Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-13 / 239. szám

6. oldal Mozaik 1999. október 13., szerda Brigitte Bardot: Csoda, hogy még élek! / Állatai segítettek Brigitte Bardot, a világ­hírű francia színésznő elő­ször beszélt nyíltan élete problémáiról abban a nyi­latkozatában, amely a Le Figaro című francia napi­lapban jelent meg. A hatvanöt éves művésznő kijelentette: szinte csoda, hogy még él. „Életemben többször voltam olyan hely­zetben, amelyet már alig tud­tam elviselni, és öngyilkossá­got akartam elkövetni” val­lotta be. Beszámolója szerint élete legrosszabb évei az 1979. és 1989. közötti idő­szakra estek. Ennek azonban semmi köze nem volt ahhoz, hogy visszavonult a filmezés­től, hanem azzal függött ösz- sze, hogy elvesztette sok ba­rátját, és meghaltak szülei. „Abban az időben végtelenül magányos voltam, és férfival sem volt kapcsolatom - mondta Bardot. Állataim nél­kül sohasem tudtam volna ki­bontakozni ebből a válság­ból.” A 60-as évek francia filmjének világhírű szépség- ideálja szólt vallásosságáról is. Hisz Istenben, de nem hisz automatikusan az emberben. Az ember nagy csalódást kelt, ha arra gondol, hogy Isten sa­ját képére teremtette. Bardot szerint a mai filmek nem érik el a régiek minősé­gét. „Be kell vallanom, 30 éve nem voltam moziban, de amit néha a tévében látok, az egyenesen katasztrófa” - mondta Bardot. Heves és Rimaszombat együttműködése Régiós kapcsolatok Az Alhambrától a sevillai katedrálisig - Halott ember lelke sértegette a látogatókat? Legendák, mítoszok, babonák földje Andalúzia nevezetességeit és látnivalóit - a córdobai mecset­től a granadai Alhambrán keresztül a sevillai katedrálisig - több millió turista látogatja évente. Azt azonban csak keve­sen tudják, hogy ezekhez a szent helyekhez milyen legendák, mítoszok, mágikus hitek és babonák fűződnek. Együttműködési programot dolgoz ki az Európai Unió se­gítségével Heves megye és a szlovákiai Rimaszombat já­rás -jelentették be a két régió vezetői a napokban Egerben. Sós Tamás, a Heves megyei közgyűlés elnöke elmondta: az elmúlt év nyarán pályázatot nyújtottak be az EU határ menti együttműködés fejlesztésére szolgáló PHARE-Credo prog­ramjára, amelyen 30 ezer eurót nyertek. Ehhez 2-2 ezer euróval járul hozzá a két régió. A pénz­ből 6 hónapon belül tanulmányt készítenek a gazdasági együtt­működés lehetséges formáiról, kiépítik az intézményeket. Szűcs Ferenc, a rimaszom­bati járás önkormányzati hivata­lának elnökhelyettese azt hang­súlyozta: a szlovák parlamenti választások óta elhárultak az akadályok a határ menti együtt­működés kiterjesztése elől. Ezt kihasználva vették fel a kapcso­latot Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett Heves megyével is. Kiemelte azt is: miközben más országokban a határ menti régiók a leggazdagabbak, Szlo­vákiában ez éppen fordítva van. A rimaszombati járásban pél­dául 35 százalékos a munkanél­küliség, ennek enyhítéséhez is fel kívánják használni a ma­gyarországi tapasztalatokat. Mindkét fél egyetértett abban, hogy együtt kívánnak működni a most formálódó Borsod- Abaúj-Zemplén megye, vala­mint az egykori Gömör megyét alkotó három határ menti szlo­vákiai járás által kezdeménye­zett Sajó-Rima Eurorégióban is. A córdobai mecsethez és kated- rálishoz például az a babona kapcsolódik, hogy még véletle­nül sem tanácsos rálépni a földre lógó harangkötelekre, mivel az egyik - nem tudni, melyik - az elővigyázatlan lá­togató azonnali halálát okoz­hatja. Legalábbis a város lakói így tartják. A granadai Alhambra törté­netében legendák sokasága ta­lálható. Az egyik szerint a pa­lota kapujába vésett kéz egyre közeledik a kapuba vésett kulcshoz, és azon a napon, amikor eléri azt, az Alhambra összedől majd. A sevillai kated- rális - eredetileg minaret - egyik tornyát díszítő vízköpő fejről azt tartják, hogy valaha teljes alakot ábrázoló szobor volt, amelyet a sekrestyében őriztek. Mivel a megbabonázott A szlovák kormány november­ben határozatban erősíti meg azt a szándékát, hogy Békéscsa­bán szlovák konzulátust létesít - közölte a magyarországi szlovák kisebbség képviselőinek a na­pokban véget ért találkozón Ján Figel, szlovák külügyi államtit­kár, a kisebbségi vegyes bizott­ság szlovák tagozatának elnöke. A Breznóbányához közeli Kis- garamon a napokban megrende­zett találkozón a magyarországi szlovák kisebbség szervezeteinek szobor - amelyben a legenda szerint egy halott ember lelke lakott - állandóan sértegette, fenyegette a látogatókat, egy bátor sevillai levágta a fejét, és ebből készült a vízköpő szörny. A katedrális harangtomyát dí­szítő szobor - a Giraldilla, amely tulajdonképpen Minerva istennő ábrázolása, és amelyet Cervantes „Sevilla cigánylá­nyának” nevezett - egy bizo­nyos, Bartolomé Morei nevű szobrászmester műhelyében készült. Morei egyik segédje, aki féltékeny volt mestere sike­rére, állítólag megátkozta a szobrot, és az emiatt többször súlyosan megrongálódott: 1584-ben és 1755-ben földren­gés miatt, 1682-ben pedig szél­rohamban. 1664-ben letört a szobor jobb kaija, majd nem­rég, 1980-ban egy villám eltor­képviselői arra is ígéretet kaptak, hogy elvárásaiknak és a két kor­mány közös törekvéseinek megfe­lelően sikerül létrehozni azt a ré­gebben tervezett iskolát, mely két­hetes turnusokban fogadná a ma­gyarországi szlovákok közösségé­hez tartozó iskolaköteles tanuló­kat. A tanulók így saját anyanyel­vűk természetes közegében fej­leszthetnék nyelvtudásukat. Bonyolultabb és hosszabb időt igényel majd a magyarországi szlovák közösség másik kívánal­zította az arcát. Azóta poliész­ter kópia áll a helyén. Ugyanezt a katedrálist díszíti az úgynevezett Ötsebű Krisztus vagy Rubin Krisztus szobra. Ez egy időben állítólag rubinköve­ket ejtett ki sebeiből, amelyek­ből egyébként állandóan vér­zett. A rubinok árából a kated­rális őrzői úgymond kolostort építettek. A szobor azonban a legenda szerint felhagyott a vérzéssel, egészen addig, amíg az egyik pap vissza nem helye­zett az öt sebbe öt rubinkövet. A sevillai Szent József kar­melita kolostort Ávilai Szent Teréz alapította, és az épület­ben még ma is őrzik a szent kö­penyét és saruját. A városban a múlt század végéig az volt a szokás, hogy a terhes asszo­nyok ellátogattak a kolostorba, és magukra vették Szent Teréz köpenyét, hogy így könyörög­jenek a problémamentes terhes­ség és a könnyű szülés érdeké­ben. A néphit szerint az egyik ilyen látogató elmondta a ko­lostorban élő apácáknak, hogy mának teljesítése, ők azt szeret­nék, ha Magyarország területén megteremtenék a szlovák köz- szolgálati televízió (STV) vételé­nek műszaki feltételeit. Ez egye­dül akkor lehetséges, ha az STV egyik csatornája áttér a műholdas adásra, ami igencsak költséges be­ruházást igényel. A kérdést a ma­gyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság is napirenden tartja: a felek keresik a műszaki feltételek megteremtésének lehetőségeit, a megvalósítás módozatait. Ha ez méhében fogant gyermekének apja elhagyta őt, és nem haj­landó feleségül venni. Az apá­cák Szent Terézhez könyörög­tek az asszony érdekében, mire a férfi vissza is tért hozzá, és fe­leségül vette. Az ügy szeren­csés kimenetelének másnapján a szentnek a kolostorban őrzött saruja poros volt és sáros - ele­venítette fel a legendát a minap a spanyol televízió Andalúzia titkaival foglalkozó műsorában. Andalúzia egyébként nem csak műemlékekben, hanem természeti szépségekben is gazdag. Itt van például a Do- nana nevű nemzeti park. En­nek neve állítólag Danán, il­letve Anán nevéből származik, aki a ligurok természetisten­nője volt. A parkban található Szűz Mária-szobor lábánál a hold képe van kőbe vésve: itt a holdat is istennőként imádták. Ezt a szobrot egyébként a he­lyi, népi hagyományban előír­taknak megfelelően minden pünkösdkor több millió zarán­dok keresi fel. sikerül, akkor az STV műsorait a Romániában, a Vajdaságban és a világ más részein élő szlovák kö­zösségek is láthatják. Figel jelezte: Szlovákia egyelőre öt regionális szlovák művelődési központot hoz létre Magyarországon. A szlovák kormány egyébként egy fedél alá vonja a határon túli szlovákok ügyeiben érintett tárcák feladatait, így Pozsonyban már a jövő év de­rekától megkezdheti munkáját a Határon Túli Szlovákok Hivatala nevű központi intézmény. Szlovák művelődési központok Magyarországon Hollandia: polgármesterek kérvénye a „drogkender” engedélyezésért Inkább megengedik, mint tiltják? Holland polgármesterek a hét végén kérték a kormánytól és a képviselőháztól, hogy engedélyezze a marihuána alapanyaga­ként szolgáló indiai vadkender termesztését. Húsz tekintélyes helyhatósági vezető - egy kábítószer-ellenes alapítvány köz­benjárására - azzal az érvvel fordult Wim Kok miniszterel­nökhöz és a parlamenthez, hogy ezáltal csökkenthető lenne a kábítószer-kereskedelemmel összefüggő bűntevékenység, kü­lönösen az enyhe drogokat engedéllyel árusító helyeken, a csak angol néven emlegetett „coffee shopokban” (kávébolt). Hivatalos levélben is megfo­galmazott javaslatukban a pol­gármesterek egyelőre kísérleti céllal kérik a termesztés tilal­mának feloldását. A közelmúlt megfigyelései azt mutatják, hogy egyre több bűnözőcsoport szerveződik az engedélyezett kábítószerek előállításának és forgalmazásának folyamata köré. E tendencia megfékezé­sében segíthetne a polgármeste­rek szerint a termesztés engedé­lyezése. Hollandiában jelenleg törvényesen lehet marihuánát, hasist és hasonló, enyhe drogo­kat árulni, meghatározott he­lyeken, fejenként legfeljebb 5 grammos adagokban. E politika hívei azzal érvelnek, hogy még mindig jobb viszonylag ellen­őrzött módon és kis tételben hozzáférhetővé tenni az eny­hébb drogokat, mintha teljes til­tásával a szer rabjait bűncse­lekmények elkövetésére vagy keményebb szerek fogyasztá­sára késztetnék. Még a forgal­mazásra jogosult üzletekben is tilos azonban keményebb kábí­tószert értékesíteni, reklámozni a drogfogyasztást vagy annak ártalmatlanságát hirdetni, to­vábbá kiskorúaknak az engedé­lyezett fajtájú és mennyiségű szert sem szabad eladni. A ha­tóságok szigorúan bezárnak minden üzletet, amely ezeket a szabályokat nem tartja be. A liberális holland kábító­szer-politika évek óta súlyos fejtörést okoz a droggal szigo­rúan bánó szomszéd államok­nak. Franciaország szigorított határellenőrzésekkel szankcio­nálja Hollandiát, és más álla­mokkal együtt azt követeli, hogy legalább külföldieknek tiltsák ben kábítószer-vásárlást. Párizs és Hága egyébként hét­főn kormányfői találkozón hozta szóba ismét a témát. A polgármesterek javaslatá­nak első helyi visszhangja ve­gyes volt. Benk Korthals igaz­ságügy-miniszter úgy nyilat­kozott, hogy most készülő drogtörvény-módösításban a tárca figyelembe veszi a javas­latot. Wim Kok kormányfő azonban - éppen az EU-part- nerek nemtetszésére célozva - a televízióban azt mondta, na­gyon komoly érvek kellenek ahhoz, hogy Hollandia még jobban eltávolodjon a kábító­szer-politika európai uniós vo­nalától. Ukrán AIDS-helyzet Az AIDS-betegek számát te­kintve Ukrajnában Odessza, Dnyepropetrovszk, Nyikolajev és Donyeck áll az „élmezőny­ben”, Kijev az ötödik - írta hét végi számában a Kijevszkije Vedomosztyi című fővárosi na­pilap. A kétmillió lakosú Kijev- ben 961 HIV-pozitív személyt tartanak nyilván, becslések sze­rint azonban a valóságos szám ennek tízszerese. Az AIDS-be- tegek száma a fővárosban 34. Az egészségügyi minisztérium kijevi főosztályának tájékozta­tása szerint Ukrajnában a vírus­fertőzöttek 80 százaléka kábító­szer-élvező. A szakemberek sze­rint máris lehet járványról be­szélni: országszerte havonta mintegy ötszázzal nő a nyilván­tartott vírushordozók száma. Az országban összesen 28 000 HIV-pozitív személyt tartanak nyilván, közülük 1055 gyermek. A 80 finom, könnyen elkészíthető recept mellett • sok érdekes olvasnivalót kínál * és segítséget ad az egészséges életmódhoz! rcai»!* írla usoknál! "

Next

/
Thumbnails
Contents