Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-04-05 / 206. szám

1999. szeptember 4., szombat Megyei Körkép BATON YTERENYE 3. oldal Nógrád Megyei Hírlap Vincze Istvánná jegyzete Pislákoló karbidlámpák A Jéhány éven belül befeje- 1V z.ó'dik egy nagy múltú szakma, a bányászkodás tör­ténete. A gazdálkodási, a pi­aci viszonyokra, az energia- politika változásaira tekintet­tel a nyár derekán a kormány úgy döntött: 2000-ben bezár­ják a még meglévő' bányákat. A döntéssel egyszerre sza­kadnak a bányászokra az anyagi, az egzisztenciális gondok, amelyek itt az északi, gazdaságilag elmaradott tér­ségekben nyomasztóbbak, mint az ország más tájain. Bár Nógrádban a bányákat már régen bezárták, a volt bányamunkások mégis nyug­talanok. A társak gondja az övék is, mert maguk is átélték azt. S tudják, hogy elveszítik azokat a kedvezményeket is, amelyek a nehéz és veszélyes földalatti munkához kötődtek, amelyeket hosszú, kemény csatákban vívtak ki. Nem lesz szénpénz, kor- és nyugdíjked­vezmény, elesnek a szociális, jóléti juttatásoktól is. A bányászok szakszerve­zete, ha nehezen is, tudomásul veszi a gazdasági szerkezet átalakításának szigorú kény­szerét. Kezdettől fogva tilta­koznak azonban az ellen, hogy átgondolatlanul, a gyors döntés hatásának megfontolt elemzése nélkül zárják be a bányákat, állítsák le a szénre épült erőműveket. Érdek­egyeztető tanácskozásokat ajánlottak és ajánlanak ma is a kormánynak. Arról, hogyan lehet ütemesebben megol­dani, a tervbe vett egy esz­tendő helyett legalább 3—4 évre elnyújtani a bányák be­zárását. Mert ez alatt meg le­het keresni és kimunkálni azokat a lehetőségeket, ame­lyek munkahelyet, megélhe­tést jelentenek a bányákban, az energiaiparban dolgozó több ezer embernek. Most megint úgy tűnik, hogy a szakszervezet erőfeszí­tései, a bányamunkások, az energiaiparban dolgozók szervezettsége, szolidaritása, bátor kiállása, a demonstrá­ció és a sztrájk lehetősége meggondolásra késztette a kormányt. Hajlandóságot mu­tat a tárgyalásra, arra, hogy kialakítsák az ország energi­apolitikáját. S ezzel együtt megszülessenek azok a hu­mánpolitikai intézkedések, amelyek megnyugtató módon gondoskodnak a ma még aktív bányászokról, a munkában, hűségben és tisztességben megöregedett nyugdíjasokról, a bányászözvegyekről. Szeptember elején most is megülik szerte az országban a bányászok napját. Emlékez­nek Nógrádban is a másfél évszázados múltra, az első bányácskákra, a korszerű üzemekre, amelyek sok ezer embernek adtak munkát, biz­tos kenyeret. S tisztelettel hajtják meg fejüket a társak emléke előtt, akiktől a legdrá­gábbat, életüket vette el a bá­nya. A z ünnepet most gondok felhőzik. Am mögöttük, mint a karbidlámpák fénye, ott pislákol a remény. Bányászok ünnepe - Ma már, bizony, csak emlék az egykor családok ezreinek munkát, megélhetést adó nógrádi szénbányászat. Az egykori szebb napokra emlékeztek pénteken az öt­ven éve szakszervezeti tag bányásznyugdíjasok (felvételünkön) a salgótarjáni József Attila Mű­velődési Központban, (bányásznapi tudósításaink hétfői lapszámunkban! fotó: gyurián tibor Állástalanok Nógrádban - Ágazatonként is jelentős az eltérés Emelkedik a munkaerő-kereslet (Folytatás az 1. oldalról) A munkanélküliségi ráta 6,2 százalékponttal magasabb, mint országos szinten. A me­gyék rangsorában változatlanul a harmadik legrosszabb helyen állunk. A munkanélküliség szintje továbbra is Salgótarján vonzáskörzetében a legmaga­sabb, 20 százalék, az országos átlag több mint kétszerese. A munkanélküliek száma el­térő módon változott a két munkanélküli csoportban. A pályakezdők száma 99 fővel tovább gyarapodott, míg a nem pályakezdőké 321 fővel mér­séklődött. A tanulmányaikat befejező fiatalok intenzív beáramlása augusztusban tovább folytató­dott, de már elmaradt a júliusi­tól. Emellett a rendszerből