Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-13-14 / 265. szám
Megyei Körkép 1999. november 13., szombat Faragó Zoltán: T JE£ R E I* J ^ FZ Ö November - Äkäcfäs CegeCő: a víg Igazi késő őszi időjárást „élvezhettünk” az elmúlt napokban. Gyakran esett az eső, reggel és este párás volt a levegő. Ha mégsem esett, köd volt, ráadásul ilyenkor már délután négy körül szürkül. A vigaszta-. lan novemberi időjárás az egyetlen, amelyiknek a szépségét még nem sikerült felfedeznem. Mi jó is van abban, amikor nedves az úttest, de nem esik az eső, nem fagy, de a nyirkos hideg az ember kabátja alá bújik, nincs köd, mégsem látni messzire ... Épp’ egy nappal a rossz idő kezdete előtt jártam a Zagyvapál- falva és Vizslás között húzódó erdőben. Nem az igazi már - ha jól emlékszem, 1980. körül vágták itt ki az utolsó őstölgyes erdőrészt, - de van valami varázsa és szépsége a dombokon elültetett őshonos, tűlevelű és amerikai eredetű lombos növényzet összevisszaságának. A fakózöld, leveleiket levetkőző akácok között mindenfelé sárgállottak a mezei juharok és a tősar- jakról hajtó gyertyánok, arany- barnák voltak a csertölgyek, narancssárgásak a mezei szilek. Egyes helyeken még mindig zöld iszalagindák futják be az akácokat. Az ősszel különböző színekbe öltöző lomboknak köszönhetően jól látható volt, hogy hol mi nő. Amikor minden zöld, nem ilyen egyszerű a dolog ... Az is megfigyelhető, hogy az Észak-Amerikából származó akácok alatt mégiscsak megmarad, közülük felnő az őshonos növényzet, legalábbis annak egy jelentős része. Ez mindenképpen öröm, hiszen reményt jelent, hogy egyszer még - legalábbis részben - megújulhat a természetes növénytakaró. A Zagyvapálfalváról Vizslásra vezető út felett egészen ez év őszéig egy igazi érdekesség állt: akácfás legelőerdő borította a domboldalt. A túlságosan megritkított tölgyek helyére ültették a gyorsan növő fafajt, még valamikor a XIX. században. A már hanyatló, odvas matuzsáleA megperzselt fa kizöldül meket most mind kivágták. Az egyik fa ovális alakú tőkéjét meg is mértem: hossza 125, a szélessége pedig 96 centiméter. Az évgyűrűket nem sikerült megszámolni: egyrészt a láncfűrész nagyon durva munkát végzett, másrészt a közepe már teljesen kikorhadt. (Az öreg akác a tölgyhöz hasonlóan odvasodik, így természetvédelmi szerepe jelentős is lehet.) Nem volt kedvem ahhoz, hogy olyan tőkét keressek, amelyiken láthatók is az évgyűrűk. Személyes ismerőseim voltak ezek a vén akácok, még abból az időből, amikor marhalegelő volt ez a domboldal. Úgy két évtizeddel ezelőtt a jószág gondoskodott a tisztán tartásról, lege- léssel és taposással. A bokrok és a gyalogbodza csak abban a pár vízmosásban maradt meg, amelyik a lejtő alja felé mélyülve belevágott a domboldalba. A legelőn, főleg azokon a részeken, ahol a csorda delelt, gyakran nőttek férfitenyémyi kalapú, hófehér csiperkegombák, - köszönhetően a kiváló trágyázásnak. Amikor a legeltetés abbamaradt, a területet felverte a bozót és elszaporodott az akác. Úgy látszik, hogy most jött el az ideje a kitermelésüknek. Mindenesetre legalább az öröm, hogy az akácok között növő, velük bizonyára egy idős hatalmas tölgyek közül azért meghagytak néhányat. A domboldal közepe táján, a gerinchez közel egy hatalmas, elszenesedett akáccsonk állt ottjártamkor: bizonyára villám csapott belé. Az üszkös fa egyik oldalán - mit sem törődve a késő ősszel - friss hajtások zöldelltek. Úgy tűnik, a megperzselt fa is kizöldül, ahogyan a kivágott erdőség is újrasarjad. Azt is remélem persze, hogy minél több tölgy és más őshonos fafaj nő fel a tőkékről hajtó, jövőre már keféhez hasonló sűrű akácok közül... A SZERZÓ FELVÉTELE Védett és megóvásra érdemes területek Kőlyuk-oldal, Kishartyán Egyszerre kultúrtörténeti és természeti érdekesség a kishartyáni templomdomb déli oldalán vezető földúton megközelíthető Kőlyuk-oldal. (Maga a hely a Kő-völgy nevet viseli.) A hosszan elnyúló homokkőszikla üregében a környék lakossága talált menedéket veszély esetén. Békésebb időkben a szájhagyomány szerint remeték laktak benne. Meredek sziklafal, az üreg nyílásaival A középkori alapokon álló templom alatt húzódó völgy mélye több helyen a mai napig mocsaras. A legenda szerint régen itt volt Hártyán falu, - az Árpád-kori forrásokban még nem szerepel külön Sós- és Kishartyán -, amit egykor elnyelt a mocsár vagy egy földcsuszamlás. (Erről eltérnek a hozzáférhető adatok.) A XIX. században még állt itt egy hatalmas fűzfa: a monda szerint a valamikori települést vagy annak templomának helyét jelölte. Maga a szikla üledékes homokkő, jól megfigyelhetők rajta a lerakódás rétegvonalai. A hosszan elnyúló, legmeredekebb szakaszán több mint 30 méter magas fal közepe táján található a körülbelül 15 méter hosszú, 1,5-3 méter széles sziklaterem. A feltehetően egy természetes eredetű üreg kitágításával alakították ki, még a középkorban. A barlang három részből áll, valószínűleg különböző rendeltetésűek - alvóhelyiség, élelmiszerraktár, tűzrakásra és nappali tartózkodásra alkalmas terem, - lehettek valaha. Egykor csak a homokkőbe vésett, kapaszkodásra és a láb megtámasztására szolgáló üregekbe kapaszkodva, a falat létrához hasonlóan megmászva lehetett megközelíteni. Ma már meredek, de biztonságos lépcsőn érhető el. (A korlát fa alkatrészeit azonban vandál kezek eltávolították...) Az üreg alatt idős akácfák állnak, többségük már pusztulóban van. A környéken sokfelé láthatók kisebb-nagyobb borókabokrok is, amelyek igazi úttörőként a felhagyott, száraz legelőkön az első növények között jelennek meg. Szívósságukat bizonyítja, hogy megélnek a föld alól mindenfelé előbújó homokkövek között is. Ugyancsak a barlang alatt, a völgy másik oldalán egy vödrét és ostorát vesztett, már csaknem A kis tó látképe a barlang felől FOTÓ: faragó elpusztult gémeskút emlékeztet arra, hogy a környéket legelőként használták régebben. Közvetlenül az üreg alatt, egy mélyen fekvő részen tó hullámai ringanak. Ä kis állóvizet pár éve a tájrehabilitációnak köszönhetően alakítottak ki. Régebben a völgy mélyét szántották, de ma már csak egyes szakaszait művelik, főleg a völgyfő közelében; ez a helyzet persze akár évről évre is változhat. A környék élővilága gazdag: arról, hogy a levegő tiszta, a köveken és a fákon vastagon tenyésző zuzmók árulkodnak. Sziklai növénytársulásban megél itt több védett növényfaj is. A völgy alkalmas részein minden évben költ néhány pár gyurgyalag és igen változatos a rovarvilág. A Kőlyuk-oldal természetvédelmi terület kiterjedése 13 hektár, tehát a helyi jelentőségű, oltalom alatt álló területek sorában Nógrádban a nagyobbak közül való. Túrák vezetnek innen az ország legérintetlenebb vadonjába, a Börzsönybe. A hegyek lábánál, csodálatos környezetben búvik meg nemzetközi kempingje, amely száz személy részére biztosít szállást, s mintegy százötven turista számára sátorhelyet is nyújt. Kempingjének szomszédságában található a település strandfürdője a finn rendszerű feszített víztükrű medencével. A falutól mintegy másfél kilométerre fellelhető Jenői-tó a horgászok paradicsoma. Diósjenő - hiszen már eddig is a községről volt szó - a Nógrád is készül az „Utazás 2000” nemzetközi idegenforgalmi kiállításra Vendégcsalogató turizmus héten a házigazda szerepét töltötte be a Nógrád Megyei Közgyűlés idegenforgalmi és műemlékvédelmi bizottsága soros, külső meghívottak részvételével megrendezett ülésén. A tanácskozáson szó esett a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet által koordinált „Utazás 2000” nemzetközi idegenforgalmi kiállítás előkészületi munkálatairól készülő felmérés eredményeiről. Köziéi Miklós, a Magyar Turisztikai Egyesület falusi turizmus tagozatának elnöke, a Közép-Duna-vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság tagja hangsúlyozta az Interneten történő megjelenés fontosságát, hiszen tapasztalatai szerint az utasok egyre növekvő arányban helyezik előtérbe az egyes web-oldala- kon történő foglalás rendszerét. A falusi vendéglátócentrum szállásadóinak tagjai, szolgáltatásai, részletes árjegyzékeinek listái is fellelhetők már az Internet-hálón. Teszári Károly, a Duna- Ipoly Nemzeti Park képviseletében történetiségében ismertette a nemzeti parkok kibővült idegenforgalmi feladatait jelentő tevékenységi területeket. Hangsúlyozta a kerékpáros-turizmus erősödését is. Kifejtette véleményét arról is, hogy a nemzeti oltalom alá sorolható területeken differenciáltan kell(ene) a turistákat fogadni, ennek érdekében a peremterületeken a szolgáltatások rendszere kibővítendő. A zárt területek megbontat- lansága ugyanis sérülhet a turisták egyre növekvő számarányának következtében. A Börzsöny természetvédő „akciócsoportja” Drégelypalánk- tól egészen a Királyrétig vezető útvonalon teljesítménytúra elindítását kezdeményezte. Elkezdték ezen kívül a nem védett területek egyedi jellegének, természeti vonzerőinek feltérképezését. Sinka Sándor, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rétsági részlegének vezetője a „Sapard”- program fontosságáról szólt, amelynek egyik sarokpontja a turizmus. Elsődleges feladatként fogalmazódott meg a vidékfejlesztést elősegítő koncepciók elkészítésével összefüggésben a szálláshelyek számának és minőségének javítása, a vonzó kulturális programok hangsúlyos vendégcsalogató lehetőségeinek kezdeményezése. Tőzsér Anett Mindig a jobbnak drukkol Földi Gabriella 18 éves, 183 cm magas, 60 kg. Mell/derék/csípőbősége: 90/63/95 cm, szeme világos- barna, haja természetes szőke. Még tanuló, egy ipari középiskolában ismerkedik a számítástechnikával. Sorszáma: 13 Fiúk, figyelem! A tizennyolc éves füleki lány pillanatnyilag „szabadúszó”, férfiideálja sincs, s mindössze három dolgot vár el leendőbelijétől: szeresse, becsülje őt és legyen vele jóban-rosszban egyaránt. Ám nem elsősorban ezért jelentkezett a Nógrád Szépe ’99-re. Édesanyja beszélte rá Gabit az indulásra, hogy próbálja ki a színpad világát, szerezzen új ismerősöket. A szőke szlovákiai lány „ álma, hogy a verseny végén a trón környékén fényképezzék (azaz az első három közé kerüljön), ám számára ez inkább egy szórakozás, mint véresen komoly verseny. Gabi életében fontos a sport: szereti a kosárlabdát, az úszást, a síelést, és nézni a focit, ahol mindig a jobb csapatnak drukkol, de kutyája és papagája mellett sem unatkozik soha. Az iskola elvégzése után tovább szeretne tanulni, ám hogy a pedagógia, vagy a számítástechnika irányában, még számára is kérdés. (a) Bemutatkoznak a Nógrád Szépe ’99 résztvevői Bemutatkoznak a Nógrád Szépe ’99 résztvevői Őszinteség mindenek felett Maróthy Diána 17 esztendős, 173 cm magas, 53 kg. Mell/derék/csípőbősége: 87/66/89 cm, szeme kékeszöld, haja szőke. Fodrásztanulóként iskoláját végzi Salgótarjánban, egy belvárosi szépségszalonban, szüleivel él Nógrádme- gyerben. Sorszáma: 1 Diánának nem lesz teljesen ismeretlen a színpad világa, hiszen a Keyo Modellstúdó tagjaként gyakran jár fellépésekre. Tetszik neki ez a „szakma”, mint ahogyan választott hivatása, a fodrászat is. így érthető, hogy édesanyjának és barátjának sem kellett sokat győzködnie őt, hogy beadja nevezési lapját. A verseny egyrészt egy játékos szórakozás, másrészt igazi megmérettetés is lesz számára, hiszen szeretné megtudni, hová sorolhatja magát a mostani, igen erős mezőnyben. Bár szerinte mások véleménye mellett ugyanolyan fontos, hogy valaki szépnek érezze magát - szerinte ide is csak ilyenek jelentkeztek - számára mégis a belső értékek adják egy emberről a leghűbb képet, azon belül is az őszinteség a legelső mérce. Iskolája és a modellkedés mellett nem sok szabad ideje marad, amelyet leginkább családjával és barátjával tölt, de gyakran jár el táncolni is. (andó)
