Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-29 / 252. szám

4. oldal Gazdaság 1999. október 29., péntek i.M'O-'S. Á- ‘ i 1 ■ ÜT lm Németországba exportál az Agora - Űj profil a kannagyártás, festékforgalmazás A csomagolás a mi dolgunk cós AGORA Ker.slied.lmi Kft. 3183 Karancskeszi, F6 út 36. Telefon/Fax; (32) 311-984 Kis széria, nagy rugalmas­ság a szlogenje a karancske­szi székhelyű, ám Salgótar­jánban is gyártóüzemmel, a Karancs Szálloda hetedik emeletén pedig irodával rendelkező csomagolástech­nikai vállalkozásnak, az Agora Kft.-nek. A papír­zacskókat, dobozokat, s újabban műanyag kannákat is gyártó cégnél a vevő érde­keit tartják szem előtt, ta­pasztalatuk szerint ugyanis a túlcsomagolás fölösleges költségráfordítás. A kőbányai vásárvárosban nagy sikerrel mutatkozott be az Agora Kereskedelmi Kft., amely eddig belföldön meghatá­rozóan a dobozolóanyagok gyártásával, külföldön pedig papírzacskók, valamint elsősor­ban a húsiparban használatos, kasírozott, polietilén fóliával el­látott, többszínnyomású papír­áruival vált ismertté. A cég jelenléte a négy kiállí­tást is magába foglaló progra­mon többszörösen is indokolt: Egyrészt mint csomagolóanyag­gyártók, másrészt mint nyomda­ipari tevékenységet végzők is megmutathatták legújabb ter­mékeiket, szolgáltatásaikat. A cég ugyanis nemrég el­nyerte az alkoholtartalmú festé­keket gyártó Julius Hoesch Dü­ren GmbH. and Co. KG termé­keinek kizárólagos magyaror­szági forgalmazási jogát. Bőví­tették, s fejlesztették nyomdai hátterüket, így csomagolástech­nikában már jogosan mondják, hogy ezzel az ügyfeleiknek nincs mit törődni, maradjon ez az Agora dolga, ők felmérik az igényeket, majd színben, for­mában, csomagolóanyagban a legmegfelelőbbet kiválasztva legyártják és szállítják. Bodor Ferenc kereskedelmi igazgató tapasztalata szerint az „árutúlcsomagolás” 40 százalé­kos csomagolási többletköltsé­get jelenthet, a közös munka ré­vén a vevőiket jelentős megta­karításhoz juttatják. Itt is igaz a régi kereskedői mondás, az elé­gedett vevő mindig visszajön. A dobozgyártást kis tételben kezdték, azt a hiányt felismerve indították 1990-ben a vállalko­zást, hogy az egy-két ezer dara­bos tételt nem szívesen vállalják a nagyobb gyártók. Partnereik­nek a több száz kilométeres au­tózás, s a szállítási költségek le­faragása az Agorával jelentős megtakarítást hozott. Mára - megtartva a kis tételű vásárlókat - már olyan nagy üzleti partne­rekre tettek szert, mint a Salgó­tarjáni Üveggyapot Rt., az St- Glass Öblösüveggyártó Rt., az SVT-Wamsler Rt., a Salgótar­ján és Vidéke Afész, a Lívia Csokoládégyár Kft., az Ipoly Cipőgyár Kft., az Ipoly Bútor­gyár Rt., a Magyar Kábel Mű­vek Rt., a Miskolci Likőrgyár, a Szilas-Food Rt., de szállítanak Szarvasra, közvetve az IKEA- hoz, és a Theodora Quelle-hez. Új termékükre, a 2, 3, 4, 5, 10, 20 és 22 literes kivitelben készült műanyag kannákra vevő az étolajgyártó Cereol, valamint motorolajtöltésre a Mol is. A termék piacképes emellett az üdítőitalok, szörpök, valamint a tisztítószerek, festékek és hígí­tószerek gyártói körében is. Ez annak (is) köszönhető, hogy eu­rópai színvonalon és reális áron kínálja azt az Agora. A társaság éves árbevétele mára eléri a félmilliárd forintot, ebben az új üzletágak mind na­gyobb helyet foglalnak el. Meg­növekedett igény mutatkozik Németországban a 25 gramm négyzetméterenkénti tömegtől gyártott fóliázott papírjuk iránt is, ott ugyanis elképzelhetetlen dolog az, hogy hús helyett papírt méijenek ki a hentesnél. ft Több külföldi partnert fogadtak az Agora standján Idén már tizennyolc projektet valósított meg a New-Profipack Kft. A szécsényiek csomagológépén a jövő szakembereit képzik A Budatranspack idei seregszeméjén azt az övező-zsugorfóli- ázó gépét állította ki a New-Profipack Kft. amelyet a buda­pesti Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola meg­rendelésére gyártottak le. A szécsényi csomagológép-gyártók méltán büszkék arra, hogy a jövő konzervipari szakemberei a segítségükkel sajátítják el a szakma alapjait. Szécsényi kiállítók a kőbányai vásárváros A pavilonjában Szemléltető-, ugyanakkor gyár­tóeszköz is ez a gép - mondja a standjukon kalauzoló Szabó Ferenc, a New-Profipack Kft. ügyvezető igazgatója. Társasá­guknál ezt a megrendelést leg­inkább csak szakmai presztízs­nek tekintették, ami viszont fej­lődésüket, piaci pozíciójuk erő­södését jelzi, hogy idén már ti­zennyolc projektet valósítottak meg Mátészalkától Győrig, Röszkétől Kesztölcig. A tizenkét főt foglalkoztató New-Profipack Kft. két éve bő­vítette létszámát, akkor a terü­letfejlesztési célelőirányzatból nyert támogatás fejében hét új munkatárs alkalmazására vál­laltak kötelezettséget. Időköz­ben saját tulajdonú telephelyet vásároltak a város nyugati bejá­ratánál, a gyártócsarnokot, s Csúszó-leértékelés. Nincs megállapodás a jegybankkal, hogy mikor és hányszor csök­kentjük jövőre a csúszó-leérté­kelés havi ütemét, a döntés nem is születhet meg addig, amíg a jövő évi költségvetés nincs elfogadva - mondta a pénzügyminiszter. Járai Zsig- mond szerint elképzelhető, hogy a forint havi leértékelési ütemét, ami most 0,4 száza­lék, 2000-ben egyszer vagy kétszer csökkenteni lehet. Bizonytalan helyzet. A kis­kereskedő és vendéglátó vál­lalkozók 20 százaléka romló­nak, kétharmada bizonytalan­nak ítéli meg piaci helyzetét - mondta Antalffy Gábor, a Ke­reskedők és Vendéglátók Or­szágos Érdekképviseleti Szö­vetségének (KISOSZ) főtitká- ra csütörtökön, Budapesten. Vém 2000. Vámigazgatási övezetet kíván létrehozni az ország keleti és déli határánál a ,Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága - je­lentette be Arnold Mihály al­tábornagy csütörtökön Debre­cenben. A Vám 2002 című re­gionális szakmai konferencián a VPOP országos parancsno­ka úgy fogalmazott, hogy „a kelet- és a dél-magyarországi régió fejlődésre ítéltetett”. Csaknem minden beterjesztés hibás A kamarák pályázati szolgáltatást indítanak a vállalkozók részére A területi kereskedelmi és iparkamarák tárgyalásokat kezdeményez­nek a helyi hatóságoknál arról, hogyan lehetne egyszerűsíteni a vál­lalkozók pályázati igazolásainak beszerzését. Egyebek között erről tárgyal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétvégi elnökségi ülé­sén Nyíregyházán - közölte tegnap az MK1K sajtóirodája. A kamara kezdeményezését indokolja, hogy a beadott pá­lyázatok 95 százaléka hiány­pótlásra szorul, mert a pályá­zatokról tudomást szerző cég - és ez inkább a kis- és közép- vállalkozói körre jellemző - nincs igazán tisztában a pályá­zatok formai követelményei­vel. A kamarák a most kidol­gozott javaslat szerint a pályá­zatok benyújtásához szüksé­ges különböző igazolások be­szerzését magukra vállalnák. Ezzel egy időben a kamara ügyfélszolgálatain pályázati tanácsadói szolgáltatást fog indítani, amelynek keretében az űrlapok kitöltésén kívül in­formációt adnak a lehetősé­gekről, különös tekintettel a különféle európai uniós tende­rekre. Erre azért is szükség van, mert az információk híján a magyar vállalkozók sok olyan pályázatról „maradnak le”, amelyekhez különben bőséges forrás állna rendelkezésre. Kü­lön szempont például, hogy az információhiány és a formai szempontok ismerete nélkül a PHARE-programok által biz­tosított összegek sem juthat­Az építőipar a következő évben is húzóágazat marad A Eszak-Magyarország az élen Az építőipar évek óta a magyar gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő szegmense, és várhatóan a következő években is az marad. Az ágazat teljesítménye 1999-ben 7, jövőre pedig mintegy 8 százalékkal növek­szik a gazdaságkutatók szerint. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 400,32 Euró 255,86 Japán jen (100) 234,13 Svájci frank 159,72 USA-dollár 243,89 Átváltási arányok: 1 eur : 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Az idén az első hét hónapban az építőipari termelés volume­ne 6,3 százalékkal haladta meg az egy esztendővel korábbi szintet - derül ki a GKI Gazda­ságkutató Rt. őszi felmérésé­ből. Növekedés elsősorban az épületek kivitelezésénél volt ta­pasztalható, míg a mélyépítés­nél enyhe viszszaesés követke­zett be. Az év első felében az észak­magyarországi székhelyű építő­ipari vállalkozások termelése nőtt a legnagyobb mértékben, mintegy 22 százalékkal, ame­lyet a dél-alföldiek követnek 16 százalékkal. A nyugat- és dél­dunántúli, valamint az észak-al­földi régióban 5 és 7 százalék között alakult a növekedési ütem, Közép-Dunántúlon a bő­vülés mértéke nem érte le a 2 százalékot, míg Közép- Ma­gyarországon stagnálás figyel­hető meg. A kormányzatnak a költség- vetési beruházási kiadásokat év közben korlátozó lépései és az önkormányzatok szűkös pénz­ügyi helyzete következtében az állam építőipari kereslete idén várhatóan kisebb lesz a tavalyi­nál. Az üzleti szférában viszont irodáikat szigetelték, új villa­mossági rendszert építettek ki, a korszerűsítés idei munkálatai során pedig átálltak a gázfűté­ses rendszerre. A város életé­ben nem csupán mint fejlődő társaság, s mint munkaadók vannak jelen, helyi iparűzési adójukkal, valamint a szakkép­zési alap révén a szécsényiek lehetőségeit is bővítik. A cég korábban számottevő forgalmat bonyolított le Orosz­országban, ám ennek összeom­lásával árbevételük negyedére kellett új piacot találniuk. Az erős hazai versenyben nem csupán ennek pótlása sikerült, új termékeikkel a belföldi érté­kesítést több mint 30 százalék­kal növelték. A cég menedzsmentje több mint tíz éve dolgozik együtt, Szabó Ferenc kereskedelmi munkájának, Dér Attila gyártás­technológiai szakértelmének, Erdődi Lajos tervezői, konst­ruktőri, valamint (a csillagász­ként immár világszerte ismert) Berkó Ernő elektronikai terve­zéseinek köszönhetően a cso­magológépek széles skáláját gyártják. S ami fontos, értékesí­teni tudják a sütőipari vállala­toknál, kozmetikai ipari cégek­nél, valamint vetőmaggyártók­nál egyaránt. Új vevőkre találtak a likőr-, bor- és üdítőiparban, parkettagyártóknál, s üzleti partnerei a Knormak is. Ered­ményeikhez továbbá hozzájárult az is, hogy korábban gyártott csomagológépek generáljavítá­sára is vállalkoznak a szécsényi csomagológép-gyártók. A New-Profipack többnyire importalapany aggal dolgozik, alkatrészeket Ausztriából, Ja­pánból, Svédországból, Német­országból, valamint Franciaor­szágból szerzik be. Ahogy orosz piacon az anya­nyelvi szintű üzleti tárgyalás se­gítette eredményességüket, most az a céljuk, hogy a cégvezetés a nyugati piacokon is hasonló eredményre tegyen szert az in­tenzív nyelvi képzéseket köve­tően. A közelgő európai uniós tagságra minőségbiztosítással is készülnek, középtávú tervük, hogy az ISO-minőségbiztosí- tási tanúsítványok megszerzé­sével bővítsék üzletkötési lehe­tőségeiket. T. L. s2ZZ? pnftpick CSOIMSŰLOGÉPGYÁRTÓ KFT. nak el a vállalkozókhoz. Emi­att az Európai Unió illetékes szervei részéről több bírálat is elhangzott már. A kamarák azt remélik, hogy akciójukkal sikerül világosabb viszonyokat teremteniük az egyelőre zűrza­varosnak, homályosnak látszó helyzetben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége a hétvé­gi ülésen áttekinti majd a köz­ponti alapok és a különféle célelőirányzatok felhasználá­sának hatékonyságát is. Az el­nökség elé kerülő előterjesztés a többi között egyébként meg­állapítja, hogy a kisvállalko­zások támogatása csak a reto­rika szintjén erős, amit alátá­maszt, hogy a kisvállalkozók a pályázati feltételeknek alig tudnak megfelelni. Egyre jobb itthon Az idén országosan öt, a Bala­ton mellett hat százalékkal emelkedett a belföldi vendégéj­szakák száma. A kereskedelmi szálláshelyek díjbevétele megha­ladta a 37 milliárd forintot - de­rül ki egyebek mellett a Gazda­sági Minisztériumnak az év első hét hónapjára vonatkozó turisz­tikai mérlegéből. A Magyar Nemzeti Bank előze­tes adatai szerint az év első hét hónapjában a turizmus 803 millió dollárral javította a folyó fizetési mérleg egyenlegét, azaz 40 százalékkal mérsékelte a de­ficitet. A külföldi látogatók a ta­valyinál 15 százalékkal többet, fejenként átlagban 89 dollárt költöttek Magyarországon. A vizsgált időszakban 2,9 millió külföldi vendég 9 millió éjsza­kát töltött a kereskedelmi szál­láshelyeken. Legnagyobb mér­tékben - 19,5 százalékkal - az ötcsillagos szállodákban töltött éjszakák száma emelkedett, de nőtt a forgalom az ifjúsági szál­lókon és az üdülöházakban is. A külföldre utazó magyarok száma viszont a tavalyihoz ké­pest hat százalékkal csökkent. A szakemberek a belföldi aján­latok bővülésének tulajdonít­ják, hogy az idén többen nyaral­tak itthon. A Balaton melletti szállodákat és kempingeket pél­dául 15 százalékkal többen ke­resték fel, mint egy évvel koráb­ban. A 4-5 csillagos szállodák­ban és ifjúsági szállókon orszá­gosan több mint ötven, a 3 csil­lagos hotelekben húsz százalék­kal több éjszakát töltöttek a bel­földi vendégek. U. G. az építési-beruházási kereslet növekedésére lehet számítani. A GKI őszi vállalati felméré­sének résztvevői az építőipari beruházások volumenének 1999-ben 15 százalékos, 2000- ben 10 százalékos növekedésé­re számítanak. Az idei év első felében az építőipari, a kereske­delmi, a feldolgozóipari, vala­mint a turizmushoz kapcsoló­dó szektorok beruházási keres­lete nőtt a leggyorsabban. A kö­vetkező másfél évben ezen a té­ren nem várható változás - vé­lik a kutatók. Jövőre az építő­ipar legnagyobb megrendelője várhatóan a feldolgozóipar, a gazdasági szolgáltatások, a szállítás és a távközlés, vala­mint a kereskedelem lesz. (sts) Versenyetikái kódex készül Az élelmiszer-kereskedelem sza­bályozott mederbe tereléséről kezdett tárgyalásokat az Élelmi­szer-feldolgozók Országos Szö­vetsége (EFOSZ) és az Orszá­gos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) - jelentette be Piros László, az ÉFOSZ főtitkára. A magyar élelmiszer-kereske­delmet 70 százalékos arányban 10-11 nagy beszerző társaság uralja. Éves forgalmuk megha­ladja a 900 milliárd forintot. Az élelmiszer-kereskedelem mosta­ni helyzete indokolja, hogy ezen a piacon átlátható viszo­nyok alakuljanak ki. A megbeszéléseken megvizs­gálják a különböző beszerzési formák gyakorlati tartalmát, to­vábbá ki szeretnének dolgozni egy versenyetikai kódexet, vala­mint egy szakmai értelmező ké­zikönyvet. Minderre azért van szükség, mivel a legtöbb beszer­ző szervezet általában a legke­ményebb diszkonteladási felté­telek szerint kíván vásárolni még akkor is, ha az árut végső soron a normál értékesítésben adják el. A versenyetikai kódex lénye­gében azt a szakmaközi egyez­séget rögzítené mindkét fél, a kereskedő és a gyártó számára is, amelynek alapján a szakér­tők szerint tisztességes módon lehet árut adni és venni. Piros László kijelentette: megbeszélé­seiken szakmaközi gondokat kí­vánnak orvosolni és ezért távoltartják a tárgyalásoktól a politikát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents