Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-04-05 / 206. szám
6. oldal Mozaik 1999. szeptember 4., szombat Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- szállítsunk. Ezerforintos vásár- 86.1/4. sz. A mai rejtvény megfejtése: Sajnálom, de a szabály- lási utalványt nyert: Fodor 1st- fejtését szeptember 9-éig kell zat tiltja, hogy jegy nélküli utast vánné, Salgótarján, Ybl M. u. beküldeni. Új rovatunk: a grafológia Kedves Olvasók! Grafológiai rovatunkkal is kellemesebbé, szórakoztatóbbá kívánjuk tenni hétvégéit. Mielőtt az Önök beküldött írásmintáit elemeznénk, szükségesnek tartjuk, hogy - egymás utáni három szombaton - tisztázzunk néhány elméletinek tetsző kérdést. Általában az íráselemzésről Sokan hallották már a szót: grafológia, s talán azt is tudják, hogy mit jelent. Az is lehet, hogy csak sejtik, esetleg soha nem foglalkoztak azzal, hogy a szó értelmét kutassák. Akár így van, akár úgy, mi e rovat keretében elvezetjük Önöket a grafológia izgalmas világot sejtető kapujába, megismertetjük Önökkel ennek a nem is olyan fiatal tudománynak a lényegét, célját, alkalmazhatóságát. E ro- vat a grafológiát nem tanítani, hanem bemutatni szeretné Önöknek. Csaknem századunkig az írás mintegy művészet volt. Annál értékesebbnek és szebbnek tekintették, minél díszesebbre, ci- komyásabbra sikerült. Ezzel szemben ma már az írás eszközjellege dominál. A betűformá- irjk is jelentősen leegyszerűsödtek. A cél, hogy a lényeget minél pontosabban és gyorsabban rögzítsük. A grafológiai munkát tehát nagymértékben meghatározza, hogy az írás mely korból való. Felgyorsult világunk amelyben a technika fejlődése egyre inkább „megszabadít” az írástól, írásrutintól - egy felgyorsult írástempót is eredményezett. Ez utóbbi következménye a gyakran szinte olvashatatlanná vált úáskép. Valamit kaptunk és valamit veszítettünk, már ha veszteségként lehet értelmezni a szépnek, olvashatónak vélt íráskép elhagyását. Az emberek egyre kisebb százaléka van olyan szerencsés helyzetben, hogy gyorsan, s egyben mindenki számára olvashatóan képes írni, a többség erre csak nyugodt körülmények között képes, vagy egy sajátos dologhoz folyamodik: a nyomtatott írást alkalmazza. Mindez a közösséggel, a másokkal szembeni figyelmességet is kifejezheti, hiszen az író személye megtiszteli az olvasót, s egyben megkíméli a szöveg nehézkes, sokszor talán lehetetlennek tűnő „befogadásától” is. Előnye tehát, hogy tiszta, jól olvasható írás, amit olvasni, tanulni is könnyebben lehet. Hátránya viszont, hogy lassítja az írást és gátolja az egyéni formák kialakulását. A grafológia, az íráselemzés az író ember személyiségszerkezetét, jellemvonásaííTtulajdonságait igyekszik feltárni. A grafológus képes az írásból többet kiolvasni, mint amennyit az írónak szándékában áll közölni, segítségével a rejtett gondolatok, gesztusok is megvilágíthatok, sőt az írásba belevetülnek múltbéli történések is. Tükröződnek benne szellemi törekvések, elképzelések, szociális viszonyok, mindennapi megnyilvánulások, s nem utolsósorban primitív reakciók, infantilis vonások, elfojtott tudattalan tartalmak is. A kézírás a pszichikum által vezérelt emberi mozgás egyik kic$i, de jelentős szegmense magában hordozza a .tudatos és a tudat alatti tevékenység jeleit is'. Bár a kéz mozgatjaalollat, az agy, amely valójában irányítja, kontrollálja ezt a mozgást, tartalmazza a gondolatom kát, érzelmeket, fizikális állapom tot, s mindez rögzítésre kerül a papírlapon. Már az általános iskolában elsajátítjuk a sztenderd írást, az államilag elrendelt betűformát, mégis csak kialakult írást lehet nagy biztonsággal elemezni. Folyamatosan alakul, változik az írás. Ennek az a magyarázata, hogy az évek előrehaladtával az embert érő különböző hatások következtében személyiségünk változik, épül, szokásokat, cselekvésmintákat építünk személyiségünkbe. Mindez a változás az íráson is tükröződik. Tény az is, hogy az ember független-, sége, törekvése, egyéniség el írásban jobban megnyilvánul,J mint a viselkedésben. Sok esetben egy laikus is megsejt, ösztönösen megérez valamit az írásból, hiszen valamilyen benyomást mindig kelt benne. Legelemibb esetben azt mondhatjuk^ tetszik vagy sem. Elég gyakori, hogy azokkal az emberekkel, akiknek az írása kellemes hatást vált ki belőlünk, jól megértjük vagy megértenénk magunkat. Godó Krisztina i • Alacsony m‘-terhelés • Kettős, jól záródó hornyok • Sav-, lúg- és UV-ellenálló Keressen bennünket A BNV 1 7-es ÉS 1 B-as szabadterületén 1999. SZEPTEMBER lO. ÉS 19. KÖZÖTT! CSERÉP TETDFDKON TONDACH * JAMINA CSORNA GRUPPE GLEINSTÄTTEN ÖSTERREICH JAMINA TÉQLA* ÉS UaERÉPQYÁRTÓ RT. 5600 Békéscsaba, Orosházi út BB. Tel.: 06-66/44 1-670 Fax: 06-66/44 1 -65B Cbunna Belep Cserépgyártó Rt. 9300 Csorna. Soproni út 66. Tel.: D6-96/262-1 1 l Fax: Qéa-96/26 1 -QCJ9 Templomaink Története Evangélikus gyülekezet - BOKOR A Darvas-család építtette - eredetileg a katolikus híveknek szánva - a ma is álló templomot 1790 körül Bokor község Pásztótól nyugatra fekszik, a személynévként is alkalmazott bokor, cserje főnévtőből eredeztethető a helység elnevezése. (Felsewbo- kor; Johannis filii Búkor.) A falu történetében jelentés szerepe volt a XV. században Buják előváraként szereplő, ma már csak itt-ott néhány romos maradványként előkerülő erődítménynek. Ugyancsak a községtől délre fekvő, egykor belakott Kisbokor is történelmi jelentőségű volt, a török pusztításkor lakosai Bokor községbe menekültek, egyházinak helyét néhány előke- rjilt kőmaradvány sejteti. I Az egykori Canonica Vi- sí táti ók szerint a régi lakosság római katolikusokból állt, templomuk is volt, majd az evangélikusok beköltözése után nekik is egy istentiszteleti helyre volt szükségük. így 1727-ben ők már a romossá vált katolikus templomot használták. A falu birtoklása 1770- ben a Darvas-családra slzállt, ők építtették - eredetileg a katolikus híveknek szánva - a ma is álló templomot, 1790 körül. A későbarokk stílusjegyekkel felruházott épület egyhajós, alapzata téglalap alakú, a keletek templom homlokzati tornya - erőteljes középtorony - kétemeletes, hagymaidomú sisakja alatt órapárkánnyal, a két emelet között övpárkányos megoldással. Déli falsíkjából nyílik a templombejárat. Beépített oltára és szószéke mellett érdekes megoldás az U- alakú karzat, a gerendázatot faragásos szegélylécek díszítik. Padlózata nagy, négyzetes, sima padlótéglákból áll. Az 1863-ban pusztító tűzvész következtében az egész épület leégett; később a gyülekezet segítségével sikerült eredeti állapotába visszaállítani. A bokori temető őrzi az egyházi múltat, a fenti, már említett templomromok (Genthon Istvánnál ezek várromként szerepelnek, feltehetőleg tévesen!) lehettek a XIII. században már itt működött templom maradványai, szerzetesek is élhettek Bokor község ezen helyén. Dümmerling Ödön 1965-ben végzett próbaásatásai csak megerősítették a korábbi sejtéseket, a bazalt- és mészkőfalak a temető gerincvégén mintegy 80 cm vastagságúak, ma még áll egy hatméteres darab, másfél méteres magasságban. Az egykori, szabályosan keletelt épület ép fala mellé 1976-ban új ravatalozó is épült. Bokor katolikus hívei számára is van misézőhely, a cserhátszentiváni plébániához tartoznak, ahol 1737- től követhetőek az anyakönyvi adatok. D. F.
