Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-20 / 245. szám
4. oldal Gazdaság 1999. október 20., szerda Az MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 399,36 Euró 258,59 Japán yen (100) 226,64 Svájci frank 162,75 USA-dollár 238,95 Átváltási arányok: 1 eur: 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. 0,65) 12.67) 12.67) 12,17 11,66 (3.08 FELVESSZÜK A RITMUSÁT $ CIB BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9. Telefon: (32) 520-150 Érvényes: 1999. október 20-tól BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft felett (%) (EBKM) 1 hét 8,000 (8,11 2-3 hét 10,500 K 1-2 hó 12,500 3 hó 12,500 6 hó 12,000 12 hó 11,500 Folyószámla 3,00 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50EF1-5MFI 5-10 MFt Belétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42) 3 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 6 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12.42 Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori Cll Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla sávos kamatai: éves kamat (%) 0-100 EFt-ig 3,500 100 E Ft-500 E Ft 6,000 500 E Ft felett 10,500 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) 0-50 E Ft-ig 3,500 50 E Ft-500 E Ft 8,500 500 E Ft felett 12,500 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,000 13,18 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) 1 hó 12,000 3 hó 13,000 6 hó 13,000 12 hó 12,500 ■ Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezöek. MAQÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 1999. október 20-tél Éves kamat (%) Folyószámlahitel 24,00 Betétörző hitel 19,00 Lombardhitel - 20,00 Ingatlanfedezetes hitel 23,00 Éves kamat (%) 16,250 XL/Classlc EBKM 3,61/3,60 6,26/6,22 11,18/11,08 EBKM 3,61 8,97 13,44 EHM* 12,00 13.00 13.00 >2,50 HUF prime rate CIB^i 0640 242242 A BANCA COMMERCIALE ITALIAN«-CSOPORT A magyar régiók és a külföldi tőke A múlt héten a Club Tihanyban fontos találkozóra került sor a magyar régiók és külföldi befektetők képviselői között. A konferencia célja az volt, hogy a befektetőket váró magyar tájegységek, a magyar- országi tőkebefektetések elősegítésével foglalkozó hazai hatóságok és szervezetek, valamint a potenciális külföldi befektetőket képviselő szervezetek és cégek háromoldalú tanácskozáson ismertessék, illetve megvitassák a jelenlegi adottságokat és lehetőségeket. A találkozó alkalmat biztosított a külföldi tőke képviselői számára, hogy ismertessék igényeiket: mit tartanak elsődlegesen megvalósítandó teendőknek a régiókban, mivel lehet leginkább elősegíteni befektetéseik megvalósítását a régiók adottságaira és lehetőségeikre támaszkodva, továbbá alkalmat adott a régiók képviselőinek arra, hogy bemutassák sajátos lehetőségeiket és megfogalmazzák alapvető elvárásaikat a külföldi tőkebefektetésekkel szemben. A gazdasági környezet várható alakulásáról az országos stratégiáért felelős kormányzati képviselők tartottak előadásokat. A konferenciát dr. Kopátsy Sándor professzor nyitotta meg „A szellemi tőke szerepe a tőke- befektetésekben” című előadásával, azután dr. Mikes Éva, a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelős politikai államtitkára ismertette, hogy a kormány milyen szerepet vállal a régiók fejlesztésében és a kedvező befektetési légkör fenntartásában. A rendezvény jellegére való tekintettel nyilvánvalóan a pozitív országkép kialakítása volt az elsődleges szempont, hiszen a külföldi vállalkozók bizalmának megnyerése és megtartása nemzetgazdasági szempontból is kivételes fontosságú kérdés. A befektetői oldal képviseletében a legjelentősebb vegyes kamarák (amerikai, német, japán) képviselői, valamint a Joint Venture Szövetség ügyvezető elnöke vázolta a Magyar- országon működő külföldi befektetők eddigi tapasztalatait. Ezek alapján megállapitható, hogy a külföldi befektetők Ke- let-Közép-Európa legígéretesebb gazdasági színterének tartják Magyarországot, és fontos érdekeik fűződnek ahhoz, hogy a hazai infrastruktúra fejlődése, s a gazdasági szabályozók finomításának folyamata ne torpanjon meg. -aMozdulatlan politika Lassú árfolyam-növekedésre számítanak a tőzsdén A kevés új bevezetés miatt a Budapesti Értéktőzsde veszített vonzásából, s a régión belül inkább a nagyobb lehetőségekkel kecsegtető lengyel piac felé áramlott idén a tőke. Emellett a nemzetközi tőkepiaci hullámzások is borzolták a kedélyeket. A BÉT mértékadó részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 6593 pontos átlagot teljesített. A BUX csökkenése nem volt meglepő az alkuszok körében, hiszen ennek értéke az 1988. év végi 6308 pontos értékről a januári emelkedést leszámítva először, és gyakrabban inkább lefelé tért el, bár májustól újabb emelkedés hatására 7500 pont fölé került. Néhány hetes stagnálás után azonban szeptemberben gyors esésbe váltott a BUX, s a hónap végére ismét 7000 alá került. Sokan ebben a nemzetközi tőkepiacok bizonytalanságának következményeit látják. A GKI Gazdaságkutató Rt. álláspontja szerint a magyar gazdaságpolitika egyensúlyi elkötelezettsége a külföldi befektetők tekintélyes része szemében nem egyértelmű, és a gazdasággal kapcsolatos belpolitikai feszültségek sem kedvezőek a befektetések szempontjából. A külső és belső egyensúly romlására nem válaszolt a hazai politika, ami a kényelmetlen döntésektől való ódzkodást mutatja. A hazai keresletet - a brókerek szerint - a meghoszszabbított kereskedési idő is visszavetette, mert így a napi kereskedésen elérhető nyereség lehetősége jelentősen csökkent. A GKI prognózisa szerint azonban jövőre az első negyedévben lassú emelkedés valószínű, az index 8000 pont fölé is kerülhet. Az év hátralevő részében nem várnak javulást, a BUX-ot 7000 pont körülire teszik abban az esetben, ha a 2000. év számítástechnikai problémái miatt a külföldi befektetők nem lépnek ki a bizonytalannak ítélt régiókból. Elemzők szerint a mostani, alacsony árfolyamok vásárlásra biztatnak, hiszen várhatóan kiderül, hogy a külföldi befektetők mégsem sietnek kivonni eddig befektetett tőkéjüket. (sts) Nincs keret a mezőgazdasági többletjuttatásokra Teljesíthetetlen ígéret A pénzügyi tárca - ellentétben a kisgazdákkal - nem talált tartalékot a jövő évi költségvetésben. Pedig a gazdák számára létfontosságú, hogy lesz-e elegendő forrás a FVM-mel kötött megállapodás részét képező reorganizációs program végrehajtására. Amennyiben az Országgyűlés a jelenlegi változatában fogadja el a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, kínos helyzetbe kerülhet az agrártárca, mivel nem fogja tudni teljesíteni a gazdákkal szemben vállalt kötelezettségeit. Kisgazda szakértők számításai szerint a társaságiadó- és adóalap-, továbbá a személyi jövedelemadó kedvezményekből, a jövedékiadó-visszatérítésből és privatizációs bevételekből 10,5 milliárdot, a klaszszikus adónemek többletének felhasználásából pedig további 76 milliárdot lehetne átcsoportosítani a földművelésügyi tárca javára. A költségvetési törvény szerint viszont az esetleges többletadóbevételeket a hiány csökkentésére kell fordítani. A parlament asztalán fekvő törvénytervezetben 151 milliárd forint szerepel közvetlen agrártámogatásra. Ez az ösz- szeg 50 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyit erre a célra a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a gazdákkal kötött megállapodásban vállalt. A reorganizációs program (a meglévő, egy évnél hosszabb futamidejű mezőgazdasági hitelek átütemezése, jövőre új, 10-15 éves futamidejű hitelekhez állami garancia vállalása és kamattámogatás) 100 milliárd forint hitelállományt érintene, működtetéséhez a 2000. évi büdzsétervezetben 55 milliárd forint új garanciavállalásra lenne szükség. Ez az összeg egyelőre hiányzik. E miatt egyes szakértők szerint lehet, hogy a szaktárcának át kell dolgoznia a reorganizációs programot, amellyel mellesleg a pénzügyi tárca sem ért teljesen egyet, mivel az jelentős terheket róna az államra. Ugyanis a hitelező pénzintézet beválthatná a gazdák hiteleinek tárgyévre eső részét. A Magyar Agrárkamara a FVM 413 milliárd forintos igényében szereplő 200 milliárd forintos közvetlen agrártámogatást tartja reálisnak. 60 milliárdos többletjuttatás az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény alapján is járna, hiszen a jogszabály tartalmazza, hogy csökkenteni kell az agrárgazdaság támogatottsági hátrányát az uniós országokéhoz viszonyítva. A köztestület számítása szerint a teljes hát- - rányból annak csupán kétharmada dolgozható le az uniós belépés időpontjáig. Ameny- nyiben a földművelésügyi tárca megkapja a 413 milliárd forintot, illetve a büdzsé többlet- forrásait, kisgazda szakértők szerint az államháztartási törvény módosítása már nem lehet akadály. A nagyobbik kormányzópárt ezzel szemben nem tartja helyesnek az állam- háztartási jogszabály módosítását, mivel az azt írja elő, hogy a tervezettnél nagyobb adóbevételt nem lehet csupán egyetlen tárca finanszírozására felhasználni. Ezt az összeget a költségvetési hiány mérséklésére kell fordítani. - ug Távközlési privatizáció Bulgáriában - Hogyan alakul a munkanélküliség? Gabonatermés Oroszországban Bulgária eladja állami többségi tulajdonrészét a nemzeti telekommunikációs cégben egy görög-holland konzorciumnak. A bolgár vállalat 51 százalékát a görög állami telefon- társaság, az OTE és a holland KPN szerzi meg. Emellett a konzorcium elnyerte a második bolgár GSM licenszét és 51 százalékos érdekeltséghez jutott a Mobikom telefonvállalkozásban. A novemberben aláírásra kerülő ügylet értéke 510 millió dollár. Az OTE és a KPN ezen felül a következő három évben 200 millió dollárt tervez fordítani a meglévő telefonhálózat korszerűsítésére és a második GSM rendszer létrehozására, A bulgáriai hírek közé tartozik, hogy az országban fokozatosan nő a munkanélküliek száma. A bolgár munkaügyi minisztérium adatai szerint augusztusban a munkanélküliek aránya 13,6 százalék volt a júliusi 13 százalék után. Tavaly augusztusban a ráta 10,8 százalékos volt. A minisztérium szerint idén augusztusban egyebek között annak hatására nőtt a munkanélküliség, hogy az egészségügyi szektort érintő komoly szerkezeti átalakítások következtében egyre több embernek mondanak fel. A Reuters emlékeztetett, hogy a minisztérium által közölt munkanélküliségi ráta rendre alacsonyabb, mint ami független gazdasági elemzők jelentésében szerepel. Oroszországban az idei gabonatermés 53 millió tonna lesz az orosz mezőgazdasági minisztérium számításai szerint. A Dow Jones által idézett minisztériumi jelentés rámutat, hogy a termés 58 millió tonna körüli lesz, sőt azt meghaladja, de ami megmarad a szárítás és tisztítás után, az már csak 53 millió tonna. Szakértők szerint a tényleges termés valószínűleg jóval több mint amiről a hivatalos jelentések beszámolnak, mivel a termelők bizonyos gabona- mennyiséget barter formájában kivittek az országból, illetve eltüntettek az adózás elkerülése miatt. Infláció Lengyelországban és Romániában Pénzromlás, fogyasztói árak A legutóbbi jelentések szerint Lengyelországban az idei évi infláció átlagos üteme várhatóan kedvezőbben alakul a tervezettnél. Leszek Balcerowicz lengyel pénzügyminiszter azt mondta, hogy az infláció átlagos üteme várhatóan nem éri el a költségvetési törvény által előírt 8,5 százalékot. Tavaly 11,8 százalék volt az infláció átlagos üteme Lengyelországban. A minap nyilvánosságra hozott adatok szerint szeptemberben az infláció éves üteme - s ez sokakat ugyancsak meglepett - 8 százalékra ugrott az augusztusi 7,2 százalékról. Leszek Balcerowicz a szeptemberi magas ütemű inflációt az élelmiszertermékek piaci árnál magasabb állami felvásárlásával indokolta. Ami pedig a jelenlegi romániai helyzetet illeti, Radu Vasile kormányfő osztja az idei évi inflációval kapcsolatos általános aggodalmakat, de azt mondta, hogy a pénzromlás mértéke negyvenöt százalék alatti lesz. Mugur Isarescu romám jegybanki vezető úgy vélte, hogy decemberben az infláció üteme a tervezett negyvenhárom százalék felett lesz a lej érték- vesztése miatt, aminek következtében a vártnál jóval gyorsabban nőttek a fogyasztói árak. A kormány eredetileg harmincöt százalékos inflációt irányzott elő. Később ezt negyven- három százalékra módosította a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások alapján. Szeptemberben az infláció havi üteme 3,2 százalék, éves mérte 50,2 százalék volt. Augusztusban az infláció havi üteme júliushoz viszonyítva 1,2 százalékot tett ki. SEICENTO 4 HÓNAP ELŐNNYEL mm VUOÜ Young Keskeny és Társai Kft., 2660 Balassagyarmat, Régimalom u. 4., tel.: (35) 314 039, fax: (35) 301 822 —
