Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-11 / 263. szám
2. oldal 1999. november 11., csütörtök Balassagyarmat És Térsége Tizenhárommillió forintot költöttek a Majtényi-kúria helyreállítására Kapóra jött a „kastélyprogram” Gyanúsan hajlott volt a csesztvei Majtényi-kúria tetőgerince, a tavaszon már attól lehetett tartani, hogy össze is szakad. Amikor megbontották a tetőt, kiderült, az óvodát, könyvtárat és a polgármesteri hivatalt is magába foglaló épület életveszélyes. A nyárra némi pénzt sikerült összeszedni a munkák elkezdéséhez, s kapóra jött a kultusztárca kastélyprogramja is. Csesztve megújult kúriával lesz gazdagabb, s az óvodásokért sem kell izgulni Privatizált földek Drégelypalánk - A falu határában eddig még nem került sor a földek privatizációjára, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal való egyezkedések elhúzódtak, 1500 hektárnyi terület az, amelyhez szeretnének hozzájutni a helyiek. A termelőszövetkezeti, majd állami tulajdonba került földekből a nyár elején már kijelölték a kárpótlási területeket, s a napokban a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatalához került a többi erdő és szántó tulajdonáról szóló dokumentum is, a tulajdonosi bejegyzések év végére várhatóak. Szeméthegyek Ersekvadkert - A község kommunális hulladéklerakója várhatóan két éven belül megtelik, így gondoskodni kell újról. A község csatlakozott a balassagyarmati önkormányzat térségi beruházásához, így hamarosan a vadkertiek is Nógrád- marcalra szállítják majd a szemetet. Az új szeméttelep kialakításának költségeibe azonban be kell szállniuk. Hajrában vannak mostanság a három települést, Csesztvét, Szügyöt és Nógrádmarcalt kiszolgáló, önkormányzati ellátó szervezet dolgozói. Az esős idő, és a tél beállta előtt be kell fejezzék azt a munkát, ami nem kevesebbről szól, mint minimális összegből megmenteni egy leromlott állagú kúriát, s egyben működőképessé tenni egy óvodai, könyvtári, polgármesteri hivatali, valamint egy lakóépületet. A teljes munkálat a legszerényebb számítások szerint is tizenhárommillió forintba kerül. Ehhez Nógrád Megye Közgyűlésének „vis maior” keretéből egy 3 millió forintos támogatás, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának 2 millió forintos, pályázati úton elnyert összege adta az indulótőkét, s természetesen Csesztve önkormányzata pénzzel, munkával egyaránt segítette az épületrekonstrukciót. Az önkormányzat ellátószervezete szakembereket, gépeket, a munkálatokhoz, anyagszállításhoz szükséges járműveket biztosított. A kultusztárca kastélyprogramján túl pedig éltek a közmunkaprogrammal is, így a három, egy körjegyzőséghez tartozó településről összességében harminc közmunkás dolgozott a károk helyreállításán. Ugyan a nyári nagy esőzések lassították a munkákat, az összefogás eredményeként időben elkészültek a kőművesmunkákkal, a villanyvezeték-rendszer cseréjével, s fokozatosan kapja meg új tetőszerkezetét az épületegyüttes. A háromszázhatvan lélekszámú Csesztve megújult kúriájával lesz gazdagabb, s azért a tíz óvodásért sem kell már izgulni, akik korábban az élet- veszélyessé vált épületben töltötték mindennapjaikat. T. L. Egy újabb árvíz ugyanekkora kárt okozhat Drégelypalánk: kész tervekkel Közel tízmillió forintból sikerül Drégelypalánkon helyreállítani a nyári esőzések nyomán keletkezett károkat, ugyanakkor ha jövőre nem tudnak húszmillió forintot keríteni a patakmeder szabályozásához, az idei helyzet bármikor megismétlődhet. Befejeződtek a külső munkálatok Drégelypalánkon. A falu legforgalmasabb szakasza, a Kossuth Lajos utca teljes, hat-hétszáz méteres hosszában új aszfaltréteget kapott, s végeztünk az ároképítéssel is. A kivitelező cég több kisebb javítást elvégzett más utcákban is, sőt a leszakadt patakmedernél is elkészültünk a helyre- állítási munkálatokkal mondja megkönnyebbülten Dombai Gábor, Drégelypalánk polgármestere. Árvízkár ugyan nem érte a falu közintézményeit, ugyanakkor a patakmedernél mintegy kétszáz köbméternyi partszakasz omlott le, s magával vitt játszóteret, járdát. Közútfejlesztéshez az önkormányzat 6 millió forint állami támogatást kapott, a Kossuth utcához további 2,5 millió forint költséget önrészként vállalt fel a település. Az árvízi károk helyreállítása pedig további, közel tízmillió forintot követelt. Az önkormányzat 450 ezer forintért elkészítette a patak szabályozásának tervét, a kivitelezéshez azonban az előzetes számítások szerint 20 millió forintra lenne szükség. Ez a pénz egyelőre hiányzik a büdzséből, jövőre azonban remélik, hogy pályázati úton hozzájut ehhez a település. A hetvenes években ugyanis csak részlegesen oldották meg ezt a kérdést, a patakmeder teljes szabályozása nélkül a probléma várható, hogy bármikor megismétlődik. Tarnóczi L. Sajtos tallért gyártó üzem lesz az épületben Pártház, új szerepkörben Hamarosan sajtos tallért fognak gyártani Magyarnándor egykori pártházának épületében. Egy helyi vállalkozó ötletét az önkormányzat is felkarolta, s kedvezményes bérleti díjjal adta át használatra a tulajdonában lévő épületet. Mint azt Sándor István polgármestertől megtudtuk, a művelődési ház melletti épület hasznosításának nem csupán azért örültek, mert így az ingatlan állagromlása csökken, de a funkcióváltást követően a saj- tostallér-üzem munkahelyeket is jelent a településen. Itt ugyanis - felfutásától függően - három-hat ember kaphat majd munkát. Az átalakítás már javában folyik. ti Érsekvadkerten turisztikai terveket is dédelgetnek Nőtt a tóépítési kedv Megyeszerte visszaigazolta az idő a tóépítő önkormányzatok előrelátását, a többfunkciós tározók megépítése jó döntésnek bizonyult. Most Ersekvadkert és Patak határában terveznek egymillió köbméter víztartamra tavat, amely 45 hektáros felületével elsőséget vívhat ki magának Nógrád megyében. Ersekvadkert képviselő-testületének legutóbbi ülésén támogatták annak a 100 millió forint költségből, egymillió köbméter víz befogadására alkalmas víztározónak a megépítését, amely Érsekvadkert és Patak határában helyezkedne el. A víznyeréshez patakot duz- zasztanának fel, az érsekvadkerti önkormányzat, a Mező- gazdasági és Szolgáltató Szövetkezet Érsekvadkert, valamint a rétsági Ipoly-menti Tájvédelmi Társulás közös programjával biztosítani tudják a szövetkezet által használt földeken az öntözéses gazdálkodás lehetőségét, szabályzott talajvédelmet garantálhatnak, s ugyanakkor a turisztikai értékekben szegény település egy olyan tóhoz juthat, ahol a horgászattól kezdve a vízparti pihenés számos lehetősége biztosított lesz. A tervek mellé azonban pénz is szükséges, a százmillióra tervezett beruházás mintegy 70 százalékára lehet központi fedezetet biztosítani. Csatornára pályáznak Cserháthaláp önkormányzatának gesztorságával tervez közös csatornamű rendszert és szennyvíztisztítót Csesztve, Magyarnándor, Cserhátsurány, Mohora, De- bercsény és természetesen Cserháthaláp. A települések a 1,5 milliárd forintos programot elsősorban pályázati pénzekből, meghatározóan állami forrásokból szeretnék megvalósítani. Jövőre nyújtják be az ezzel kapcsolatos pályázatokat, s 2001-ben várhatóak a földmunkák. Magyarnándorban több millióval javulhat a mérleg Több jut a falvaknak Magyarnándor polgármestere, Sándor István úgy látja, nem csak a politikai szlogenek szintjén igaz, hogy a jelenlegi kormány a korábbi évekhez képest nagyobb támogatást kíván adni a vidéknek, s azon belül is a kistelepüléseknek. Országgyűlési képviselőjüktől, dr. Surján Lászlótól ugyanis megkapták már a jövő évi „leosztás” tervezetét, s eszerint a százmillió forintos magyamándori költség- vetés a tavalyihoz képest plusz kilencmilliós központi támogatást remélhet. Magyarnándor képviselő-tes- tülete az idei évet még jelentős költségvetési hiánnyal tervezte. Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy a jövőre remélt, emelt összegű támogatás biztosítja-e a mérleg egyensúlyát.-el Csak a felszínre licitáltak - Az önkormányzatoknak nincs pénze a karbantartásra Gazdátlan külterületi ingatlanok A több ezer hektáron gazdálkodó Magyamándori Állami Gazdaság jogutódjának, a Szügyi Agrártermelő Rt.-nek a felszámolásakor olyan jogi helyzet állt elő, amelyben több cserháti településen egykori uradalmi épületeknek, külterületi földeknek, földutaknak, vízfolyásoknak, átereszeknek ma nincs tulajdonjogilag nyilvántartott gazdája. A települési önkormányzatok átvennék ezeket az ingatlanokat, ám a forráshiányos költségvetésük és a jogi rendezetlenség gátat szab ennek. Nógrádmarcal képviselő-testü- lete a legutóbbi ülésén határozott arról, hogy a Szügyi Agrártermelő Rt. felszámolójától 2000 forintos darabáron(!) megvásárolja azokat az ingatlanokat, amelyek a nyolcvanas évek végén még a Magyar- nándori Állami Gazdaság több ezer hektáros területéhez tartoztak, s amelyek kimaradtak a földlicitekből. A senki földjén Kiss Pál, Nógrádmarcal, Szügy és Csesztve települések körjegyzője elmondta, hogy az állami gazdaság felszámolásakor a kincstárra szállt az ingatlanvagyon, ám azokat a földterületeket, árkokat, földutakat, vízátfolyásokat, dombokat, amelyeket nem apportáltak a Szügyi Agrártermelő Rt.-be - s miután értékesíteni sem tudták azokat - már csak az követően jegyeztették át a földhivatalban az új társaság nevére, amikor már annak a felszámolásának is a végére értek. Ebből adódik, hogy gyakorlatilag egy nem létező társaság nevére került Szécsénytől Nógrádkö- vesdig, legalább tíz településen számos, gazdálkodásra többnyire alkalmatlan, ugyanakkor a külterületi földek ökoszisztémáját tekintve létfontosságú parcella és több műszaki létesítmény is. Venni, vagy nem venni? A felszámoló javaslatára ezekből darabonként egy jelképes, kétezer forintos áron vásároltak az önkormányzatok. Ez úton került az óvoda fölötti területen egy 269 négyzetméteres, tető nélküli, mára már csak romnak tekinthető uradalmi épület is Nógrádmar- calhoz. Az érintett önkormányzatok természetesen fogadókészek, már csak azért is, mert az elhanyagolt telkek, épületmaradványok a faluképet rontják, s egyéb problémát is jelenthetnek. Szügyben ezért is döntött úgy a képviselő-testület, hogy hat külterületi (föld)útszakaszt tulajdonba vesznek. Megoldást ez azonban még önmagában nem jelent. Több helyütt ugyanis óvakodnak attól, hogy az ilyen, anyagi haszonnal egyáltalán nem járó területeket birtokba vegyék. Az ok egyszerű: ezek gondozására, fenntartására nincs anyagi forrásuk. Az elhanyagoltságuk azonban alkalmasint belvízveszélyt okoz, s termőterületeket tehet használhatatlanná. Kiss Pál szerint ezzel összefügg az a kérdés is, hogy a kárpótlási licitek során csak a földfelszín sorsát rendezték. Időzített bomba Véleménye szerint időzített bombaként ketyeg a korábban meliorációval művelt területek megoldatlan problémáinak sokasága is. Az évekkel ezelőtt lefektetett csőrendszerek ugyanis mára többnyire használhatatlanná váltak. A figye- lőkutak eltömődtek, azokat nem ellenőrzi, s nem is gondozza senki. A jelentőségüket majd csak az egyre szaporodó problémák fogják felértékelni. A vízgazdálkodással és talaj- védelemmel foglalkozó cégeket azonban a gazdák nem is ismerik errefelé, s ez fordítva is igaz a jegyző szerint. Tarnóczi László Az elhanyagolt telkek, épületmaradványok rontják a faluképet fotó: rigót.
