Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-30 / 228. szám
Az osztrák fiatalok és az alkohol „Jó becsípni”!? Ausztriában a 10-18 éves fiatalok közül 31 százalék hetente legalább egyszer fogyaszt alkoholt, és minden ötödik saját bevallása szerint időnként teljesen leissza magát. A rémisztő adatok a felsőausztriai elöljáróság megrendelésére készült felmérésből derültek ki, de eredményei kivetíthetők egész Ausztriára, a tartomány ugyanis megfelel az országos statisztikai összetételnek. A fiatalok 6 százaléka hetente többször, egy százaléka naponta nyúl alkoholhoz, 25 százalék nem minden héten, 37 százalék soha nem iszik szeszes italt. Az adatok a lányokra is vonatkoznak. Indokként a legtöbben (61 százalék) azt hozták fel, hogy ízlenek nekik ezek az italok, minden harmadik megkérdezett arra hivatkozott, hogy azért iszik, mert a barátai is ezt teszik, szintén minden harmadik számára ,jó becsípni”, minden negyedik kíváncsiságból iszik, minden ötödik kifejezetten azért, hogy lerészegedjen, de csak 10 százalék hiszi, hogy az ivással elterelheti figyelmét problémáiról. A legdivatosabb italok a felmérés szerint sorrendben a kóla, sokszor némi alkohollal dúsítva, az energiaitalok és az alkoholos italok. A leggyakrabban a bulikon, az ünnepségeken és a barátoknál alkoholizálnak a fiatalok, noha Ausztriában is tilos szeszes itallal kiszolgálni a 16 éven aluliakat. A megelőzés lehetőségei között említették a kutatók a fiatalok munkaerőpiacának hatékonyabb működtetését és a vonzó szórakozási és szabadidő-lehetőségek teremtését, továbbá a vendéglátóiparra vonatkozó előírások betartásának szigorúbb ellenőrzését. Még mindig sok a sztáregyüttes rajongója Depeche Mode klub Taijánban Pop plusz rock Zene felsőfokon Talán nincs is olyan zeneimádó a Földön, aki ne hallott volna már a legendás hírű Depeche Mode együttesről. Nem túlzás azt állítani, hogy Dave Gahan, Alan Wilder, Martin Lee Gore és Andy Fletcher a ’80-as, ’90-es évek legnagyobb zenészei között foglalnak helyet. A Depeche Mode dalait nem csak a fanatikus rajongók ismerik és szeretik. Sokan azt állítják, Martin Lee Gore-on kívül egyetlen szövegíró sem tudja magát szebben és jobban kifejezni. Balladái az életről szólnak, az örömről, a szenvedésről, a bánatról és a szerelemről. A Depeche Mode néhány hete ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Több ezer fellépés, több száz dal és több tucat sláger a húsz év termése. S még mindig nincs vége! Jó néhány együttes akadt, mely próbálkozott a DM által létrehozott új zenei stílussal, a technopoppal. Voltak köztük sikeresek, de akadtak silány másolatok is. A technopop legnevesebb hazai képviselője a néhány éve fölbomlott Bonanza Banzai volt. Sokak számára még mindig a Depeche Mode a legjobb. Így vannak ezzel azok a salgótarjáni fiatalok is, akik minden hónap első szombatján londoni zenékkel szórakoztatják az érdeklődőket, az SVT-ben. Immáron 10 éve! Október első szombatján ismét lesz Depeche Mode klub az SVT-ben, ahová mindenkit várnak a szervezők! (Fissza) St. Martin világéletében zenélt. Karrierje során rengeteg hangszeren játszott (trombitán, dobokon), mielőtt rátalált élete szerelmére, a szaxofonra. Első két albumán a fő hangsúly a szopránszaxofonon volt, de mint az tapasztalható, ugyanilyen kiváló alt-, és tenorszaxofonon is. Nagyon sok magyar élvonalbeli popzenekarban játszott, mielőtt szólókarrierbe kezdett 1993-ban. St. Martin nagyszerű, élettel teli, színes show- elemekben is bővelkedő élő fellépései nemcsak szerte Európában, de az USA-ban és a Karib- szigeteken is elsöprő sikert arattak. Ha bárhol fellép ez a vonzó külsejű művész, a kritikusok és zenésztársai mindenütt nagy elismeréssel beszélnek róla. 1992-ben egy londoni klubban (Marquee) zenélt magyar zenészekkel közösen. Mostanában rendszerint hazánk zenei klubjaiban játszik, valamint koncertjeivel bejárta egész Magyarországot. Hazánkban temérdek tv-s megjelenése valódi médiasztárrá emelte őt. 1995-ben az Egyesült Államokban járt egy klubturnén és fellépett Los Angelesben, Washington DC-ben és New Yorkban is. Bemutatkozó lemezét Berkes Gábor „produ- celte” és 11 dal hallható rajta. Az albumon kilenc csodálatos új szerzemény volt, valamint egy valóban fantasztikus feldolgozása Rodrigo „Concerto de Áranjuez”-jének. Lírikus tehetsége megnyilvánult ebben a lágy és finom zenei hangzású albumban. Szerzeményei romantikusak, a hallgatónak szinte ünnep hallgatni a zenéjét, Legnagyobb erőssége a melódiák mesteri megkomponálása. Kiemelkedő első albumáról a középtempójú „Keresztül a városon”, „Éjszakai séta”, a gyönyörű balladák: „Tavasz lánya”, „Ne sírj”, „Elveszett szerelem”, a páratlanul vidám „Az állomás neve Föld” voltak a befutók. „Emlék MM- nek” című dalát szeretett édesanyjának ajánlotta, aki a lemez készítésének ideje alatt halt meg és nem érhette meg, hogy fia első szólólemeze megjelenik. St. Martin harmonikus zenéje valóban és őszintén szívből jön. Első hanghordozójából már .több mint harmincezer darab fogyott el, tehát aranylemez lett és ezzel hazánk első számú hangszeres előadójává lépett elő. Lemeze Délkelet-Ázsiában is megjelent, ahol két alkalommal promóciós körutat tett. Az Ázsiában napvilágot látott albumra bonuszként felkerült még egy régi kínai klasszikus dal, a „Never Ending Love”. Ez a felvétel egyébként ott van a „Sax For Lovers” című sikeres válogatáslemezen is, amelyen többek között olyan előadókkal szerepelt együtt, mint Candy Dulfer és Nelson Ranged. Miután első anyaga a második kiadást is megérte, minden készen állt, hogy megjelenjen kettes szólólemeze, melynek címe „1995” volt. Ez az album is gyönyörű dalok csodálatos gyűjteménye és az elsőhöz hasonlóan szintén aranylemez lett. Szinte látható, miként fejlődött zeneszerzői készsége, művészi tökélye. Andrew Lloyd Webber időtlen klasszikusának, az „Operaház fantomja”-nak egyedülálló adaptációja. Az első maxi a „Hiányzol”, egy gyönyörű ballada, ami egyébként a „Csellengők” című tévéműsor (MTV 1) kísérőzenéje, s lett a rádiók egyik kedvence is. Gyönyörű lassú szám a lemezen a „Néma telefon”, a „Felhőország” is. A lemezen több, már az előző albumról megszokott középtempójú dal is van, mint a „Lehet, hogy eltévedtünk”, „Amikor együtt nevetünk”. Az „St. Martin ’95” egy slágerekkel, élettel és szeretettel teli album. Rajongói örömére 1996 őszén megjelent a lemez második kiadása „1995-1997” címmel, amely 4 új felvételt tartalmazott. A két kiadásból az eladások már elérték az ötvenezret, így a lemez már platina lett. Legutolsó korongja, a „Románc” 1997 karácsonyán jelent meg. A nemzetközi érdeklődés ezen album iránt is jelentős. A tökéletes eleganciával tervezett lemez és ennek ’98 St. Martin elején megjelent második kiadása 15 dalt tartalmaz, köztük három kiváló feldolgozást: Albinom híres „Addagio”-ját, a felejthetetlen szerelmi témát Zefirelli „Rómeó és Júliája” és a „Yentl” című musicalből ismert „Papa hallasz engem?” című dalt. Ezen kívül 12 eredeti, briliáns számot, mint az „Égi leszállópálya”, „Kedves minden pillanat” és a „Vigyázz magadra vén világ”. Zene felsőfokon, hangulatok kifejezése, érzelmek és minden egyéb, amit akkor gondolunk, ha kimondjuk „Románc”. 1999 elején újabb európai országok (Németország, Törökország) csatlakoznak a lemez megjelenéséhez és ezáltal St. Martin nemzetközi diadalmenetéhez. Idén szeptember 20-án aztán megjelent a legújabb stúdióalbum Utazás címmel. A lemezen ismert dalok feldolgozásai és Martin saját dalai egyaránt hallhatók. Az anyagról így vall a művész: Szélsőséges hangulatok váltakoznak mind a feldolgozásokban, mind pedig a saját dalaimban. Hangulataimat megint csak megtaláltam a világhírű szerzők által készített dalokban. Ezért választottam ezeket. Zenei világomat hozzáfűztem, így ötvözve kerülhetett a különböző hanghordozókra. Nem maradhatott ki egy igazán közkedvelt világsláger Barbra Streisandtól a „Szerelmes asszony”, vagy a „Profi” című film közismert zenéje, illetve a „Keresztapa” fiilbe- csengő, kedves dallama. A saját dalaimban hangulataim, lelkivilágom és a világról alkotott képem egyaránt benne van. Ezért született meg „A szerelem himnusza”, amely optimistán tükrözi az emberek közötti bensőséges viszonyt. A „Mese vagy valóság” útiélményeimről szól. A napfogyatkozás engem sem hagyott tétlenül. Olyany- nyira, hogy idézetet és dalt is kapott. Az idézetet Csokonaitól vettem kölcsön, ami így szól: „Földiekkel játszó égi tünemény ...” A dal címe „Csillagok gyúlnak és lehullanak”. Gondolatban szárnyaljunk együtt!” Figyelem! Az új korongon kívül verseskötet is napvilágot látott St. Martin tollából! * JÁTÉK! JÁTÉK! JÁTÉK! Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: a legelső Bon Bon album címe „Kapaszkodj meg!" volt. CD-k, illetve kazetták közül válogathat szerkesztőségünkben Fazekas Zsolt Sal- gótaiján, Fáy A. krt. 19. Mai kérdésünk: Mi St. Martin kedvenc hangszere? A tippeket október 6-ig várjuk nyílt postai levelezőlapon, vagy személyesen a Nógrád Megyei Hírlap, „Pop plusz rock” 3100 Salgótaiján, Erzsébet tér 6. sz. címén. S. A. Elöl: Szőllős Diana, mögötte: Pál Viktória, Ruza Krisztina, Oszvald Lilla, László Viktória, Baranyi Edina (Szécsény) „Gyermekvilág ’99” Modellutánpótlás Csillebérci és balatoni felkészítőtáborok után a napokban Budapesten, a Thália Színházban zárult a Wimmer Eva iparművész által megálmodott versenysorozat. 1966 óta minden tavasszal, az ország más-más városaiban szervezi az elődöntőket a Wimmer Line Design Stúdió. 1999-ben tizenkét helyszínen sok ezer ember élvezte a gyerekek bemutatóját, versenyszámait. Három korosztályban mintegy ezerkétszázan pályáztak a jutalmakra, különdíjakra. Áprilisban Salgótarján is megcsodálhatta a gyerekek produkcióját. A versenyben indulók közül hatan jutottak el az utolsó fordulóba (lásd fotónkat). Külön öröm, hogy a modellkategóriában indulók a versenyt záró „Pret a Porter Fashion Show ’99-2000” gálájába is meghívást kaptak. Felkészülésüket a Callus Modell segítette. Négynapos keszthelyi üdülés különdíjat nyert Szótilos Diana és Oszvald Lilla. A versenyről és a gáláról televíziós felvétel is készült, amit a közeljövőben vetítenek majd. Őszi Sztárvallató - Mai vendégünk: B. Tóth László a rádióból Tudni kell, hogy hol a határ Ha van valaki, akit tényleg senkinek sem kell bemutatni, akkor ő az. Az idősebbek egykoron ott táncoltak a bulijain, a fiatalabbak pedig a mai napig hallgathatják vasárnaponként a „Poptarisz- nyá”-t, no meg a „Calypso”-t, alias B. Tóth Lászlót.- Hiába is tagadnánk, ma már intézmény vagy a szakmán belül.-Nem szeretem az intézményeket, mert ha az embert intézményesítik, akkor már nagyon öregnek is tartják egyúttal.- Most megbántottalak?-Ne viccelj! Azt mondják, hogy én vagyok a „Bétót”, aki sok mindent kipróbált, sok mindenhez ért, sok mindenhez nem, mindenbe belefog és sok mindennel sikerrel birkózik meg. Egy idő után rájöttem, hogy engem nem lehet ráhúzni egy kaptafára, mert nem vagyok sem disc jockey, sem zenei szerkesztő, fő- szerkesztője egy rádiónak, vagy bármi. A belőlem jövő dolgok határozzák meg azt, amit csinálok, s azt, ahogyan csinálom. Ebben nincsenek szabályok, meg kötelezvények!- Amikor elkezdtétek Dévényivel, meg Cintulával, akkor sem voltak?- Akkor főleg nem! Mi kezdtük el a szakmát, amire mindhárman nagyon büszkék vagyunk, hiszen Cintula volt az első disc jockey Magyarországon, a Dévényi volt a legelső könnyűzenei műsorvezető, én pedig diszkóztam és műsort vezettem egyszerre, ebben voltam első.- Hogyan lehet ezt a szakmát megtanulni?- Nagyon nehezen lehet megtanulni. Minden szakmának megvannak a fortélyai, tehát alapjában minden szakmát meg lehet tanulni. Mindenkinek van lemeze, zenéje, tehát a rádiók nem attól működnek már, hogy nekem ez megvan, neki pedig nincs, mert mindenkinek megvan. Hogy te szívesen hallgatsz egy rádiót, az attól van, hogy neked jó hangulatot teremt. De mitől teremti a jó hangulatot? Részint a szövegtől, de elsősorban a zenétől, ahogy azok következnek egymás után. Ha tíz zenéhez értő és rádióban dolgozó szakember kezébe adsz tíz darab lemezt - és mind a tíz ugyanaz -, köztük Elvis Presleyt, Queent, meg Beatlest, mindegyik máshogyan keveri össze, ha azt mondod nekik, hogy „gyerekek, tegyétek sorrendbe!”. Na ezt a részét nem lehet megtanulni! Szakkönyvekből megtanulhatod az előadók életét, de azt, hogy egy Pink Floyd után Toto jöjjön, ezt nem lehet megtanítani. Ez egy belőled fakadó érzék, amitől te vagy jó leszel, vagy rossz.- Spontán ember vagy?- Igen. De ez a legnehezebb. Hofi mondta annak idején, hogy az improvizációt kell a legtovább tanulni. Én például utálom a papírt, soha nem is használok. Amikor beszélsz, akkor mindenkori érzéseidnek és érzékednek megfelelően kell beszélni, hogy a hallgató érezze, ugyanolyan ember vagy, mint ő. Emberi hangot kell megütni és nem a hallgatók feje felett kell rádiózni, amolyan amerikai módszerrel, elegánsan. Én az embercentrikus rádiókat szeretem, amikor viszonyunk van egymással, s ugyanúgy tudok beszélni mintha egy társaságban ülnék akár egy sörözőben, akár egy vonaton. Ez viszont csak egyféleképpen lehet, ha minden az agyadban van és nem papírról olvasod fel, amit megírtál három nappal ezelőtt, s egész más érzéseid voltak akkor, mint ma, amikor felolvasod.-Azért tudni kell, hol a határ.- Persze! De ehhez sok gyakorlat kell, sok-sok mikrofon előtt eltöltött óra. Sándor András