyorsan gazdát cserélnek, s az új tulajdonos befektetésként költ az erdőművelésre, vagy egy eredményesnek tűnő erdőbirtokossági társulás híján marad az állami tulajdonba vétel, s akkor végképp elesnek a gazdák a remélt haszontól. Tarnóczi Magyarország vezető televíziója W OQOO 55-22-22 " Ha a telefonon tetteti kérdésre helyesen válaszol, Ónéi lehetnek ezek a fantasztikus nyeremény mmmá A kártya megvásárolható a Skála Centrum Áruházakban és a postán. Mindenhol ott van. emberközelben van. minden döntési helyben meg lúd hozni.. " Mindannyian a szívünkhöz legközelebb állókban bízunk meg Igazán. Azokban, akikre mindig számíthatunk. Azokban, akik minden szavunkat értik. Azokban, akikkel együtt építhetjük családunk jövőjét. S»\ía
