Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-27 / 250. szám
4. oldal Gazdaság 1999. október 27., szerda Európa Club - Tanácskozás a regionalitásról Három megyére kiterjedő vállalkozói övezet Az északkelet-magyarországi régió működésének eddigi legnagyobb eredménye, hogy a kormány a Dél- és Észak-Alföld mellett a Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) Heves és Nógrád alkotta régiót jelölte ki az Éurópai Unió PHARE 2000 területfejlesztési programjának célterületeként - mondta Odor Ferenc a BAZ Megyei Közgyűlés elnöke hétfőn Egerben. A három megyegyűlés elnökének részvételével megtartott úgynevezett Európa Club elnevezésű rendezvényen - amelyen a regionalitás volt a vezető téma - Ódor Ferenc, a BAZ Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta: a támogatásnak köszönhetően a régió 2001-2002 között évente mintegy 10 millió euró támogatásra számíthat. Ez az önrésszel együtt esztendőről esztendőre 3,5 milliárd forintnyi fejlesztésre felhasználható többletpénzt tesz ki. Ezt az összeget elsősorban környezetvédelmi és idegenforgalmi fejlesztési programokra, illetve a kis- és középvállalkozások támogatására kívánják fordítani. Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy náluk komoly vitát váltott ki a megye orientációja, a hat kistérség közül négy a fővároshoz és Pest megyéhez kívánt csatlakozni. Az emberek attól tartottak, hogy a jövőben a messzi Miskolcra kell menniük ügyeket intézni, miközben a főváros alig — 50 kilométerre fekszik Nyugat-Nógrádtól. Ugyanakkor neki az a véleménye, hogy jobb egy régió nyugati peremterületének lenni, mintha a központi régió keleti végei volnának - tette hozzá Becsó Zsolt. A regionalitás lehetőséget teremt a Szlovákiával nem szomszédos Heves megye számára, hogy részesévé váljon egy határon átnyúló eurorégiós együttműködésnek - mutatott rá Sós Tamás, a Heves Megyei közgyűlés elnöke. Arról is szólt: Hevesben igen nagy különbségek vannak a kistérségek gazdasági fejlettsége között. Miközben az M3-as autópálya, illetve a főútvonal mentén Hatvanban, Gyöngyösön és Egerben sorra valósulnak meg a beruházások, a megye északi része nem fejlődik kellő ütemben. Ezt kívánják előmozdítani egy Ózdot, Bátonyte- renyét és Pétervásárát magában foglaló, a három megyére kiterjedő vállalkozói övezet létrehozásával - mondta Sós Tamás hevesi elnök. i : — Modernizálódó forgácsolástechnika A forgácsolástechnikában is erőteljes a modernizálódás, egyre nagyobb élettartamú szerszámok és ezek befogadására alkalmas gépek kerülnek forgalomba. Ezeknek a gyakorlatba való bevezetése, használatuk megismertetése az egyik fontos cél - fogalmazták meg a szakemberek tegnap egy salgótarjáni konferencián. Kilenc forgácsolástechnikai cég képviselői előadásokat követő konzultáción vitatták meg a szakterületet leginkább foglalkoztató kérdéseit. Ez alkalomból kiállításon mutatták be a legkorszerűbb szerszámokat, gépeket. Felvételünk a salgótarjáni konferencián készült. Energiaválsággal küszködnek az Urálban Tíz nagylétesítményt már leállítottak Energiaellátási válsághelyzetet hirdettek ki Oroszország egyik nagy ipari térségében, az uráli Szverdlovszk területen, amely súlyos szénhiánnyal küszködik - jelentette kedden az ITAR- TASZSZ hírügynökség. A beszámoló szerint a terület tíz nagy ipari létesítményét már le kellett állítani, s a térség központjában, Jekatye- rinburgban a gyárak éppen csak annyi üzemanyagot kapnak, amennyi az ipari balesetek elkerüléséhez elegendő. A nagyvárosban az árammal hajtott tömegközlekedési eszközök menetrendjét több mint negyedével ritkították, s a városvezetés már elkezdte kidolgozni a terveket a lakossági, a közületi és a kommunális fogyasztók áramellátásának időszaki kikapcsolására. A helyi válság oka az, hogy a szverdlovszki terület a szerződésben foglalt szénmeny- nyiségnek csupán a harmadát kapta meg Kazahsztánból a fűtési szezon októberi kezdetére. A szovjet időkben épült erőművek a korabeli - az egyes szovjet térségek közötti szoros együttműködést célzó - gazdaságtervezési politika jegyében úgy készültek, hogy kizárólag a kazah szén eltüzelésére alkalmasak - írta kommentárjában a Dow Jones gazdasági hírszolgálat. FELVESSZÜK A RITMUSÁT CIB BANK 3100 SALGÓTARJÁN, RÁKÓCZI U. 1-9. Telefon: (32) 520-150 Érvényes: 1999. október 20-tól BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Ékes kamat, 1U Ft letett (%) (EGKkl) 1 hét 8,000 (8,11 2-3 hét 10,500 (10,65 1-2 hó 12,500 12.67 3 hó 12,500 112,67' 6 hó 12,000 12,17 12 hó 11,500 (11,66' Folyószámla 3,00 (3,08 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10II FI letett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat {%) EBKM 1-2 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42) 3 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 6 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42] Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla sávos kamatai: éves kamat (%) 0-100 EFt-ig 3,500 100 E Ft-500 E Ft 6,000 500 E Ft felett 10,500 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) 0-50 E Ft-ig 3,500 50 E Ft-500 E Ft 8,500 500 E Ft felett 12,500 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 5Q E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,000 13,18 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) 1 hó 12,000 3 hó 13,000 6 hó 13,000 12 hó 12,500 ’ Az EHM kamatai az éves kamattal megegyeztek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 1999, október 20-tól XL/Classic EBKM 3,61/3,60 6,26/6,22 11,18/11,08 EBKM 3,61 8,97 13,44 EHM' 12,00 13.00 13.00 12,50 Folyószámlahitel Betétörző hitel Lombardhitel Ingatlanfedezetes hitel HUF prime rate Éves kamat (%) 24.00 19.00 20.00 23,00 Éves kamat (%) 16,250 CIB^)o640242242 A BANCA COMMERCIALEITALIANA-CSOPORT TAGJA Csehországi kamatcsökkentés Negyed százalékponttal, 5,75 százalékról 5,50 százalékra csökkentette kedden - szerdai hatállyal - a cseh jegybank az irányadó kéthetes repokaraatot. Tavaly július óta most 17. alkalommal mérsékelték ezt a kamatlábat, amely akkor 15 százalékon tetőzött. Nyárra bedugul. Egyelőre úgy tetszik, nyár elején kezdhetik meg a felújítási munkálatokat az M7-es autópályán - közölte Vér Iván, a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója. Az előzetes szakértői vélemények szerint a pálya egyes szakaszai a vártnál rosszabb állapotban vannak. A legrosszabb esetben 50 milliárd forintba kerülnek majd a munkálatok. A kormány tizéves gyorsforgalmi úthálózat programja alapján az M7-es autópálya felújítását 2002. január 1-jéig be kell fejezni, az úthasználatért csak azt követően lehet pénzt kérni - mondta a vezérigazgató. Céginfó. A működő gazdasági szervezetek száma szeptemberben csaknem 13,5 ezerrel bővült, és a hónap végére elérte a 863 319-et - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. Tavaly augusztus végén a működő gazdasági szervezetek száma 822 ezer volt, szeptemberi adatot viszont nem közölt a statisztikai hivatal. Az egyéni vállalkozások száma idén szeptemberben 9 ezerrel, a társas vállalkozásoké 4 ezerrel bővült. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 400,48 Euró 257,37 Japán yen (100) 230,33 Svájci frank 161,03 USA-dollár 241,41 Átváltási arányok: 1 eur : 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats Napirenden a költségvetés A kormány nem tért el a korábbi évek gyakorlatától, így a jövő évi költségvetést továbbra is tervezési bizonytalanságok jellemzik. Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke szerint még mindig túl sok a megszorítás. A szövetségnél a jövő évi költségvetést nem tartják megfelelőnek. Úgy vélik, nem valósul meg az egészségügy, a társadalombiztosítás és az oktatás reformja sem. Az MGYOSZ álláspontja szerint nem járható út az, amikor az állam a 4-5 százalékos gazdasági növekedés hasznát helytelen szerkezetű ágazatokra költi. Reformokra lenne szükség - jelentette ki Széles Gábor amiben az MGYOSZ kész a kormány segítségére lenni. Nem várható áttörés ebben a kormányzati ciklusban a vállalkozások gazdasági helyzetében sem, ha a 2001. évi költségvetés nem gondoskodik a tőkeellátottság javításáról, ez ugyanis a jövő évi törvényből ismét kimaradt - fejezte ki rosszallását az elnök. Nehezményezte azt is, hogy egy, az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat értelmében, a gazdasági szervezetek munkájára többé nem tart igényt a területfejlesztési tanács. A kamarák és a munkaadók képviselője a törvény megszavazása esetén kimarad a tanácsból. Elkészült az a felmérés, amelyben az MGYOSZ a vállalkozások kilátásairól és szándékairól érdeklődött. A válaszadó 720 cég - az agrárvállalkozások kivételével - kedvezően ítéli meg saját vállalkozása lehetőségeit. Ez az üzletmenetük várható átalakulására vonatkozó várakozásokból derül ki. Ilyen tekintetben tehát ismét élnek az 1997 őszétől tapasztalható irányzatok. A magyar gazdaság egészének várható fejlődésére vonatkozó várakozások viszont fokozódó elbizonytalanodást tükröznek. Bár a 2000. évet illetően még mindig többen számítanak javulásra, mint romlásra, a derűlátó cégek aránya visszaesett. Széles szerint mindez el kell, hogy gondolkodtassa a gazdaságpolitika „csinálok”. A vállalkozói szféra szerint kevés bizakodásra adnak okot a jelenlegi makrogazdasági folyamatok. (sts) Felzárkózás a zászlóshajókhoz A közepes méretű vállalatok felzárkózóban vannak a gazdaság „zászlóshajóinak” tekinthető, exportorientált, feldolgozóipari cégek mögé. Ezt állapította meg a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem versenyképességi kutatóközpontja. Versenyben a világgal. Ezzel a címmel immár három éve végez kutatást a központ, s most megismételte a vizsgálat elején tett kérdőíves felmérést. Az eredmények 319 vállalat válaszaira támaszkodnak. A megkérdezett cégek 100 oldalas kérdőívet töltöttek ki, amelyeket másfél száz egyetemi oktató és egyetemi hallgató értékelt ki. A válaszadók elsősorban hazai, középméretű, itthoni piacra termelő, vidéki vállalatok voltak. A kiértékelés megállapítja, hogy a közepes nagyságú vállalatok szemléletmódja a gazdaság működéséhez igazodik, és határozottan nagyobb léptekkel mennek a piaci változások elé, mint az előző felmérések idején. Javult a fizetési fegyelem is. Az nem meglepő, hogy a válaszadók magukat jobb fizetőnek tartják, mint partnereiket. A vállalatok szerint ma könnyebb hitelhez jutni, mint három évvel ezelőtt, mégis kevesebben igényelnek kölcsönt, mint korábban. A vállalatok önkritikájára utal, hogy elismerik: partnereiknél gyengébb és kevésbé eredményes a piaci fellépésük. Kulcsfontosságú a vállalatok szervezetközi informatikai kapcsolatainak alakulása. A minta vállalatainak majdnem fele támaszkodik elektronikus adathordozók cseréjére a partnereivel való kapcsolattartásban; 44 százalékuk elektronikus levelezést is folytat. A kilencvenes évek végére a vállalatok közötti verseny új terepévé az internet lépett elő. A kapott adatok szerint a vállalatok 58 százaléka az internet-csatlakozás megteremtésével megtette a kezdő lépést. A gyorsjelentés ismertetésénél jelen volt Bagó Eszter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, aki ezzel kapcsolatban elmondta:- A még meglévő hiányosságokon remélhetőleg segíteni fog a kis- és középvállalkozások stratégiájáról most elfogadott programunk. Emellett jelentős mértékben ösztönöznünk kell, hogy ezek a vállalatok minél erőteljesebben bekapcsolódjanak a beszállítói programba. (koós) Rendezetlen a hazai gyógynövénypiac Zavarosban gyűjtögetnek Magyarországon hagyománya van a gyógynövénykultúrának, az ágazatot az exportpiacon hagyományosan nemzeti termékként tartják nyilván. A gyógynövények az agrárium termelési értékének mintegy 2 százalékát adják. A termesztők éves árbevétele 20-30 milliárd forint között mozog. Nincs szabályozva hazánkban a gyógynövények gyűjtése és termesztése, nem rendezett sem a minősítés, sem a támogatás kérdése. A telepítési támogatásban részesített gyógynövények köre bővítésre szorul, a kedvezményezett fajták nem tükrözik a piaci igényeket - összegezte az ágazat pillanatnyi helyzetét Praszna Lajos. A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács titkára a továbbiakban elmondta: a gyógynövénytermelés és -gyűjtés éves árbevétele 20-30 milliárd forint között mozog. A gyógy- és illóolajos növényekkel hasznosított terület az utóbbi évtizedekben 37-40 ezer hektár között változik, amelyről évente 35-40 ezer tonna drogtömeget állítanak elő. A magyar gyógynövények versenyképesek a nemzetközi piacokon. Az exportképesség növelése és a piaci anomáliák felszámolása azonban többlet- forrásokat igényel. A termelőknek és a gyűjtőknek évente legkevesebb 2-4 milliárd forint állami támogatásra lenne szükségük ahhoz, hogy megfelelő minőségű biológiai alapokkal dolgozhassanak, fejleszthessék a termesztés és a feldolgozás technológiai hátterét. Jelenleg a gyógynövények 60 százaléka kerül exportra, de a kivitel nagyobb része feldolgozatlan formában, alapanyagként hagyja el az országot. A szakember szerint az ágazat fejlődésének irányát a nyugat-európai. piac és az uniós tendenciák határozzák meg. Ennek oka az, hogy a hazai piac felvevőképessége - a termeléshez képest - viszonylag szűk, az Európai Unió piaca viszont bővül a gyógynövényfelhasználás és gyógynövény alapú készítmények terén. A belpiaci tendenciák nehezebben Ítélhetők meg. A piaci szerkezetváltás megkezdődött. Megjelentek külföldi vállalkozások, amelyek a viszonylag kedvező gyógynövénypiaci lehetőségeket, az olcsó munkaerőt próbálják kihasználni. A vertikum szereplői egyelőre kivárnak, nem fognak nagy beruházásokba, fejlesztésekbe, mivel ezek jelentős terheket rónának a vállalkozásokra, ám megtérülésük a jelenlegi viszonyok között bizonytalan. A szakértők a mostani helyzetből való kilábalást, a jövő útját a magyar sajátosságok, tájjellegű, kistérségi termékek fejlesztésében látják. Ezek ugyanis szervesen illeszkedhetnének egy-egy adott terület, tájegység fejlesztési programjába, összekapcsolva olyan szakterületekkel, mint például a falusi turizmus. Ehhez azonban ki kell alakítani a szakszerű gyűjtést lehetővé tevő korrekt szabályozást, a támogatás mértékét pedig az elkövetkező három év alatt fokozatosan az ágazat agráriumban betöltött súlyához kell igazítani. U. G.
