Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-15 / 266. szám
1999. november 15., hétfő Mozaik 7. oldal Nyolcvan kamion uborkakonzerv Oroszországba - Hazai termésből szeretnék felvásárolni Őstermelők együttműködésére számítanak Az orosz válság kedvezőtlen hatásait a hazai élelmiszeriparunk, köztük konzervgyáraink sem tudták még kiheverni. Hatalmas készletek maradtak az év eleje óta a raktárakban. Időközben történt-e változás, s ha igen miben? - kérdeztük Gyimesi Jánost, az A/F PINTO Dejtári Zöldségkonzerv- és Gyümölcsfeldolgozó Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy válaszoljon a témával kapcsolatos kérdéseinkre. FOTÓ: ARCHÍVUM Régóta szerettük volna- Az idei szezon vége felé közeledve miként érzi magát?-Az egyik oldalról jól. A kft. történetében 1999 az első olyan év, amit régóta szerettünk volna elérni a termelésben és a gazdálkodásban.- Miben nyilvánul meg?-Jelentős piaci növekedéshez jutottunk az Európai Unió országaiban. Alapjában véve sikerült túljutnunk az orosz gazdasági válság okozta kedvezőtlen hatáson. Üzemünkben 1999. július 8-án kezdődött a szezon, azóta folyamatosan termelünk. Szépséghibája az eddigi munkának, hogy a hazai termésből nem tudtuk megvásárolni a tervbe vett feldolgozáshoz hiányzó húsz vagon uborkát. Külföldről pedig egyéb okok miatt nem szereztük be. Mindezek ellenére az előző évi forgalmunk 150 százalékát teljesítjük ebben az esztendőben.-Alapjában véve túljutottak a mélyponton, de hogyan tovább?- Egy oroszországi cég megvette a tavalyi évben legyártott és itt maradt készletet, ami nyolcvan kamion készárut, illetve 1,6 millió üveg konzervet jelent.- Hogyan fizetnek?-Devizában és előre. Amikor bankunk értesít arról, hogy megkaptuk az áru ellenértékét devizában, akkor kezdjük meg a szállítást. Eddig húsz kamionra való, ízesítésben általuk kért konzervet szállítottunk ki. Az év végére a még hátralévő hatvanat is a kért helyre továbbítjuk.-Az orosz piacon bekövetkezett előnyös változások mire jogosítják fel önöket a jövőt illetően?-Az orosz üzleti partnerünk a kiszállított termékeink minőségével elégedett. Ezen kívül régi vevőink közül egyre többen keresnek fel megrendeléseikkel. Az előbbiek feljogosítanak bennünket arra, hogy bízzunk az orosz piac bővülésében. — Van még más előnyös változás, ami az ön jó közérzetét növeli? — A minőségbiztosítási rendszerben elért fejlődésünk. A nyugati TÉRT Tanács döntése alapján július 1-jétől alkalmazzuk a HACCP minőségbiztosítási rendszert. Itthon elsőként Hazánkban ezt a jogosítványt a konzervszakmában mi kaptuk meg elsőként. Ez az Európai Unió követelménye, amihez a nyugati vevők is ragaszkodnak. Párizsból az ezzel foglalkozó Az uborka feldolgozása szakemberek folyamatosan ellenőrzik a rendszer működését. Előkészítjük az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer bevezetését, amit 2000. március 31- ig befejezünk.-A konzerv gyártás szezonális tevékenység. Az idén hány új munkáskezet foglalkoztattak?-Többet, mint 1998-ban, Balassagyarmat térségéből és a környező községekből. Szerződésük október 31-én járt le. Egyébként negyvenen tevékenykedtek üzemünkben.- Kérjük avasson be jövő évi elképzeléseikbe!- Külföldi piaci reményeinkről már szóltam. Jelenleg hazánkban termékeinkkel jelképesen 2 százalékkal vagyunk jelen. Ezt szeretnénk többszörösére növelni. Megvalósításában legnagyobb akadályt eddig az jelentette, hogy készáruinkat alulértékelték, a reális árnál jóval kevesebbért szerették volna átvenni. Emellett a jelenlegi, számunkra kedvezőtlen fizetési kondíciókban (határidő) sem tudtunk megegyezni. Nógrádiról kívánjuk...-A hazai piacon tervbe vett jövő évi növekedéshez szükséges nyersanyagot honnan biztosítják?- Az idén döntően Győr- Sopron, Szabolcs-Szatmár megyékből szereztük be a szükséges mennyiség jó részét. A megyében a Rimóci Mezőgazdasági Szövetkezettel állunk öt éve szerződéses kapcsolatban. Rajtuk kívül még több mezőgazdasági nagyüzemmel, sok száz kis- és őstermelővel tudnánk megtermeltetni a kívánatos alapanyagot, ha erre vállalkoznának. Különösen alkalmas erre Egyházasgerge, Lu- dányhalászi környéke Jövő évi tervünk megvalósításához kétszáz vagon hazánkban termelt uborkára volna szükségünk. Az előbbiből 20 százalékot Nógrádban szeretnénk megtermeltetni. V. K. Folyik a termelés: pillanatkép az üzem életéből fotó: archívum Kínai gondok: analfabetizmus A kötelező általános iskolai oktatás és a felnőttoktatás országos programja révén sikerült 14,5 százalékosra csökkenteni Kínában az írás- tudatlanságot Állítólag... Összehasonlításul: 1949ben, a kommunista hatalomátvétel évében még a kínai lakosság 80 százaléka volt analfabéta. Még kedvezőbb a javulás képe, ha figyelembe vesz- szük, hogy a jelenleg legaktívabb korosztály és az ifjú nemzedék körében, tehát a 15 és 50 év közötti korosztályokban jóval kisebb - 5,5 százalék - az írástudatlanok aránya. Noha elvben kötelező Kínában a kilencosztályos általános iskola, falun sok szegény család gyermeke kimarad az oktatásból. Ennek részint az az oka, hogy a koldusszegény szülők nem tudják vállalni az iskoláztatás viszonylag szerény költségeit sem, részint pedig az, hogy jobbnak látják minél előbb mezei munkára fogni a gyerekeket. A helyi hatóságoknak elvben fel kellene lépniük az ilyen gyakorlat ellen, de sokszor nem teszik. Ennek többféle oka lehetséges. Van úgy, hogy a család megvesztegeti az illetékes tisztviselőt, hiszen az egyszeri kenőpénz még mindig kisebb teher, mint a sokévi iskoláztatás. Más esetekben arról van szó, hogy a helyi tisztviselők nem akarnak szembekerülni a zárt, maradi paraszti közösségekkel. A félanalfabéták száma persze óriási lehet az országban: a bonyolult kínai írásrendszer miatt az általános iskolai végzettség csak egészen egyszerű szövegek elolvasására és leírására teszi képessé az embert. Ifjú horvát milliomosok Goran Ivanisevic teniszező vezeti a fiatal horvát milliomosok toplistáját, amelyet a közelmúltban hoztak nyilvánosságra Zágrábban. A lista azok nevét tartalmazza, akik legalább egymillió dollár vagyonnal rendelkeznek, és még nem töltötték be 40. életévüket. A lap szerint a listát vezető 28 esztendős horvát teniszcsillag eddigi pályafutása alatt 50 millió dollár értékű vagyont halmozott fel. Ezzel a „teljesítménnyel” azonban Ivanisevic fel sem kerülhetne a fiatal amerikai milliomosok toplistáján az első 40 hely valamelyikére, ahol az élen álló, a 34 esztendős Michael Dell, a Dell Computer elnöke 21,49 milliárd dollár értékű vagyonnal. A horvát toplistán a második helyen is egy sportoló áll, a 31 éves Toni Kukoc kosárlabdázó, aki az amerikai bajnokságban mutatott teljesítményének köszönhetően eddig 40 millió dolláros vagyont „kosarazott össze”. A harmadik helyen Luka Vrajic 35 éves üzletember áll, aki a Lura részvénytársaság többségi tulajdonosaként 35 millió dolláros vagyon fölött rendelkezik. A negyedik helyen ismét egy sportoló, a futballista Zvoni- mir Boban áll, aki 31 évesen 28,6 millió dolláros vagyont gyűjtött eddig. Az ötödik helyre Jure Buljubasic vállalkozó került, aki 39 évesen 8,5 millió dollár vagyont mondhat magáénak. A hatodik helyen Bruno Oresar 32 éves üzletember áll, aki a Jad- rankamen többségi tulajdonosaként 5,5 millió dollárt szorgoskodott össze. A zágrábi lap listájának utolsó helyén, a hetediken egy közismert horvát üzletember, Franjo Tudjman horvát elnök egyik unokája áll. A 29 esztendős Dejan Kosutic vagyonát 1,3 millió dollárra becsülik. A lap szerint ezt elsősorban annak köszönheti, hogy 22 éves korától kezdve bankárként dolgozik, és sikeres takarékpénztári-hitelintézeti vállalkozásainak nyereségével a Kaptol bank nagyrészvényesévé vált. Egyébként Horvátországban nincsenek hozzáférhető hivatalos adatok a milliomosokról, mert az adóbevallások is titkosak, az érintettek pedig nem szeretnek beszélni vagyonukról. így a hétnél mindenképpen több lehet a fiatal milliomosok száma az országban, de az üzleti életben a fiatalok a nyugatinál sokkal nehezebb feltételekkel indulnak egy nagyon korlátozott piac kis darabkájának a megszerzéséért. Ami a juhoknál már ma lehetséges, az az embernél is elképzelhetőnek tűnik: a klónozott és géntechnikailag megváltoztatott négylábúak egyszerre keltenek félelmet a hasonló módon létrehozott emberektől és ébresztenek reményt a gyógyászati módszerek fejlődése iránt. A karslruhei filozófus, Peter Sloterdijk minap megjelent cikke megint felélesztette a vitát Németországban a géntechnikáról és a klónozásról. Claudia Eberhard-Metzger biológus szerint 1999 júniusáig több mint 2500 embert kezeltek már géntechnikailag, meggyógyítani azonban ezzel az eljárással még senkit nem tudtak. Egyes ritka esetekben azonban már sikerült a betegségek tüneteit csökkenteni, és az orvosok nagyobb sikerekben is bíznak. Az emberi sejtek genetikai megváltoztatását 1985 óta engedélyezik Németországban, a gyakorlati megvalósítás azonban még várat magára, főként a lehetséges „szállítóeszközök” miatt. A jelenleg már szóba jöhető vírusok és zsírtokok vagy nem érik el a megcélzott helyet, vagy túl kevés gént visznek oda. Ezenkívül különösen vírusok esetében fennáll előre nem látható „mellékhatások” veszélye is. Eddig több ezer olyan örökletes betegséget ismernek, amelyek egyetlen génnek a hibája Génkezelt folytán alakulnak ki. Ilyen az izomsorvadás, a mukoviszcidó- zis vagy vitustánc. Ezek a lakosság mintegy 1 százalékát érintik. Sokkalta nehezebb, ha ugyan nem lehetetlen a génterápia az olyan összetett betegségeknél, mint az Alzheimer-kór vagy bizonyos rákfajták, ha több gén és valószínűleg még külső tényezők is közrehatnak. Németországban akkor tilos a beavatkozás az emberi csírasejtek örökítő anayagába, ha a génváltozást minden utód örökli. Ugyanez növényeknél és állatoknál már nem jelent akadályt. Észak-Amerikában 1998- ban Eberhard-Metzger adatai szerint az összes szántóföldnek már a 15 százalékán génkezelt növények nőnek. A génkezelt úgynevezett Harvard-rákegerek mindig ugyanolyan módon betegszenek meg, ezért állatkísérletekre igen alkalmasak. Ember esetében végzett géntechnikai beavatkozások ellen azonban nem csak az szól, hogy jövőbeni emberéletekről döntenek. A legfőbb ellenérv egyrészt, hogy az állatkísérletek is többnyire eredménytelenek: a kísérleti alanyok nagy része különböző fejlődési stádiumban elpusztul,.és számtalan torzképződmény és halvaszületés is bekövetkezhet. Lehet-e ezt vállalni emberek? embereknél? De ha mindezt félretéve, egyes súlyos betegségek esetében mégiscsak megengednék a génterápiát, mi lenne, ha ennek nyomán valóságos „gátszakadás” következne be és lép- ten-nyomon alkalmaznák ezt a módszert? Bizonytalan ugyanis, hogy minden kormány tartaná-e magát az irányelvekhez, már ha ilyenek egyáltalán léteznének. Mi lenne, ha a szülők jó része ily módon akarná biztosítani, hogy csemetéje nagyobb intelligenciával szülessen? (Sok tudós persze vitatja, hogy ez valaha is sikerülni fog. Bár egyre újabb, tanulási képességet és egyéb tulajdonságokat befolyásoló géneket fedeznek fel, a gének kölcsönhatása és a környezeti hatások befolyása még csak kevéssé ismert.) Égyáltalán: az-e a legmegfelelőbb gyermek, akit a szülők annak tartanak? Hiszen nem tekinthető-e genetikai hibának az is, hogy a fehér emberből hiányzik az ibolyántúli sugarak ellen védelmet nyújtó sötét bőr kialakulásának a genetikai feltétele? Azt pedig ki tudja, milyen lesz a legjobb genetikai kombináció mondjuk 3000-ben? Az ember klónozása sem olyan egyszerű eset. Dolly bárány klónozása után ugyanis kiderült, hogy a „szülőjének” elöregedett örökítő anyagát is átvette. Kromoszómáinak végződései (telmerek), melyek egyfajta „életórának” is felfoghatók, rövidebbek, mint egy normális újszülöttnél, és annak az állatnak az életkorát mutatják, amelyből Dollyt klónozták. Az még azonban bizonytalan, hogy mindez a klónozott állatok és azok utódainak korábbi öregedését jelenti-e? Nagy haladást értek el viszont emberi embriókkal végzett kísérletekkel. Amerikai kutatók néhány napos embriókból differenciálatlan törzssejteket vettek ki, melyek tovább szaporodtak. A kutatók szerveket akarnak ily módon növeszteni átültetésekhez. Ez ugyan Németországban nem lehetséges, ugyanis az 1991-es embrióvédelmi törvény tiltja az emberi embriósejteken végzett kutatást. Tilos a méhbe való beültetés előtti géndiagnózis is. Az olyan német pároknak tehát, akik valamilyen családi betegség folytán el szeretnék végeztetni ezt a beültetés előtti vizsgálatot, külföldre kell utazniuk. Azon tényből kiindulva, hogy a génszerkezet felfedezése, a mesterséges megtermékenyítés és emlősállatok klónozása mindössze fél évszázadon belül sikerült, géntechnikailag megváltoztatott ember is belátható időn belül lehetségesnek tűnik. Ehhez azonban mielőbb meg kell húzni az etikai határokat. Hozza magával ezt a hirdetést bankfiókunkba, és 1,01% kamatkedvezménnyel igényelhet ABN AMRO Személyi kölcsönt! Ajánlatunk 1999. december 22-éig érvényes. A Bank a kölcsönt a hitelelbírálat feltételei alapján nyújtja. A hirdetés nem minősül a Bank részéről nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek. A teljes hiteldíjmutatóról a Bankvonalon (06 40 444 444) és a fiókjainkban érdeklődhet. ABNAMR0 Bank Napról napra többet nyújt