ki­kerülők száma növekedésnek indult, de az áramlási egyenleg még mindig pozitív volt. A nem pályakezdők esetében a sikeres elhelyezkedések eredményez­ték a létszámcsökkenést. Augusztusban 3752 álláshe­lyet tudtak felkínálni az állás­keresőknek, melyből 1210-et augusztusban jelentettek be a munkáltatók is. Az új álláshe­lyek csaknem fele támogatás­hoz kapcsolódott, vagyis jelen­tős részük rövid, néhány hóna­pos foglalkoztatást biztosít a munkanélkülieknek. Az építő­iparban bekövetkezett kedvező fordulat hatására több mint öt­szörösére emelkedett a hónap során bejelentett álláshelyek száma, bár ezek nagy része me­gyén kívüli munkavégzésre irányult. A szállítás és a keres­kedelem területén is jelentősen emelkedett a munkaerő-keres­let. A hóvégi zárónapon 2680 állás volt betöltetlen. Au­gusztusban 2931 ügyfélnek ad­tak közvetítőlapot a megyei munkaügyi kirendeltségek. Sz. Gy. S. Hírek Templomi koncert Balassagyarmat - A Sza- lézi Templomban szeptember 5-én, vasárnap 11 órakor a budaörsi Pro Musica Kórus ad hangversenyt. Karigaz­gató: Sapszon Ferenc, Liszt- díjas karnagy, kiváló művész. Kárelhárítás Vanyarc - Javában tart a közelmúltbeli vízkárok fel­számolása a faluban. A Va- nyarc-patakon átívelő, s megrongálódott hidat hely­reállítják a munkások és dolgoznak a meder kiköve­zésén. Hasonló munkálato­kat végeznek a Radnóti ut­cában, ott a vízelvezető árok és rézsű kiépítése történik ezekben a napokban. Nyílt láng pusztított Ersekvadkert - Utólagos tűzként jelezték a tűzoltó­ságnak azt az esetet, amely még augusztus 30-án történt a Rákóczi úton: egy mellék- épület és egy szekrény égett, a megállapítások szerint nyílt láng használata miatt. A kár 50 ezer forint. Vaklárma Pásztó/Mátrakeresztes ­Két autó frontális ütközésé­ről és négy sérültről érkezett bejelentés pénteken délután a Mátrakeresztes és Fallós- kút közötti útszakaszról. A gyöngyösi tűzoltók és men­tősök a környéken baleset­nek nyomát sem találták. Égett a ház eloltották, utána a maradékát is le kellett bontani Tűzoltás után is fel-fellobban a láng Ingatlankataszter készül a vállalkozási övezetről Kistérségek egyesülete (Folytatás az 1. oldalról)- Mi iskolában voltunk, égett, mire hazaértünk - mondja a nagylány, aki visszatelepedett Zsuzsa közelébe, miután a fiúk kióvakodtak a szomorú témájú beszéd színhelyéről anyut még már a megégett ház, az útra kimentett, de menthetetlenül tönkre ment holmijaink mara­déka fogadta, amikor 16.30-kor az áruval megérkezett. (Egy ideje ugyanis használt ruhák ér­tékesítésével foglalkozik a ke­reskedelmi és ápolónői végzett­ségű asszonyka)- Két óra körül indultam - idézi a nem feledhető történése­ket az anya - hazulról, semmit nem vettem észre. A két szom­széd igen, hogy füstöl a tető. Alig maradt valamink, ráadásul a falak is átáztak a tűzoltás után. Életveszélyesnek, lakhatatlan­nak minősítették a szakértők, az önkormányzat adott fedelet a fe­jünk fölé, még akkor éjszaka. Másnap behívatott a gyámügyis - dr. Imre Sándomé, jelenlegi polgármester, aki korábbi pozí­ciója révén, szinte napi kapcso­latban állt a sok gyereket nevelő asszonnyal, - s türelemre intve nyugtatta, segítenek rajtuk, min­dent megmozgatnak, hogy tető alá kerüljön a ház.- S most itt van ez a rendőri segédlettel való kiköltöztetés - veszi kézbe újra, immár köny- nyekkel küszködve az írást -, ami megalázóbb mindennél, ami életünkben eddig megtörtént. A szenvedést, nyomorúságot könnyebben viseli az ember, de a megaláztatással nem tud mit kezdeni. Szavaiból kiviláglik, valóban ez a legfájóbb pont a majd egy esztendeje járt kálvária útján, amit annak ellenére is járniuk kellett, hogy az akkori önkor­mányzat 100 ezer forintos gyorssegélyt utalt nekik, a fel­álló új képviselő-testület pedig a Vöröskereszt útján számlaszá­mot nyitott a megsegélyezé- sükre. (Igaz, hogy ez nyilvános­ságra kerüljön, már a család fi­zette az újsághirdetés tarifáját.) Pénzgyűjtő urna elhelyezéséről is gondoskodtak, ami a helyi élelmiszerboltban állt két hétig. Előbbi akcióval 50, utóbbival 11 ezer 419 forint gyűlt össze. Az összegek, az önkormányzattól kapott 100 ezerrel együtt a helyi pénzintézetben őrződnek máig.- Nem költöttünk semmit ezekből - mondja Zsuzsa - , mert a legszükségesebbekkel el­láttak minket a falubéliek, más ismerősök, barátok. A ház rend- behozatalára szántuk, a tél be­állta sürgetett, építési hitelt vi­szont nem kaphattunk, mivel még azzal terhelt. Tetőt viszont addig nem engedett rátenni a ha­tóság - pedig időközben az ön- kormányzat anyagvásárlásra is megszavazott 100 ezrét, amikor kölcsönt kértünk amíg statikai vizsgálata meg nem történt. 27 ezerbe került, hogy kiderüljön, vissza kell bontani a tetőteret. Elvégeztük. Májusban feltettük volna a tetőt, de most sem sike­rült, mert újra el kellett végez­tetnünk a statikai vizsgálatot, a tél okozta esetleges, további rongálások okán. Három héttel ez előttre sike­rült találniuk egyet, aki vállalta a vizsgálatot, ami az eddigieknél is tragikusabb realitást tükrözött. A falak annyira sérültek, hogy alapig kell bontani az egész építményt. Azóta a bontási en­gedélyt várják, bár egy hónappal ez előttre sikerült összegyűjte- niük a szükséges építési anya­gokat. Az ezekre fordított kiadá­sok, a négy gyerek mellett több pénzt nem sikerült megtakaríta­niuk. Hogy a májusi helyreállí­tási munkát gátolta a statikai vé­lemény, hogy a teljes anyagi fe­dezetnek is híján voltak, nem igazán tudták, mihez kezdjenek. Eladni és máshová költözni, vagy albérletbe húzódni és fel­építeni között ingadoztak. Vevő akadt volna, kérdés, a mai álla­potok ismeretében is az lesz-e még? Kérdés, mikorra érkezik meg a bontási engedély? Egy biztos, ott nem maradhatnak.-A képviselő-testület méltá­nyolta a család helyzetét - tud­tuk meg a polgármester asszony­tól, aki az érintettek kapcsán csak pozitívumokat emlegetett, kiváltképp az anya családot ösz- szetartó erejét ecsetelve - ezért is hosszabbította idáig a lakás- használatot, amelyet ellenszol­gáltatás nélkül kaptak.- Elodázhatatlan az önkor­mányzati lakás kiürítése?-Jegyzői állásra kiírt pályá­zatunkra, várhatók a bejelentke­zések, s meglehet, igényt tart szolgálati lakásra a jelentkező. Ám az összefüggésekhez tarto­zik az is, hogy az önkormányzat nem tapasztalta a családi ház helyreállítása jelét.- E helyett bontást ítélt a szakhatóság, s most, az időköz­ben történt állagromlás miatt újabb bontási engedélyre vár­nak, ugyanis a kettő között még nem gyűlt össze minden építés­hez szükséges anyag.- Dehát tudtak róla, hogy az önkormányzat 100 ezer forintot biztosított a munkálatokra, ame­lyet számlák ellenében kaphat­tak volna meg.- Akinek készpénze nincs, annak számlája sem lehet. Ma­gánépítkezésekről megmaradt cserepeket vettek, ismerősök, jóvoltából jutottak sóderhez, homokhoz, faanyaghoz ■ ■ ■- Legalább tájékoztattak volna bennünket, de csak arról hallottunk, lehet, hogy eladják. Zsuzsa asszony ottjártunkkor már költözésre készülődött. Szellőző ágyneműktől tarkállott az udvar, a házban pedig zsá­kokban a ruhanemű... J. K. Középvállalkozások új forrása (Folytatás az 1. oldalról) A társaság jegyzett tőkéje 21 millió forint. Az ÉRKT elsősorban a jövő január el­sejétől tevékenységét meg­kezdő Kockázati Alap keze­lésére, s ezen belül az 50 - 200 millió forint közötti tő­kekihelyezésekre, vagyis a középvállalkozások forrás­igényének kielégítésére jött létre - tájékoztatta lapunkat Mihályné Balázs Melinda, a KRF Rt. vezérigazgatója. Az új társaság székhelye egyelőre Budapest, és két te­lephelye Salgótarján, illetve Nyíregyháza. (Az alapítók attól sem zárkóznak el, hogy a székhely a régión belülre kerüljön.) A Kockázati Alap Phare-keretekből, kormány­zati pénzekből, illetve a KRF és az ÉRF által biztosí­tott forrásokból jön létre, ami milliárdos nagyság- rendű. Az ÉRKT az egy­másra épülő területfejlesz­tési finanszírozások sorában újdonságnak számít. A hamarosan már há­rommilliós limittel működő vállalkozásfejlesztési köz­pontok jelentik az alsó szin­tet, vállalkozói mikrohitelek biztosítására. A következő sávot, 50 milliós kihelyezé­sig fedik le a regionális fej­lesztési társaságok, s az e fö­lötti igényeket hivatott ki­elégíteni az ÉRKT. Az új társaságot három tagú igazgatóság irányítja. Az alapító regionális fej­lesztési társaságok nemcsak tulajdonosként vesznek részt az alap indításában, hanem valamennyi pénz­ügyi és tanácsadó-jellegű komplex szolgáltatásukkal, amelybe természetesen be­letartozik a pályázatokon való közös részvétel is. (németh) (Folytatás az 1. oldalról) Fodor Tibor. Viszont a telepü­lések jelenleg sem rendelkez­nek pontos adatokkal. Az egye­sület tegnapi összejövetelén Holles Miklós, a Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Ügynök­ség ügyvezető igazgatója arra hívta fel a polgármesterek fi­gyelmét, hogy az egyre széle­sedő területfejlesztési csatornák olyan pénzügyi lehetőséget je­lentenek, amelyekkel élve ko­moly előrelépéseket tehetnek a települések. Aki viszont nem in­dul a kistérségi, megyei, regio­nális illetve országos és nemzet­közi pályázatokon, az behozha­tatlan hátrányba kerül. Az idén elkészülő Nemzeti Fejlesztési Terv részleteiről, a települések régiós programjaiba való bekapcsolódásának részle­teiről Puszta Béla, az egyesület elnöke tartott tájékoztatót. Mint mondta, még lehetőség van arra, hogy a készülő programokba beépítsék a települések a fejlesz­tési elképzeléseiket. Ugyanak­kor megjegyezte: a régiós finan­szírozás révén elérhető lehető­ségek növekedésével egyre erő­sebb kormányzati nyomást ta­pasztalnak a kistérségek, amely ellen közösen kell fellépni. A salgótarjáni polgármester kifejtette továbbá az Ipoly-Euro- régió kapcsán, hogy a határ­menti településeken szlovák ol­dalon is kedvező politikai és gazdasági környezet van kiala­kulóban. Ezt a helyzetet kihasz­nálva erősíteni kell a kétoldalú kapcsolatokat, s elsősorban Lo­sonccal, Fülekkel szorosabbra kellene fűzni a szálakat. Sirkó Ferenc sóshartyáni pol­gármester az árvíz okozta károk orvoslására kért segítséget, ám mint az összejövetelen kiderült, egyelőre nincs realitása annak, hogy a kárérték felénél többhöz juthassanak az elmosott utak, hidak helyreállítói. Tarnóczi Kiemelten közhasznú szervezet - Átnyúlik a határon Eurorégió megyénkben Még áprilisban fogalmazták meg az Ipoly Eurorégió ha­táron átnyúló interregioná- lis együttműködés megte­remtésének szándéknyilat­kozatát. Az együttműködést az mo­tiválja, hogy a jövő Európájá­nak alapjait a működőképes, a térségek jövőjének fejlődését meghatározni képes régiók képviselik. Az együttműkö­dés célja többek között, hogy felkészítse a régiót az európai integrációs folyamatra, széle­sítse az érintett térségek gaz­dasági és kulturális kapcsola­tait, összehangolja a gazda­ságfejlesztési programokat, elősegítse az eltérő kultúrák megismerését. Az Ipoly Eurorégió műkö­dési területe Magyarországon Balassagyarmat, Rétság, Sal­gótarján, Szécsény, Szob és Vác statisztikai körzetének te­rülete, a Szlovák Köztársa­ságban az Ipolysági, a Ko- rompai, a Losonci, a Nagy­kürtösi, a Rimaszombati, a Selmecbányái és a Zselizi já­rás területe, valamint az Érse­kújvári járás Ipoly-menti te­lepüléseinek területe lenne. A régió céljainak elérése érde­kében tevékenységét „kiemel­ten közhasznú” jogállású szervezetként kívánja vé­gezni. Salgótarján közgyűlése alapító tagként lép be a meg­alakítandó Ipoly Eurorégió Egyesületbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents