Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-07 / 234. szám
2. oldal 1999. október 7., csütörtök Bátonyterenye És Térsége Támogatás diákoknak Szuha - A település önkormányzata minden évben különös figyelmet fordít arra, hogy költségvetésükben szerepeljen a diákok támogatása. A polgármesteri hivatal az idén 150 ezer forinttal támogatta az iskolai tanévkezdést. Minden általános iskolás tanuló 2000 forintot, a középiskolások 2500 forintot, a felsőfoké oktatási intézmény nappali tagozatán tanulók pedig 3000 forintot kaptak fejenként egyszeri támogatásként. Árvízkárok helyreállítása: a hidakig már eljutottak Szaporodnak a gondok Közismert, hogy a júliusiaugusztusi esőzések mekkora károkat okoztak Nógrád megye több településén. Do- rogháza is ebbe a körbe tartozik, ahol az az ítéletidő nem kímélte az utakat, hidakat, épületeket. Bakos Albert polgármesterrel arról beszélgettünk, hol tartanak az árvíz okozta károk helyreállításában.-A hidak helyreállításához 500 ezer forint előleget kaptunk - mondja Bakos Albert polgár- mester. -A helyreállítás azonban sokkal többe került, közel 1 millió forintot kellett hozzátennünk saját erőből. Mostanra azonban elmondhatjuk, hogy a kétszer is megrongálódott nagy- hidat rendbe hoztuk, mint ahogyan nyugodtan lehet közlekedni a kishidakon is. A munkálatoknak azonban még közel sincs vége: megrongálódott az iskola tetőszerkezete, a salakpályáról elmosta a salakot a víz. 315 ezer forintot kaptunk a helyreállításra, plusz 140 ezer forint a saját erő. A tető szigetelése folyamatban van, és jó lenne még a rossz idő beállta előtt megjavítani az utakat is: a település több útját - mint például az Ady, a Táncsics, a Dózsa utat - elmosta az áradat. Sikerült 2,9 millió forintot nyerni pályázaton, de 1,2 milliót saját költségvetésünkből kell hozzátenni. További 2 millió forintba kerül az árokásás: a Szent István úton 300 méter, a Kásás úton 200 méter hosszban történt, és a földszállítás sincsen ingyen. Javított valamelyest a helyzetén, hogy az itteni vállalkozók fuvarral, személyes részvétellel segítettek a munkák végzésében. A polgármester elmondta azt is, hogy a területfejlesztési tanácshoz 11,4 millió forintra adták be a teljes kárösszeget, ennek a 25-30 százaléka várható támogatásként. Erre pedig nagy szükség van: a költségvetést eredetileg is 13 millió forint hiánnyal fogadták el, már vettek fel működési hitelt. Szaporodnak az anyagi gondok, az árvíz következtében megnövekedett költségek miatt úgy tűnik, nem marad más megoldás, mint újabb 2-2,5 millió forintos hitel felvétele. hege A méhek iránytű nélkül is rátájolnak a kaptárra - Konfliktushelyzetek Hobbi, ami levezeti a feszültséget Minden foglalkozás velejárója valamilyen feszültség, amelyet így vagy úgy, de le kell vezetni valahogyan. A megoldási lehetőségek változatosak: akad olyan ember, akinek a családja sínyli meg (ez a rosszabbik megoldás), de van, aki a sportban, vagy valamilyen hobbival - időnként már- már hóbortnak is nevezhetnénk - vezeti le a felgyülemlett indulatokat. Különösen igaz ez a rendőrség dolgozóira, hiszen a helyi szerveknél végrehajtó állomány van, akik nap mint nap konfliktushelyzetekkel néznek szembe.-Aki rendőrségi eljárásokban részt vesz, annak biztos, hogy van valamilyen érdeksérelme - mondja Pető Zsolt rendőr őrnagy, a Bátonyterenyei Rendőrkapitányság hivatalvezetője. 38 éves, Maconkán lakik, és 15 évvel ezelőtt szerelt fel a testülethez.- Gondoljunk csak bele: házkutatásokon veszünk részt, keményen bele kell avatkoznunk az emberek magánéletébe, legyen szó sértettről, vagy gyanúsítottról. A konfliktusokat pedig fel kell vállalnunk, még pedig úgy, hogy a törvényt is betartsuk és betartassuk, és emberek is maradjunk: nagy szükség van a toleranciára. Munkánk során felgyülemlenek azok az indulatok, amelyeket nem tudunk kiadni magunkból, szaporodnak a meg nem oldott konfliktushelyzetek: ilyeneket okozhat például, amikor kiabálnak velünk, el kell viselni a sértegetéseket, és lehetne még sorolni.- Hogyan tudja ezeket a problémákat feldolgozni ?- Magánemberként szeretem a csendes, nyugodt, magányos pihenést. Ez többféleképpen is jelentkezik nálam: rendszeresen futok - ha tehetem, mindennap - nyolc kilométert, amely kondícióm megőrzése érdekében is jót tesz. Másik nagy „szerelmem” még gyermekkoromból maradt meg, ez pedig a sporthorgászat, amelynél azokat a tavakat szeretem, ahol nem látom a „sporit”. Harmadik hobbim, a méhészkedés, még egészen újkeletű.- Hogyan került kapcsolatba a méhészkedéssel?-Talán tíz éve történt, hogy méhkaptárlopás ügyben nyomoztam. Ahhoz, hogy bizonyítékokat gyűjtsék, szükség volt a szakma bizonyos ismeretére. Akkor szerettem bele a méhészkedésbe: aztán úgy hozták a körülmények, hogy kapcsolatba kerültem Bátonytere- nyén egy i^ős bácsival, Hunya Elekkel, aki már több mint negyven éve foglalkozik méhekkel. Az ő segítségével vágtam bele én is: 14 családot vettem, és még csak azt sem tudtam, vajon allergiás va- gyok-e a méhcsípésre. Szerencsére nem áll fenn ilyen veszély, úgyhogy azóta is csodá- lója vagyok a méheknek: egy végtelenül szervezett világban élnek, nagyon tiszták, nagyon szorgosak. A mai napig hálás vagyok Elek bácsinak a segítségért, neki köszönhetem, hogy megismerkedhettem ezzel a csodálatos világgal. Mindkét hobbimból tanultam valamit: a horgászatból azt, hogy a kis hal is hal, a mé- hektől pedig azt, hogy sok kicsi sokra megy.- Mennyire időigényes ez a hobbi?- Szinte minden szabadidőm rámegy, de megéri, hiszen szinte teljesen kicserélődöm. Vándorolok velük, több pergetést kell csinálni, mint aki például álló méhészkedést folytat. Voltunk már Dorog- háza, Monor mellett, az idén a jugoszláv határ mellett, Kiskunmajsán táboroztunk le. Most már 50_ családom van. Soha nem hagyjuk őrzés nélkül a kaptárakat, ezért két-há- rom méhész összefog, együtt vándoroltatunk, valaki mindig vigyáz rájuk.- Nem fél a méhcsípéstől?- Bár a köztudatba ez ideg- ződött be, magam is használom olykor-olykor, nem ez a helyes kifejezés: a méhek nem csípnek, a fullánkkal csak szúrni lehet. Oly’ annyira nem felek tőle, hogyha két hétig nem látom őket, szándékosan megszúratom magam. Sokan mondják, hogy tudják: ilyenkor a méhecske megdöglik. Egy öreg méhésztől azt tanultam, hogy a méhecske nem megdöglik, hanem meghal. Ezzel is ki lehet fejezni, hogy mennyire tiszteli őket, mint ahogyan abból is kiviláglik, mennyire gondozza a kaptárakat. Mert a figyelmet meghálálják, hiszen többen lesznek, ergo több mézet is gyűjtenek.-Mennyire költséges „szórakozás” a méhészkedés?- Tetemes a vándorlási költség, a gyógyszerek is sokba kerülnek: ezeket többnyire megelőző jelleggel adjuk. A méhek egyik legnagyobb ellensége az atka. Vigyázni kell, nehogy elharapózzon, mert ez az élősködő tönkreteszi a szorgos kis jószágokat: a méhecskék úgy kelnek ki, hogy nincsen szárnyuk. Ha valamelyik méhésznek azt mondják: sok gyalogos méhed van -ez bizony nem vet rá jó fényt, mert azt jelenti, nemtörődöm, elhanyagolta a méhecskéket. Persze ez visz- szaüt a mézhozamban is: a gyalogos méh nem tud kirepülni, nem tud mézet gyűjteni.-Az idén akácból átlagon felüli volt a hozam, volt olyan nap, hogy 10 kilogrammot gyűjtöttek a családok. A többiből az előző évekhez képest alacsonyabb, ráadásul kevesebbért is akarják átvenni, mint a korábbi években. Most az a gondolat foglalkoztat, hogy át kellene térni a bioméz termelésére, de a megvalósításig még nagyon sok idő eltelik majd. Hegedűs Erzsébet Pető Zsolt, a szenvedélyes méhész Minden család letette a maga „kockáját” a háromkilométeres hosszban Nevek fémjelzik a járdát Mátranovákhoz tartozik Mátracserpuszta, ahonnan a nevezetes járda húzódik egészen Nyírmedig: az 50x50-es kockalapok mindegyikébe belekarcolta nevét a készítője. A történet még a ’70-es években kezdődött: az itt élő 20-25 család megelégelte az örökös sárdagasztást, és azt mondták: ha már utunk nem lehet, legalább járdánk legyen, ha kell, megcsináljuk mi magunk! A nagy munkát Kovács Pál mátracserpusztai tanácstag szervezte, a megyei tanácstól kaptak pénzt cementre, sóderre, ezt az összeget megtoldotta a homokterenyei községi tanács is. Az iskola udvarán állították fel a .járdalap-üzemet”, ahol aztán a családok közös munkával elkészítették a cementlapokat.-Hatalmas munka volt ám ezt megszervezni - mondja Csikó István Béla, Mátranovák polgármestere. - Gondoljunk csak bele: a családok nem értek rá egyszerre, nem is fértek volna annyian, így aztán elhúzódott a dolog. Talán ezért is jött az ötlet, még az elején, hogy minden egyes cementlapba karcolják bele készítője nevét: így tisztán látszott, ki mennyit dolgozott. Azt is el kell mondanunk, hogy egyetlen család sem akadt, aki kihúzta volna magát a közös munka alól. Még akkor döntötték el azt is, hogy minden kockáért a készítője felel: ha összetörik, megrongálódik, mindenki kötelességének érezze, hogy kicserélje. így történhetett, hogy elkészült egy háromkilométeres járda, egészen a nyírmedi bányáig: nem kellett már sárban taposni, a járda elég széles volt ahhoz is, hogy akár motorral is lehetett rajta közlekedni. Az idő közben eltelt, vasfoga nem kímélte a közös munkával létrehozott gyalogjárót, és azok készítőit sem: közülük sokan már nem is élnek, akik megmaradtak, közel járnak a 80. életévükhöz. Ezért aztán egyre szaporodik azoknak a járdalapoknak a száma, amelyekben nincsen ott a név: ma már az önkormányzat tartja rendben. Kétszer egy évben lekaszál- tatják a füvet, toldozgatják- foltozgatják, de lassan elodázhatatlanná válik egy nagyobb felújítás. Ha nagyobb létszámot kap a polgármesteri hivatal a közhasznú foglalkoztatásra, akkor talán jövőre ez is megvalósulhat. H. E. Anyagi feltételek híján meghiúsult a svédországi világbajnoksági részvétel Jövőre akár junior bajnok is lehetne Hányszor hallottuk már, hogy egy-egy ígéretes tehetségnek mutatkozó fiatal sportkarrierje a hiányzó anyagiak miatt törik félbe? Egyre gyakrabban jutnak eszébe ilyen gondolatok a bátonyterenyei Ruszin Richárdnak, aki 1992-ben kezdett „barátkozni” a kerékpározással. Akkor még csak túrázós alapon, kedvtelésből, barátokkal közösen taposták a pedált. Egyre nagyobb túrákat tettek, újságokat vásárolt, valahogyan így kezdett el komolyabban foglalkozni a kerékpározással. Aztán 1994-ben benevezett első versenyére, mindjárt az országos bajnokságra, amelyet Egerben rendeztek. Következő évben már rendszeresen járt versenyekre, részt vett az országos sorozatban, hobbikategóriában a középmezőnyben végzett. ’96 már a profi serdülők között találta, ahol a 10. helyet szerezte meg. Két évvel később már a profi serdülő kategória országos bajnoka, idén az eddigi mérleg a junior kategóriában: Magyar Kupa sorozat 2. helyezés, és ő az idei év junior Budapest Bajnoka is. Az országos bajnokság - legnagyobb bánatára -nem úgy alakult, ahogyan eltervezte: többszöri láncszakadás miatt nem ért célba.- Kezdettől fogva a Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesületnél voltam - mondja Ruszin Richárd. - Az anyagiak hiánya miatt viszont az idén kénytelen voltam váltani, átigazoltam a budapesti Cseke Kerekes Clubhoz. Új edzőt kaptam Pócsföldi Ottó személyében, aki kétheEgy felszerelés évi 500 ezer forintba kerül tente írja az edzésterveket, telefonon pedig napi kapcsolatban vagyunk, hiszen én továbbra is Bátonyterenyén élek, a Madách gimnázium negyedik osztályosa vagyok. Itt annyival jobb a támogatás, hogy kaptam egy Magellán kerékpárt, felszerelést, de a versenyekre az utaztatást továbbra is a szüleimnek kell állniuk. Az idén például már a válogatott tagjaként utazhattam Ausztriába, ahol Európa Kupa és osztrák bajnoki futamok voltak: ebben a rangos mezőnyben hetedik hely volt a legjobb eredményem. Azt már édesanyja teszi hozzá, hogy a svédországi világbajnokságról viszont lemaradt: hiába nevezték a válogatott keret tagjaként, anyagi feltételek hiányában nem tudták kiutaztatni, a Magyar Mountain Bike Szövetségnek pedig nincs pénze. Azt is hozzáteszi, hogy egy-egy versenyre való felkészülés is anyagi áldozattal jár, hiszen nem ehet akármit: ha sikeresen akar szerepelni, az étrendet szigorúan be kell tartani, multivitaminokat kell szedni.- Az egyesületnél éppen ezen a héten lesz az értékelő értekezlet - mondja Richárd. - Kiderül, hogy maradhatok-e tovább: a Magyar Kupa sorozaton ugyan hoztam az eredményeket, de az országos bajnokság technikai okok miatt nem úgy sikerült, mint ahogyan sikerülhetett volna. Ha mégis maradhatok, úgy érzem, jövőre a junior országos bajnoki cím sem lenne irreális, és szeretnék külföldi versenyeken dobogós helyezéseket is elérni. Ehhez viszont szponzorok kellenének, mert szüleim így is erejükön felül támogatnak.. . Hegedűs E.
