Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-11 / 237. szám
6. oldal Mozaik 1999. október 11., hétfő Szőlőben, szántóföldön, gyümölcsösben, erdőben és csemetekertben - Apró- és nagyvad is jár tilosban Hogyan rendezzük a mezőgazdasági vadkárokat? Annak ellenéréTnogy már három év telt el a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996 évi LV. törvény megjelenése óta a végrehajtásával kapcsolatban, például a vadkárok rendezése vonatkozásában még mindig sok bizonytalanságot tapasztalunk. Ezért szeretném néhány gondolatban összefoglalni a teendőket, hiszen az előzőleg kialakult gyakorlattól eltérően rendelkezik a jogszabály. A vadászati törvény (vtv.) rendelkezik a vadkár megtérítési kötelezettségéről: „Vtv. 75. paragrafus (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mező- gazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár). Kötelező a kártérítés fizetése (2)A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.” A jogszabály tehát egyértelműen előírja a vadkár megtérítésének a kötelezettségét. Azt a vadászatra jogosultat kötelezi a kár megfizetésére, akinek a vadászterületén a károsítás bekövetkezett, illetve ha a károkozás helye nem minősül vadászterületnek, akkor azt, akinek a területéről jött a vad. A kárfelelősség tehát a jogszabály megjelenésével nem változott. Új fogalomként jelent viszont meg a vadászati kár, és a vadban okozott kár meghatározása. „Vtv. 76. paragrafus. A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár).” „Vtv, 77. paragrafus. Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.” Az előbbi a vadászatra jogosult által a vadászati tevékenysége során felmerült károkozást, az utóbbi a földhasználó, illetve más illetékteleneknek a vadban okozott kárnak a megjelölésére hivatott. Az eddigi gyakorlathoz képest változott a vadkár érvényesítésének a rendje. A továbbiakban jogszabályhelyekre való hivatkozások nélkül ezt szeretném ismertetni. A vadászatra jogosultnak és a mezőgazdálkodási tevékenységet folytatónak egyaránt érdeke, hogy munkájukat egymással együttműködve végezzék. Ennek megfelelően kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli őket. Célszerű, ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató értesíti a vadászatra jogosultat, amikor különösen vadkárveszélyes termény termesztésébe kezd, illetve ha területegységre vetítve a szokásosnál nagyobb mértékű károsítás várható (például csemegekukorica ültetése, vetőburgonya-termesztés és így tovább), így a vadászatra jogosult is nagyobb figyelmet tud szentelni a kár megelőzésére. Az esetlegesen megjelenő vadkárok észlelésekor mindkét fél köteles a másikat értesíteni, hogy a védekezés fokozásával a kár mérsékelhető legyen. A jogszabály előírása szerint a kár elleni védekezés mindkét fél, tehát a mezőgazdálkodó kötelessége is! A földhasználó feladatai A rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködéséért viszont ellenszolgáltatás illeti meg. A föld használójának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a vadászatra jogosult a vadkár elhárításához szükséges magasleseket állítson fel, illetve más módon is segítenie kell a kárelhárítást (ha a vetés széle és az erdő között nincs rés, a vadásznak esélye sincs a belépő vadat meglőnie). Ellenkező esetben, az ebből eredő vadkárt a töld használójának a terhére kell figyelembe venni. Ha az eddigiek ellenére a vadkár mégis bekövetkezik, akkor annak érvényesítésére többféle lehetőség is kínálkozik:- A felek hosszú távon gondolkodva megállapodhatnak a vadkárátalány fizetésében is. Ebben az esetben a megállapodástól eltérő mértékű kár esetén egyik fél sem kérheti adott évben a fizetés mértékének a megváltoztatását. A mezőgazdasági termények évenkénti változtatása miatt általában nem kötnek ilyen megállapodásokat. Kárszakértő fogadása, közösen- A legcélravezetőbb mindkét fél számára, ha közvetlenül állapodnak meg a kár és a fizetés mértékében. Ennek érdekében közösen is fogadhatnak fel kárszakértőt. A szakértőnek legalább középfokú végzettséggel és öt év szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Ha a földhasználó nem tudja felvenni a kapcsolatot a vadászatra jogosulttal, ha nem sikerül a megegyezés, illetve nem tudnak a szakértő személyében megállapodni, akkor a település önkormányzatának a jegyzőjéhez kell az esetet bejelentenie. Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül lehet igényelni. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni. A települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati felügyelőség állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja, a szakértőt a felek kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési ön- kormányzat jegyzője (a továbbiakban jegyző) rendeli ki. A kár becslését - a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint - a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni. A kárbecslés időpontjáról és helyéről - az azon való részvétel céljából - a jegyző az érdekelteket értesíti. A kárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár- megelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fize- tésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a jelenlevő feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk. A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyveket haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján kísérli meg a felek között az egyezség létrehozását, illetve megállapítja az egyezség létrejöttének hiányát. A jegyző - a szakértő vadkárbecslése alapján - az érintettek közötti egyezséget, illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja. Az a fél, aki a jegyző által kirendelt szakértő kármegállapítását nem fogadja el, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított harminc napon belül polgári peres úton kérheti a kár megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecsülési eljárás - ideértve a jegyző által kirendelt eljárás költségeit is - költségeinek megfizetésére - eltérő megállapodás hiányában - a polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egymás munkáját segítve Természetesen a földhasználó kárának megtérítése érdekében közvetlenül is fordulhat a bírósághoz. Mint az előzőekből egyértelműen kitűnik, a vadászatra jogosultnak és a föld használójának egyaránt az az érdeke, hogy a vadkárt közvetlenül, kevesebb utánjárással, egyszerűbben, s kevesebb költségvonzattal egymás között intézzék el! Rottenhoffer Attila OMVK NMTSZ titkára Bővíti salgótarjáni gyártókapacitását a BÉG Salgó Rt. - jelentették be Hemsteinben Idén, túl az egymilliárdon Aláírásra vár az a szerződés, amely lehetővé teszi, hogy egy know-how átvételével tovább bővítse gyártókapacitását a BÉG Salgó Rt. - jelentette be újságírók előtt Alfred Urban, a cég vezérigazgatója, az ausztriai Hernsteinben. A raktártechnikai családi vállalkozás éppen húsz éve indult, s mára ebben a profilban Ausztria első számú cégévé nőtte ki magát. A Csehországban, Szlovákiában és Ausztriában jelen lévő BEG Austria Lagertechnik GmbH. salgótaijáni gyártóbázisáról látja el termékekkel a leányvállalatokat. Ausztriában 46-an, Salgótarjánban 101-en valósítják meg a cég- tulajdonos nagyszabású elképzeléseit. A BEG AL törzstőkéje mára meghaladja a 12 millió schillinget, a cég saját tőkéje 33 és fél millió schilling. Az exporttal növelt árbevétel nettó értéke tavaly 301 millió schilling volt, 11,4 milliós eredmény mellett. A befektetett eszközök értéke meghaladja a 48 millió schillinget, a forgóeszköz-állomány pedig a 120 milliót. A BÉG Rt. (salgótarjáni gyár) jegyzett tőkéje 151 millió forint, saját tőkéje 828 millió forint, éves árbevétele pedig idén eléri, s meghaladja az egymilliárd forintot. 2000- ben a gyár másfél milliárd forint értékű árbevételt tervez, vagyis több mint 6000 tonna terméket készítenek. Ennek érdekében kétirányú együttműködést is kialakított a cég - jelentette be Urban úr. Egyrészt egy angol partnerrel tovább bővítik a salgótarjáni gyártóbázis kapacitását, speciális nehézállványok előállítására. A beruházás tervezett ösz- szege meghaladja a 30 millió schillinget, vagyis a félmilliárd forintot. Az elképzelések szerint 20 embernek adna munkát a korszerű üzem, amely jövőre már termel. A beruházáshoz szeretnék igénybe venni a Nóg- rád Megyei Területfejlesztési Tanács támogatását. Ezzel párhuzamosan a német Linde céggel kötött megállapodást a BÉG. A Linde targoncáit a raktártechnikai cég is forgalmazza, ezzel is bővítve szolgáltatásait, míg a németek raktárelemekkel kereskedhetnek. A német piacon jelenleg 3000 szerződött partnere van a BÉG konszernnek, s további 2000 partnerrel várható szerződés megkötése a napokban. Dianovszky Gyula, a salgótaijáni gyár igazgatója újságírói kérdésre elmondta, hogy amíg tavaly az alapanyag szinte teljes egészében az ausztriai Linzből érkezett, jövőre már kétharmad részben a Dunaferr- től kapják. A próbagyártás igazolta, hogy a magyar termék versenyképes. A BEG AL részt vesz a hagyományos bécsi Log- Net logisztikai kiállításon, s bemutatja legújabb fejlesztéseit. A cég mindig is gondot fordított arra, hogy partnereinek segítsen a raktározás megszervezésében. Ez napjainkban már korántsem csak állványok és polcok kérdése, sokkal inkább logisztika, azaz, olyan szervezési kérdés, amely optimalizálja a helyszükségletet, és a raktáron elfekvő anyagok idejét. (németh) Dianovszky Gyula (balra) és Alfred Urban 5 Prímagáz PB-palack megvásárlása után a következőt 800 Ft engedménnyel kaphatja magi •Az akció egyaránt érvényes a 11,5 kg-os és a 23 kg-os palackokra. (Az akcióban a Prímagáz Rt. dolgozói, valamint szerződött partnerei nem vehetnek részt.) 1999. október 1. és 2000. március 31. között minden Prímagáz PB-palack csapját védő műanyag záróanyában, a tömítőgyűrű alatt egy Prímagáz-korongot talál. Gyűjtsön össze 5 db Prímagáz-korongot, ragassza be a Prímagáz-cseretelepeken ingyenesen kapható törzsvásárlói kártyába és adja át a következő palackcserénél. így a következő Prímagáz PB-palackot bruttó 800 Ft engedménnyel kapja meg 2000. március 31-ig!* PRÍMAGÁZ m Infovonal: 06-40/25-50-50 ! ■■ — ...................... mmamummm prímagáz csoport | «tmaoax j
