Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-04 / 231. szám
6. oldal Világtükör 1999. október 4., hétfő A Duna hajózhatóságának helyreállítása egész Európa közös érdeke Nem hátrálnak meg a tüntetők Belgrádban A dunai hajózás szabadságát vissza kell állítani, s ez elé senki nem emelhet akadályt - figyelmeztette a belgrádi hatóságokat Hubert Védrine francia külügyminiszter. Öt hónappal a Jugoszlávia elleni NATO-légicsapások leállítása után az eddig egyik legforgalmasabb európai vizi úton továbbra is szünetel a közlekedés a mederbe omlott hidak miatt, s a jugoszláv hatóságok megtiltották külföldi hajóknak és uszályoknak, hogy a Duna szerbiai szakaszát megkerülő csatornát használják. Belgrád szerint a NATO-országokra tartozik a meder megtisztítása a roncsoktól, s túl ezen követeli a hidak 100 millió dollárosra becsült újjáépítését is. Az Európai Unió számára a Belgráddal kirobbant konfliktus e következménye kínos fejtörést okoz, mert egyik oldalról fenn kívánja tartani a Szerbiával szembeni szankciópolitikát, ugyanakkor a Balkáni Stabilitási Egyezményben tömörült országok - valamint a többi Duna menti állam, így Magyarország is az EU- és a NATO-csatlako- zás reményében elfogadták és segítették a NATO fellépését - most mind erőteljesebben követelik a további súlyos anyagi veszteségek forrásának felszámolását. A Szövetség a változásokért (SZP) tütakozó felvonulásainak előző napi betiltása után a rendőrség szombat este - komolyabb incidensek nélkül - meggátolta, hogy a szerbiai ellenzéki tömörülés több ezer híve felvonuljon a klinikai központhoz. A rendfenntartó erők az előző két napon durván feloszlatták a felvonuló tömeget, pénteken pedig a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek is otthont adó belgrádi negyedhez tervezett autós felvonulást gátolták meg. Bár az SZP a tiltó rendelkezés miatt előzőleg újabb összetűzés veszélyére figyelmeztette híveit, az eseményeket a helyszínen figyelemmel követő újságírók szerint komolyabb incidens nem történt, és szombaton a városközpontban sem volt tapasztalható jelentősebb rendőri jelenlét. Az SZP hívei este fél tízkor ismét a Köztársaság téren kezdtek gyülekezni. Vladan Batics, a tömörülés koordinátora sikerként ünnepelte a félbeszakított felvonulást, mondván hogy a tüntetők (egy ideig) mégis felvonultak. Misben is több ezren tüntettek Milosevics ellen FOTÓ: FEB/REUTERS A XTV. század óta a Balkán történelmét etnikai, vallási és ideológiai összetűzések jellemzik. A legutóbbi évtized konfliktusai az 1389. évi rigómezei csatára vezethetők vissza. 1389. június 28. A rigómezei csata. Vereségét követően Szerbia az oszmán birodalom tartományává válik. A következő száztíz év során Bosznia, Hercegovina és Montenegró egy része is török fennhatóság alá kerül. A XVII. és a XIX. század között. Terjed a török hódoltság, amely egészen Bécsig fenyegeti Európát. 1804-1806. Belgrád megkezdi szabadságharcát a muszlint uralom ellen. Szerbia lépésről lépésre kivívja autonómiáját. 1848-49. Horvátország és Szerbia az osztrák oldalra áll az 1526 óta uralkodó Habsburg-háztól való elszakadásért szabadságharcát vívó Magyarország ellen. 1878. Felkelések és háborúk árán Szerbia és Montenegró kivívja függetlenségét az oszmán birodalommal szemben. 1882. Létrejön a Szerb Királyság. 1885-86. Szerbia elveszíti a Bulgária ellen kirobbantott háborút, és területeket veszít az Osztrák-Magyar Monarchiával szemben is. 1908. A Monarchia annektálja Boszniát és Hercegovinát. 1912-13. A két balkáni háború során Szerbia, Görögország, Montenegró és Bulgária végképp kiűzi a törököket Európából. Az 1913. évi második balkáni háború során a megnövekedett Szerbia a Monarchiához tartozó Horvátországra és Szlovéniára feni a fogát. 1914. Gavrilo Princip szerb nacionalista diák Szarajevóban meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst. Kitör az első világháború, amelynek nyomán összeomlik a többnemzetiségú Osztrák-Magyar Monarchia és az oszmán birodalom; az önállósuló nemzetállamok sorában létrejön a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság. 1929. Sándor szerb király a közben centralizált Szerbia és a hozzá föderalisztikusan kapcsolódó Horvátország között kialakult konfliktus nyomán kikiáltja a Jugoszláv Királyságot. 1939-1945. A második világháborúban Hitler 1943- ban megszállja Jugoszláviát. Az ezt követő partizánháború során nemcsak a szabadságharcosok szállnak szembe a németekkel, hanem a szerbek is harcolnak a horvátok. a királypártiak pedig a kommunisták ellen. 1945-1980. Joszip Broz Tito marsall kormányzása, elnöksége alatt az évszázadokon át egymás ellen küzdő nemzetek békésen élnek egymás mellett, miközben Koszovó és a Vajdaság megőrzi autonómiáját. Jugoszlávia a kommunizmus Moszkvától független formáját élvezi. 1981. Tito halála után új erőre kapnak az albán nacionalisták által a '60-as években kirobbantott elégedetlenkedések Koszovóban, és más, nem szerb népcsoportokkal közösen megpróbálnak véget vetni a szerb uralomnak Jugoszláviában. 1991. június. Szlovénia tíznapos háború során megvédi korábban kikiáltott függetlenségét a jugoszláv szövetségi hadsereggel szemben. Horvátország a júliustól decemberig tartó függetlenségi háborúban területeket vészit. 1992-1995. A horvátok, a szerbek és a muzulmánok között Bosznia-Hercegovinában kirobbant polgárháború során a szerbek megpróbálkoznak egy nagyszerb állam kiala- kitásával. A háború a NATO katonai nyomására a daytoni békeegyezménnyel fejeződik be 1995 novemberében. 1998 eleje. A főként szerbek lakta „maradék" Jugoszláviában a koszovói albánokkal kialakult konfliktus nyílt ellenségeskedésbe csap át. 1999- . A NATO a koszovói albánok oldalán beavatkozik a harcokba, a szerbek súlyos veszteségeket szenvednek a bombatámadásokban, majd kivonulnak a tartományból, amely nemzetközi katonai felügyelet alá kerül. Belgrádban az ellenzék hatalomváltást sürget. Hírek röviden EU-határidő a bővítésre Az Európai Bizottság új elnökének, az olasz Romano Prodinak meggyőződése, hogy az első kelet-európai országok belépnek az EU-ba, még mielőtt az ő megbízatása 2005-ben lejár. A Der Spiegel német hírmagazin vasárnap Utcára került számában Prodi úgy nyilatkozik, hogy az EU decemberi csúcsértekezletén pontos határidőket kell adni a belépésre, jóllehet több EU- tagország ezt ellenzi. „A jelölteknek joguk van tudni, meddig tart ez a folyamat” - mondta Prodi. Halálos választások Indiában Legkevesebb tizenhármán vesztették életüket Indiában, ahol a maratoni hosszúságú általános választások ötödik, egyben utolsó fordulója kezdődött meg vasárnap. Hét személy, köztük négy rendőr az északkeleti Tripura államban lett gyilkosság áldozata, röviddel a szavazóhelyiségek megnyitása után. Ugyancsak Tripurában gerillák kézigránátot dobtak egy szavazóhelyiségre, de a merényletnek nincsenek áldozatai. A szavazatok össze- szárfilálása szerdán kezdődik, és az új parlament várhatóan október 20-án ülhet össze először. Még nincs palesztin korridor Kudarcba fulladtak szombat éjjel a palesztin és az izraeli fél tárgyalásai a Gáza-öve- zetet Ciszjordániával összekötő autóútról, így annak vasárnap reggelre tervezett megnyitását el kellett halasztani. Az egyik jeru- zsálemi szállodában tanácskozó küldöttségek anélkül hagyták ott a tárgyalóasztalt, hogy kijelölték volna az újabb találkozó időpontját. A sikertelenségért a felek kölcsönösen egymást hibáztatják. Restaurálják az aradi szobrokat Az aradi Szabadság emlékmű darabjait az aradi minorita rendházban fogják restaurálni, s ehhez a munkához a magyar kormány már segítséget ígért - közölte Csergő Ervin házfőnök. Az 1925-ben szétbontott emlékmű szoboralakjai egészen péntekig a román hadsereg birtokában voltak, a világ elöl gyakorlatilag elzárva. Román ellenzéki és nacionalista erők tegnap tüntetést szerveztek az emlékpark ellen. A létesítmény kezelési jogát szabályozó kormányrendeletről a mai napon tárgyal a városi tanács Aradon. Átalakul a koalíció? Ausztria választott Ausztria 5,8 millió választópolgára járulhatott vasárnap az urnákhoz, hogy határozzon az ország sorsáról: változatlan összetételben irányítson a kormány, vagy eljött az ideje a változásoknak. A tét egyáltalán nem volt kicsi. Az előzetes közvélemény-kutatások szerint ugyanis a politikai paletta alaposan átszíneződött az elmúlt esztendőkben szomszédainknál. Alig egy esztendővel a szokásos voksolások megtartása után - négy évvel ezelőtt - a kisebbik koalíciós partner, az Osztrák Néppárt törésre vitte; az akkoriban bevezetni kívánt takarékossági csomag ürügyén megvonta a bizalmat az akkori szociáldemokrata kancellártól, Franz Vranitzkytól. Az idő előtti választások épp a külügyminiszter Wolfgang Schüssel vezette néppártiakat igazolta: a szociáldemokrata párt, az SPÖ mandátumokat veszített, miközben a néppárt, az ÖVP gyarapította táborát. Politikai elemzők ezúttal másfajta földcsuszamlást jeleztek: valószínűnek látszik, hogy a vasárnapi választásokon előretört a közelmúltban Karintiában és Vorarlbergben látványos tartományi választási győzelmet arató Osztrák Szabadság Párt. S bár mind a jelenlegi kancellár, Viktor Kiima, mind pedig Wolfgang Schüssel egyértelműen közölte előre, nem óhajtanak paktumot kötni a tőlük jócskán jobbra álló Jörg Haiderrel, a politikában soha nem biztos, ha azt mondják, hogy nem. Ebben az esetben ugyanis egyrészt az eddig a mérleg nyelvét jelentő néppárt ellenzékbe kényszerülne, a szociáldemokraták pedig 30 év után kikerülnének a kormányzásból, másrészt viszont abszolút többség híján az ország gyakorlatilag kormányozhatat- lanná válnék. (gyulay) Viktor Kiima szavaz. Megy vagy marad? FOTÓ: FEB/REUTERS Harcok Csecsenföldön Az észak-kaukázusi katonai körzet alakulatai egyes helyeken mintegy öt kilométer mélységben behatoltak csecsen területre, s a határ menti körzetekben biztonsági övezeteket próbálnak létrehozni - jelentette vasárnap az Itar-Tassz orosz hírügynökség. Orosz harckocsik tegnap korán reggel csecsen területeket lőttek. Az orosz hírügynökség szerint a Csecsenföld nyugati részén lévő Bamut falu térségét vették tűz alá. Az ingusföldi belügyminisztérium azt közölte, hogy a páncélosok a szomszédos Ingusföldről 40 percen át lőttek csecsen területeket. Ugyancsak vasárnapi orosz bejelentés szerint kiszabadult egy orosz sorkatona, akit június óta tartottak fogva Csecsenföldön. A 19 éves sorkatonát a szervezett bűnözés ellen felállított egység tagjai szabadították ki. Az elmúlt 24 órában 3104 menekült lépte át a csecsen-da- gesztáni határt. Az Európai Unió küldöttsége a napokban utazik Moszkvába, hogy mindenekelőtt a csecsenföldi helyzetről tárgyaljon az orosz vezetéssel. A kút döttség Tarja FI ahnen finn ku£. ügyminiszter nyilatkozata széf rint Moszkva értésére fogja adni, hogy az EU elismerií-orosz területen zajló eseményekről van szó, de ez nem jelenti azt,’ hogy az orosz vezetés bármilyen rendezési megoldást a> kalmazhat. Az elmúlt héten Franciaország, Németország és Olaszország közösen fejézíe ki mély aggodalmát a'csecsén-, földi orosz támadásik, a helyzet folyamatos romlása'rníatt. Az orosz külügyminiszter Brüsszelben adott válasza erre azonban az volt, hogy Moszk- vá terroristák ellen küzd, és az .ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja - köztük Franciaország - épp a-múit héten fogadott el határozatot arról, hogy harcolni kell a terrorizmus minden formája ellen. Boldoggá avatás. II. János Pál csókkal illeti a Bibliát a vatikáni Szent Péter téren pontifikáit miséje alkalmából, amelynek során öt olasz és belga személyt avatott boldoggá. Pápaságának két évtizede alatt a Szentatya 938 hívőt emelt oltárra. fotó: feb/reuters Kancellárok kézfogása. Gerhard Schröder német kormányfő üdvözli elődjét, Helmut Kohlt Wiesbadenben, a német újraegyesülés ünneplése alkalmából. fotó: feb/reuters
