Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-25 / 248. szám

1999. október 25., hétfő SZECSENY Megyei Korkép A kórház nem terhelhető A megyei Madzsar József kórházban elhelyezett ve- szélyeshulladék-ártalmat- lanító berendezésről is tár­gyalt legutóbbi ülésén a megyei önkormányzat. Dóra Ottó, a közgyűlés MSZP-frakciójának veze­tője a pénteki sajtótájékoz­tatón ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a berendezés nagyságrendi­leg nagyobb költségekkel működik, mint ahogyan azt tervezték. A közgyűlési többség csü- .törtökön elfogadta az ad hoc bizottság ez ügyben adott tájé­koztatását, az MSZP képvise­lőcsoportja nem. A szocialis­ták javaslatára ugyanakkor ha­tározatba foglalták, hogy a be­rendezés folyamatos műkö­dése esetén a jövő év első ne­gyedévében visszatérnek arra a kérdésre, amelyet az ad hoc bizottság nem tudott megvála­szolni. Vagyis hogy mennyibe kerül, és ki fizeti a működte­tést. Dóra Ottó kifejtette, az a fő probléma, hogy a tervezett­nél nagyságrendileg nagyobb a működési költség, és eddig már 18 millió forint a ráfizetés, ami abból adódott, hogy a gép nem működött. A szocialista képviselők nem akarják meg­ítélni, hogy 1996-ban jó dön­tést hozott-e az önkormányzat, feltételezik a jóhiszeműséget - tudtuk meg. A képviselőcso­port vezetője úgy fogalmazott: mára azonban kiderült (első­sorban a berendezés műszaki paramétereit illetően), hogy az akkori információk nem állták meg a helyüket. Elvileg elkép­zelhető, hogy a gép Németor­szágban működik, Magyaror­szágon nem. A másik lehetsé­ges variáció az, hogy valaki három éve valótlan adatokat tárt a közgyűlés elé. (A hulla­dékártalmatlanító 140 millió forintos beruházás volt.) Dóra Ottó kifejtette: miközben a kórház vezetői és dolgozói mindent elkövetnek, hogy sta­bilizálják az intézmény gazda­sági helyzetét (időnként az el­látásban okoz gondot a takaré­kosság), a közgyűlés nem te­heti meg, hogy átsiklik afölött: a gép tervezettnél sokkal drá­gább működtetése havonta milliós nagyságrendekkel ter­helné meg a kórház költségve­tését. A helyzetet egyébként is nehezíti az ügyeleti díjak kifi­zetése, amivel kapcsolatban a frakcióvezető megjegyezte: az ügyeleti díjakra Esztergom és Szombathely központilag kapta meg a kifizetendő pénzt. A kórház gyermekosztá­lyát október 30-ig kellett volna átadni. A csütörtöki ülésen erről is szó volt, mert a kivitelező november 30-ra kérte a határidő módosítását. Végül a testület úgy döntött, hogy bizottság vizsgálja majd a körülményeket, és november 25-én visszatérnek a kérdésre. Mint megtudtuk - azzal együtt, hogy a kivite­lező ellen nincs kifogásuk - a szocialisták novemberben sem fogadják el a kért határ­idő-módosítást. D. I. BATONYTERENYE RETSAG 3. oldal Feloszlatta magát a mátraverebélyi önkormányzati testület Polgármester a süllyedő hajón A forradalom az elnyomó hatalom elleni függetlenség kivívása jegyében zajlott 1956 a nemzeti egység példája volt Megemlékezők Pásztón, az 56-os emlékhelynél (Folytatás az 1. oldalról) elégedetlenségét fejezte ki a bel­vízkárok helyreállításának mene­tét és a megállapított kárösszegek valódiságát illetően. Mint azt az aláírók jelezték, a levelet elküldték a Belügyminisztérium illetékesei­nek, Tó'zsér Zsoltnak, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnökének és Lakatos Lászlónak, a Nógrád Megyei Polgárvédelmi Pa­rancsnokság kárelhárítási bi­zottsága elnökének is. A levélben foglaltak elhang­zása után Bottyán János képvi­selő, a pénzügyi ellenőrző bizott­ságunk elnöke azt javasolta, a tes­tület mondjon le. A hivatalos eljá­rásnak megfelelően a képviselő- testület tagjai egyenként szavaztak erről, s a tizenegyük közül csak én mondtam nemet, hiszen a kollek­tív lemondás semmit nem old meg s a későbbiek során további anya­giakkal terheli a községet. Az előzményekhez tartozik, hogy korábban én már két szerző­dést is megkötöttem a belvízkárok helyreállítása kapcsán, de azt megvétózta a képviselő-testület. Október 1-jén végleg kivették a kezemből az ügyintézést, úgyne­vezett ad hoc bizottságot hoztak létre, amelybe nem—választottak be. így hiába fordultak hozzám a kárvallottak, csupán a tárgyalást tárgyalásra halmozó ad hoc bizott­sághoz tudtam őket küldeni. Az az igazság, hogy a képvi­selő-testület egyszerűen nem tudja megemészteni, hogy egy munkás­párti képviselő a községük pol­gármestere. Sértődöttek és képte­lenek azonosulni a választók aka­ratával. Amúgy a közmeghallga­tás mintegy 60 résztvevője sem értett egyet a tízek döntésével, mert ők is érzik, hogy ez csak el­távolítja Mátraverebélyt a meg­oldástól, a gondok orvoslásától. Október 22-én felkerestem Tő- zsér Zsolt urat a megyeházán, aki kinyilvánította, hogy továbbra is velem mint a törvényesen megvá­lasztott polgármesterrel tartja fenn a kapcsolatot. B. M. (Folytatás az L oldalról) Kádár-rezsim. A polgármester fel­idézte az akkori salgótarjáni ese­ményeket, így az október 27-i acélgyári sztrájkot, a vörös csillag levételét a megyei tanács épületé­ről, a szovjet emlékmű - kinyilvá­nított akarat szerinti - ledöntését. 30-án Salgótarjánban megalakult Nógrád Megye Forradalmi Bizott­sága, ezzel vértelenül győzött a forradalom. A polgármester úgy fogalmazott: az ’56. december 8-i sortűz, amely nem volt más, mint tömeggyilkosság, logikailag nem illeszthető be a forradalmi esemé­nyek menetébe. Ennek célja csak a megfélemlítés lehetett. Puszta Béla arra is kitért: a for­radalom rehabilitálása nem csak kedvező folyamatokat indított el. Látni az ’56-os szervezetek tor­zsalkodását, pedig a forradalom idején nemzeti egységet mutatott fel a magyar nép. Mint mondta: 1956. forradalma vitathatatlanul az idegen elnyomó hatalom elleni függetlenség kivívása és a demok­ratikus államrend kialakítása je­A Magyar Köztársaság kikiáltásá­nak 10., az 1956-os forradalom és szabadságharc 43. évfordulója al­kalmából ünnepséget rendeztek a megyei rendőr-főkapitányságon és a városi kapitányságokon október 22-én. A főkapitányság és a salgó­tarjáni rendőrkapitányság együttes ünnepségén részt vett Tó'zsér Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlé­sének alelnöke. A csapatzászló bevonulása s egy szavalat elhangzása után el­hangzottak a díszparancsok. Az ünnepségeken 27 fő soron kívüli előléptetésben, 40 fő dicséretben gyében zajlott. Ez szellemi örök­sége, önmagán túlmutató törté­nelmi jelentősége. Ezért ’56 szel­lemisége jövőbe mutató, vállal­ható örökség - mondta a salgótar­jáni ünnepségen Puszta Béla pol­gármester. Mindszenty kitartása és az ’56- os forradalom hatására kezdett el ketyegni a kommunizmus végét jelző óra - hangzott el Felsőpe- tényben az Almásy-kastélynál Mindszenty József bíboros-her­cegprímás kiszabadulásának 43. évfordulóján, a vasárnapi emlék­napon, a Munkás Szent József- templomban tartott szentmise után, amelyet Spányi Antal cím­zetes püspök mutatott be. Az esz­tergomi érsek 1955. november el­seje és 1956. október 30-a között raboskodott a felsőpetényi Al- másy-kastélyban, a mai gyermek- otthonban, ahol tegnap Lónk Jó­zsef polgármester köszöntötte az idén nyolcadik alkalommal rende­zett emléknap résztvevőit.- Szívbe markoló események zajlottak le 43 éve, amikor a meg­ás jutalomban, 11 fő dicséretben és tárgyjutalomban részesült. Dr. Havasi Zoltán ezredes, rendőrfőkapitány tárgyjutalmat nyújtott át Tőzsér Zsoltnak a rendőrség támogatásában kifejtett eredményes munkájáért. A me­gyei közgyűlés alelnöke miután köszönetét mondott a megtisztelte­tésért személyes emléket idézett fel. Elmondta, hogy annak idején 1988-ban a katonai kiképzése so­rán tömegoszlatásra is oktatták, amelyet a hatalom alkalmazott azokkal szemben, akik ötvenhatot ünnepelték. Egy év múlva viszont dönthetetlennek látszó ateista rendszer kudarcot vallott - mondta beszédében P. Szóké János, a Mindszenty Alapítvány képvise­lője, aki a világhírű főpap szere­pét, a bíboros erkölcsi és szellemi nagyságát méltatta. Mindszenty egyedülálló gondolatát idézte fel: egymillió tudatosan imádkozó magyar összetett kezei segíteni tudják az egyházat és a hazát. Mindszenty bíboros népe lelki­ismerete volt - folytatta P. Szőke János. - Világosan látta, hogy a politikai közösség a közjó végett létezik, belőle meríti teljes igazo­lását. A politikai rendszer megvá­lasztása és a vezetők kijelölése a polgárok szabad döntésére van bízva - állította az esztergomi ér­sek. Ez, a felfogás érthető módon nem tetszett a kommunista rezsim embereinek, Mindszentynek tűn­nie kellett. 1956-ban viszont a rendszer eltűnése vette kezdetét - mondta P. Szőke János, az alapít­vány képviselője, aki arról is szólt: a fiatalok biztosan megérik Mind­szenty József boldoggá avatását már állami ünnep lett a történelmi évforduló. S egy. évtizede már demokrácia uralkodik az ország­ban, amelyben a végrehajtó hata­lom szerves része a rendőrség, amely jelszava alapján szolgálja a társadalmat és védi a biztonságot. Végül arról szólt, hogy a rendőrök ne bizonytalanodjanak el, mert a társadalom döntő többsége nem a bűnözők oldalán áll. A Bátonyterenye és Környéke Közbiztonságáért Alapítvány ku­ratóriuma kimagasló tevékenysé­gük elismeréseként Bátonyterenye Közbiztonságáért Díjban részesí­tette Józsa Mihály alezredest és Jakubovics Nándor főtörzsőr­mestert. Dicséretben és juta­lomban egy, ajándékcsomag­jutalomban hét fő részesült. Október 23-a - nemzeti ün­(ennek aktái két éve Rómában vannak). Dr, Lipthay Erzsébet, a Szilá­gyi Erzsébet Független Segítő Nő­egylet elnöke arról szólt, hogy Mindszenty, akinek szenvedése különleges erkölcsi példát mutat mindenkinek, a szabadság eltipor- hatatlanságára hívta fel a világ fi­gyelmét. Mint mondta: talán a kö­vetkező évszázad gyógyítja be lé­pésről lépésre azokat a sebeket, amelyeket ez az évszázad okozott. A Mindszenty József-emlékna- pon részt vett Belamino Pinilla Contreras, Kolumbia magyaror­szági nagykövete, Árpád Tar- nóczy, volt szlovák nagykövet, a Máltai Szeretetszolgálat kép­viselője, és Felsőpetény község szlovák testvérfaluja, Jasenie küldöttsége, Elena Korniková polgármester asszony vezeté­sével. A felsőpetényi ünnepséget követően Rétságon, a volt lak­tanya kertjében állított Mind- szenty-emlékművet koszorúz- ták meg az emlékezők. . Dudellai Ildikó népünk alkalmából - ünnepi ál­lománygyűlést tartottak a Nóg­rád Megyei Hadkiegészítő Pa­rancsnokságon is október 22- én. Az ünnepi megemlékezést követően parancsokat és hatá­rozatokat ismertettek. A honvédelmi miniszter a tartalékos tiszthelyettesek-zász- lósok közül 19 főt hadnaggyá nevezett ki, a megyei parancs­nok pedig 10 főt előléptetett a soron következő tiszti rendfo­kozatba. A honvédelmi minisz­ter a nyugállományú aktivisták közül 3 főt kitüntetésben része­sített. A megyei parancsnokság személyi állományából a Ma­gyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök egy főt soron kívül alezredessé léptetett elő. Bánkon emlékművet avattak fotó: gyurián tibor Ünnepi megemlékezések, kinevezések Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a belügyminiszter előterjesztésére október 23-i hatállyal dandártábornokká ne­vezte ki Ferencsik Pál ezredest, a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság igazgatóját Az államfő a kinevezési okmányt a Par­lament Nándorfehérvári termében nyújtotta át október 22-én. Petíció a kormánynak - Fiikor Balázs a nyugdíjasok helyzetéről - Az európai uniós csatlakozás egyik feltételeként dolgozzák ki az idősügyi kartát Mindenki megöregszik egyszer (Folytatás az L oldalról)- Melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyekről minden­képpen tárgyalniuk kellene?- Az érdekvédelmi szervezetek azt szorgalmazzák, hogy az euró­pai uniós csatlakozás egyik feltéte­leként, a szociális karta részeként dolgozzák ki az idősügyi kartát. Kötelezze" el magát a kormány az idős korúak anyagi, érkölcsi meg­becsülése mellett. Olyan fcöpzel- lem erősítését segítse, amély ^ nyugdíjast és az eltartottat nem te­kinti rokonszavaknak.-A kormány sok mindenre vállal kötelezettséget. Miért van mégis hiányérzetük az érdekvé­delmi szervezeteknek?-A kötelezettségvállalás és a vállalt kötelezettség teljesítése ná­luk két különböző dolog. Nemré­giben olvastam egy közvélemény­kutatás „eredményét”, amely sze­rint a nyugdíjasok nagy többségé jobban él, mint az aktív dolgozó. Bizonyára van ilyen is. De a nyugdíjasok nagy tömege nem érzi ezt a növekvő jólétet, ők azt tapasztalják, hogy évről évre többe kerül az élelmiszer, a lakásfenntar­tás. S a gyógyszerárak körüli zűr­zavar nekik azt sugallja, hogy előbb-utóbb megfizethetetlenek álesznek a patikaszerek, az idős, be- íég embereket egyszerűen „leír­ják” 'az állampolgárok közül. A terjedő sifegéftység, a nyugdíjas­nyomor ellen lévőiben tiltakoztak a szakszervezetek, a nyugdíjas ér­dekvédelmi szervezetek— azr Or­szággyűlés elnökénél, a miniszter­elnöknél. Válasz nem érkezett. Azt tettük szóvá többek között, hogy a kormány törvényt sértett amikor az 1999 évi differenciált nyugdíjemeléskor ötvenmilliárd forintot egyszerűen elvett az idős emberektől. Az MSZOSZ, több ágazati szakszervezet 400 ezer alá­írással maguk mögött eljuttatták törvényességi kifogásaikat az Al­kotmánybírósághoz is. Döntés mindmáig nem született.-Ezért döntöttek a petíció mellett?- Igen. Ezt a budapesti tanács­kozást azonban megelőzte a bá­nyász-szakszervezeti titkárok or­szágos tanácskozása Balatongyör­kön. Mái- itt felmerült, hogy tilta­kozásunkat eljuttatjuk az ország- gyűléshez, a kormányhoz. Követe­léseink megegyeztek az MSZOSZ nyugdíjas választmány a, a buda­pesti tanácskozás résztvevőinek javaslataival. így ezek is a petíció részeivé váltak.-Milyen intézkedéseket sür­gettek?- Emlékeztettük a kormányt korábbi ígéretére, miszerint még idén felülvizsgálják a nyugdíjeme­lés mértékét. S amennyiben a nettó béremelés annál magasabb volt, egységesen, differenciálás nélkül korrigálják azt valamennyi nyug­díjasnál. A nettó bérkiáramlás 18,4 százalékos volt tavaly. A nyugdíjemelés pedig átlagosan 14 százalék. Várjuk tehát a megígért különbséget. Követeljük azt is, hogy állítsák vissza a nyugdíjeme­lés törvényes rendjét, a jövő évi nyugdíjemelés kövesse a nettó át­lagkeresetek alakulását. Már csak azért is, mert az elmaradásunk je­lentős. Míg 1987-ben 68, 1997- ben már csak 56,3 százaléka volt a nyugdíj a nettó átlagkereseteknek. Indokoltnak tartjuk, hogy a társa­dalombiztosítási alapokat az ön- kormányzatok szintjén ellenőriz­hessék a járulékot fizetők. S tilta­kozunk az ellen, hogy a tb-vagyon értékesítéséből, a tb-taitozások behajtásából befolyt összeget más területen használják fel. A pénzt a társadalombiztosítási ellátás fej­lesztésére kell fordítani.- Nem tart attól, hogy a tilta­kozók magukra, maradnak? A követelések teljesítését csak a nyugdíjasok tartják fontosnak?-Nem csak a nyugdíjasok ér­dekében emeljük fel szavunkat. Hadd hivatkozzam szűkebb ha­zánkra, Nógrádra. Itt minden har­madik ember nyugdíjas, a munka­képes korú emberek között sok a munkanélküli, alacsonyak a jöve­delmek, a nyugdíjak. Valameny- nyiük érdekében szólunk, hiszen az aktív dolgozók féltik munkahe­lyüket. S miután mindenki meg­öregszik egyszer, azt gondolom, a fiatalok érdekeit is képviseljük. Azt szeretnénk, ha valamennyien munkával kezdhetnék a felnőtt­kort, s tisztességesen eltarthatnák családjukat, s kedvezőbb körül­mények között élnék nyugdíjasé­letüket, mint a mai idősek. S ab­ban is bízom, hogy előbb-utóbb azonos módon ítéljük majd meg e kérdéseket. V. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents