Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-06 / 207. szám
Gátak a Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ... - kezdhetnénk mesénket a balassagyarmati dr. Kovács Dusánról. Az 1996-ban az atlantai olimpián Nógrád megyét egyedül képviselő gátfutó az ötkarikás játékok után előbb Zalaegerszegre igazolt, majd visszacsábították az Ipoly partjára, ám sérülés miatt a tavalyi budapesti atlétikai Európa-bajnokságon, s az idei sevillai világbajnokságon sem láthattuk versenyezni. Idehaza pedig kezd bezárulni a kezdetben lelkes támogatók pénztárcája, ami az immár egészséges Dusán számára a huszonkettes csapdája: ha nem érkeznek számlájára a forintok, nem tud felkészülni, tartalmas edzésprogram nélkül pedig nehéz eredményesen szerepelni...- Bár már közel fél éve nógrádi színekben készülsz, nem sokat tudunk a hazatérésed körülményeiről. Hogyan kerültél Zalaegerszegről vissza Balassagyarmatra? -faggattuk a huszonnyolc esztendős atlétát.- 1998 őszén dr. Gótai Lásgló, a Magyar Olimpiai Bizottság Nógrád megyei képviselője közreműködésével kezdődtek meg azok a tárgyalások, amelyek azt célozták, hogy a 2000-es sidneyi olimpiára újra Nógrád megye színeiben jussak ki és versenyezzek. Kiemelném, hogy a megye részéről történt a felkeresés, aminek én nagyon örültem és szívesen mondtam igent! A tárgyalások a feltételek biztosításáról, szponzorok bevonásával sokáig elhúzódott, amit valószínűleg a Zalaegerszegről történő átigazolásom bonyodalmas volta is hátráltatott. Sajnos, a Magyar Atlétikai Szövetség ez ügyben hozott döntése kellemetlen helyzetbe hozott Balassagyarmaton ez év május közepén, mert az átigazolás feltételei nem feleltek meg a várakozásunknak. Én akkor az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz fordultam jogorvoslatért, amely öt héttel később, június végén nekem adott igazat a Magyar Atlétikai Szövetséggel szemben... Sőt, a szövetségnek meg kellett változtatni az egész átigazolási szabályzatot.-Nem lehetett könnyű ilyen körülmények között csak az edzésekre, a felkészülésre koncentrálni, ám a rétesként húzódó ügy ellenére jól indult az 1999-es versenyéved...-Január végén úgy keltünk útra Dél-Afrikába az edzőmmel tíz hétre, hogy elviekben megegyeztünk arról, hogy a minimálisan szükséges, évi másfél-másfél millió forint (1999-re és 2000-re is) a rendelkezésünkre fog állni, ha Balassagyarmatra igazolok. A dél-afrikai edzőtábor jól sikerült, s amit azóta sokan már elfelejtettek, két alkalommal versenyeztem is 400 gáton. A legjobb időm 50.64 másodperc volt, s együtt futottam a vb- ezüstérmes dél-afrikai Her- berttel, a volt világbajnok, többszörös olimpiai dobogós Matetével, s az 1996-os olimpiai bajnok amerikai Adkinssel. Tudni kell, hogy ezeken a versenyeken közvetlenül edzésről, formába hozás nélkül vettem részt, amolyan verseny- szerű edzésjelleggel. Edzőmmel, Szabó Bélával csak azt négyszáz gátas előtt Vajon segítenek-e Dusánnak átlépni a nehézségeken? szerettük volna lemérni, hogy hol tartunk a felkészülésben, a táv melyik részén van még javítani valónk. Fokvárosban így is sikerült legyőznöm Adkin- set, az olimpiai bajnokot, ami lelkileg is sokat lendített rajtam.- Vagyis úgy tűnt, kezd egyenesbe állni dr. Kovács Dusán szekere. Am a kihagyott 1998-as budapesti Európa-baj- nokság után az idei sevillai vébe'n sem láthattunk versenyezni.- Szépen haladtunk az edzéseken, ám április közepén elkezdett fájni a sarkam. A diagnózis egyértelmű volt: sarokcsont-kinövésem van, amit meg kell műteni. Azonnal döntöttünk, mert úgy éreztük, hogy még fel tudtam volna készülni a világbajnokságra, legfeljebb nem május végén, hanem csak július elején kezdek versenyezni. Az arthroscopos műtétet Budapesten csinálták április végén, s a terveknek megfelelően már három hét múlva rendesen tudtam edzeni, mivel ezzel a műtéti technikával rendkívül gyors a felépülés. Egy ideig minden jól ment, majd június elején újra elkezdett fájni a sarkam, de most a másik oldala. Kezdődtek a kivizsgálások, a fizikoterápiás kezelések, mígnem kiderült, hogy a műtéti heggel van a baj, az okozza a fájdalmakat - egy kisebb korrekciós műtétre van szükség, amellyel kimetszik a heget. Ekkor vált egyértelművé, hogy az idei év is elúszott, mivel már június végén jártunk. Válaszút elé kerültünk, hiszen a vébéig már csak hét hét állt rendelkezésre, amely nem lett volna elég a felkészülésre. Szeptember közepén tudtam volna versenyezni, ám ekkor már nincsenek komoly versenyek, ez a levezető szezon. Édzőmmel úgy döntöttünk, hogy nem kockáztatunk, az olimpiára való felkészülés miatt inkább feladjuk ezt az évet is és szeptembertől teljes erővel a jövő évi olimpiát célozzuk meg.- Úgy tűnik azonban, hogy ez a hosszabb kihagyás sok helyi támogató türelmét kikezdte.- Sajnos, júliusra megváltozott a helyzet Balassagyarmaton. Azt hiszem, nyugodt szívvel állíthatom, mindent elkövettem azért, hogy visszatérjek Nógrád megyébe, s a lehető legjobb tudásom szerint készüljek és versenyezzek. Sajnos, a sportban a sérülés is „benne van” - igaz, nekem ez már a második ilyen évem 1998 után. Éppen ezért mindenkivel, aki támogatja a felkészülésemet, a szerződésben záradékoltuk, miszerint a támogatásra nyújtott összeg nyolcvan százalékát visszafizetem, ha netán nem jutnék ki 2000-ben az olimpiára!-Már megbocsáss, de nem őrültség ez ?-Tudom, hogy ez túlvállalás, de ezzel is érzékeltetni kívánom az elszántságomat. Orvosként már holnap el tudnék helyezkedni, de egyelőre nem dolgozom, mert a sportra koncentrálok. Valószínű, hogy az átigazolási ügy után a szövetségtől sem fogok komoly támogatást kapni a jövő évi felkészülésemhez. Nem dolgozok, két éve szinte nem versenyeztem, vagyis óriási szükség lenne arra a pénzre, amit Balassagyarmaton ígértek. Akár hiszik, akár nem, nekem a legrosszabb, hogy csak edzek, s a sérülések miatt nem vagyok eredményes. Ám ha a megígért pénzek nem kerülnek be az egyesületembe, a Szent-Györ- gyi DVSE-be, kilátástalanná válik a felkészülés a jövő évre, az olimpiára. Ezt mindenképpen szeretném elkerülni, ám ehhez szükség van arra az ösz- szefogásra, amit akkor tapasztaltam, amikor arról volt szó, hogy Nógrád megyében, Balassagyarmaton kellene a pályafutásomat folytatnom. Köszönöm azoknak a segítségét, akik mindezek mellett továbbra is bíznak bennem, s a megígért támogatásukat folyósítják. Andó Ákos XXIII. Szert Sándor nemzetközi férfi kosárlabda emléktorna, Salgótarján - Nem marad más, csak „Csend és hó és halál...”? Kizárják a bajnokságból a Fekete Sasokat ? Senki sem gondolta, hogy a XXIH. Szert Sándor emlékversenyt egy olyan hír árnyékolja be, mely akár sok-sok évre visszavetheti ezt a sportágat is. Nevezetesen a pénteken még csak szóbeszéd tárgyát képező, ám a sportnapilapban szombaton meg is jelent rövid, szűkszavú információról van szó, amelyben a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége hírül adja, hogy a Salgótarjáni Fekete Sasok NB I/B-s kosárlabdacsapata ez idáig nem tudott eleget tenni a szövetség felé fennálló fizetési kötelezettségeinek, s ezért kizárják az idei bajnokságból. Ráadásul mivel helyére egyetlen csapat sem jelentkezett, 15 együttes számára rendezik meg a B-osztály Piros csoportjának küzdelmeit- Valóban igaz, hogy még a mai napig sem tudtuk összeszedni a nevezéshez és az induláshoz a pénzt - kezdte Dániel Tamás, a klub elnöke. - Ismert tény, hogy az előző bajnokság befejezése után hosszú hetekig, hónapokig még mi sem tudtuk, hogy elindulunk-e, vagy sem az 1999/2000-es NB I/B-s bajnokságban. A nyár folyamán több lehetőség is felmerült (fúzió, A világos mezes Bátonyterenyei KSK és a formálódó Salgótarjáni Fekete Sasok játékosai jó mérkőzéseket vívtak a „ megyei rangadókon ” fotó: gyurián Tibor Természetesen szombaton a Salgótarjáni Városi Sportcsarnok lelátóján és folyosóin is a Sasok kizárása volt a fő téma. A döbbenetes hitről mi is megkérdeztük a Fekete Sasok vezetőit, akik megerősítették a gyászos információt. esetleg az indulási jog eladása), de végül is úgy döntöttünk, hogy ha amatőr szinten is, a helyi fiatalokra támaszkodva elindulunk. Azonnal hozzákezdünk az Ifjúsági és Sportminisztérium, illetve a szövetség által előírt, a sporttörvényben rögzített jogi formák megteremtéséhez. Gazdasági társasággá alakulásunk maradéktalanul sikerült, így ebből a szempontból rendben vannak a dolgaink.- Mi akkor a probléma?-Nagyon röviden a pénztelenség. Á nyár folyamán szinte alig folyt be a kasszánkba valamicske kis pénz. Ami jött, az a napi működésre, az alapozás megkezdésére sem volt elég. A szövetségnek napokon belül be kellene (pontosabban még augusztus 31-ig be kellett volna) fizetni egymillió forintot, valamint az induláshoz további hatszáz-hétszáz ezer forintra lenne szükségünk. Ez a játékosok licencére, a kötelező biztosításra kell. Amennyiben ezt az összeget a hét közepéig nem tudjuk előteremteni, akkor véglegessé válik kizárásunk.-Ezek szerint Ön lát még esélyt az NB I/B-s indulásra?- A szövetségben alapvetően jóindulattal viseltetnek irántunk. Ráadásul mindenki érdeke lenne, hogy a B-csoportos bajnokság ne legyen csonka, hiszen nincs másik csapat, amely elindulhatna helyettünk, így azonban az „alsóházban” még komoly viták várhatók. De a szabály az szabály, a versenykiírásban szereplő összegeket mindenkinek be kell fizetnie. Az indulásunkról pedig csak akkor tudunk érdemben tárgyalni a szövetség vezetőivel, ha már a kezünkben lesz a befizetendő pénz.- Mit lehet, mit fognak Önök tenni ebben a helyzetben ?- Már az elmúlt hét végén is, de az előttünk álló egy-két napban is megkeressük mindazokat, akiktől segítségre, támogatásra számíthatunk. Már érkezett segítség, úgyhogy a pénz gyűlik, de félő, hogy szerdáig nem lesz meg a teljes összeg. Ezért ezúton is kérem mindazokat, akiknek még fontos a helyi kosárlabda sorsa, hogy ha segíteni tud, akkor most segítsen. Két nap múlva ugyanis már késő lesz.-Mi van akkor, ha mégsem sikerül összeszedni az induláshoz szükséges összeget?- Erre még gondolni se akarok. Számomra elképzelhetetlen, hogy ne sikerüljön - zárta szavait az elnök. A fentiekben leírt gondok mellett sajnos, a helyi szurkolók számára csak másodlagos volt maga a kupa, a csapatok játéka. Az előzetesen meghirdetett program némileg változott, így a Fekete Sasok kétszer is összecsaptak az NB Il-es rajtra készülő Bátonyterenyei KSK- val (mindkétszer a megyeszékhely gárdája diadalmaskodott), s szintén kétszer feszült egymásnak a Százhalombatta, valamint a szlovák Losonc együttese, mindkétszer igen jó mérkőzésen diadalmaskodott a bat- tai ötös. A szombati napon a házigazda Fekete Sasok egy- egy derbit játszottak a Százhalombattával és a Losonccal, amely mérkőzéseken a salgótarjáni fiatalok mozgása is biztató volt. A sajnos, csekély számú közönség minden tagja egyöntetűen úgy vélekedett, hogy igenis jó lépés volt a helyi, tehetséges fiatalokra építeni a felnőtt csapatot, megjegyezve, hogy egy-két erősítéssel igencsak ütőképes gárdává forrhatnak össze. A XXHI. Szert Sándor emlékverseny végeredménye: 1. Százhalombatta, 2. Losonc (Szlovákia), 3. Fekete Sasok, 4. Bátonyterenyei KSK. A torna legjobb dobójának a 66 pontot szerző Katona Józsej (Százhalombatta) bizonyult, a legtechnikásabb játékosnak Puskás Artúrt (Százhalombatta) választották, míg a kupa legjobb játékosa címet Mladen Bi- lanzic (Losonc) kapta. (ó. s.) Matáv-kupa, Pécs Kaposvár-győzelem A Klimavill-Kaposvár nyerte a pécsi nemzetközi férfi kosárlabdatomát, miután a szombati döntőben 86-80-ra legyőzte a helyi Matáv SE-t. Az 1. helyért: Klimavill- Kaposvár - Matáv SE Pécs 86-80 (50-34). A 3. helyért: BC Cersanit (lengyel) - Slavonski Brod (horvát) 70-58 (45-28). Az 5. helyért: EKK Kaunas (litván) - Paksi Atomerőmű SE 82-66 (40-33).
