Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-14 / 240. szám

1999. október 14., csütörtök Világtükör 7. oldal Hazatérnek a menekültek Idén már több mint nyolcszáz menekült tért vissza Magyaror­szágról hazájába - hangzott el Pintér Sándor belügyminiszter és Brunson McKinley, a Nem­zetközi Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatójának közös tájékoztatóján. A NATO Jugo­szlávia elleni légicsapásainak idején a legtöbben Koszovóból érkeztek. Azóta a hazatérési program keretében négyszázan már vissza is tértek a főként al­bánok lakta tartományba. Az utazásokat Macedónián keresz­tül bonyolították le, a napokban azonban a nemzetközi migrá­ciós szervezet már repülőgép­különjáratot indított Koszovó fővárosába, Pristinába. * Kanadai tudós, Robert A. Mundell kapta az idei közgazda- sági Nobel-díjat. A New York-i Columbia egyetem 67 éves okta­tója a különböző árfolyamrend­szerekben működő pénzügyi és költségvetési politikák, valamint az optimális valutaövezetek elemzéséért részesült a magas el­ismerésben. Eredményeit fel­használták az európai közös va­luta, az euró megalapozásakor. Le kell bontani a megszállt Ciszjordániában kormányzati engedély nélkül létesített izraeli telepek közül tizenötöt - jelen­tette be kedden Ehud Barak iz­raeli kormányfő. A fennmaradó 16 jogtalanul létesített telep to­vábbépítését megtiltják. Izraeli telepesek akciót szerveznek a döntéssel szemben. Manfred Stolpét választotta meg ismét a brandenburgi tarto­mányi gyűlés szerdán Potsdam- ban Brandenburg szövetségi ál­lam miniszterelnökének. Az SPD-párti miniszterelnök mellett további öt szociáldemokrata és négy kereszténydemokrata poli­tikus kap helyet a kormányban. Figyelmen kívül hagyta a chi­lei legfelsőbb bíróság Pinochet szenátori mentelmi jogát, és úgy döntött, hogy a volt diktátor Londonban kihallgatható azzal a 46 vádponttal kapcsolatban, amelyet egy santiagói bíróság fo­galmazott meg ellene. A kérdé­sek egy része arra vonatkozik, hogy milyen kapcsolatban volt Pinochet az úgynevezett halál­karavánok szervezőivel, akik 1973 októberében 72 ellenzéki halálát okozták. Újabb rengés rázta meg Taj­vant. A Richter-skála szerinti 5,3 erősségű földmozgás - amely­nek központja a sziget keleti partján fekvő Hualien kikötővá­rostól 27 kilométerre volt - a fő­városban, Tajpejben is érezhető volt. Áldozatokról, illetve sérül­tekről nem érkezett jelentés. Aggodalmak a pakisztáni puccs miatt Benazir Bhutto szerint az új vezér mérsékelt politikus A pakisztáni hadsereg szerdán politikai nyilatkozatot tett közzé arról, milyen lépéseket szándékozik tenni, miután megdöntötte Navaz Sarif miniszterelnök kormányát. A katonai hierarchia csúcsán nem lesz változás, miután a tisztikar egy emberként támo­gatta Pervez Musarraf főpa­rancsnokot, aki a vértelen pucs- csot vezette. A tábornok egyéb­ként hamarosan Iszlámábádba utazik, ahol kedvezően fogad­ták a hatalomátvételt, és több­nyire úgy vélekedtek, hogy az országnak jót tenne a katonai kormányzás. A korrupt polgári politikusok ugyanis csak a saját önös érdekeiket nézik, nem tö­rődnek a gazdasági káosszal, a munkanélküliséggel, az etnikai erőszakkal, vagy a külpolitikai problémákkal. Mérsékelt politikai irányvo­nalat követő személyiségnek nevezte Pervez Musarraf tábor­nokot a Londonban száműze­tésben élő pakisztáni politikus, Benazir Bhutto, és határozot­tan elvetette azt a feltételezést, amely szerint a tábornok az isz­lám fundamentalizmus híve lenne. Navaz Sarif kormányzá­sát ugyanakkor „polgári dikta­túrának” minősítette Bhutto asszony, aki kétszer is betöltöt­te az ország kormányfői tisztét. Horváth Gábor külügyi szóvi­vő a magyar diplomácia aggo­dalmának adott hangot a pa­kisztáni eseményekkel kapcso­latban. Az Európai Unió elítél­te a hatalomátvételt Pakisztán­A főparancsnok fotó: Reuters ban, és követelte a polgári kor­mányzás haladéktalan visszaál­lítását. Az Egyesült Államok kedden tartózkodott attól, hogy puccsnak minősítse a tör­ténteket, és szorgalmazta a de­mokrácia, az alkotmányosság tiszteletben tartását. Ha egy fejlődő országban hirtelen katonai indulók csendülnek föl a rádióban és a tévében, az általában a soros hatalomátvétel kísérőze­néjének számit. így történt most Pakisztánban is, ahol a hivatalos közlemények között még iszlám esztrádzene is szórakoztatta a kö­zönséget. Nem ritka az ilyen eset a dél-ázsiai állam történetében. Távolról akár érdektelennek is vélhetnénk az efféle híreket, mond­ván: a pakisztáni események mit sem számítanak Európa politikai hétköznapjaiban. Pedig ma már jóval bonyolultabb a helyzet. Egy­részt Pakisztán (bár gazdaságilag csakugyan gyenge) a maga 100 millió fölé nőtt lakosságával a világ legnépesebb államai közé küz­dötte fel magát. Másrészt - s a külhoni megfigyelőket ez aggaszthat­ja igazán - évek óta erőltetett haderő-fejlesztési programot folytat, s hagyományosan feszüli viszonyban áll szomszédjával, az immár mil­liárdos Indiával. Mi több, tavaly a két szomszéd az emlékezetes nuk­leáris kísérletsorozattal szemléletesen bizonyította, hogy az atomha­talmak szűk körű klubjának immár egyenrangú tagja. A világ számára tehát nem az az érdekes, hogy a leváltott Navaz Sarif kormányfőnek volt-e igaza, vagy a hadsereg főparancsnoká­nak, aki „a helyzet vészes megromlására” hivatkozva döntött a be­avatkozás mellett. A kérdés most az: nem indul-e el az ország Irán­hoz hasonlóan az iszlám radikalizmus útján, illetve nem vezet-e a hatalomváltás újabb konfliktushoz Újdelhivel. Emlékezhetünk, hogy a „hideg béke” hosszú korszaka után idén tavasszal a kasmi- ri határcsatározások csaknem újra „forró háborúhoz” vezettek a Himalája lejtőin. S ha mindkét fél a nukleáris rakéták indító- gombján tartja az ujját, akkor a dolog messze túlnőhet regionális mivoltán. Ha úgy vesszük, a pakisztáni katonainduló az európai szobákba is behallatszik... (szondy) Heves harcok Csecsenföldön Bászájev fenyegetőzik, Maszhadou alkudozik Szárazföldi rakétákat is bevetettek a harcokban fotó: feb/reuters Az orosz légierő az elmúlt 24 órában a csecsen fegyveresek négy meg­erősített állását semmisítette meg Dzsencsu térségében, torlaszokat hozott létre az arguni szorosban, míg a szövetségi tüzérség tovább ágyúzta Zjabir-jürt körzetét - közölte szerdán az orosz védelmi tárca. Anatolij Kornukov, az orosz lé­gierő főparancsnoka közölte, hogy már csaknem befejezték az előzetesen felderített cél­pontok elleni csapásokat: a szakadár fegyveresek több mint száz létesítményét sem­misítették meg infrastruktúrá­jukkal együtt, s ezzel nagy mér­tékben korlátozták a bandák katonai lehetőségeit. Az orosz tábornok szerint a légierő fel­adata most már elsősorban „az előrenyomuló szárazföldi csa­patok légi támogatása" lesz . Moszkvai források arról ad­tak hírt, hogy csecsén erők ak­navetőkből nyitottak tüzet Verhnyij Naur csecsen telepü­lésre, s megöltek tíz polgári la­kost, 26-ot pedig megsebesítet­tek. A Mussza Mazsidov vezet­te osztag azután nyitott tüzet, hogy a helyiek nem engedték be a fegyvereseket a faluba. Az orosz katonai felderítés arról is beszámolt, hogy Sámil Bászájev hadúr különleges osz­tagot hozott létre az 1996-ig működött, s a közelmúltban Moszkvában felélesztett cse­csen parlament tagjainak meg­semmisítésére. A kommandó feladata lesz állítólag az is, hogy meggyilkolják az orosz erők által a megszállt területe­ken felállított önkormányzatok tagjait és hozzátartozóit. Miközben dúlnak a harcok, Aszlan Maszhadov csecsen el­nök közölte: változatlanul kész tárgyalni Moszkvával. Úgy véli, hogy ha eddig nem akadályoz­ták volna meg Borisz Jelcin el­nökkel való személyes megbe­széléseit, már megszületett vol­na a megállapodás. Maszhadov szerint csakis független bíróság - nem pedig Vlagyimir Putyin orosz kormányfő - jogosult megállapítani egyes emberek bűnösségét. Cáfolta, hogy Groznij agressziót követett vol­na el Dagesztán ellen. Sámil Bászájev és Hattab parancsnok csak „önkéntesként” vett részt ebben a háborúban, ahogy orosz önkéntesek harcoltak an­nak idején Spanyolországban, vagy a közelmúltban Koszovó­ban is, és ekkor senki sem em­legetett orosz agressziót. Románia és Szlovákia is az új jelöltek között Bővül a csatlakozók köre Az Európai Bizottság javasolja, hogy az Európai Unió nyissa meg a csatlakozási tárgyaláso­kat újabb hat országgal, azaz Bulgáriával, Lettországgal, Lit­vániával, Máltával, Romániával és Szlovákiával. Szerdán nyilvánosságra hozott országértékeléseiben a brüsszeli testület azzal érvel, hogy az eu­rópai drámai változások követ­kezményeképpen minden olyan országot be kell vonni a tárgya­lásokba, amely tiszteletben tart­ja a demokráciát, a törvényessé­get, az emberi és kisebbségi jo­gokat. A bizottság ugyanakkor azt is javasolja, hogy a tárgyaló országokat az eddiginél diffe­renciáltabban ítéljék meg. A tallini külügyminiszteri ta­lálkozó résztvevői - az első kör­ben érintett országok diplomá­ciai vezetői - levelet intéztek Romano Prodihoz, az Európai Bizottság elnökéhez, kérve a tárgyalások gyorsítását és befe­jezésük konkrét időpontjának kijelölését. Koalíciós huzavona Bécsben Kiima védelmébe vette az FPO szavazóit Thomas Klestil osztrák államfő szerdán, az október 3-i választá­sok végeredményének ismerteté­se után egy nappal fogadta Viktor Kiima kancellárt - aki egyben a legerősebb párt (SPÖ) elnöke -, de egyelőre nem adott neki megbí­zást a kormányalakításra. Kiima az egyórás megbeszélést követően a várakozó újságírók­nak elmondta: az államfővel részletesen megbeszélték a ki­alakult helyzetet, és közösen ar­ra a meggyőződésre jutottak, hogy Ausztria stabil ország és annak is kell maradnia. Elemez­ték a kormányalakítás különbö­ző lehetőségeit is, arról azonban nem akart beszélni a kancellár, hogy a kisebbségi kormány lehe­tőségeiről volt-e szó, avagy arról, hogy megpróbálják a koalíció­ban való részvételre bírni az Osztrák Néppártot (ÖVP). Mint ismeretes, ez a párt a vá­lasztás előtti ígéretének megfele­lően kedd esti elnökségi ülésén úgy döntött, hogy ellenzékbe vo­nul. Klestil fogadta Wolfgang Schüsselt, az ÖVP elnökét .is, aki elmondása szerint tájékoztatta az államfőt pártja döntéséről. Viktor Kiima szerdán védel­mébe vette a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) választóit. „Akik erre a pártra szavaztak, túlnyomó többségük­ben nem szélsőjobboldaliak, nem elmaradottak, és egyáltalán nem neonácik, hanem jelét ad­ták a kormány feletti elégedet­lenségüknek és tiltakozásuknak, s nem e párt választási jelszavai és kampánystílusa mellett, ha­nem annak ellenére szavaztak rá” - nyilatkozta a kancellár. Kiima egyben kilátásba helyezte: a szociáldemokraták változtat­nak Haiderrel szembeni maga­tartásukon, mert bebizonyoso­dott, hogy nem elegendő, ha tu­domást sem vesznek róla, e he­lyett aktív fellépésre van szükség. A világ legtisztább aranypénze. Az ezredfordulóra készült Dél-Afrikában ez az úgynevezett Krügerrand. A 2000 randos színarany érme az ötvösművészet mesterremeke. Az országban az idén 4 millió uncia aranyat bányásznak, az 1996. évi mennyiség négyszeresét. fotó: feb/reuters Megjelent a TV Kéthetes 1. száma Rejtvény Humor Horoszkóp Egy hétre csak 26 forint! Keresse a

Next

/
Thumbnails
Contents