Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-27 / 225. szám

1999. szeptember 27., hétfő Világtükör 7. oldal Népszavazás Egyiptomban. Tizennyolc éve tölti be a köztársasági elnöki posztot Mubarak (a képen felesége társaságában). Honfitársai tegnap arról nyilváníthattak véleményt: meghosszabbítsák-e további hat évre hivatali idejét. Az eredményt hétfőn hozzák nyilvánosságra. fotó: feb/reuters Koszovó független állam lesz? Amerikai vélemény szerint elkerülhetetlen Koszovó függetlenné válá­sa - mondta Kovács László. Az MSZP frakcióvezetője Szent-Iványi Istvánnal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével a NATO „parlamentjének” meghívására Washingtonba látogatott. A találkozások fő témái a NATO jövője és a koszovói ren­dezés tanulságai voltak. Ameri­kai részről elmondták, hogy tö­retlen az Egyesült Államok el­kötelezettsége Európa iránt, de változtatni akarnak a terhek és a felelősség jelenlegi megosztá­sán: földrészünknek jóval töb­bet kell vállalnia. Az Egyesült Államok ezért támogatja az eu­rópai biztonsági és védelmi identitás megteremtését. Szak­értők és az Észak-atlanti Köz­gyűlés Politikai Bizottságának tagjai egyaránt aggályosnak tart­ják, hogy növekszik az amerikai és az európai NATO-országok haditechnikai fejlettségi színvo­nala közötti különbség. Amerikai részről sikeresnek értékelik a koszovói béketerem­tést, azt, hogy a NATO lényegé­ben veszteség nélkül tudta rá­kényszeríteni akaratát a szerb vezetésre. „Most a többnemze­tiségű és kultúrájú, demokrati­kus Koszovó megteremtése a cél, amelynek függetlenné válá­sa amerikai vélemény szerint el­kerülhetetlen” - mondta Ko­vács László. A NATO további bővítésével kapcsolatban az Egyesült Álla­mokban most nagyobb hang­súlyt helyeznek a ma viszonyok stabilizálására, mint új tagok felvételére. Az amerikaiak sze­rint 2002 előtt nem lesz döntés a NATO további bővítéséről. A három új tagállammal ösz- szefüggésben bírálatok is el­hangzottak. „Egyrészt Csehor- szágnak a koszovói válság ide­jén tanúsított magatartásával, il­letve a magyar haderőfejlesztés hiányosságaival kapcsolatban”- jelentette ki Kovács László. * Simonyi András a múlt hét má­sodik felében részt vett az egye­sült államokbeli Norfolkban, a NATO atlanti főparancsnoksá­gán azon a szemináriumon, ame­lyet stratégiai kérdések megvita­tásának szenteltek. A magyar fél- közölte a NATO-nagykövet - igyekezett részletesen megismer­tetni a résztvevőkkel a magyar haderőreform lényegét. Mint mondta, a partnerek elvárják, hogy hazánk következetesen va­lósítsa meg, vagyis ne odázza el ezt a reformprogramot. A különös Dagesztán Dagesztán, amely tragikus módon a hadijelentések révén került a világlapok címoldalaira, még az ellentmondásos kaukázusi képben is különös közeget jelent. Martonyi: Magyarország üdvözölné a döntést Legyen NATO-tag Ausztria Jasszer Arafat hét végi párizsi látogatásán támogatást kért a palesztin hatóságok ellőt álló politikai és gazdasági feladatok megoldásához, jelentették fran­cia külügyi körökből. Emléktáblát avattak Varsó­ban a lengyel föld alatti állam lét­rehozásának és a lengyel mene­kültek magyarországi befogadá­sának 60. évfordulója alkalmá­ból. A kétnyelvű réztábla szöve­ge a következő: „A Magyar Hon­védség tisztjeinek és katonáinak, a magyar Belügyminisztérium al­kalmazottainak, akik a fenyegető veszéllyel szembenézve a legne­hezebb pillanatokban, a Magyar Királyság területén 1939 és 1944 között internált lengyel polgári és katonai menekültek ezreinek megsegítésére siettek. A magyar határ átlépésének 60. évforduló­ján a hálás lengyelek.” Kettétörheti a demokratikus át­menetet, ha Pinochet Londonban hal meg - jelentette ki Juan Gabriel Valdés chilei külügy­miniszter. A volt diktátor nem akar Spanyolországba menni, ahol népirtás, terrorizmus és kín­zás vádjával bíróság elé szeretnék állítani. Valdés szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha Jack Straw brit belügyminiszter egészségügyi okokra hivatkozva hazaengedné Chilébe Pinochetet. Fegyenclázadás tört ki tegnap hat törökországi börtönben. A lázadássorozat az ankarai Ulucanlar börtönben kezdő­dött, és ott járt a legsúlyosabb következményekkel. Az első je­lentések szerint a fegyencek és a rendfenntartó erők összecsapá­sában hét ember meghalt, hét pedig megsebesült. Hazudnak a „bűnbánó” maffió­zók - ezt a következtetést von­ják le az olasz lapok Tommaso Buscetta esetéből. A bűnöző azt állította, hogy Giulio Andre­otti volt olasz kormányfő és tár­sai adtak utasítást Minő Pecorelli újságíró meggyilkolá­sára 1979-ben, s hogy a „mun­kát” a szicíliai alvilágtól rendel­ték meg. Az esküdtszék azon­ban bizonyítékok hiányában fölmentette a vádlottakat. Kijevben fél év alatt 265 gépko­csit loptak el, s ebből 178 esetet már felderítettek. Tavaly 972 au­tót loptak el az ukrán főváros­ban. A statisztika alapján kimu­tatható, hogy az eltulajdonított kocsik 99 százalékában nem volt semmiféle lopásgátló beren­dezés. Kijevben naponta átlago­san egy gépkocsinak „kél lába”. Seprűt, gereblyét, lapátot ra­gadott több mint félmillió olasz állampolgár vasárnap, hogy részt vegyen a „világtakarítási napon”. Itália 1300 helységének 3500 ke­rületét szabadították meg az ön­kéntes takarítók a szeméttől. A Kaszpi-tenger partján elterü­lő tagköztársaság területe lé­nyegében megegyezik Svájcé­val, népessége mintegy 2,5 mil­lió és legalább harminc nemze­tiség lakja. Az országban az isz­lám mély történelmi gyökereket eresztett, hiszen az arab vilá­gon kívül itt találhatók a legré­gibb mohamedán közösségek. A cárok a múlt században kezdtek hozzá Észak-Kauká- zus meghódításához, de a he­lyi sejkek összefogtak és soká­ig ellenálltak. Katonailag a cá­rok győztek, majd a sztálini szovjet-időszakban a nemzeti­vallási tudatot igyekeztek kiir­tani. Később csökkent a Közismert, hogy az Egyesült Ál­lamokban nem értették: miként kerülhetett a nagy vetélytárs, a Szovjetunió birtokába az atom­titok. Máig vitatott a bíróság elé állított és halálbüntetéssel súj­tott Rosenberg házaspár valódi szerepe. A kémnagyi lebukása, és az a tény, hogy az oroszok az atombomba-kutatások részletei­ről is tudtak, új megvilágításba helyezheti a talányt. A KGB archívumának egy­kori munkatársa 1992-ben emigrált Angliába, bőröndjé­moszkvai nyomás, a Szovjet­unió szétesésével pedig már felkarolták a régi értékeket. Dagesztánban a lakosság tíz százaléka a vahabitákhoz, az iszlám fundamentalista irányza­tához tartozik, a többség azon­ban inkább a világi örömök iránt vonzódik. (Dagesztánban az egy főre jutó vodkafogyasztás jóval magasabb, mint az általá­nos orosz átlag.) A csecsen háború idején Dagesztán menekültek tízezrei­nek adott hajlékot, de ezt Groznij gyalázatos módon „há­lálta meg". 1996 óta egymást érik a merényletek, a főváros - Mahacskala - polgármestere, ben az orosz kémszervezet leg­titkosabb aktáival. Egy angol történész hét év alatt rágta át magát a vaskos anyagon, amelynek csupán egyik apró adaléka, mondhatni lábjegyze­te a legjelentősebb angol kém­nő története. A ma már 87 éves Melita Norwood soha egyetlen fontot sem fogadott el az oroszoktól, mégis a több mint negyven éven át nekik dolgozó, ma már szelíd déd­nagymamaként visszavonultan élő idős hölgy talán a legfonto­Szaid Amirov ellen 13 gyilkossá­gi kísérletet követtek el. A mos­tani csecsen-vahabita betöré- ’ sek idején a harcias dagesztáni kisebbség a szélsőségeseket, a többség az orosz erőket támo­gatja. A következmény: egyelő­re egyfajta patthelyzet. Az orosz légierő vasárnap is csecsenföldi célpontokat tá­madott: bombázta Groznij dél­keleti részét, ahol előző nap le­rombolta a tévéadót, továbbá Bamutot, illetve a csecsen-da- gesztáni és a csecsen-ingus ha­tár körzetét. A csecsen-ingus határon több ezer menekült torlódott fel, miután az ingus hatóságok lezárták a határt, arra hivat­kozva, hogy már nem tudnak több embert befogadni. sabbat, az atomtitkot árulta el megbízóinak. 1932-ben titkárnőként kez­dett el dolgozni egy szupertit­kos angol intézetben, ahol ak­kor még egyszerű nukleáris ku­tatásokkal, később az angol atombomba kifejlesztésével foglalkoztak. 1937-ben már sa­ját kódnévvel (Hola) ellátott kém volt, aki az oroszoknak a legbizalmasabb, tudományos és technikai információkat szállította a nukleáris központ­ból. Többek között az angol atombomba előkészületeiről informálta Sztálint, aki Holá- nak köszönhetően tájékozot­tabb volt az angol atombomba elkészítésének menetéről, mint az angol kormány miniszterei. „El vagyunk szigetelve szövet­ségeseinktől. Ezért üdvözöl­nénk nyugati szomszédunk NATO-csatlakozását” - idézi a magyar külügyminiszter szavait a bécsi Kurier. Nem akarjuk befolyásolni az Ausztriában folyó vitát. A NATO-csatlakozásról az utolsó szót nyilván az osztrák nép mondja majd ki” - nyilatkozta Martonyi János. A külügymi­niszter az osztrák lapnak adott interjújában utalt arra, hogy Magyarországnak „Ausztriával ellentétben nem volt szerencsé­je a semlegességgel. 1956-ban történt kinyilvánítása után há­rom nappal idegen tankok ro­hantak le bennünket”. Martonyi János kiemelte: ma, fél évvel a NATO-csatlakozás után a magyarok többsége még inkább meg van győződve arról, hogy Magyarország nem a hi­degháború egyik eszközéhez, hanem egy értékrendhez csatla­kozott. A jugoszláviai háború­ban is „értékek védelméről volt szó”: a népirtás kiközösítését tettek követték, ami növelte a NATO presztízsét. A szövetség új lehetőségeket nyújt a magyaroknak. A szovjet birodalomban a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos állás- foglalásunkat mindig idegenek határozták meg. Most első íz­ben foglalunk helyet olyan asz­talnál, ahol a mi érveinket is akarják hallani - mondta Martonyi, aki szerint a hat hó­napos tagságnak köszönhetően nagyobb az öntudat a magyar külpolitikában. „Nyugodtabbak vagyunk, nagyobb biztonságban érezzük magunkat, s ezért egy­értelműen a szövetség bővítése mellett foglalunk állást.” Tajvanon a mentőalakulatok legutóbb két nappal ezelőtt hoz­tak ki embert élve a romok kö­zül, s már kezdték feladni a re­ményt, hogy újabb túlélőkre bukkanhatnak. Vasárnap egyébként újabb nagy erejű földrengés rázta meg Tajvant: a Richter-skála szerint 6,8-as földmozgás következtében legalább négyen meghaltak, s több, már korábban megrongáló­dott épület összeomlott. A föld­rengést Tajpejben harminc má­sodpercen át lehetett érezni: epi­centruma ugyanott volt, mint a keddi, 7,6-os erősségű földmoz­gásnak, amely több mint kétezer halálos áldozatot követelt. Kedd óta már majdnem 6600 utóren­gést észleltek, de a vasárnapi volt a legerősebb. rok jelentkezhetnek az áramel­látásban, a fűtési és a tömeg­kommunikációs rendszerekben, a szállítmányozásban, a pénz­ügyi és a sürgősségi szolgáltatá­soknál. Ukrajnában bármi meg­történhet, de különösképpen zavaró, hogy ebben az ország­ban elöregedett atomreaktorok vannak (köztük a még működő csernobili). Kínában is számíta­ni lehet bizonyos problémákra, „ami az infrastruktúrát, az áramszolgáltatást illeti”. A fejlett Nyugaton sem ró­zsás a helyzet. Franciaország például újabb jelentős intézke­déseket tett az előrelátható ve­szélyek kiküszöbölésére. Japán az egészségügyi szolgáltatások területén vetít előre különösen komoly problémákat - figyel­meztet az amerikai külügy­minisztérium. FEB Túlélőket találtak Tajvanon A mentőalakulatok nem adják fel a reményt: vasárnap újabb két embert szabadítottak ki élve egy tajpeji épület romjai közül. A két fiatal férfi 130 órát töl­tött egy 12 emeletes szálloda­együttes romjai alatt. Az első­ként kiszabadult 20 éves fiatal meglepően jó állapotban vé­szelte át az elmúlt öt napot. Megmentőinek elmondta, hogy testvérével együtt rothadt al­mát evett, esővizet ivott (a vi­zet a mentöalakulatok vezették be az épületbe túlélőket remél­ve), s egyfolytában beszélget­tek egymással, igy tartva ébren a figyelmüket. Mivel a romok mellett fényt látott beszűrődni, tudta, hogy van remény a meg­mentésükre. Ezredfordulós riadalmak A mostanában sokat emlegetett „Y2K-probléma” az ezredfor­duló várható számítástechnikai gikszereinek szellemes rövidí­tése. Y az angol year (év) rövidí­tése, a 2K, azaz a „két kiló” pe­dig a 2000. évet jelenti. Az amerikai külügyminiszté­rium elkészítette az első, szinte az egész világra kiterjedő elem­zését a problémával kapcsolat­ban. A világ nagyon sok orszá­gában számítani lehet arra, hogy az „Y2K-vírus megfertőzi az energiaszolgáltatókat, a hír­közlési rendszereket, az egész­ségügyi ellátást és a szállítmá­nyozást” - idézi a jelentést a The Baltimore Sun. Gyakorlati­lag egyetlen ország sem mentes a kockázattól. Amerikai megítélés szerint például Oroszországban zava­(réti) Sztálin sokat köszönhetett a kémnagyinak Hola ügynök és az atomtitok A Los Angeles Times szerint egy angol kémnő „olyan atomtitkok­kal látta el Moszkvát, amelyek csak az atomtitok elárulásáért ki­végzett Rosenberg házaspár tevékenységéhez mérhetők”. Melita Norwood lebukása most felveti a kérdést: vajon Moszkva valóban Rosenbergéktől szerezte atomtudományát? Örülnek a békefenntartóknak. Ausztrália felgyorsítja a harctéri egységek telepítését Kelet- Timoron. A nemzetközi erők létszáma hétezer, ebből mintegy 4500 ausztrál lesz. A béketeremtőknek időközben sikerült letartóztatniuk az elszakadást ellenző milíciák egyik vezetőjét. fotó: feb/reuters

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents