Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-09-10 / 236. szám
6. oldal Mozaik 1999. október 9., szombat „Ismét központilag mondják meg, mit kell csinálni, és mennyi pénz van rá” - „Ki-ki vérmérséklete szerint véleményezheti a döntést” Új évezred küszöbén: vissza a tanácsrendszerhez? A gazdaság képviselői ezentúl kimaradnak a fejlesztési források elosztásából. A tanácsrendszeri döntési mechanizmust hozzák vissza. A jövőben a központi akarat érvényesül majd. Arcul csapták a demokráciát. - Zömmel ilyen vélemények fogalmazódtak meg, amikor a milliárdok felosztásáról döntő megyei területfejlesztési tanácsok átalakításáról kérdeztük az érintetteket. Ugyanakkor van aki nem érez központosítást az intézkedésben, mondván, ezentúl 3-5 arányban lesznek a területfejlesztési tanácsban a központi oldal képviselői, illetve az önkormányzati döntéshozók, utóbbiak pedig - függetlenül politikai elkötelezettségüktől - helyi választottak. Október 19-én dönt a Tisztelt Ház a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosításáról. Ennek kozását, amely csökkenti a szavazati joggal rendelkezők létszámát. Annak azonban nem örül, hogy a kamarák, a gazdaA fideszes honatyák támogatták a javaslatot így szavaztak képviselőink Név szerinti szavazással döntöttek az országgyűlési képviselők szeptember 28-án a gazdasági bizottság (Latorcai János nevével fémjelzett) módosító javaslatáról. A területfejlesztésről és a terület- rendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 4. § (1) bekezdését kellett módosítani ahhoz, hogy megváltozzon a megyei területfejlesztési tanácsok összetétele. A parlament sajtóosztályán megkérdeztük, hogyan szavaztak erről a lényeges kérdésről Nógrád megye ország- gyűlési képviselői. Bállá Mihály (Fidesz): igennel, Becsó Zsolt (Fidesz): igennel, Bold- vai László (MSZP): nemmel, Juhász Gábor (MSZP): nemmel, Serfőző András (MSZP) nem volt jelen a szavazásnál, Surján László (Fidesz): igennel szavazott. kapcsán az utóbbi hónapokban rengeteget vitáztak a politikusok, az önkormányzati vezetők Magyarország régiós felosztásáról - ez volt az a téma, amely az emberek tudatában a törvénymódosításhoz kapcsolódott, így szinte mindenkit váratlanul ért ennek részeként egy másik döntés: átalakítják a megyei területfejlesztési tanácsokat. Nógrád megyében jelenleg 14-en rendelkeznek szavazati joggal a megyei területfejlesztési tanácsban, ez a szám a jövőben nyolcra csökken. A változás az, hogy kimaradnak a testületből a kamarák, a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői, illetve mindössze három kistérség képviselője marad a tanácsban (Nógrádban hat kistérség van.) Ugyanakkor új tagként kerül a testületbe a megyei földművelésügyi hivatal vezetője, valamint a területileg illetékes regionális idegen- forgalmi bizottság (rib) képviselője. A parlamenti többség által szeptember 28-án elfogadott módosító javaslatról kamarai és önkormányzati vezetőket, a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőit és országgyűlési képviselőket kérdeztünk meg. Gressai Sándor, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: - Churchill, amikor megöregedett és már nem nagyon érdekelték a nők, állítólag azt mondta: egy gonddal kevesebb. Erre a döntésre mondhatnám én is, egy gonddal kevesebb, másrészt úgy érzem, hogy nem szabadna kihagyni a gazdaság szereplőit olyan ügyekből, olyan döntésekből, amelyek őket érintik. Azt szoktam mondani, hogy a kamarának tekintélyével kell részt vennie a politikai életben, nem a szavazataival, de a területfejlesztési tanács ilyen módon való átalakítását mégis sajnálom. Dr. Egyed Lajos, a megyei kézműveskamara titkára tudja üdvözölni a döntés azon vonatság szereplőinek koordináló szervezetei kimaradnak a testületből. Elmondta, eddig is voltak már aggályaik azzal kapcsolatban, hogy túlsúlyban voltak a testületben a kistérségi képviselők a kamarákkal szemben, így egy-egy javaslatukat nem tudták keresztülvinni. Megjegyezte, olyan döntést még hozhatnak, hogy tanácskozási joggal részt vegyenek a kamarák képviselői az üléseken, ám ez már nyilván nem ugyanaz, ez esetben legfeljebb információközeibe kerülhetnének. Egyed Lajos úgy fogalmazott, nem tudja, mekkora szerepet szán a kormány a gazdaságnak, de így a jövőben a fejlesztési források elosztásából kimaradnak a gazdaság képviselői. A kamaráknak jelenleg valamennyi működő egyéni és társas vállalkozást képviselniük kell, ez Nógrád megyében durván 14 ezer vállalkozást érint. Megjegyezte azt is, ez akkor történik, amikor a helyi önkormányzatoknál már sikerült elérni, hogy gazdasággal kapcsolatos döntéseik előtt kikérik a kamarák véleményét. Halaj Ignác, a megyei agrárkamara ügyvezető alelnöke szerint a tanács jól működött, kiegyensúlyozott munkát tudott végezni. Az új helyzetben nehéz elképzelni - mondta - kik és hogyan képviselik majd a gazdaság szereplőit. A kamarák, a vállalkozók számára nem tartja jónak a döntést, amely őt egyébként váratlanul érte. Hozzátette: biztosan jól átgondolták ezt. Lénárt Dezső, Etes polgár- mestere, a salgótarjáni kistérség képviselője: - Közelítünk a ’93-as területfejlesztési tanácshoz, amely az 500 millió forintos kormánytámogatást osztotta fel. Akkor a minisztériumok képviselői jelentették a túlsúlyt, most majd a decentralizált szervek képviselői fogják. Az látszik, hogy a tanácsrendszeri döntési mechanizmust hozzák vissza. Úgy tűnik, csípi a jelenlegi kormány szemét, hogy a területfejlesztési tanácsokban megmaradtak az önkormányzatok, mint befolyásoló tényezők, és a központi hatalom egyedüli megjelenítője az FVM képviselője. Ha ő minden nem tetsző döntést megvétózna, kilógna a lóláb, hogy miről is szól ma a területfejlesztés. Ezzel szemben választották azt a megoldást, hogy átalakítják a terület- fejlesztési tanácsot, megnyirbálják benne az önkormányzatok súlyát, szerepét, így a döntésekben a központi akarat érvényesül majd. A megyei területfejlesztési tanács kiegyensúlyozott, döntései nagy részét konszenzussal meghozó testület volt - úgy látszik, ez nem tetszett.- A nyilvánosságot, áttekinthetőséget, a demokratikus műkérdésben milyen véleményt alakítanak ki a honatyák. Roppant kellemetlen lesz, ha a hat kistérségi képviselő közül háromnak ki kell maradnia. Nagyobb súllyal vesznek részt a tanácsban a kormányzati szervek képviselői - kezdte Máté Csaba, Szécsény polgár- mestere (szécsényi kistérség), aki szintén nem tudja, mi motiválhatta a döntést, de bízik benne, hogy a kistérségek érdekeit a csökkenő létszámmal is tudják majd képviselni. Úgy véli, körülbelül féléves működés után lehet véleményezni, jó döntés volt-e a tanácsok átalakítása. Egyetért azzal, hogy nyolcán operatívabban tudnak dolgozni, mint 14-en, és mint hozzátette: reméli, a tanács döntéseinek tartalmát ez nem fogja negatívan befolyásolni.- Nincs kommentárom hozzá - mondta Deák Pál, a munkaadói oldal képviselője. Ágner Gyula, a munkavállalói oldal képviselője: - A rendszerváltáskor, az Antall-kor- mány időszakában elkezdődött egy demokratizálási folyamat, amelynek az volt a célja, hogy a döntések minél szélesebb körben, helyben szülessenek. Ez a mostani döntés viszont a centralizálást, az állami beavatkozás erősítését szolgálja. Ismét központilag mondják meg, mit kell csinálni, és mennyi pénz van rá. Nehezen tudom elképPillanatkép a félmúltból: itt még a régi összetételben ülésezett a tanács ködést, a pályázók érdekeit képviselte a területfejlesztési tanács. Ezzel a döntéssel arcul csapták a demokráciát - fogalmazott Gresina István, Rétság polgármestere (rétsági kistérség.)- A kistérségek szerepének visszaszorítását látom emögött, másrészt a kormányzati oldal túlsúlyát igyekeztek megteremteni, ami nem biztos hogy szerencsés. A törvénymódosítás nem abba az irányba vitte a területfejlesztést, amiről szólnia kellene - így foglalta össze véleményét Markó Antal, Szügy polgármestere, a balassagyarmati kistérség képviselője.- A tanács összetételével a jelenlegi formájában értettem egyet - mondta Sisák Imre, Pásztó polgármestere (pásztói kistérség). - Demokratikus volt a működése, és megfelelően szolgálta az érdekérvényesítést, hogy a kamarák is részt vettek a munkában. Arra semmilyen ráhatásom nincs, hogy ebben a zelni azt a gazdaság- és terület- fejlesztést, amely a munkaadók, a munkavállalók, a kamarák képviselői nélkül történik, ez egyáltalán nem a demokratikus intézményrendszert erősítő tendencia. Mi elsősorban a munkahelyteremtésre koncentráltunk - ennek eredményei is vannak - mert Nógrád megye legnagyobb problémája a munkanélküliség. Ez a következő időszakban is feladata lesz az átalakított testületnek. A területfejlesztési tanács tagjai egyébként költségtérítés és tiszteletdíj nélkül dolgoztak, arról tehát szó sem lehet, hogy költségmegtakarítás indokolná a változtatást. A mi helyünkre majd állami függőségben lévő, fegyelmezett végrehajtók állnak. Ódor Ferenc, a Borsod- Abaúj-Zemplén' megyei közgyűlés elnöke lapunknak úgy fogalmazott, ki-ki vérmérséklete szerint véleményezheti a döntést. Kitért arra, a kamarák részvételét (igaz, nem szavazati, csak tanácskozási joggal) biztosítja a törvény. A kamarák véleménye szerint azzal tudják majd igazolni identitásukat, ha megmarad a tagságuk azt követően, hogy ez nem lesz kötelező. Fájlalja a kistérségek kiesését, ami Borsodban még nehezebb helyzetet teremt, hiszen ott 11 kistérség van, vagyis 8 képviselő marad ki a tanácsból. Fontosnak tartja azonban a területi elv érvényesítését, ezért a képviselők állandó meghívottként továbbra is részt vesznek a munkában, és együtt alakítják majd ki az álláspontjukat arról, hogyan döntsön a három, szavazati joggal rendelkező kistérségi képviselő. A borsodi elnök nem érez központosítást a döntésben, mert 3-5 arányban lesznek a területfejlesztési tanácsban a központi oldal képviselői, illetve az önkormányzati döntéshozók, utóbbiak pedig - függetlenül politikai elkötelezettségüktől - helyi választottak. Boldvai László országgyűlési képviselő (MSZP): - Azt gondolom, hogy ez beleillik a Fidesz társadalomszervezési koncepciójába. Ez egy újabb lépés az után, hogy a személyi jövedelemadó eddigi, 15 százalékos helyben maradó részét 5 százalékra csökkentik. Mert ez is arról szól, hogy a helyi önkormányzatok anyagi függetlenségét, szabad mozgásterét milyen mértékben akarja, fogja tovább szűkíteni a központi hatalom. A területfejlesztési tanács ösz- szetételének átszervezésére vonatkozó lépés - a központi hatalomtól független, a helyi viszonyokat jól ismerő önkormányzati képviselők, gazdasági érdekképviseletek, a helyi érdekegyeztető tanács munkavállalói és munkaadói képviselőinek kiszorítása, és helyükre újabb központi apparátusi függőségben lévő emberek beemelése - azt mutatja, hogy a Fidesz-kormány- zat a saját maga területfejlesztési szervezésében nem a helyi önállóságra, nem a központi hatalomtól való függetlenségre, és nem arra teszi a hangsúlyt, hogy azok döntsenek a fejlesztési források sorsáról, akik helyben a lehető legjobban ismerik a viszonyoRT kát. Nagy valószínűséggel a politikai klientúra további kiépítéséhez teremtették meg ezzel a törvényi módosítással a saját maguk mozgásterét. Becsó Zsolt országgyűlési képviselő (Fidesz), a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke: - Szó sincs arról, hogy a tanácsrendszeri döntési mechanizmust állították volna vissza ezzel. Eléggé furcsa is lenne ez egy jogállamban, demokratikus viszonyok között. Tény és való, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok összetétele egy módosító javaslat elfogadása következtében változni fog. Azt mondhatnám, hogy alapvetően igazodni fog a regionális fejlesztési tanácsok összetételéhez. Új szereplőként kerül be az FM-hivatal vezetője és a rib képviselője, illetve kikerül a három gazdasági kamara, a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselője. Eddig valamennyi statisztikai kistérség szavazati joggal képviseltette magát a területfejlesztési tanácsban. Meggyőződésem, hogy ezt a kérdést Nógrádban nagyon korrektül tudjuk kezelni. A gazdasági kamarák tanácskozási joggal továbbra is részt vesznek a tanács ülésein. Értelemszerű, hogy a működés további fázisaiban nem lehet elhatárolódni a gazdasági kamarák eddig betöltött szerepétől. A kormány szándéka szerint a kamarai tagság önkéntessé válik, ami új helyzetet teremt, vagyis erre később mindenképpen vissza kellett volna térni. Azt gondolom, a megyei területfejlesztési tanács elnökeként deklarálhatom, hogy továbbra sem pártpolitikai, hanem kimondottan szakmai szempontok fognak érvényesülni egy-egy pályázat elbírálásánál, a kamarák véleményének figyelembevételével. Sós Tamás, a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke: — Az 1996-os területfejlesztési törvény a megyei képviselő-testületek mellett azért hozta létre a területfejlesztési tanácsokat, hogy az abba delegált szervezetek képviselőivel (így a kamarák, a munkaadói, munkavállalói oldal) a helyi területfejlesztési döntésekben a szakmai jelleg domináljon. A gazdasági bizottság javaslata szerint sajnos az elkövetkezendő időszak döntéseiben éppen ez az elv csorbul. Megjegyzem, hogy a ma aktuális európai uniós területfejlesztési elveket, a regionális alapelveket is sérti ez a bizottsági javaslat. Dudellai Ildikó Ilyen volt - ilyen lesz A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács jelenlegi összetétele: a) a megyei közgyűlés elnöke, b) a megyei jogú város polgármestere, c) a miniszter képviselője, d) a kistérségi társulások hat képviselője, e) a kamarák három képviselője, f) a munkaadói oldal képviselője, g) a munkavállalói oldal képviselője. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács módosított ösz- szetétele: a) a megyei közgyűlés elnöke, b) a megyei jogú város polgármestere, c) a miniszter képviselője, d) a kistérségi társulások három képviselője, e) a megyei földművelésügyi hivatal vezetője, f) a területileg illetékes regionális idegenforgalmi bizottság képviselője. Biztonságosabb lesz az ukrán atomenergia-termelés A Westinghouse amerikai vállalat szállíthat kísérleti fűtőanyagot az ukrajnai zaporozsjei atomerőműbe jövőre és 2001-ben. Várhatóan novemberben helyezik üzembe az első hasz- náltfűtőelem-tárolót az erőműben. A jelentések szerint a Westinghouse nyerte meg az Egyesült Államokban a szállításra kiírt verseny- tárgyalást. A munkálatok költsége 50 millió dollár lesz. A szakértő szerint igen fontos, hogy 1997-től a moszkvai Elektrosztal gyárban is megkezdték a kísérleti fűtőelemek gyártását, mert így csökkenteni lehetett a függőséget a novoszibirszki üzemtől, amely addig a szovjet gyártmányú WER reaktorok egyetlen fűtőanyag-előállító cége volt. Ezenkívül Ukrajna folytatja a háromoldalú megállapodás kidolgozását Oroszországgal és Kazahsztánnal a WER típusú reaktorok fűtőelemeinek közös előállításáról. Az öt ukrajnai atomerőműben 11 WER-1000 reaktor működik, kettőt még építenek a rovnói és a hmelnyickiji atomerőműben, két reaktor WER-440-es, egy pedig - a Csemobilban még működő 3. számú - RBMK típusú. A zaporozsjei erőműben várhatóan novemberben üzembe helyezik a használt fűtőelemek számára készült első tárolót, amelyben a 3. számú reaktor elhasznált fűtőelemeit helyezik majd el. 1999-ben és 2000-ben 14 hasonló tárolót építenek. A konténerek előállítási költsége összesen 85 millió dollár, és valamennyit Ukrajnában gyártják. Azzal, hogy az erőmű területén tárolják majd a hat reaktorban keletkezett használt fűtőelemeket, évi 40 millió dollárt sikerül megtakarítani.
