Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-29 / 227. szám
SALGÓTARJÁN 2. oldal BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Havonta egy szerdán: szót kér az egészségbiztosítás Figyeljünk a számokra! (2. rész) Az előző havi írásunkban megkezdtük a megye egészségbiztosítási tevékenységére leginkább jellemző 1998. évi számadatok bemutatását. Célunk, hogy megismertessük a T. Olvasókkal, hogy a járulékfizetők által befizetett összegek milyen nagyságrendben kerültek felhasználásra a különböző pénz- beni ellátások, támogatások, valamint az egészség- ügyi ellátórendszer finanszírozására. Mostani cikkünkben arra mutatunk rá, hogy hogyan ,járul hozzá” a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (NMEP) a betegek gyógyulásához. A társadalombiztosítás költségvetésének napjainkban egyre többet hangoztatott, lényeges eleme a gyógyszertámogatási kiadások alakulása. Annak ellenére, hogy a támogatási rendszer az utóbbi években folyamatosan szigorodott és a támogatás mértéke is csökkent, az erre fordított összeg mégis emelkedett. Ez az országos tendencia Nógrád megyére is jellemző. A gyógyszertámogatás növekedésében meghatározó szerepet játszik a lakosság általánosan rossz egészségi állapota, valamint a gyógyszerválaszték nagymérvű bővülése. Megfigyelhető, hogy az utóbbi években magasabb árszínvonalú import gyógyszerek egyre nagyobb számban kerültek forgalomba, azonkívül a hazai ipar által előállított termékek is drágultak. Sajnálatos viszont, hogy a terápia ilyen mérvű drágulása nem járt együtt a lakosság egészségi állapotának javulásával. A gyógyszertámogatás megyei számadatai Amíg 1996-ban 1995-höz képest 16 százalékkal, 1997-ben az előző évhez képest 21 százalékkal emelkedett az ilyen célú kifizetés, addig 1998-ban 1997-hez képest még nagyobb mértékű, 32 százalékos volt az emelkedés. Ezt a tendenciát nem a helyi egészségügyi ellátórendszer pazarlása okozta, hiszen mind az NMEP, mind az egészségügyi szolgáltatók mindent megtesznek a törvényes gyógyszerrendelés és - finanszírozás betartása érdekében. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a gyógyszertámogatásra országos szinten fordított kiadásból megyénk részesedése folyamatosan csökken: 1995-ben 1,6 százalék, 1997-ben 1,3 százalék volt. 1998-ban 2,1 milliárd forintot fordított a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a gyógyszerek támogatására. A megye 1 lakosára átlagosan 9659 forint gyógyszertámogatás jutott az előző évi 7268 forinttal szemben. A betegek az éves gyógyszerforgalom 34 százalékához ingyen jutottak hozzá, 26 százalékáért csupán 10 százalékos térítési díjat kellett fizetniük. 30 százalékos térítési díj a forgalom 21 százalékát érintette. A fennmaradó rész alacsonyabb, vagy fix összeggel támogatott gyógyszerekből állt. Gyógyászati segédeszközökre vonatkozó adatok A legáltalánosabban használt, egyszerűbb gyógyászati segédeszközök, mint például az egyszer használatos tűk, fecskendők, inkontinenciabetétek a megye 31 gyógyszertárában is hozzáférhetőek. A szakorvosok által rendelhető speciális gyógyászati segédeszközöket a főleg Salgótarjánban és Balassagyarmaton telephellyel rendelkező 37 segédeszköz-forgalmazónál szerezhetik be a biztosítottak. Gyógyászati segédeszköz támogatására mintegy 169 millió forintot fizetett az NMEP 1998- ban. Az erre fordított összeg, az elmúlt éveket tekintve, szintén folyamatos növekedést mutat. Vizsgáljak meg az egészségügyi ellátórendszert! A néhány évvel ezelőtt megindult egészségügyi reform a költségtakarékosabb és humánusabb, kórházon kívüli egészségügyi ellátásokra, úgy mint háziorvosi ellátás, járóbeteg-szakellátás, házi szakápolás helyezi a hangsúlyt. A Magyarországon kialakult drága kórházközpontú gyógyítás fenntartása ugyanis sem szakmailag, sem gazdaságilag nem indokolt. Ezeknek az elveknek az érvényesülése a megyei számadatokból is nyomon követhető. Háziorvosi szolgálatok Nógrád megyében 1998 végén 470 orvos dolgozott. Ebből a háziorvosok száma a házi gyermekorvosokkal együtt 142 fő volt. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma az előző évi 1631 főről 1503 főre csökkent, és így elérte a még ideálisnak tartott felső értékhatárt. Ezt a tendenciát a háziorvosok számának folyamatos növekedése és a megye lakosságának csökkenése okozza. 1998-ban a háziorvosi szolgálatok finanszírozására 647 millió forintot fizetett ki az NMEP, ami az előző évhez képest 14 százalékos növekedést mutat. Járóbetegszakellátás Megyénkben 4 járóbetegszakellátó intézmény működik, ahová az elmúlt évben több mint 2 millió esetben fordultak a betegek. Sajnálatos az a tendencia, amit a statisztika mutat: míg az 1000 lakosra jutó esetek száma 1995-ben 613 volt, 1998-ban elérte a 928-at. Az elmúlt évben a járóbeteg-ellátás során végzett orvosi beavatkozások száma meghaladta a 4,5 milliót. Ezt a szakterületet az NMEP 779 millió forinttal finanszírozta 1998-ban, ami 10 százalékkal több mint a korábbi évben. A fekvőbeteggyógyintézetek adatai 1998 végén 1659 kórházi ágy működött a megyében. A korábbi években lezajlott ágy- számcsökkentés Nógrádot kevésbé érintette, mint az ország más régióit. Nálunk az előforduló betegségek jellege miatt inkább strukturális átalakítás történt az akut ágyak csökkentése és a krónikus ellátást szolgáló ágyszám növelése révén. Az ápolás átlagos időtartama 9 nap volt, ami valamelyest csökkent az előző év- | hez képest. Az ellátások után 46 ezer beteget bocsátottak el kórházaink. A fekvőbeteggyógyintézetek finanszírozására 1998-ban 22 százalékkal többet fordítottunk, mint az előző évben, összegszerűen csaknem 3 milliárd forint nagyságrendben. * Amennyiben a fentiekben közöltekkel, illetve bármilyen egészségbiztosítást érintő témával kapcsolatban kérdésük, észrevételük van a Nógrád Megyei Hírlap olvasóinak, úgy azt a Salgótarján Pf. 92 (3101) címre küldött levélben szíveskedjenek jelezni, vagy a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyfélszolgálatán készséggel adunk felvilágosítást. Kárpótlás az áldozatoknak A svájci bankok 1,25 milliárd USA-dollár megfizetését fogadták el svájci jogi személyek második világháborús tevékenységéből adódó jogigények rendezésére. A New York-i kerületi bíróság 1999. november 29-én tart tárgyalást és határoz arról, hogy a rendezés véglegesen jóváhagyható-e. A rendezésben azok érintettek, akiket a náci rendszer, illetve annak ügynökei azért üldöztek, mert zsidó, roma, Jehova tanúja, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos volt, vagy azt vélték róla. Érintett továbbá, aki 1945. május 9-e előtt bármelyik svájci bankban, befektetési alapban vagy más vagyonkezelőnél elhelyezett vagyoni eszközökkel rendelkezett; aki svájci jogi személyekkel szemben a náci rendszer által elrabolt vagy elkobzott vagyonnal kapcsolatban követelésekkel élhet; aki olyan jogi személyek részére végzett kényszermunkát, akik az ebből származó bevételt svájci jogi személyeknél helyezték el; illetve akik a náci üldözés elől sikertelenül kerestek menedéket Svájcban, vagy Svájcba jutásukat követően visszaélések áldozatai lettek, és ennek folytán követelést támaszthatnak valamely svájci jogi személlyel szemben. Az ötödik rendezési csoportba azok tartoznak, akik (tekintet nélkül arra, hogy náci üldözés áldozatai vagy célpontjai voltak-e vagy sem), bárhol, svájci jogi személy tulajdonában lévő munkahelyen kényszermunkát végeztek. Október 22-ig kell kitöltve eljuttatni az adatlapokat, amelyek a Salgótarjáni Cigány Kisebbségi Önkormányzatnál szerezhetők be (S.-tarján, Bajcsy-Zsilinszky út 43., telefon: 32/420-428) Pénzbüntetés a tanárverőnek A Salgótarjáni Városi Bíróság hatvanezer forintos pénzbüntetésre ítélte O. L.-t, aki - mint arról annak idején lapunkban is beszámoltunk - február elején tettlegesen bántalmazta a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola egyik pedagógusát. A megyeszékhelyi polgármesteri hivatal egy, a polgármesterhez eljuttatott névtelen levél alapján tett rendőrségi feljelentést (ezzel párhuzamosan maga a hivatal is vizsgálatot rendelt el). A városi kapitányság vizsgálati osztálya a levél egyéb állításaival is foglalkozott, ám miután kizárták a bűncselekményeket, a bíróság elé már csak a tanárverés ügye került. Február 4-én egy 4. c-s kislány megtagadta a testnevelésórán, hogy kimenjen az udvarra. Ä tanárnő megfogta a karját és húzta kifelé, eközben beakadt a lány hajfonata. A kislány hazaszaladt, és otthon azt mondta az anyjának, hogy a hajánál fogva húzták a folyosón. Az anyjával ment vissza az iskolába, aki a földszinti folyosón kiabált a tanárnővel, miközben pofon vágta és a sáljával fojtogatta. A kislány édesanyját, O. L.-t közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt hatvanezer forint megfizetésére kötelezte a bíróság. I. A város szülötte hazatért „Indiánok Nógrádban” című könyvének bemutatójára - Szörényi Leventével érkezett Jézus igazságát kereste egy életen át A kilencvenéves Badiny Jós Ferenc köszöntése Balassagyarmaton Telt ház fogadta a minap a balassagyarmati polgármesteri hivatal dísztermében a városból elszármazott, Argentínában élő neves sumerológust, Badiny Jós Ferencet. A kilencvenéves tudós Szörényi Levente társaságában érkezett Balassagyarmatra az „Indiánok Nógrádban” című könyvének bemutatójára. A gyermekkori élményeket idéző írást a találkozóra érkezők szinte egy szálig elkapkodták és az 1937 óta szeretett városát nem látó idős író könyv- bemutatója valóságos népünnepéllyé vált. A régen látott iskolatárs köszöntésére kórházi ágyát hagyta ott Kamarás József, a város díszpolgára, a Civitas Fortis- sima kör alapítója, díszelnöke. Beszédében felidézte az első világháború alatti gyarmati éveket, a gyermekkor közös élményeit, amelyekben máig élnek az 1919. január 29-i sorsdöntő események, az úgynevezett csehkiverés emlékei. Életre szóló küldetés Badiny Jós Ferencet 1931-ben avatták repülőhadnaggyá és 1941-ben az első nehézbombázó század parancsnoka lett. Baleset érte és rokkantán nyugállományba helyezték. Feleségével Hévizén hotelt épített. A „Hadnagy Szállót” a bevonuló németek sajátították ki és a Badiny család nyugatra került. 1946. december 6-án Argentínában kötöttek ki. Badiny Jós Ferenc egyik római útja során ismerkedett meg a sumerológia atyjával, Deimel jezsuita páterrel. Ez a találkozás máig szóló küldetést jelentett számára, mert Buenos Airesben megalakította a jezsuita egyetem sumerológiai tanszékét, ahol nem kevesebb mint huszonhat esztendeig tanított. Folyóirata, az „Ősi Gyökér”, a magyarság történetének kutatási eredményeit szolgálja. Számos, a témában írt írása, könyve tesz tanúbizonyságot gazdag munkásságáról, amelyet nemzetközileg is számon tartanak. A miskolci egyetemen közel-keleti sumerológiai tanszéket alapítottak Badiny elméletének továbbéltetésére. Kamarás József köszöntőjében kiemelte, hogy a két jelentős személyiség balassagyarmati látogatása ünnep a város számára, amelyen a múlt meg- idézése a jövő nemzedéket is szolgálja. Taps köszöntötte a mikrofonhoz lépő Szörényi leventét, aki Badiny Jós Ferenchez fűződő kapcsolatáról és ennek a munkásságára való hatásáról beszélt. A neves előadóművész, zeneszerző meggyőződése az, hogy az életben nincsenek véletlenek és a sorsszerűség kötötte össze életét Badiny Jós Ferenccel, akit második apjának fogadott el. Édesapja adta kezébe Badiny magyar őstörténettel foglalkozó írásait, azzal, hogy „jó ha tudod és figyelj oda ezekre a dolgokra.” így kezdődött levelezésük, amelyeket a személyes kapcsolatfelvétel követett. Zeneszerzői munkássága ezt követően fordult a magyar történelem felé. így született meg az „István a király” és a többi nagy sikert arató mű. Badiny Argentínából érkezett írása adta meg Levente számára az első lökést, hogy megértse azt, hogy egy dráma akkor igaz, ha mindkét felet megértjük, Koppányi is. A sumér agyagtáblák írásainak fordításából áradó gyönyörű kozmikus szemlélet hatására írta meg oratóriumát, amelyet a Margitszigeten mutattak be. Szörényi Levente úgy jellemezte Badinyt, hogy a su- mér-magyar őskapcsolatok kutatójaként az igaz magyar történelem írója. Úgy vélekedett, hogy jön majd olyan, aki Jézust tisztázza és megvilágítja, amit tudni kell róla. Munka az édes hazáért A városháza nagytermében ünnepi hangulat uralkodott, amelyet Csikász István műsorvezetőként és előadóművészként is szolgált Csábi Istvánnal egyetemben, akinek éneke, a „Boldogasszony anyánk” gyönyörűen szólt és megfogta a jelenlévőket. Látható meghatottsággal emelkedett szólásra Badiny Jós Ferenc.-Otthon érzem magam és természetes, hogy Gyarmat érdekében teszek valamit. Leventével együtt azon dolgozunk, hogy a nemzeti öntudat ne csak egy kimondott szó legyen, hanem megszállja a lelkeket, hogy tetteinket a magyar lélek irányítsa és mindenki az édes hazáért dolgozzon - mondta a kilencvenéves tudós. Szólt a magyarság történeti kutatásairól, amelyek a hivatalos állásponttól eltérően azt jelzik, hogy a magyar nép a mezo- litikumból származik.- Ha pedig ez így van, miért vagyunk beszorítva a Habsburg- terror által ránk kénysze- rített származási elméletbe. A tankönyvekbe kellene tenni azt, amit a magyarul nem tudó kutatók állítanak- vélekedett Badiny Jós Ferenc. Kijelentette, hogy a magyarság történelmét idegenek írták és az nem ezeréves. A mi drága boldogasszonyunk a Kőrös melletti Tordoson talált amulett írása és vizsgálata szerint 7500 éves és a hozzávaló fohász kell, hogy legyen a magyar imádságunk, mondta Badiny Jós Ferenc. Magyarország számos városában tartott előadást és Kaposváron kapott egy kardot, amely a tollal való harcát is jelképezte. Ezt a kardot Badiny Jós Ferenc átadta Herczeg Hajnalka alpolgármesternek, hogy Balassagyarmat fiatalsága, magyarsága jelképeként tartsa számon. Az „Indiánok Nógrádban” című könyvéről szólva a szerző elmondta, hogy azt legjobb gyermekkori barátjának, Ba- umman Gézának, a hősi halált halt repülőtiszt fiának Gidának Bártfai, Baumann Pálnak ajánlotta. A benne szereplők a század eleji gyarmati kis indiánok, már az égi mezőkön vívják harcaikat. Pedig a könyv tanúsága szerint is megélték a sokáig elhallgattatott csehkiverést, Balassagyarmat és környéke polgárságának legfényesebb harci tettét. A könyv szereplői közül Re- tyó, azaz Winnetou, mint Vályi Rezső' honvéd őrnagy esett el a Donnál. Baumann Náci, azaz Old Shatterhand, meghalt a romániai Foksana hadifogoly- táborban. Gusztiról, a sápadtarcúról, dr. Moldoványi Gusztávról nyom sincs. Zoli, a hűséges társa „bőmadrágnál”, Mikó Zoltán repülő vezérkari századosként az ellen próbált tenni, hogy a németek Budapestet erőddé változtassák. Raul Wal- lenberggel való kapcsolata miatt az oroszok kivégezték. Bátyja, Jós Miklós az 1935-ös stockholmi öttusa-világbajnokságon ezüstérmet szerzett. 1945 után, mint magyar királyi honvéd alezredest „osztályidegenként” kitelepítették és éjjeliőrként kereshette kenyerét Cegléden. A gyermekkori emlékeket idéző könyvét ajánlotta az olvasók figyelmébe Badinyi Jós Ferenc, azaz Jorcsi Fercsi, ahogy barátai nevezték. „Visszajövök.. Szörényi Leventével meghatot- tan fogadták a város ajándékait és örökös tagjaiként lesznek ezentúl nyilvántartva. Badiny Jós Ferenc a következő szavakkal búcsúzott az őt ünneplőktől: Mint Balassagyarmat szülötte és mint Argentínába szakadt egyetemi tanár, aki egész életén keresztül hirdette Jézus urunk és Boldog- asszonyunk dicsőségét, vissza akarok jönni és vissza is kerülök. Ne feledkezzetek meg rólam, hogy betölthessük mindannyian, amire rendelve vagyunk! Badiny Jós Ferenc sokszor meghökkentő előadása bőséges anyagot szolgáltat egy szokatlan téma, a sumér-magyar nyelvazonosság, a párthus nép magyar vonatkozásainak továbbgondolására. Szabó Endre
