Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-18 / 269. szám

2. oldal 1999. november 18., csütörtök Bátonyterenye És Térsége Testületi ülés Szuha - Testületi ülés lesz november 22-én 18 órakor a polgármesteri hivatalban. A képviselők felülvizsgálják a helyi adórendeletet, meg­tárgyalják a költségvetés jövő évi koncepcióját. Be­számoló hangzik el a III. negyedéves munkáról, va­lamint javaslatot tesznek a dorogházi általános iskola társulási formában történő működtetésére. Pihenés a Kék Túra után Sámsonházán az egykori szol­gálati lakás a közös tanács ide­jén megüresedett, majd a köz­ségháza épületrészét végül az önkormányzat hasznosította turistaszállóként. A Sámsonházán keresztülha­ladó, Hollókő és Szentkút kö­zötti Kék Túra útvonal kedvelői közül sokan veszik igénybe már ötödik éve a három helyi­ségből álló, összesen harminc férőhelyes szálláslehetőséget, a turistaszállóban a fürdést és a főzést is biztosítja az önkor­mányzat a - sokszor visszajáró - vendégek számára. A turistá­kon kívül az utóbbi időben már a környéken dolgozók is a sám- sonházai szállót választják szál­láshelyül. Az intézmény kihasználtsága változó, a nyári hónapokban át­lagosan 60 százalékos. (Di) Bátonyterenyei székhelyű acélfeldolgozó cég keres # Lemezmegmunkáló gépek kezelésében 2-3 év gyakorlattal rendelkező gépész vagy villamos végzettségűek jelentkezését vátjuk. Előnyt jeleDt: középfokú végzettség, daru- és targoncakezelői vizsga, angolnyelv-ismeret, közeli lakóhely. Az érdeklődők szakmai életrajzát az alábbi címre várjuk november 25-ig: 3078 Bátonyterenye, Pf. 15. (Tel.: 351-146.) Legyen egy hely, ahol az érdeklődőknek be lehet mutatni a múlt tárgyi emlékeit Tájház helyi társadalmi összefogással Hagyományőrző és -ápoló szándékról tett tanúságot a bá­tonyterenyei önkormányzat akkor, amikor az idén augusz­tusban felavatta a kisterenyei kastélykert bejáratánál álló tájházat. Maga az épület 1977-ben került az akkori nagy­községi tanács tulajdonába utolsó lakójától, Tóth Tamás Lászlótól. 22 évnek kellett eltelni ahhoz, hogy betöltse azt a funkciót, aminek szánták: falumúzeum, tájház legyen be­lőle. Azért, hogy legyen egy hely, ahol össze lehet gyűjteni, meg lehet mutatni a gyerekeknek, a település lakóinak, az idelátogató érdeklődőknek a múlt tárgyi emlékeit. Huszonkét év után avatták fel a falumúzeumot Magyarországon 1896-ban, a millenniumi ünnepségek alkal­mából avatták fel az első skan­zen jellegű néprajzi falut, ame­lyet rövid idő múlva lebontottak. A balassagyarmati múzeum ud­varára került 1932-ben Ka- rancskesziből az első hitelesen átépített parasztház. Negyven év szünet következett, majd a hat­vanas, hetvenes években sorra létesültek a falumúzeumok az ország különböző pontjain. Bátonyterenye is csatlakozott azokhoz a településekhez, ame­lyeknek fontos a múlt megőr­zése, hagyományainak ápolása. A városi képviselő-testület az utóbbi években többször tár­gyalt a tájház megnyitásáról, amelyekhez anyagi forrásokat is megszavaztak. A polgármesteri hivatal felújította az épületet, gondoskodott arról is, hogy rendbe tegyék környezetét. A helyi nyugdíjasklub tagjai, idős kisterenyei asszonyok, a műve­lődési ház dolgozói összegyűj­tötték, megjavították és elhe­lyezték a berendezési tárgyakat, amelyeket a tulajdonosok in­gyen adományoztak a múzeum­nak. A porta elrendezéséből, elbe­szélésekből kiderül, hogy módos paraszt építhette a múlt század­ban. A lakóház az 1970-es évek végéig lakott volt. Érdekessége a tornác végében elhelyezett tűzhely. A paraszti portához tar­tozó istálló az idő során nagyon megrongálódott, a pajta és az ólak mára az enyészeté váltak. A tervek szerint a későbbiekben ezeket is felújítják majd. Az adományozók névsorát elhe­lyezték a tájház falán, de bíznak benne, hogy ez nem végleges, mint ahogyan a tájház berende­zése sem az. Szeretnék a kiállí­tás anyagát bővíteni, és korsza­kok szerint rendezni. A jelenleg kiállított bútorok, használati tár­gyak, eszközök, szerszámok je­lentős része XX. század elejiek, a két világháború között, de akadnak közöttük az elmúlt szá­zadban készültek is. A XIX. század utolsó évtizedei, a XX. század eleje jelentős változáso­kat hozott Kisterenye életében: a bányászkodás átalakult a vasút megjelenésének hatására, ezzel együtt változott a falu társa­dalma is. Az ipar megjelenése a használati tárgyak megváltozá­sát, a lakások berendezésének lassú átalakulását is eredmé­nyezte. Ezeket a változásokat az összegyűjtött és kiállított tár­gyak is tükrözik, bár több jelleg­zetes tárgy még hiányzik: ezeket az elkövetkező évek során sze­retnék pótolni. Hegedűs A berendezési tárgyakat ingyen adományozták F.: RIGÓ TIBOR „Eső után köpönyeg” - Lesznek olyan munkák, amelyeket pénz híján csak a következő években tudnak elvégezni Helyreállítások a térségben a nyári esőzések után November 30-ig a szerződések szerint végezni kell a nyári esőzések okozta károk elhárításával. Összeállításunkban ar­ról érdeklődtünk néhány településen, hogyan haladnak a munkával, illetve milyen problémák adódtak ennek kapcsán. A lucfalvai iskola tetőzetén még dolgoznak Lucfalván helyreállították máraz óvodát és a művelődési házat, a napokban végeznek az orvosi rendelő munkálataival is. Fo­lyamatban van a régi iskola tető­javítása, ezzel is elkészülnek egy-két héten belül, a munkát az eső hátráltatta. A polgármesteri hivatal épületében keletkezett károkat a hó­nap végére ál­lítják helyre. A község­ben húsz csa­ládnak tudtak segíteni a vi­harkárok eny­hítésében, az érintettekkel megkötötték a szerződéseket. A helyreállí­tási munka döntő részével végeztek, a még hátralévők is megoldódnak november végére. A lakhatása minden károsultnak biztosított, ilyen probléma nincs Lucfalván. A vízelvezető árkokat már kitisztították, folyamatosan szállíttatják el az utakra ömlött törmeléket és a medrekből ki­termelt iszapot. Márkházán a körjegyzőség hi­vatal épületében levő orvosi ren­delő aljzata szorult cserére, ezen dolgoznak, de a burkolólap még nem érkezett meg. A falak felújí­tása, a kőművesmunka és a festés már megtörtént. A település ma­gánlakásaiban nem esett kár. Az önkormányzati kötelező fel­adatokat ellátó intézmények tetői rongálódtak meg az esőzések és viharok következtében Sámson­házán. A cserepeket kicserélték, a tetőszigetelés megtörtént, és lebe­tonozták a pincéket. Huszonnégy magánlakásban esett kár, mert a Szentkút felől folyó névtelen kis patak (amelyben az idei nyár előtt évekig nem volt víz) éppen a lakó­épületek felé öntött ki, mind a há­rom alkalommal, éjszaka. Döntően beázásokat okozott a nyári esőzés Nagybárkányban. A polgármesteri hivatal épületében 150, az iskoláéban 200 ezer forintos volt a kár. Utóbbi az iskolakezdést illetően már nem okozott gondot. A Kis-Zagyva-patak kikövezett medre közel százméteres szakaszon sérült meg, ezzel együtt a vízelvezető ár­kokban és utakban keletkezett kár 300 ezer forintra tehető. A szenny­vízelvezető rendszer kiépítése után meg kellett bontani az utat. Miután ezt rendbe tették, éppen egy helyre­állított részt mosott ki újra a víz az Ifjúság úton. Ugyanakkor Nagybár­kányban hidat nem vitt el a víz, épü­let nem csúszott meg. A településen tíz magánszemély jelzett kárt, zömmel az elöntött pin­cékkel kapcsolatban. Emiatt végül csak egy lakóval kötöttek szerző­dést. A tíz házban egyébként össze­sen mintegy 100 ezer forintos kárt mértek fel. Körülbelül kétszer ennyi a fel nem mért (például termény-) kár, ezeken felül a védekezési költ­ségekkel kell számolni. Nagybárkányban az idén adták át a 350 millió forintos szennyvízbe­ruházást, amelynek keretében lett volna lehetőség arra, hogy a falu kö­zepén folyó patakot eltereljék a la­kóházaktól több száz méterre levő mezőre. Ennek révén a víz nem okozhatott volna több gondot, sőt a falu főutcáját is kiszélesíthették volna. Azonban az érintett lakók kö­zül ketten nem járultak hozzá, hogy ehhez kertjükből átadjanak egy sá­vot. A nyári esők természetesen a kerteket is elöntötték, és ehelyütt ta­lán stílusos az „eső után köpönyeg”, ugyanis most már hiába visszakoz­nának, az önkormányzatnak nincs a patakelterelésre 30 millió forintja. Hat önkormányzati intézményt ért árvízkár Bátonyterenyén, ezek közül négyet már helyreállítottak, kettőnél folyamatban van a munka. A szerződés szerint november 30-a a befejezés határideje. Két általános iskoláról, egy óvodáról, a szakkö­zépiskoláról, a vízmű és a polgár- mesteri hivatal épületéről van szó, ezekben összesen 16 millió forintos kár keletkezett (a kárérték 100 ezer­től 10 millió forintig terjed). Az ed­digi pénzügyi teljesítés 7 millió fo­rint. A személyi tulajdonú lakások közül 110 károsodott, a kárérték 26 millió forint. Az önkormányzat 96 lakás helyreállításához ad támoga­tást 18 millió forint értékben, a kár többi részét vagy saját erőből vagy a biztosítón keresztül fedezik a ká­rosultak. Eddig 65 lakásnál végez­tek a kárelhárítással, erre 11 millió forintot fizettek ki. A még hátra­lévő felújításokkal szintén novem­ber 30-ig kell végezni. Bátonyterenyén 8 út sérült meg, ezek közül hármat már helyreállí­tottak, újabb három építése folya­matban van, kettőre pedig nincs pénz. Az állam ebben a kategóriá­ban 50 százalékos támogatást ad, ami jelen esetben hatmillió forint, ebből hat út állapotát tudják helyre­állítani, kettő pedig a következő évekre húzódik át. Június-júliusban az esőzések kö­vetkeztében összesen 90 milliós kár keletkezett Bátonyterenyén, ebből 46 milliót fedezett a központi költ­ségvetés. A lakosság (benne a biz­tosítók) tehervállalása 8 millió fo­rint, és 36 milliót kellene melléten- nie az önkormányzatnak, de csak 10 millióra van fedezet. Az árok- és patakrendszerekben keletkezett ká­rok elhárítására az állam nem ad pénzt, így ezek a munkák a követ­kező évekre húzódnak. Dudellai Ildikó. Űj igazgató a bátonyi Kossuth Lajos Általános Iskola élén Egy csapatként kell dolgozni November elsejétől új igaz­gató áll a bátonyterenyei Kossuth Lajos Általános Is­kola és Szakiskola élén: új ugyan, de nem ismeretlen, hiszen Jászai Nagy István 12 éve az intézmény földrajz­technika szakos tanára. Pályázatában az iskola szol­gáltatásának színvonaleme­lését jelölte meg. Mint mondta, szeretne az emberek (gyerekek, szülők), valamint a fenntartó elvárásainak is megfelelni.-Nyilvánvaló, hogy az ok­tatás szerkezetén sokat változ­tatni nem lehet - mondta Já­szai Nagy István. - Annál is inkább, hiszen a pénzügyi le­hetőségek korlátozottak, bár az önkormányzat jelentős ösz- szeggel hozzájárul az állami normatívához. Ugyancsak hát­rányos, hogy a tanítást két épü­letben kell megoldanunk, hi­szen így a dologi kiadások magasabbak. Az önkormány­zat koncepciójában, az iskola pedagógiai programjában a számítástechnika fejlesztése szerepel, amelyet pályázati le­hetőségek kihasználásával sze­retnénk megoldani. A jól be­vált programokhoz - gondolok itt a tanórán kívüli tevékeny­ségre - továbbra is biztosítjuk a szükséges pénzeszközöket. — Tervez-e személyi változ­tatásokat?- Pályázatom egyik fő gon­dolata megjelölte a jó hangu­Jászai Nagy István latú iskola kialakítását: ha ezt sikerül megvalósítani, akkor elégedett leszek. A személyi változtatásról csak annyit mondanék, hogy itt jó pedagó­gusok vannak, amelyet alátá­maszt a nyolcadik osztályból kikerült gyerekek eredménye. Vannak, akik „zászlóvivők”, vannak, akik szerényebben, de becsületesen végzik munkáju­kat.- Aki elolvasta a pályáza­tomat, és azonosul vele, azok­kal tudok, és akarok együtt működni. Alapelvem, hogy egy csapatként kell dolgozni: ha egy irányba húzzuk a hajót, előbb-utóbb az eredmények is jelentkezni fognak. H. E. Minden századot egy-egy cserje őriz az udvaron Hét vezér - hét fa Minden fát ki kell vágni egyszer, bármennyire is sajnáljuk. Az azonban, hogy mi történik utána, már rajtunk áll. Hasonlóan, amint az a bá­tonyterenyei Bartók Béla Általános Iskolában történt: a hatalmas, magasra nőtt nyárfákat ki kellett vágni. S hogy mennyire kapha­tók a gyerekek a jóra és a szépre, bizonyítja ezt az is, hogy csatlakoztak az ön- kormányzat által meghirde­tett Ezer év, ezer fa akció­hoz. De nem ám csak úgy, egyszerűen, hogy veszünk fákat, és elültetjük: Mengyi János, az iskola nyugdíjas pedagógusának irányításá­val csak saját nevelésű fa­csemetéket telepítettek. S hogy ne legyen olyan „unalmas”, ezért történelmi összefüggéseket is kerestek. Természetesen találtak is. így aztán az intézmény ud­varán például hét kőrisfa őrzi a hét vezér emlékét, Géza fejedelem dicsőségét juharfa, István király nagy­ságát, államalapító géniu­szát gyertyán hirdeti. Az államalapítás ezer­éves évfordulójának min­den egyes századát egy-egy cserje jelképezi (csak azért nem fák, mert a terület alatt közmű húzódik). Kilenc század „képviselője” már a földben van, a tizediket, a fehér orgonát pedig jövőre ültetik majd a sorba. Hege

Next

/
Thumbnails
Contents