Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-13-14 / 265. szám
6. oldal Mozaik 1999. november 13., szombat Miről beszél az írás? Mai íráselemzésünk első részében egy negyvenhat éves hölgy írásának grafológiai elemzését adjuk közzé. Az írás szépen, arányosan elrendezett. Ez szépérzékről, jó ízlésről tanúskodik. Kötődik a konvenciókhoz, igazodik a kulturális értékek szintjéhez. Szereti a szépet, a rendet. A formát, a külsőségeket soha nem hanyagolja el. Önmagát vállaló, őszinte ember. Igényli mások közelségét, társaságát, mégsem tud igazán feloldódni, fesztelen, laza lenni. Igyekszik magát tartani, fegyelmezettségét, pedánsságát megőrizni. Gyakorlatból kiinduló, de iilvkÜ IwiuuJoKf &■, jkiU^l a.v áái (umí tojot luofCú,«1- qoujoloufc., twopjo*» íf*j ok (öu) ijoeúv kwttkuxs. TT«Jt-tcJí«t 1 tfl *> f ite , ífl^V íű. ÍJ. az elméleti továbbfejlődést sem elhanyagoló tevékenység jellemzi levélírónkat. Hivatásában mégsem érzi maAz alábbiakban következő elemzés alapjául szolgáló írásmintát egy harminckét éves szakmunkás eladó küldte rovatunk számára. nebbnek az összes többi embert. Önértékelése labilis, időnként „felpuffadt oválja” jelzik megnagyobbodott önérgát kifejezetten sikeresnek. Úgy tűnik nem ez a testhezálló foglalatossága. Másra, többre lenne képes, amit nagyobb örömmel, odaadással végezne. Valószínűleg nem a képzettségének megfelelően foglalkoztatják. Nincs társa a szó nemes értelmében. Elengedték egymás kezét, így a partnerkapcsolat terén örömtelen, sivár az élete. A próbálkozás jelen van, de az élmények megélése elmarad, megreked az ösztönszférában. Világos gondolkodása, józan ítélőképessége révén önmagát, helyét a világban reálisan látja. Egészséges lelkületű, de magányos. iAj-laH. , yáli-ifcjDV j a, t n i re Ljirer-^ . IrdL »w«äj a XXb^pAd.. twk <oCu*-VűL KÁ. GjL- tv« ■ alA o. QiSLsix* vÄKívánom Önnek, hogy társtalansága és az ezzel járó keserűségek mielőbb orvoslásra találjanak! Az írás tele van törésekkel, szögekkel, megtorpanásokkal. Van benne valami „tre- moros” nyugtalanság. Életelve az egyszerűségre, lényegre való törekvés. Kivételes asszociációs képességgel rendelkezik. A dolgok, események lényegi összefüggéseit gyorsan és sajátos módon igyekszik feltárni, azonban a tanultak felidézése és alkalmazása a gyakorlatban nem megy mindig könnyen levélírónk számára. Az elvégzett feladat ellenőrzésében is akadnak némi hiányosságok. A fentiekben már említett alsó, illetve középzónabeli törések, szögek esetleges betegséget, súlyos problémákat jeleznek. Ez életére nagyon rányomja bélyegét, nem tud teljes életet élni. Nemcsak munkájában, de magánéletében, személyes kapcsolataiban is gátakat szab ez. Az írás azt sugallja, hogy írója tele van görcsökkel, amik aztán egy idő után valami módon, valami hatására, de feloldódnak. Senkit nem érez magához igazán közel. Mintha ellökné magától az embereket. Önmagánál általában kisebbrendűnek értékeli a partnert, s még tőle is jelentékteletékelését, megerősödött önbizalmát. Bizonyos jelek arra engednek következtetni, hogy viselkedése néha bántó, sőt durva lehet. Zaklatott, akadozó az írás, amilyen valószínű élete is. Tudatában van ennek és igényli is, keresi is a harmóniát. Bízom abban, hogy hamarosan meg is találja. De ehhez úgy gondolom az szükséges, hogy amin lehet minden erejével próbáljon meg változtatni, amin pedig már nem segíthet, azt igyekezzék elfogadni. Kedves Olvasók Nagyon köszönöm őszinte soraikat. Megtisztelő és jóleső érzés számomra, hogy bizalommal és érdeklődéssel fordulnak rovatunkhoz. Igyekszem továbbra is igényeiknek megfelelni és kéréseiket teljesíteni. Az érdeklődésre és a levelek nagy számára való tekintettel kérem szíves türelmüket és ez úton is ígérem, hogy előbb vagy utóbb, de minden hozzám, illetve a Nóg- rád Megyei Hírlaphoz küldött levélre válaszolok. Tisztelettel: Godó Krisztina okleveles grafológus hHHHHI . : * íj ;;A A; v, : „Az első 100 év”: a síküveggyár története CD-n Dokumentált üzemkrónika Elkészült az a CD-lemez, amely a Salgótarjáni Síküveggyár történetét dolgozta fel „Az első 100 év” címmel. A nagy múltú üzem 1893-tól 1993-ig terjedő ipartörténetét Gajzágó Aladár dolgozta fel. A szerző három kötetre való kéziratából 1993-ban egy jelent meg könyv alakban, a másik két kötet anyagi okok miatt nem került kiadásra. A Salgglas Üvegipari Rt. vezérigazgatója, a kötet felelős kiadója, Gaál Gyula most nemcsak az első kötetet, hanem az eddig csak kéziratban fekvő kettőt is megjelentette mágneslemezen az Alma Grafikai Stúdió és Kiadó gondozásában. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Templomaink története Szaléziak temploma - BALASSAGYARMAT Az egykori nógrádi megyeszékhely elnevezése az ősi Gyarmat törzsnévből maradt ránk, az ezen törzsbeliek egyik szálláshelyére utal. Az előnév 1246-os eredetű, mikor IV. Béla kivette a Hont várához tartozó Gyarmatot a vár kötelékéből és Detre fia Miklósnak adományozta, így jutottak a Balassák - Valentinus Balassa de gyarmath - ehhez a birtokhoz, mefyért cserébe két liptói birtokot adtak. (A Balassa jelentése: Balázs, Balázsfi). Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Valóban nagyon jól jártam ezzel az új gyöngyhalászszal. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Sidelszky Istvánná Salgótarján, Déryné u. 2. sz. A mai rejtvény megfejtését november 18-ig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. Templomtörténeti sorozatunkban a balassagyarmati római katolikus főplébánia-templom mellett részletesen ismertettük az ottani református és evangélikus gyülekezet és templomaik történetét. A fentieken kívül egyházi téren említésre érdemes a város katolikus szerzetesrendjének létrejötte. A szaléziak 1934-ben telepedtek le a város szülöttének, dr. Trikál József pápai prelátus- nak, egyetemi rektornak támogatásával. Bosco Szent János rendjének tagjai - ők a szalézi testvérek - első kápolnájukat a Szent Imre árvaházban alakították ki. Viszonylag hamar elkészült a 290 négyzetméter alapterületű templom, átadására 1935-ben került sor. Két évvel később az intézet és a lelkészlak is felépült, 1941-ben pedig már az oratórium is az intézetiek rendelkezésére állt. Balassagyarmat kórházában 1950-ig irgalmas nővérek tevékenykedtek, Szent Ferenc szegénygondozó nővérei pedig szintén eddig vezették a szere- tetházat. Angolkisasszonyok zárdája is működött a városban, nőnevelési céllal; a klasszicista, 1840 körül épült zárda 1846-tól látta el ezt a feladatát, direkt e nemes célra vásárolta meg Ko- pácsy hercegprímás. Az egyemeletes épület utcai homlokzatán egy szegmentíves kapubejárat volt, ezt 1945-ben befalazták, és a következő évtizedekben az egykori zárda leánykollégium, fiúkollégium, majd iskola lett. A Bosco Szent Jánosról elnevezett szalézi templom az ifjúság nevelését hivatott elvégezni - névadójához híven! -, természetesen rendszeresen folynak szentmisék a templomban, és fi- liákba is eljárnak az atyák. Az 1950-től templomigazgatósággá beiktatott plébánia a hetvenes évek elejétől Patvarc és Ipolyszög ellátását is feladatul kapja. A közigazgatásilag Balassagyarmathoz tartozó, nem egészen hat kilométerre fekvő Ipolyszög neve 1910-ig Riba volt. (Minden bizonnyal a szláv eredetű ,Jial”-nak felel meg.) A vegyes vallású - katolikus és evangélikus - falu iskoláját használták korábban istentiszteleti célokra, felváltva, megegyezés alapján. Római katolikus temploma - mely Csesztve fili- ája volt 1937-ig - 1923-26 között épült. A 75 négyzetméter alapterületű templom Magyarok Nagyasszonya titulusú, anyakönyvi bejegyzései 1938. előtt Csesztvén, 1979. január 1-jétől a balassagyarmati szalézi templomban vannak. Szót kell ejtenünk a falu egykori evangélikus iskolájáról és kántorlakásáról: az 1990-es évek elején Kalácska Béla esperes úr visszavétette az államtól, templomuk, a nógrádi egyházmegye háború utáni első temploma 50 éves. 1996-ban új gyülekezeti termet avattak, Megyasszai Enikő segédlelkésszel. D. F.
