Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-30 / 228. szám

4. oldal Gazdaság 1999. szeptember 30., csütörtök Enyhülés otthon ideg- és izomeredetű fájdalmakra Kicsi a TENS, de sokat tud Vinczéné Pintér Adriennt nem csak azért ismerik a vá­rosban és környékén, mert tősgyökeres pásztói szüle­tésű, hanem azért is, mert sokan nyertek már enyhü­lést otthonaikban azokkal a gyógyászati eszközökkel, amelyeket tőle vásároltak. Pedig egyáltalán nem erre a pályára készült: a középis­kola elvégzése után Egerben szerzett diplomát történe­lem-népművelő szakon. íme a készülék...- Először csak másodállás­ban kezdtem el dolgozni, de rájöttem: egy üzletet vagy csinál az ember, vagy nem, „félgőzzel” nem lehet - mondja Vinczéné Pintér Adri­enn. -Döntöttem, és július­ban múlt öt éve, hogy forgal­mazom a mikroszámítógéppel vezérelt TENS készüléket. Forgalmam 90 százalékát a házi fizikoterápiás és fájda­lomcsillapító készülék teszi ki az SE-30 TENS, amely négy­féle programmal dolgozik: az első izomgörcsöt old, izmot lazít, a második izmot tornáz­tat és erősít, a harmadik értá­gító, keringést javító, a ne­gyedik pedig fájdalomcsilla­pító hatású. Alkalmazható még ideg- és izomfájdalmak, reumás lágyrész, meszesedés, ízületi betegségek, izombénu­lás, érszűkület, fekély, zúzó- dás, rándulás, ficam, migrén, fáradtság esetén. Ugyancsak hasznos felfekvés megelőzé­sére, övsömörfájdalom, menstruációs görcsök oldá­sára, lassan gyógyuló gyulladt sebek, vágott, metszett sérü­lések és idegzsába kezelésére.- Kaphatók hozzá külön­böző kiegészítők, működtet­hető négy párnával is: ennek az az előnye, hogy négy pon­ton használható. Lehet hozzá vásárolni nagy méretű fo­gyasztókészletet, amellyel ragyogó eredmény érhető el a hason, combon. Óriási elő­nye, hogy kényelmes, hiszen akár tévézés közben is lehet használni: segíti a zsírsejtek lebomlását. Kapható még hozzá kozmetikai szett, amelynek segítségével a krémek bejuttathatók a bőrbe, így kisimítja a ránco­kat. Egyre inkább felismerik a TENS előnyét a kórházak különböző osztályai is: a ba­lassagyarmati és a pásztói kórházban például szülés előtt, a vajúdási szakaszban használják fájdalomcsillapí­tásra. De forgalmazok egyéb termékeket is: fél- és teljes automata vérnyomásmérő­ket, kapható büki fürdőkúra és krém is. Telefonon mindig elérhető vagyok: 06 (20) 9640-306, (32) 462-819, (32) 460-826. (PR) Tizenö^esztendeje működik Salgótarjánban a Forgó Erősáramú Centrum Kft. Állandó küzdelem a fennmaradásért A salgótarjáni Forgó Erős­áramú Centrum Kft. nemré­giben ünnepelte fennállásá­nak 15. évfordulóját. Noha ez nem jubiláns szám, de arra jó lehetőséget kínál, hogy néhány gondolatot vált­sunk Forgó Bélával, a cég ve­zetőjével.- Hogy van a Forgó Erős­áramú Centrum?- A körülményekhez képest jól vagyunk - válaszol az ép­pen üzleti útra készülődő ügy­vezető. - Kedvező változás­ként mondhatom el, hogy ed­dig az éves szerelési kapacitá­sunk 10-20 százalékát tudtuk helyileg lekötni, az idén vi­szont ez fele-fele arányban si­került, a megyében, illetve a megyén kívül. A megyében két jelentős munkánk volt, ame­lyeket referenciának is mond­hatunk. Az egyik a tűzhely­gyári villamosenergia-felügye­leti rendszer erősáramú szer­kezet tervezése, kivitelezése, amit sikeresen át is adtunk. A hőszolgáltatónak pedig Salgó­tarján hőenergia-ellátását biz­tosító két darab 200 kilowattos meghajtó motorjának úgyne­vezett villamosenergiairány- kiválasztó berendezését tervez­tük és szereltük. Ez is működik már. A szerelési kapacitásunk hasonlóan alakul mint koráb­ban, de mintha javulna a hely­zet.- Minek lehet tulajdonítani ezt a kedvező arányt. Javult a megyei vállalatok helyzete, vagy rádöbbentek a cégek az önök jelenlétére?-A gazdasági helyzet szá­mottevő javulását túlzottnak tartanám, de talán ez is közre­játszik a változásban. Persze a jelenlétünk is egyre markán­sabb. Ezt minden beképzeltség nélkül mondhatjuk. Most ép­pen 15 éve működünk, mint vállalkozás. Itt ezen a telephe­lyen a hatodik éve vagyunk.- Mi jellemezte legjobban ezt a másfél évtizedet?-Az állandó bizonyítás, ál­landó küzdelem. S ez manap­ság is így van, mert lazítani egy pillanatra sem lehet. Sem nekem, sem a kollégáimnak. Ez a hosszútávfutáshoz hason­latos dolog. A távfutó is csak hajt, hajt összeszorított fogak­kal, s igyekszik jól beosztani az erejét, mert ha elfogy az ereje akkor kénytelen abba­hagyni. Tehát jól kell beosz­tani az erőt a siker érdekében.- Hány embernek ad kenye­ret a cég?-Általában 10-12 főállású alkalmazottal oldjuk meg a feladatainkat. A létszám min­dig a kereskedelem, a szerelő, tervező kapacitás függvénye.-A megyebeli megrendelők mellett az országban hol dol­gozik még a cég?-Ez változó. Egy banknak végezzük az országos karban­tartását a megye fiókjaiban. Egy mezőgazdasági terményt forgalmazó külföldi cégnek végeztünk munkákat Győrben az év elején. S egyéb helyeken az országban.- Hogyan sikerült az elsőfél év, s mit vár a jövőtől?- A első fél év rendszerint mindig gyengébb, mint a má­sodik. Ez most is jellemző ak­kor is, ha a gyengesége mellett viszonylag stabilabban telt el. A második fél év kicsit nehe­zebben indult, de már a teljes kapacitásunkat meghaladó rendeléseink vannak. Esetleg létszámot is kell bővítenünk. A jövőről sejtelmünk sincs. El­kezdtük már alapozni a kétez­redik év első felét, három je­lentős munkával már foglalko­zunk. S ha ezek közül csak az egyiket vesszük is, ez nekünk a kapacitás két fővel történő bő­vítését jelentheti.- Várható-e az önök szá­mára a megyében további fej­lődési lehetőség?-Úgy gondolom, hogy eb­ben a témában a megyében nem tudunk továbblépni, ami azt je­lenti, hogy Nógrádban nincs kellő beruházási kedv, illetve elegendő pénz, vagy lehetőség. Annak ellenére, hogy a megyé­ben hozzánk hasonló cég nincs még egy, amely a kereskedel­met és a villanyszerelést volu­menében és szakmailag ilyen átfogóan kezeli. Országosan persze többen vagyunk.- A korábbi szokáshoz híven az idén jártak-e külföldi ren­dezvényen?- Az idén is jártunk Dort- mundban a német elektromos ipari gyártók évenkénti kiállí­tásán. A német hasonló szak­mai szervezet ide rendszeresen meghívja az EMOSZ-t (Elekt­romosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége), amely­nek elnökségi tagja vagyok. A villanyszerelőknek ez a szak­mai szövetsége fő célkitűzésé­nek tartja, hogy a villanysze­relő-társadalmat egységes szervezetbe tömörítse és az ér­dekeiket védje. Az országos delegációban hárman vettünk részt vidékről.-Mit remél a következő ti­zenöt évtől?- Szeretném legalább ugyanezt várni. Nem hiszem, hogy a cégnek könnyebb lesz a helyzete. Sőt, ahogyan most lá­tom, talán nehezebb. Nem a külföldi konkurencia miatt, sokkal inkább azért, mert or­szágosan és helyben a termé­szetes fejlődés következtében nagyobb kapacitással bíró tár­saságok is jelentkezhetnek a pi­acon. Ez tőlünk nagyobb fi­gyelmet, gyorsabb reagáló­készséget, figyelmesebb ki­szolgálást követel, hogy meg­maradjunk. (X) Bőséges választék, udvarias kiszolgálás fotó: rigó tibor / ____ Á tcsoportosított összegek az FVM-nél Eddig hiányoztak a törvényi feltételek a szabadabb gazdálkodáshoz A múlt évi vidékfejlesztési támogatások megmaradt pénzösszegeit, mintegy 9,2 milliárd forintot a kormány átcsoportosította az idei agrártámogatások növelésére. Környezetterhelési díj. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter egy szakmai ren­dezvény megnyitóján tegnap bejelentette, hogy a tárca környezetterhelési díj beve­zetését tervezi. Vetésjelentés. Eddig csak­nem 214 ezer hektáron ke­rült földbe a kalászos; gabona, illetve az őszi ká­posztarepce magja - közli a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium leg­frissebb, tegnapi összegzése. Az idén a kalászosgabonák­ból, illetve az őszi káposzta- repcéből összesen mintegy 1,5 millió hektárt szeretné­nek vetni a gazdák; eddig a tervezettnek 14 százalékán végeztek a munkával. Az őszi búzából került legkeve­sebb a földbe, a vetésterület­nek csupán egy százalékával végeztek. Régióelsőség. A Buda­pesti Értéktőzsde (BÉT) a régió legjobb tőzsdéje, hi­szen a BÉT esetében a leg­kedvezőbb a részvénykapi- talizáció GDP-hez viszo­nyított aránya, 30 százalé­kos - közölte Dunavölgyi Mária, a Budapesti Érték­tőzsde ügyvezető igazgató­ja szerdán. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 401,82 Euró 256,85 Japán jen (100) 228,10 Svájci frank 160,37 USA-dollár 243,88 Átváltási arányok: 1 eur: 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 áts. A földművelésügyi tárca 1998. évi 130,4 milliárdos költségveté­séből- 121 milliárdot tett ki az agrártámogatásra szánt összeg. Az előirányzott összeget növel­te a vidékfejlesztési támogatá­soknál keletkezett felhasználha­tó maradvány, az általános tar­talékból a nem biztosítható ele­mi károk mérséklésére elkülöní­tett 1,5 milliárd, valamint a pi­acra jutást segítő támogatások fejezetében szereplő, az állam által felvásárolt búzakészlet ér­tékesítéséből tervezett 5,5 milli­árd forint bevétel, fgy összesen 145 milliárd forinttal gazdálkod­hatott a múlt évben az agrártár­ca, amelynek 92,1 százalékát használta fel. A fő - piacra- jutási, termelési, beruházási - támogatásokat teljes mértékben kimerítette a minisztérium, a vi­dékfejlesztésre szánt pénzek fel- használása azonban nagymér­tékben elmaradt a lehetőségek­től, ezeknek csupán 31 százalé­ka realizálódott. A privatizációs bevételekből rendelkezésre álló pénzeknek is mindössze 47,9 százaléka került felhasználásra. A vidékfejlesztésre elkülönített összeget a programok ütemezé­se, csúszása miatt csak késve, ez évben tudta volna felhasználni. A tárcák közötti munkameg­osztás kapcsán a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­tériumhoz került át a vidékfej­lesztési támogatás a hozzáren­delt forrásokkal együtt, viszont a hatályos törvény nem tette le­hetővé, hogy a vidékfejlesztésre szánt pénzekből a szaktárca át­csoportosíthasson a termelési, piacrajutási és beruházási támo­gatásokra. A kormánynak csak az idén - egy törvénymódosítás kapcsán - teremtődött lehetősé­ge arra, hogy agrártermelési, piacrajutási és beruházási támo­gatásokra pénzt csoportosittat- hasson át. így most születhetett meg a döntés, hogy a múlt év­ben keletkezett pénzmaradvá­nyokkal, 9,2 milliárddal növelje az idei agrártámogatást.- ug ­. A tudás: gazdasági hatalom A 20. század közepe óta a szolgáltatások túlsúlyba kerülése és az információs társadalom kialakulása megváltoztatta a termelés keretfeltételeit. Az infor­mációs technológia az emberi érintkezést és az üz­letkötést végtelenül mozgékonnyá tette, s az inter­neten keresztül valamely árufajta teljes világkíná­lata megismerhető. így rövidebbé válik a termékek élettartama, s a divattal változó, egyedi, vagy kis szériájú fogyasztási cikkek a versenyképesek. Egyediesedik a termelés. Az óráiról ismert japán cég 3000féle órát árul, az egyik elektronikában je­leskedő vállalatnak 800 féle tévékészülék szerepel a programjában, eg)’ amerikai konfekcióüzem 400 nadrágmodellt mutat fel. A cégek ki is telepítenek bizonyos funkciókat, nyitott céghatárú hálózatok­ká alakulnak át, s így a világ egyetlen szupermar­ketté válik, ahol mindent lehet vásárolni, árut, szol­gáltatást, technológiát, tudást, tehetséget és infor­mációt. A cégek versenyképességét az határozza meg, hogy gyorsabban és jobban tudnak-e „tanulni”, mint versenytársaik. Ez munkahelyt, munkakört, szakmát, önálló vállalkozást és alkalmazotti vi­szonyt rugalmasan felcserélni képes, konvertibilis tudású, „fregoli’’-típusú munkaerőt tételez fel, amelynek talán az a fő vonása, hogy gyorsan és alaposan tudja elsajátítani az újat. Ezzel a munka világában az emberi szellem ismét közvetlen terme­lési tényezővé válik, s a jövedelem, a társadalmi presztízs attól függ majd, hogy mennyire képes va­laki nem rutinszerűen, hanem kreatívan, folyama­tosan tanulva és felejtve dolgozni. Nem véletlen, hogy ma a leggazdagabb ember Bill Gates, akinek a nyersanyaga az anyagtalan tu­dás, s nem az olaj vagy a rádium. A szocializmus­ban azt hirdették, hogy a tudomány válik közvetle­nül termelő tényezővé. Valójában a tudás, a min­denkori tudományos vívmányok gyors elsajátítása és alkalmazása válik azzá. A mai tapasztalatok szerint erre a munkaerő egyötöde alkalmas. Jobb felkészüléssel - aminek talán már a bölcsődében el kell kezdődnie -, továbbá az ember befogadó és ön­változtató képességeinek állandó fejlesztésével ez a hányad bizonyára növelhető. Mert akinél ez nem következik be, aki csak termelési rutinmunkát tud végezni, annak tudása, szakmája, munkája leérté­kelődik, s társadalmilag lecsúszik. Bácskai Tamás Ellenőrzéssel a feketegazdaság ellen Turisztikai javaslatok Infrastrukturális fejlesztéssel, speciális magyar kínálat megte­remtésével lehet hosszú távon si­keres ágazattá tenni a turizmust - foglalt állást a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara Idegen- forgalmi Kollégiuma, miután vé­leményezte a Gazdasági Minisz­térium készülő kormány-előter­jesztését. Tegnap a Sopronban rendezett szakmai megbeszélés után Hor­váth István kollégiumi elnök el­mondta: az idegenforgalom a GDP 9 százalékát adja; ez jelzi az ágazat nemzetgazdasági je­lentőségét. Hozzátette: a testü­let egyetértett abban, hogy lépé­seket kell tenni a belföldi turiz­mus fellendítése érdekében, hi­szen mindenhol a belföldi turiz­mus az idegenforgalom bázisa. Ezt a célt szolgálná a kollégium javaslata szerint például az uta­zási csekk kiterjesztése. A kollégium indítványozza az úthálózat fejlesztését, a vízi turizmus lehetőségének kiépíté­sét is, továbbá konferenciaköz­pont létesítését. Fontos a köz- biztonság megszüárdítása; en­nek egyik megoldása lehetne idegenforgalmi rendőrség felál­lítása a turisztikailag frekventált területeken. A feketegazdaság elleni fellé­pés lehetőségét a szakmai ellen­őrzés szigorításában látná a tes­tület. Ez annál is sürgetőbb, mi­vel a feketegazdaság évente mintegy 100 millió vendégéj­szakát rabol el a törvényesen működő vállalkozásoktól. Átalakuló kamarák A kormány középtávú stratégiá­ja szerint évente 4-5 százalékkal nő a gazdaság, és 2002-re az infláció 5 százalék alá csökken - hangoztatta Gulácsi Gábor, a Gazdasági Minisztérium állam­titkára a Budapesti Kereskedel­mi és Iparkamara szerdai gaz­dasági fórumán. A Kamarák az új évezred kü­szöbén című fórumon az állam­titkár a kamarai rendszer átala­kításának irányairól szólva el­mondta, hogy a hagyományos funkciók megtartása mellett megmarad a közfeladat ellátá­sa. A most érvényben lévő hár­mas kamarai rendszer átalakul: a kézműveskamara integrálódik a kereskedelmi és iparkamará­ba. Az így létrejövő rendszer a versenyszférába tartozó vállal­kozásokat tömöríti, szemben az agrárkamarával, amely az állam által befolyásolt szférában mű­ködik. A kamarák átalakításának fontos eleme lesz a kötelező tagság megszüntetése. Az ön­kéntes tagsági viszonyon alapu­ló rendszer ügy jön létre, hogy minden regisztrált vállalkozó választó lesz, de csak az önkén­tes tagságot vállalók választha­tók. Kötelező tagdíj helyett a kamarák finanszírozása a szol­gáltatási díjbevételből és a ki­egészítő állami támogatásból oldható meg. A kormány a tör­vény módosításakor arra is ja­vaslatot tesz, hogy bővüljön a kamarák gazdasági szerepválla­lási lehetősége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents