Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-20 / 245. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. október 20., szerda Szót kell emelni a szűkebb pátria érdekében - Erős a nyugat-nógrádi lobby - Képviselői klubot alakítanak Beszámoltak Balassagyarmat megyei küldöttei Mit tesznek a városukért a megye önkormányzatában szereplő balassagyarmati képviselők? Van-e szükség egyáltalán a me­gyei közgyűlésre? Eredményesebb is lehetne a kistérségek kép­viselete. Ilyen kérdésekkel indult az a beszélgetés, amelyet a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének helyi csoportja szer­vezett Balassagyarmat megyei közgyűlési képviselőinek, hogy munkájukról, elképzeléseikről számot adjanak. A találkozóra megtelt a városi könyvtár kupolaterme, ahol Lim- bacher Gábor köszöntötte a meg­jelenteket. Felzárkóztatás Tó'zsér Zsolt, a közgyűlés alel- nöke a megyei önkormányzat munkájáról szólva kiemelte, a közgyűlés tagjainak az egész me­gyét kell képviselni, de vannak olyan helyzetek, hogy szűkebb pátriájuk érdekében kell szót emelniük. A megyei önkormány­zatnak 27 intézményt kell megfe­lelő szinten ellátni, köztük a Ba­lassagyarmatról és Szécsényből közelmúltban átadott intézménye­ket is, amelyek a helyi önkor­mányzatok pénzügyi gazdálkodá­sát szinte megbénították. Igaz, a megye sincs bővében a pénznek és intézményeiben a legtakarékosabb gazdálkodásra kényszerül. Inkább intézményfenntartó a megyei ön- kormányzat, de számos feladata közül vannak olyanok, amelyeket az első számú vezetők képvisel­nek. Becsó Zsolt a közgyűlés és a területfejlesztési tanács elnöke­ként is tevékenykedik. Tőzsér Zsolt alelnökként a munkaügyi ta­nács elnöki teendőit is kell, hogy végezze és ilyen módon mindket­ten kapcsolódhatnak olyan közfe­ladatokhoz, amelyek megvalósítá­sában eredményesen befolyásol­hatják akár a Balassagyarmat és Nyugat-Nógrád érdekében hozott döntéseket a párttényezők meg­nyerésével. A Balassagyarmatot képviselő megyei közgyűlési tagok közül Vida Attila és Csurgay Béla el­foglaltságuk miatt maradtak távol. A megjelentek közül Demus Iván már a második ciklusban vezeti a közgyűlés szociális bizottságát. Beszámolójában szólt arról, hogy meg kell erősíteni a civil szférát a szociális ellátásban. A gyermek­védelmi rendszer hatékonyabbá tétele érdekében szüntették meg például a bátonyterenyei 200 fős gyermekotthont, amelynek lakóit családi házakban helyezték el. A megszüntetett intézményt idősek otthonává alakították át, amire nagy szükség volt. Kitér arra, eredményesen lobbyzott azért, hogy a Szent-Györgyi Albert Gimnáziumban két felsőfokú szo­ciális szakképzés indulhasson be. Javasolta, hogy november 12. le­gyen országosan a szociális munka napja és ezen a napon Sal­gótarjánba várják a minisztert, akinek látogatása fontos a nógrádi szociális ügyek enyhítése érdeké­ben.- Többet is tudtam volna tenni a városért, ha megfelelő informáci­ókat kaptam volna a város dolgai­ról. Eljöttünk volna a testületi ülé­sekre, ha hívtak volna, ezért azt kezdeményezem, hogy november 5-én, itt, a városi könyvtárban tart­suk meg a „Képviselők klubja” első összejövetelét - mondta. Ja­vaslatáról szólva kifejtette, hogy az erről szóló meghívót elküldte a Balassagyarmat és térsége megyei közgyűlési képviselőinek, a városi testületi tagjainak és Balta Mi­hály országgyűlési képviselőnek. A meghívóban az áll, hogy Balas­sagyarmat fejlődéséért, a város és térsége jó kapcsolatainak erősíté­séért, Nyugat-Nógrád felzárkózta­tásáért vállaljanak közös felelős­séget. Demus Iván ötletei között szerepelt, hogy Balassagyarmat az ezredfordulón rendezzen egy drog elleni konferenciát. Kovács Gábor, aki szintén két ciklusban képviselte Balassa­gyarmatot és a közgyűlés alelnö- keként is szolgált, úgy vélekedett, hogy a megyei területfejlesztési tanács szerinte nem demokratiku­san választott testület, pedig ők a legbefolyásosabb testületnek szá­mítanak. Sokak véleménye az, hogy nincs szükség a középszintre és így a megyére, amely a jelek szerint intézményfenntartói sze­repre degradálódik. Pénzügyi szempontból az az érdeke a telepü­léseknek, hogy a nem kötelező feladatoktól szabaduljanak meg. De a megyei önkormányzatnak nincs adóbevétele, mint a helyiek­nek. A megyének ki kell egészí­teni és nem tudni, hogy ez jó-e az átkerült intézményeknek. A me­gyei közgyűlés tagjai sok mindent tehernek választóikért. Ennek egyik példájaként említette Ko­vács Gábor, közreműködött ab­ban, hogy az eredményesen mű­ködő Kelet-Nógrád Com ne csak a 32-es körzetnek adjon támogatást, hanem a térségi feladatokat is el­látó balassagyarmati kórház is ré­szesüljön belőle. Kilencen a közgyűlésben Egri Istvánná már az első szaba­don választott önkormányzat tag­jaként, annak megbízatása alapján képviselte Balassagyarmatot az akkori közgyűlésben. - Szinte egyedül voltam, aki a város érde­kében szólhatott és ráadásul akkor mesterségesen ki lett élezve a Sal­gótarján és Gyarmat közötti vi­szony - emlékezett a nehéz időkre a fideszes képviselőnő, aki azóta is a megyei közgyűlés tagja. A má­sodik ciklusban már négy gyar­mati tevékenykedhetett a megyei önkormányzatban és jelenleg ki­lenc gyarmati képviselő lobbyzhat Gyarmat és térsége érdekében a közgyűlésben. Egriné úgy véleke­dett, hogy a kapcsolat és az infor­máció terén nem történt előrelépés a város és a képviselői között. Borenszki Ervin egy éve tagja a megyei közgyűlésnek, amelyben a környezetvédelemmel és a terü­letfejlesztéssel foglalkozik. Bemu­tatkozójában szólt arról, hogy a megye településfejlesztési prog­ramjában számos olyan projekt van, amely Balassagyarmat prob­lémáját is segíti. Borenszki Ervint a tízezer alatti települések listájá­ról választották a közgyűlésbe, de természetesnek tartja, hogy váro­sát is képviselje. Jónak tartja a Demus Iván által javasolt „Képvi­selőklub” életre keltését, amely rá­irányíthatja a figyelmet sok fontos területre. Igazat adott Kovács Gá­bornak, a megyei területfejlesztési tanács dolgában, amelyet ő sem tart demokratikus szervezetnek, mert benne a kistérségek három képviselővel rendelkeznek. Gyürky János a közbeszerzési bizottság tagja is vidéki listáról ke­rült be a közgyűlésbe, amelynek már a második ciklusában végez munkát. Most új idegenforgalmi és múzeumi bizottság elnökeként is tevékenykedik, amelynek Hol­lókőre kihelyezett ülése a meghí­vottak távolmaradása miatt nem lett eredményes, de az ezt követő, Ceredben megtartott ülés sikeres Volt. A Diósjenőre tervezett talál­kozójukra várják a térség polgár- mestereit, azzal a céllal, hogy a közgyűlés új bizottsága megpró­bál egyfajta kezdeményező szere­pet vállalni idegenforgalmi téren. Gyürky János képviselőként szót emelt a gyarmati intézmények át­adása ügyében, mert nem értett egyet azzal, hogy két önkormány­zatot a törvény arra kényszerít, hogy intézményeit átadja. Az át­adó kényszerhelyzetben van, az átvevő pedig nyerő helyzetben. A törvényhozást rá kell ébreszteni a helyzet fonákságára. Szántó Csaba két ciklusban te­vékenykedik a közgyűlésben. Elő­ször a költségvetési bizottságot vezette, most a közbeszerzési bi­zottság tevékenységéért felelős. Munkájáról szólva kiemelte, hogy az elmúlt két ciklusban sok pénz került a megyébe, amely nagyrészt a salgótarjáni kórház rekonstruk­ciójára kellett. Támogatás a gyar­mati térségbe már azért is kevés került, mert csak egy nagyobb vál­lalkozó akadt errefelé, akinek 50 millió juthatott. Regionális tanács A közgyűlésben jellemző az, hogy Salgótarján válláról a megye sokat levesz. Képviselőik sikeresen lobbyznak, de főleg a város érde­kében. A nyugat-nógrádi képvise­let még soha ilyen erős nem volt, ennek egyik sikere, hogy Tyek- vicska Árpádot nevezték ki a me­gyei levéltár vezetőjévé, mondta Szántó Csaba. Limbacher Gábor levezető el­nökként javasolta, hogy évente legalább egyszer kerüljön sor a megyei küldöttek találkozójára a nyilvánossággal. A hozzászólók közül Koval- csik András, a város díszpolgára szóvá tette, hogy a város nagy rendezvényein nem sűrűn látni a megyei és a városi képviselőket. Juhász Péter polgármester üd­vözölte a képviselői klub életre keltését. Kijelentette, hogy sze­mében nem legitim a területfej­lesztési tanács, amelynek 28 tagja közül Balassagyarmatnak csak egy szavazata van. Az előző ciklus nagy vergődés volt, mert a szlogen az volt, hogy Balassagyarmat nem tud pályázatot írni. Most jó a hely­zet, mert új hír, hogy a balassa­gyarmati kórház kijelölt kórház lett és négymilliárd forint címzett támogatást kapott a rekonstrukció­jára. Gyarmat polgármestere úgy vélekedett, hogy a megyei képvi­selők a saját pártjukon belül is lobbyzhatnak a város érdekében. A megyei közgyűlés képviselői az elmúlt egy évben sok segítséget kaptak a különböző kormányhiva­talokban. Helyzetbe kell hozni a települések polgármestereit, akik­nek tehetségén múlik, hogy élnek a lehetőséggel. Kijelentette, hogy a regionális tanácsban való képviselet szerinte sem politikailag, sem térségileg nem lett egyenletesen elosztva. Nagy szerepe van a képviselőknek abban, hogy a regionális lehetősé­gekbe hogyan kerül bele a megye és városai. A Balassagyarmat és térsége érdekében munkálkodó szervezetek nagy munkát fektettek az Ipoly Eurorégió létrehozásá­ban, amely a peremvidékek mos­toha körülményeit javíthatná az európai közösség támogatásával. Az Ipoly térségéből származó magas rangú szlovák vezetők, mint Csáky Pál, Hama István és társaik messzemenően támogatják az ügyet, amelyet sokan nem rangjához méltóan kezelnek. A megyei közgyűlésbe delegáltakról szólva Juhász Péter kijelentette, hogy számarányuk alapján jelen­tős erőt képviselnek, erre töreked­tek a térség választópolgárai. Szabó Endre Arany oklevél dr. Sarkadi Nagy Endrének - Korszerű idegosztály nem működhet idegsebészet nélkül Ötven esztendő közmegbecsülésben Mélyen meghatódott, amikor az akadémikus rektor uraktól értesítést kapott arról: arany díszoklevél várományosa. A Salgótarjánban élő dr. Sar­kadi Nagy Endre, nyugalma­zott ideggyógyász főorvos öt­ven éve kapta meg orvosi dip­lomáját a Debreceni Tudo­mányegyetem Orvosi Karán. Az egyetemi tanács azoknak az orvosoknak adományozhatja a ki­tüntető oklevelet, akik az egye­temi végzettségük elismeréseként szerzett doktori címet ötven esz­tendeig közmegbecsülésben vi­selték. A szakterületükön, vala­mint a társadalmi élet más terüle­tén legalább harminc éven át eredményesen dolgoztak. Dr. Sarkadi Nagy Endrét a kü­lönlegesen szép esemény kapcsán arra kértük, elevenítse fel orvosi pályája legfontosabb, legjelentő­sebb állomásait.- Hadifogságból hazatérésem után Debrecenbe, a megyei kór­ház belosztályra kerültem. Bel­gyógyász akartam lenni. Szak­mám szempontjából 1948. május 8-a meghatározó dátum. Ekkor Pap Zoltán tanár úr kérésére a főorvosi kar áthelyezett az ideg­osztályra. Orvosavatásom után ide, alorvosnak neveztek ki. Öt évvel később, kitűnő ered­ménnyel megszerezte az ideg- gyógyászati szakvizsgát. Ezután feltűnően rövid időn belül kine­vezték adjunktussá. Az ezt meg­előző év végén behívták, hon­védorvos lett. Leszerelését kö­vetően Debrecenbe vitt az útja. A debreceni megyei kórház­ban, az idegklinikán, nemzet­közi neurológiai kongresszuson tartott tudományos előadások sora jelzi kiváló szakmai felké­szültségét, sokoldalúságát, nyi­tottságát. Több társadalmi ál­lást, beosztást vállalt, nagy tisz­telettel gondol vissza azokra, akiktől tanulhatott, akikkel együtt végezte a napi munkát.- Pap Zoltán tanár úr vezeté­sével, orvostársaimmal sokat dolgozfunk a kórházunk ideg­elme osztályán. Pap tanár úr szigorú, következetes, kiemel­kedően nagy tudású és munka­bírású, kiváló nevelő-oktató volt. Nem elfogultság, hogy hozzá hasonló osztályvezető főorvost azóta sem ismertem. Tíz évig maradtam a debreceni megyei kórházban. Úgy érzem szerettek, megbecsültek. Sok­sok elismerést, kitüntetést kap­tam, nagyon szerettem ott dol­gozni. 1957 áprilisától Szabolcs megye betegei is megismerhet­ték dr. Sarkadi Nagy Endrét: kinevezték a nyíregyházi me­gyei kórház-rendelőintézet idegszakrendelése főorvosává.-Nagyon sok dolgom volt. Hihetetlen, de többnyire reggel 6-7 órától este 9—10-ig dolgoz­tam. Forgalmas magánrende­lőmben tömeg, sok-sok kórházi konzílium várt rám. Bírósági tárgyalásokon, orvosi vélemé­nyezéseken vettem részt. A bör­tönben gyakran vizsgáltam ra­bokat, köztük olyanokat, akik furcsa mód féltek a szabadulás­tól, depressziósakká váltak. (Kerestem, de nem találtam magyarázatot erre a szakiroda- lomban.) Kezdetben ezek az észlelések megdöbbentőek és sajnálatosak voltak számomra, de sok esetben sikerült kibon­colgatni a lelki okokat. Nyíregyházán is tíz évig dol­gozott, s itt sem volt híján szakmai elismertségnek, köz­megbecsülésnek. Úgy fogal­maz: -Nem gondolom, hogy az idő távlata hamiskásan szé­píti meg a múltat. Amikor Salgótaijánban megnyílt a megyei kórház, ide, az idegosztály vezető főorvosi állására pályázott. Sikerrel.- A laboratóriumi munkától a diagnosztikáig mindent meg kellett szervezni. Kineveztek megyei szakfelügyelő főor­vossá is, az osztály mellett el kellett látnom az idegszakren­delést, ezek mellett gyakran rám vártak a megyei ideggon­dozó és detoxikáló intézet napi feladatai. Nagyon sok volt a be­teg, „kinőttük” a 29 ágyas osz­tályt. Átköltöztünk a külön álló tömbbe, s 40-42 ágyas osztályt létesítettünk. Szükségesnek tartották, hogy a főépülettel összekötő folyosó épüljön, de pénzük nem volt rá. Az acélgyár akkori vezetőjének baráti segítségével megvalósult az elképzelésük.- Szerettem tervezgetni, szervezni. Ma is vallom, hogy korszerű idegosztály nem mű­ködhet idegsebé­szeti háttér nélkül. Kórházunkban is szerettem volna idegsebészetet léte­síteni, sokat tárgyal­tam Zoltán László professzor úrral, az Országos Idegsebé­szeti Tudományos In­tézet igazgatójával. Kollégáival szoros kapcsolat alakult ki köztünk, többször járt az osztályunkon, s én is több alkalommal kerestem meg az in­tézetében. Elgondolásától nem zárkózott el a megyei vezetés, s a minisztérium illeté­kese sem, az idegse­bészet, ugyanígy a szintén általa terve­zett helikopterle­szálló, álom maradt... Egyik előadásában kimutatta, hogy éves szinten a betegek tíz %-a agydaganatos, illetve olyan, akinél agyi érszűkítő folyamat áll fenn. Ezek az elváltozások feltét­lenül idegsebészeti megoldást igényelnek. A műtéti bizonylatok meggyőzték a kétkedőket.-Örömmel tölt el, s - talán érthető - büszkeséggel is: az osz­tályomon minden kezdő orvosom kiváló szakvizsgát szerzett, s ma­gas beosztásba került. Kórházi viszonylatban az egyik legkivá­lóbb ápolónői gárda dolgozott a részlegemen, Tácsik Pálné, Ró- zsika főnővér vezetésével. Ma is tisztelettel gondolok rájuk. Dr. Sarkadi Nagy Endre ve­zette egy ideig a kórházi szak- könyvtárat, tagja volt a megyei egészségügyi osztály fegyelmi bizottságának, ennek kapcsán el­ismerően említi dr. Harakály Mária, a megyei egészségügyi osztály vezetőjének nevét. A me­gyei kórház etikai bizottsága el­nökeként félévenként kellett be­számolnia az intézmény etikai helyzetéről széles körben.- Ezeken az értékeléseken a többi kórház vezetőin kívül, ott volt a megye és a város valame­lyik képviselője is. Szívesen gondolok vissza hasznosítható gondolataikra, kritikai észrevéte­leikre. Kórházunk és megyénk akkori és jelenlegi etikai helyzete között érzésem szerint jelentős a kontraszt. Etikai munkám és na­gyon sok más vonatkozásban is szívesen emlékezem a dr. Fan- csik János és dr. Telek Vilmos - véleményem szerint kiváló - igazgatása alatt eltöltött idősza­kokra. Úgy éreztem, -s talán nem teljesen csalóka az érzés - hogy munkatársaim, felette­seim, beosztottaim elismerték a munkámat. Dr. Sarkadi Nagy Endrét ki­váló orvosi tevékenységéért Ma- dzsar József-emléklappal majd emlékplakettel, miniszteri dicsé­rettel, a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, honvédségi emlék­lappal és más kitüntetéssel jutal­mazták salgótarjáni kórházi évei alatt. Ha a sok-sok dedikált könyv közül egy-egy a kezébe akad, elkezdenek sorjázni az év­tizedek emlékei, élményei, sike­rei és álmai. M. J. Hagyományőrzők Sóshartyánban Több generáció együtt­működésével jött létre Sóshartyánban a hagyo­mányőrző csoport. 1991- ben alakult újra az idősek otthonának keretein beiül. Vezetője: Mesterné Mol- náry Mária, aki mind a hagyományőrző csopor­tért, mind pedig az idősek otthonáért nagy lelkese­déssel dolgozik. Az idei idősek fesztiválján úgynevezett „Fonós” műso­rukkal szerepeltek, szép siker­rel. A „Fonós” régi történetek meséléséből, mesemondás­ból, régi rigmusokból, eredeti dalokból áll, a falu életéből épül fel. A gyerekek felkészí­tése terén Nagy Istvánná je­leskedik, a tánc és a népi blokk betanítása Szabó Vio­letta munkáját dicséri. Mind­ketten a Sóshartyáni Általá­nos Iskola tanárai. A hagyományőrző csoport átlagos létszáma 18 fő körüli, a gyerekeket és az időseket is beleértve. Sajnálatos, hogy a gyerekek egyre kevesebben vannak. A népviseleti öltö­zékkel is vannak kisebb gond­jaik, ugyanis akinek nincs sa­ját ruhája, nehezen tud hozzá­jutni. Hiszen az emberek nem szívesen adják kölcsön ezeket a különleges bánásmódot igénylő értékeket. Egyedüli segítőjük a helyi önkormányzat, amelyik az utazási feltételeket biztosítja számukra. Sírkő Ferenc, a te­lepülés polgármestere külö­nösen a szívén viseli a csoport működését. Bár akadnak el­lendrukkerek, van némi ellen­érzés is irántuk, a hagyo­mányőrzők lelkesen teszik a dolgukat. G. D. T. fL <Pr. átüt* I« - - r i .vsíak. K Ormi 3/arí« *9*9 bv d<4*u* j[(- 09, kapjam sSéí/ma-M, va .«r <m BVRJ kt ka pott Űtwtl. Cvün A. r sors «irr ttttSSES S2AÖMJ ÍSSVÍra&YSSSgT BLiSMESiCK ekkek wzoxmcut'i Aatírorrox h RT * mi .W.¥ b J}RMB€®ÍI ímvosTcDONsÁisv: bcsvetem PECSfAi'jkVEL B.S A.LÁfS.ÁSU kKKAL aÄÄroiÄK fe!í4>«»r<c*A ,.m9 3«prtv,*, . .. A . WTfS? .............

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents