Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-09 / 210. szám

Gazdaság 1999. szeptember 9., csütörtök Fél évszázad után, a jövő évezredben A 2000. évdátumkezelése az OTP banknál Magyarország legnagyobb hitelintézete, az OTP Bank, amely 1999-ben alapításának ötvenedik év­fordulóját ünnepli, jelentős anyagi és szellemi erő­forrásokat mozgósított az évváltáshoz kapcsolódó alapos és teljes körű felkészülésre. A pénzintézet informatikai rendszerének elemei többségében olyan újgenerációs hardverek és szoftverek, amelyek képesek kezelni a 2000. év négykarakteres dátummezőjét. Ugyanakkor a bank szakemberei, együttműködve külső szakér­tőkkel már három évvel ezelőtt megkezdték az eszközök és a programok leltározását, tesztelé­sét, valamint megtörténtek a szükséges átállítá­sok és cserék is az évváltás tökéletes biztonsága érdekében. A rendkívül feszes ütemterv szerinti tevékenység, amely kiterjedt a bankcsoport tagja­ira is, folyamatos ellenőrzés mellett történt és mi­nőségbiztosítással zárult.- Az OTP Bankban már a harmadik évezred tranzakciói zajlottak augusztusban - tájékozta­tott Braun Péter, a hitelintézet vezérigazgató-he­lyettese. - A gépi óra átállításával a számítógépes rendszer 2000. januári pénzügyi műveleteket, át­utalásokat végzett úgy, hogy hasonló időpontot szimuláltak a partnerbankok és a GIRO rendszer is. A dokumentáltan sikeres műveletsor a kártya- , számla-, valamint értékpapírrendszer következő évezredbeli biztonságos működésének garanciája is egyben - mutatott rá az OTP Bank vezérigaz­gató-helyettese. Braun Péter hangsúlyozta: a pénzintézet szá­mára kiemelt jelentőségű feladat, hogy megbíz­hatóan kezelje ügyfelei vagyonát, s hogy a pol­gárok megtakarításaikat, befektetéseiket az OTP Banktól az eddig megszokott megnyugta­tó biztonságban tudják. Magyarország legna­gyobb pénzügyi szolgáltatója alapvetőnek te­kinti vezető piaci pozíciójának megtartásában a lakosság, a vállalatok és a vállalkozók, vala­mint az önkormányzatok meghatározó több­ségének bizalmát; ennek megőrzése, erősítése az OTP Bank alapvető célja a következő évez­redben is. Bankpiaci verseny Megnő a hitele annak, aki A-t és B-t is mond A tavalyi 62 százalékkal szemben idén a hazai felnőtt lakos­ság 69 százaléka banki ügyfél. A bankhasználók körének bő­vülésével egyre erőteljesebb a verseny az ügyfelekért a Ma­gyarországon működő több mint negyven bank között. A GfK Piackutató Intézet legutóbbi felmérése alapján ugyan történt némi átrende­ződés a pia.ci pozíciókban, az OTP Bank azonban 65 százalékos részesedésével őrzi hegemóniáját. Megfi­gyelők szerint nyilvánvaló­an ennek erősitését szolgál­ja a pénzintézet újabb hitel­kamat-csökkentése, ami csaknem 2 millió 400 ezer lakossági folyószámla-tulaj­donost és hasonló számú bankkártyabirtokost érint­het. A hitelintézet ugyanis ezen kör számára folyósítja az A- és a B-hitelt. melyek­nek kamatát 2, illetve 1,5 százalékkal mérsékelte. Az A-hitelkeret nagyságát a havonkénti rendszeresség­gel átutalt jövedelem hatá­rozza meg. A szerződéskötés után automatikusan rendel­kezésre álló hitelkeret első­sorban átmeneti anyagi problémákra jelent megol­dást. A törlesztés a lakossági folyószámlán levő látra szó­ló összegből, illetve a szám­lára érkező jóváírásokból történik. 1997. augusztusától a lekötött betét fedezete mel­lett is nyújt az OTP Bank A- hitelt. E konstrukciónál a la­kossági folyószámlán lekö­tött összeg 70 százaléka a mindenkori hitelkeret. A B-hitelkeret összege 50 ezer forinttól 500 ezer fo­rintig terjedhet, és a 2 éves futamidőn belül tetszőleges ütemben lehívható. Ez a hi­teltípus elsősorban áruvá­sárláshoz, nagyobb értékű fogyasztási cikkek beszerzé­sekor jelent azonnali pénz­forrást. A futamidőn belül a visszhfizetés ugyancsak tet­szőleges ütemű. A B-hitel- hez kapcsolódó EC/MC tí­pusú bankkártya hitelkár­tyaként funkcionál, azaz a kártya birtokosa a vásárlás során a szerződött hitel­összeget részben vagy egészben azonnal felhasz­nálhatja. Az OTP Bank az A-hitel éves kamatát 21 százalékra, míg a bankkártyás B-hitel kamatát 22,5 százalékra csökkentette. Szeptember­től az ügyfelek - a két konst­rukció együttes igénylése esetén - havi rendszeres jö­vedelem-átutalásuk akár öt­szöröséig is vehetnek fel hi­telt a legnagyobb hazai banktól. A polgárok vagyonbiztonságáért Együttműködési megállapodást kötött az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (OTP Bank). A dokumentumot a közelmúltban írta alá dr. Túrós András, az OPSZ elnöke és dr. Spéder Zoltán, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. A megállapodás rögzíti, hogy a Pol­gárőrség aktív szerepet vállal a leg­nagyobb hazai hitelintézet bankfi­ókjainak és bankjegy-automatáinak közvetlen környékén a rend fenn­tartásában és a bűnmegelőzésben. Az OTP Bank országszerte 420 bankfiókot, összességében több mint 900, ebből 720 közterületi bankjegy-automatát működtet. A polgárőrök gyakori jelenléte *az OTP bankfiókjainak és bankjegy­automatáinak közelében hozzájá­rul a biztonságosabb bankhaszná­lathoz, növeli a pénzügyi szolgálta­tás és az ügyfelek biztonságát. Az 1991-ben létrehozott OPSZ a településeken, a lakókörnyezetben tevékenykedő, önálló lakossági, ön­védelmi egyesületek szövetsége. Az országban tevékenykedő mintegy ezer polgárőr-egyesület állami, tár­sadalmi támogatottságával jelentős erőt képvisel és eredményesen ké­pes közreműködni a közterületi bűnmegelőzésben és bűnüldözés­ben. A polgárőr mozgalomban résztvevő több mint negyvenezer önkéntes igyekszik hozzájárulni a helyi önkormányzatok feladatköré­be tartozó közbiztonság, így a va­gyonvédelem és a vagyonbiztonság javításához is. A polgárőr-egyesületek számotte­vő segítséget nyújtanak az állami rendvédelemben, döntően a rendőr­ség munkájához - mutatott rá dr. Túrós András. Az együttműködési megállapodás kapcsán az OPSZ el­nöke egyebek között kiemelte, hogy a bűnügyi statisztikák szerint az év végi ünnepek idején megnő a lakás­betörési kísérletek száma, követke­zésképp az emberek akkor járnak ésszerűen, ha a pénzüket bankban tartják. A bankkártyákkal ugyanis bármikor készpénzhez lehet jutni, és a műanyaglapok előirás szerinti használata immár a bankfiókok és az ATM-ek fokozottabb védelmével jelentősen hozzájárul a polgárok va­gyonbiztonságához. Dr. Spéder Zoltán, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta, hogy az OTP Bank folya­matosan fejleszti biztonsági rend­szereit. A hitelintézet a bankfiókok­ban időzáras pénztári berendezése­ket alkalmaz és ugyancsak időzáras védelem alatt állnak az értéktárak, páncélszekrények, trezortermek. Jelentősebb összegek kifizetése csak az előre beállított idő múltán lehetséges, ami a rablások bekövet­kezésének esélyét jelentősen csök­kenti, és veszélyeztetett helyzetben ez idő alatt beindítható az úgyneve­zett csendes riasztás is. A legna­gyobb hazai pénzintézet video meg­figyelő-képrögzítő rendszereket és robotfotó berendezéseket is alkal­maz. Az OTP Bank az önkormány­zatok többségének számlavezetője- ként és finanszírozójaként is fon­tosnak tartja az együttműködést az Országos Polgárőr Szövetséggel - hangsúlyozta dr. Spéder Zoltán -, hiszen így a pénzintézet az ügyfe­lek, a lakosság biztonságának növe­lésén túl, hozzájárulhat azokhoz az erőfeszítésekhez is, amelyeket a helyhatóságok tesznek a közbizton­ságjavítása érdekében. - kr ­Gépek, lovak és csibék Ismét gazdanapok Bábolnán A Bábolna Részvénytársaság és az IKR Részvénytársaság egy év szünet után folytatja a hagyományokat és megren­dezi szeptember 16-18. között a bábolnai gazdanapokat. Az idei rendezvény hason­lóan a korábbi évekhez első­sorban a bábolnai termelő ágazatok bemutatkozását szolgálja, természetesen helyt adva azoknak a partnereknek, akik valamilyen módon be­kapcsolódnak az integrációba, illetve tevékenységükkel en­nek sikeres megvalósulását segítik elő. A kiállítás kifejezi mindazt, amit a két nemzet­közi hírű Komárom-Eszter- gom megyei cég egyaránt fon­tosnak és követendőnek tart az ezredforduló küszöbén az eu­rópai integrációba tartó ma­gyar mezőgazdaság számára. Ezt a mondanivalót tükrözi a rendezvény jelmondata is: „Nagyüzem a családi gazda­ságok szolgálatában”. A bábolnai gazdanapok idén nagy hangsúlyt fektet a bábolnai élelmiszer-ipari ága­zat termékeinek bemutatására. A gazdanapokon találkozhat­nak először az érdeklődők néhány új fejlesztésű bábolnai élelmiszertermékkel, valamint az új csomagolással. A kiállítás az idén is két fő helyszínen zajlik: a bemutató- teremben, ahol a látogatók el­sősorban a Bábolna Rt. tevé­kenységével ismerkedhetnek meg, a központi bemutatóté­ren, amely a külső kiállító cé­geknek nyújt megjelenési le­hetőséget, valamint az Ml-es autópálya melletti területen, ahol az IKR Rt., mint házi­gazda szervezi szokásos szán­tóföldi gyakorlati gépbemuta­tóját, fajtabemutatóját és egyéb látványos showműsoro- kat. Az idén is lesz élőállat­bemutató a megszokott he­lyen, ahol mindazokat az állat­fajokat tekinthetik meg a szakemberek és az érdeklő­dők, amelyekkel Bábolnán dolgoznak. A bábolnai gazdanapok ál­landó programjai: 11 órától minden nap IKR gépshow és gyakorlati gépbemutató az Ml-es autópálya melletti terü­leten, 13 órától bábolnai lo­vasbemutató a központi bemu­tatótér melletti lovaspályán, 15 órától ismét IKR gépshow és gyakorlati gépbemutató. A bábolnai gazdanapok kí­sérőrendezvényei: nemzet­közi brojlertenyésztési konfe­rencia, brojler partnertalál­kozó, TETRA tojóhibrid-te­nyésztők konferenciája, va­lamint a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület érde­kesnek ígérkező tanácsko­zása, amely a „Biotechnoló­gia a növénytermesztésben” címet viseli. A helyszínek közötti ösz- szeköttetést ezúttal is ingye­nes autóbuszjáratok biztosít­ják, amelyek az igényeknek megfelelően folyamatosan közlekednek. 1998. évi jövedelmek Nógrádban az önbevallások és a munkáltató általi bevallások alapján Nógrád megyében 1998. évre mintegy 71 ezer fő számolt el személyi jövedelmet. Ebből csaknem 41 ezren önbevallás keretében, míg 30 ezren mun­káltatójuk révén tettek eleget bevallási kötelezettségüknek. A bevallások mintegy 38 mil­liárd forint személyi jövedelem­ről tanúskodnak, amelynek adó­kötelezettsége meghaladta a 6 milliárd forintot, ami 16,5% mér­tékű adóterhet jelent. 1998-ban 3%-kal csökkent a jövedelmet vallók száma, a vallott jövedelem összege viszont 14%-kal növe­kedett, így az egy főre jutó összes jövedelem 15%-kal meghaladja a korábbit. A bevallott jövedelem 94%-a az összevont adóköteles (sávos progresszív adó alá eső) jövedelem. Az összevonás alá nem eső (lineáris kulccsal), külön adózó jövedelem alig haladja meg a 2 milliárd forintot. Az egy főre jutó összes jövedelem 488 ezer forint, 66 E Ft-tal magasabb az egy évvel korábbinál. Növe­kedési üteme 5% ponttal alacso­nyabb az 1997. évinél, 15%-os mértéke inflációval egyező nagy­ságú. Az önbevallók körében az egy főre jutó összes jövedelem (453 ezer Ft), továbbra is alacso­nyabb mint a munkáltató által el­számolt 536 ezer forint. A 35,6 milliárd Ft sávosan adózó összevont jövedelem cse­kély kivétellel belföldön képző­dött. Az 1998. évről kimutatott 35 milliárd forint belföldi jövede­lem, több mint 13%-kal maga­sabb az előző évinél. Összevont jövedelmek Továbbra is meghatározó (mint­egy 95%) a munkaviszonyból származó jövedelem. Egy főre jutó átlag 490 ezer forint. A munkaviszony keretében jövede­lemhez jutók számának több mint 4%-os csökkenése és az ebből származó jövedelem összegének 13%-ot meghaladó mértékű nö­vekedése következtében az egy főre jutó átlagjövedelem több mint 18%-kal nőtt, ami még így sem éri el az országos átlag 3/4- ét. A végkielégítéssel rendelke­zők száma és az e forrásból szár­mazó 86 millió forint jövedelem lényegesen alacsonyabb az 1997. évinél. Az önálló tevékenységből származó jövedelemként realizált 1,6 milliárd Ft az 1997. évivel azonos szintű. Az e forrásból származó jövedelem felét az egyéni vállalkozói kivét képvi­seli. Személyes közreműködésü­kért 1998-ban 3%-kal több vál­lalkozó számolt el ellenértéket, összességében 796 millió Ft-ot, ami 14%-kal elmarad az előző évitől. A kettő együttes hatására 17%-kal csökkent az e forrásból származó átlagjövedelem, 1998- ban nem éri el a 200 ezer forintot, ami 40 E Ft-os visszaesést jelent. ■ Csökkent a szellemi tevékeny­ségből származó jövedelmet val­lók száma (közel 10%-kal), a jö­vedelem összege ugyanakkor mindössze 2%-kal marad el az egy évvel korábbitól, így az egy főre jutó 115 E Ft jövedelem 9%- kal meghaladja az 1997. évi átla­got. Közel másfélszeresére nőtt a mezőgazdasági termelésből származó jövedelmet vallók száma és jövedelme. Az e jövede­lemtípus egy főre jutó átlaga 184 ezer forint, növekedése infláció alatti. Az önálló tevékenységből származó jövedelemből való ré­szesedése továbbra is minimális, alig éri el a 2%-ot. Az egyéb jog­címen megszerzett jövedelmek 2,8 milliárd Ft-os összege közel 26%-kal haladja meg az előző évit. Ezek közül kiemelkedő a nyugdíjak 2,2 milliárd forintos összege, ami meghatározó az egyéb jövedelmek között, de az összevont belföldi jövedelmen belül is több mint 6%-os részará­nyával a második helyen áll. Összevont jövedelmek kategóriánként Az összevont adóköteles jövede­lemmel rendelkezők egyes jöve­delemsávok közötti szóródása minimális eltolódást mutat az alacsony, illetve a közép jövede­lemsávból a magasabb jövede­lemsávok felé. Csökkent a 100 E Ft alatti jövedelemmel rendelke­zők száma, arányuk nem éri el a 10%-ot. A minimálbérnek megfe­lelő jövedelemsávba a jövedel­met vallók 32%-a (közel 23 ezer fő) tartozik az egy főre eső átlag- jövedelem 149 ezer Ft. A 100 és 500 E Ft közötti jövedelemsávból többen átkerültek a magasabba, így e sáv részaránya több mint 7% ponttal csökkent. Az egy főre eső átlagjövedelem (296 E Ft) vi­szont 5%-kal nőtt. Ennek ellenére a jövedelemtulajdonosok még mindig közel 2/5-e 500 E Ft alatti jövedelemmel rendelkezik és a jövedelemtömeg közel 1/3-a képződik körükben, átlagban 259 E Ft. Nőtt az 500 E Ft feletti jö­vedelemmel rendelkezők rész­aránya, viszont a jövedelmet val­lók alig 37%-a tartozik ide. Többségük 500 E Ft és 1000 E Ft közötti jövedelemmel rendelke­zik. A 2 millió Ft feletti jövedel­met a bevallást adók alig 2%-a vallott, ők a jövedelmek 11%-át birtokolják, átlagban 3,1 millió Ft-os összeggel. Külön adózó jövedelmek A kimutatott 2 milliárd Ft közel másfélszerese az 1997. évinek, összjövedelmen belül részaránya 6%. A törvényváltozás következ­tében a megszerzett összegnél nagyobb mértékben, több mint 70%-kal nőtt a fizetendő adó. Át­lagot meghaladó ütemben, közel 60%-kal emelkedett az egyéni vállalkozók bevallott jövedelme. Ezt a jövedelembővülést azonban nem az egy főre jutó átlagjövede­lem növekedése eredményezte, hiszen több mint 60%-kal nőtt az e jogcímen bevallók száma, így 7% ponttal csökkent a fejenként (347 E Ft-os) átlagosan vallott jövedelem. Adóalap és adófizetési kötelezettség A személyi jövedelemadó tör­vény 1998. évre az adókulcsok és adósávok tekintetében nem vál­tozott. Ennek következtében az előző évhez viszonyítva az adó­alap 14%-os, az adófizetési köte­lezettség 13%-os növekedést mu­tat. Az új elemként jelentkező le­vont nyugdíjjárulék 25%-ának adókedvezményként való igény- bevétele a kedvezmények több mint 11%-át teszi ki. Legna­gyobb részarányt (közel 60%-ot) az adójóváírás képezi. 2,5 milli­árd Ft összegben. 19 701 fő tett rendelkező nyi­latkozatot, amiből 16 758 db bi­zonyult érvényesnek az 1+1% felajánlására. A 309 kedvezmé­nyezett részére közel 23 millió Ft-ot ajánlottak fel. A kedvezmé­nyezettek közül 206 szervezet fe­lelt meg a feltételeknek, részükre 1998-ban több mint 21 millió Ft- ot utalt ki az adóhivatal. A jövedelmek tükrözik a me­gye gazdasági helyzetét. A növe­kedés üteme, az átlagjövedelmek az országoshoz viszonyítva to­vábbra is elmaradást mutatnak és az inflációs ráta körül alakultak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents