Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-11 / 237. szám

4. oldal Gazdaság 1999. október 11., hétfő BÁT-hírek Változatlan árak Budapesti Árutőzsdén az el­múlt héten összesen 3,87 milliárd forint értékben ke­reskedtek az alkuszok. A pénzpiac forgalma 2,67 mil­liárd forint, a gabonapiacé pedig 1,2 milliárd forint érté­kű volt. A húspiacon üzlet­kötés nem volt. A pénzpiacon az euró volt a legkeresettebb, amit forga­lomban a dollár és a svájci frank követett. Az euró 1,08-1,45 forinttal gyengült, decemberre 261,36 forintra esett az ára. A német márka is alacsonyabb árakon zárt, az októberi elszámoló érték 1,04 forinttal, 131,36 forint­ra esett. Az amerikai dollár decemberig erősödött, az év utolsó hónapjára 244,10 fo­rintos áron kezdődik a keres­kedés a következő héten. Az angol font is alacsonyabb árakon kezdi a hetet, októbe­ri elszámoló értéke 398,22 forintra esett. A japán yen árai is alacsonyabb értéken állapodtak meg, októberre gyengült a legtöbbet: 4,25 fo­rinttal 225 forintra csökkent az ára. A gabonapiacon a forga­lom több mint felét a búza adta. Ezen a piacon csök­kentek az árak - a legna­gyobb mértékben a kenyér- gabona jövő decemberi el­számoló értéke gyengült: 500 forinttal esett vissza egy hét alatt, elszámolóára 24 940 forint lett. A takarmány- kukorica jegyzései stabilak voltak, kisebb korrekció a tá­volabbi termineknél követ­kezett be. A húspiacon az árak - a gyengébb üzletmenetnek is köszönhetően - nem változ­tak az elmúlt héten. Szakattasét küldtünk Brüsszelbe Környezetvédelem: szükség lesz a helyi adók kivetésére Hétfőn foglalja el brüsszeli állomáshelyét Baranyai Gábor, az Európai Bizottságba akkreditált környezetvédelmi szakattasé. Legfontosabb feladata a brüsszeli bizottság és a környezetvédelmi tárca közti min­dennapi kapcsolattartás lesz. Ebben a tisztében a csatlakozási tárgya­lásokon részt vesz a magyar tárgyalási pozíció alakításában is. Baranyai Gábor a Környezetvé­delmi Minisztérium által ez év elején kiírt pályázaton nyerte el tisztségét, ám a kiküldéséhez szükséges pénz hónapokig tartó huzavonát okozott a pénzügyi és a környezetvédelmi tárca között. Végül az utóbbiak magukra vál­lalták a kiküldetés idei költségeit. A 26 éves környezetvédelmi jo­gász szakember úgy véli, köny- nyebb lehet a bizottságot Brüsszel­ből a nekünk kedvező irányba „orientálni”, alighanem ezért is döntöttek úgy, hogy kinevezik a szakattasét. Dolga bőven lesz: Magyarország kilenc témakörben kért türelmet (derogációt) az EU- tól. Ezek némelyikének elfogadá­sára reális esélyünk van.- Melyik derogációs kérelmün­ket véli az EU számára is elfogad­hatónak, s melyiket nem? - kér­deztük Baranyai Gábort.- Úgy vélem, hogy a csomagoló­anyag-hulladékok ügyében nagyon kemény tárgyalásokra kell számíta­nunk. Az ipari szennyezésről szóló passzusnál szerintem megértőek lesznek az Unióban, hiszen ez a probléma még náluk sem teljesen megoldott. Zoltai Nándor, a környezetvé­delmi tárca főosztályvezetője el­mondta:- Csatlakozásunk a magyar és az EU-számítások szerint is úgy 2050 milliárd forintba kerül. En­nek csupán egy kisebb részét fe­deznék hazai forrásokból, a nagy- ját az eddigieknél lényegesen na­gyobb EU-támogatásokból kíván­ják előteremteni. Arra a kérdésre, hogy ebből a lakosságra mekkora teher jutna, Zoltai Nándor úgy látja, hogy amíg végleges megállapodás nincs az EU-val, addig ezt nem lehet pontosan tudni. Az valószí­nű, hogy az önkormányzatok kénytelenek lesznek kiróni a tör­vény által már évek óta lehetővé tett helyi adókat. Szalóky Eszter Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából Több növény még a szabad­ban van, mert a mi időjárási kö­rülményeink között jól átvészelik a zord hónapokat. Ezekből csak annyit kell betakarítani, amennyit a család konyháján feldolgoznak. Ilyen a póréhagyma, a bimbós kel, vagy a leveles kel. A pasztinák gyökereit is a földben lehet a leg­jobban átteleltetni, de célszerű a talajt lombbal vagy lekaszált füvei betakarni. Néhány mángoldtövet is érdemes a földben hagyni, mert némi takarás mellett áttelelnek és korán tavasszal már szedni lehet róluk a friss leveleket. A bokrokon van még a naspolya gyümölcse is. Ezt akkor kell leszü­retelni, amikor a dér egy kissé megcsípte. Egy rétegben lerakva december közepéig-végéig megpu­hul, beizesedik és kellemesen gaz­dagítja a hazai gyümölcsök vá­lasztékát. Sokan kivánnak ősszel sövényt telepiteni. A gondozott sövény sokkal inkább illik a természetes környezetbe és jobban díszíti a portát, mint a legdrágább, legcif­rább kerítés. Az örökzöld sövény előnye, hogy télen is jól takar. Nagy a választék a lombhullató, sövénynek alkalmas növényekből, mint a fagyai (ennek vannak tarka levelű változatai is), a zöld és a pi­ros levelű sóskaborbolya vagy a hóbogyó. Testesebb - akár ember- magasságú - sövény nevelhető a mezei juharból, a gyertyánból, a bükkből és a fehér eperből. A ke­rítést is pótolja az áthatolhatatlan ezüstfa (Eleagnus), a krisztustövis (lepényfa, Gleditschia) és a na­rancseperből nevelt sövény. A következő hetek legfonto­sabb növényvédelmi feladata a kertekben a lehullott lomb gon­dos összegyűjtése és komposztá­lása. A megkopaszodott fákat még a fagyok beállta előtt kell megper­metezni a járványszerűen terjedő gombabetegségek ellen, lehetőleg réztartalmú gombaölő szerrel. Ezek közül a legjobban a bordói lé vált be, amelyet ma már nem kell mésztejből és rézgálicoldat- ból kevergetni, mert a szakboltok­ban kész bordói lé is kapható. A permetezést lemosásszerűen vé­gezzük, úgy, hogy a fák és bokrok minden eldugott porcikája része­süljön a betegségeket megelőző növényvédő szerből. CCGVC1CTCS a cégvezetők havílapja Határidők cégvezetőknek A ma kezdődő héten a következő kötelezettségeket kell teljesíteniük a cégvezetőknek. (Az összeállítást a Cégvezetés című folyóirat bocsátot­ta rendelkezésünkre.) Október 12.- Osztalékadó megfizetése.- Személyi jövedelemadó megfize­tése.- Személyi jövedelemadó-előleg megfizetése.- Cégautóadó megfizetése.- Külföldi személytől levont adó megfizetése.- Termőföld bérbeadásából szár­mazó jövedelemből levont adó be­fizetése.- Százalékos egészségügyi hozzájá­rulás megfizetése.- Tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése.- Tb-kötelezettségek bevallása, meg­fizetése.- Kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozók tb-kötelezettsé- geinek bevallása, megfizetése.- Tb-összesítő bevallás.- Táppénz-hozzájárulás bevallása.- Magánnyugdíjpénztárnak szóló bevallás.- Adatszolgáltatás a tb-biztosítot- takról. Október 15.- Helyi adó bevallása.- Idegenforgalmi adó megfizetése.- Könyvelési kötelezettség.- Külföldi rendszámú teherszállító gépjármű adózása.- Átképzési támogatás igénylése.- Köteles példány megküldése.- Termékmérleg-nyilvántartás be­mutatása.- Vámáru-nyilvántartás hitelesítte­tése.- Jövedéki termék adómentes fel- használásának elszámolása.- Átalányadó-előleg, tételes átalány­adó megfizetése.- Vízkészletjárulék befizetése. Meghosszabbított hitelszerző­dések a mezőgazdaságban További egy évvel meghosszabbí­tották az agrárfinanszírozás támo­gatására adott - legfeljebb egyéves lejáratú - hitelek határidejét. A növénytermesztés és kertészet, az állattenyésztés és vegyes gazdálko­dás, a vadgazdálkodás, az erdőgaz­dálkodás, valamint a halászati te­vékenység költségeinek fedezetére felvett hitelek után - az eredeti hi­telszerződés szerinti időszakra, valamint annak további egy évvel való meghosszabbítására - a hitel- intézet kamatterhelése alapján kamattámogatást lehet igénybe venni. Ugyancsak további egy évig lehet igénybe venni az állami kezesség- vállalást a búza, a kukorica, a rozs, illetve az árpa termelési költségeire felvett - további legfeljebb egy évvel - meghosszabbított hitel hetven százalékáig. Az új jogszabály rendelkezéseit az idei termelés költségeinek fede­zetéül augusztus 26. előtt felvett (lejárat esetén meghosszabbított) hitelek esetén is alkalmazni kell. Az agrárfinanszírozási támogatások meghosszabbítását a 69/1999. (VIII. 26.) FVM rendelet szabá­lyozza. Környezetvédelmi és területfej­lesztési ágazat szakképesítései Az ágazat szakképesítéseinek jegy­zéke 1999. augusztus 24-ei hatállyal kiegészült a környezet- és hidro; technológus képesítéssel. A környezet- és hidrotechnoló- gus-képzés célja az ipari, mezőgaz­dasági és szolgáltatóüzemek részé­re olyan szakember biztositásá, aki alkalmas az üzemi környezetvéde­lem vezetésére és szervezésére, kü­lönös tekintettel az ütemi vízgaz­dálkodás irányítására. A szakember feladata egyebek mellett az üzem vízháztartásának irányítása, a víz- használat racionalizálása, az ipari szennyvíztisztítás ellenőrzése. Is­mernie kell a környezetvédelmi alapfogalmakat, a vízhasználó be­rendezések működését, a szenny­vízkezelés és vízminőség-védelem elméleti alapjait. A szakképesítést a 9/1999. (VIII. 18.) KÖM rendelet szabályozza. Csökkenő bevétel. A keres­kedelmi szálláshelyeken janu­ártól augusztus végéig 3,8 mil­lió vendég 12 millió vendég- éjszakát töltött el, s ez meg­közelítőleg ugyanannyi, mint egy évvel korábban - derül ki a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) legfrissebb, pénte­ki jelentéséből. A jegybank előzetes adatai szerint ebben az időszakban a fizetési mér­legben 1,7 milliárd dollár ide­genforgalmi bevétel keletke­zett. Ez 2 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Hiteltárgyalások. Az árvíz- védelmi létesítményekhez igénybe vehető hitelről tár­gyalt pénteken Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára Rainer Steckannal, az Euró­pai Unió Tanács Társadalom- fejlesztési Alapjának hitelezé­si vezérigazgatójával a Pénz­ügyminisztérium képviselői­nek jelenlétében Budapesten. Az uniós alap 80-200 millió eurós hitellel kész segíteni a magyar ár- és belvízvédelmi létesítmények építését. Start. Elkezdték a Suzuki- GM együttműködésében ké­szülő új kisautó próbagyártá­sát az esztergomi gyárban - közölte Suzuki Rt. elnök-ve­zérigazgatója Esztergomban. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 397,57 Euró 257,26 Japán yen (100) 224,49 Svájci frank 161,48 USA-dollár 241,04 Átváltási arányok:* 1 eur: 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Vadászati jogot a földtulajdonosoknak A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szó­ló törvénymódosítás a vadászati jogot a földtulajdonhoz kötné, a va­dászterület nagyságát 3000 hektár alá csökkentené és lehetővé ten­né, hogy a tíz hektárral rendelkezők is képviselőt delegálhassanak a vadásztársaságok közgyűléseire. Gyimóthy Géza kisgazda ország- gyűlési képviselő, a vitára váró módosító indítvánnyal kapcsola­tosan lapunknak elmondta: a je­lenleg hatályos vadászati törvény - az állam kivételével - kizárja a földtulajdonosokat a vadászati jog önálló gyakorlásából, illetve hasznosításából. A vadállományt is veszélyezteti, ha a föld birtoko­sa nem vagyona értéknövelő fél­tett részének, hanem tehertétel­nek tekinti a birtokán élő vadat. A törvénymódosítási tervezet ezért a vadászati jogot a földtulaj­donhoz kötné. Az indítványt előterjesztő hon­atya szerint indokolatlan volt a jelenleg hatályos vadászati tör­vényben a vadászterületek alsó határát 3000 hektárban meghatá­rozni. Az átlagos magyar falvak településszerkezetére ugyanis in­kább az 1000 hektár, illetve az alatti méretek jellemzőek. Ezért az apróvadas területeknél 300, nagyvadas területeken 1500, ve­gyes vadas területeknél 800 hek­tárt javasol minimális vadászte­rületnek. Ez egyaránt illeszkedik a magyar és az európai hagyomá­nyokhoz. A kisgazda képviselő fontos­nak tartja, hogy a törvényt még az idén elfogadja a parlament, mivel 2000. január elsejével lép életbe az a rendelkezés, amely előírja, hogy tíz évre szóló vadá­szati ütemtervet kell készíteni. Ezzel a vadásztársaságok tíz évre „bebetonoznák” a földtulajdono­sokat, azaz ennyi ideig nem nyúl­hatnának hozzá a vadászati ha­szonbérleti szerződéshez, nem adhatnák bérbe földjüket más­nak, ha nincsenek megelégedve a vadásztársasággal. A honatya szerint a határozatlan időre kö­tött szerződés előnyétől nem sza­bad megfosztani sem a bérlőt, sem a bérbeadót. Hasonló mó­don biztosítani kell azt is - érvelt a kisgazda képviselő hogy a tíz hektárnál kisebb földterülettel rendelkező földtulajdonosok leg­alább tíz hektáronként egy képvi­selő delegálása útján részt vehes­senek azokon a közgyűléseken, ahol a vadásztársaságok dolgai­ról határoznak. U. G. A mikrohitelprogram eredményei Az 1996-ban indult és az idén lezáruló PHARE-program egyik leg­sikeresebb elemének az a mikrohitelprojekt bizonyult, amelyet eddig több mint tízezer kisvállalkozás vett igénybe. A hitelkérelmek szub­jektív elbírálása nyomán a rossz kihelyezések aránya alig éri el a tíz százalékot. A segítségükre siető PHARE- mikrohitelprogram nélkül, a mintegy 15 millió euróval min­den bizonnyal a túlélésre is ki­sebb esélyük lett volna az emlí­tett vállalkozásoknak. Az egyéni vagy családi, zömmel kényszer- vállalkozók előtt ugyanis nem állnak nyitva a banki hitelek ka­pui, hiszen sem szakmai tapasz­talatuk, sem a pénzintézetek szá­mára értékelhető üzleti múltjuk nincs. Nyilvánvalóan nem szá­míthatnak hitelre, amikor a ban­kok az előző éves forgalomból, a felhalmozott vagyonból és ha­sonló adatokból indulnak ki a kölcsönkérelmek elbírálásakor. A PHARE-program keretében nyújtott hitelek esetében azon­ban a vállalkozói központok szubjektív információk alapján döntenek. A mikrohitel-mene- dzserek alaposan elbeszélgetnek a vállalkozóval, és van olyan eset, amikor a hitelezést megelő­zően oktatásra kötelezik a jelent­kezőket. E módszerrel viszony­lag alacsony bukási arányt sike­rült elérni. A beindításkor az EU-szakértők 40-50 százalékos úgynevezett rosszhitel-állomány- ra számítottak, jelenleg azonban csak 10 százalék az olyan kihe­lyezések aránya, amelyek szinte biztosan nem fognak befolyni. A szakemberek szerint a program sikerének fő oka az emberköz­pontúságon túl a rendszeres mo­nitoring, vagyis az, hogy a hitelt felvevők vállalkozását időről idő­re vizsgálják akkor is, ha rende­sen fizetik a törlesztőrészleteket. A mikrohitelprogram évek óta hozzájárul az egészséges vállal­kozói környezet kialakításához, s a kölcsönök által munkahelye­ket teremt a leginkább rászoru­lók körében. A tervek szerint a jövőben a PHARE segítségével olyan mértékben bővül a kedvez­ményezettek tábora, hogy az ki­terjedjen a kisvállalkozói tör­vényben meghatározottak teljes körére. A hitel összegének felső határa 1,3 millió forintról 3 mil­lióra emelkedik, a forgóeszköz­hányad pedig a jelenlegi 30-ról 100 százalékra változna. (sts) A minisztérium még nem foglalt állást ASZ-kifogások Az Állami Számvevőszék több kifogást is emelt a jövő évi költ­ségvetéssel kapcsolatban. Az ÁSZ illetékese szerint a legtöbb kétely a megalapo­zottsággal, első sorban a bevételek várható alakulását tekintve jelenik meg, hiszen ezek nagyon bizonytalanok, nem is annyira a központi költ­ségvetésben, mint inkább a tb- alapok sorában. Az államháztartásról szóló törvény több helyen is mó­dosításra kerülne. Ez a törvény azonban alaptörvény, amely elsősorban a folyamatosságot, a megbízhatóságot képviseli. A most benyújtott tervezetben viszont 62 helyen módosí­tanák. Az ÁSZ kifogásolja azt is, hogy a kormány által benyúj­tott dokumentáció hiányokat tartalmaz, nem mutatja be a költségvetésre gyakorolt több­éves kihatását egy szám, illetve egy éves előirányzat eldön­tésénél. A javaslat mindössze 41 milliárd forintos deficittel számol, miközben a bevételi oldalon a járulékbevételeknél az idei 8 havi adatok alapján a teljesülés közel sem bizonyos. A Pénzügyminisztérium mindaddig nem kíván állást foglalni az ügyben, amíg az ÁSZ által kifogásoltakat írás­ban nem kapják kézhez. Verseny a mobilpiacon Megnyílt az út a hazai GSM- mobiltársaságok számára is a DCS-1800-as rendszerű szol­gáltatáshoz, miután Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a Pannon GSM Távközlési Rt. és a Westel 900 Mobil Távközlési Rt. képviselői aláírták a két mo­bilszolgáltató koncessziós szer­ződésének módosítását. A koncessziós szerződés módo­sítására a DCS-1800-as rend­szerű, közcélú mobiltelefon­szolgáltatás bevezetése miatt került sor. Ezzel lehetővé vált, hogy a Pannon GSM és a Westel 900 az eddigi 900 MHz- es frekvenciasáv mellett Buda­pesten legkésőbb 2001. márci­us 1-jétől, az ország többi ré­szén leghamarabb 2001. márci­us 1-jétől DCS-1800-as szolgál­tatást is nyújtson. Katona Kál­mán az aláírást követően el­mondta, a DCS-1800-as frek­venciák fokozatos használatba vételével 2003-ra technikai érte­lemben három, azonos lehető­ségekkel bíró digitális mobil- szolgáltató lesz hazánkban. A KHVM tervei szerint erősödik majd a verseny, amely az újabb munkahelyteremtő beruházá­sok mellett leginkább az árak csökkenésében és a választék bővülésében mutatkozik meg. Tegnap a magyar állam nevé­ben a KHVM a Primatel Konzorciummal is aláírta a DCS-1800-as koncessziós szer­ződést. Az új szolgáltatás Buda­pesten és az Ml-es autópálya mentén indul, december elején. A Primatel 15 év alatt 500 mil­lió dollárt fektet be hazánkban. (s)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents