Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-27 / 225. szám

1999. szeptember 27., hétfő Hazai Körkép 5. oldal Gondok a költségvetési pénzek felhasználásával Cél a közigazgatás fejlesztése A kormány határozott szándéka, hogy 2002-re felkészíti az orszá­got az európai uniós csatlako­zásra - hangoztatta Pintér Sán­dor belügyminiszter szombaton Siófokon, a Jegyzők Országos Konferenciájának zárónapján. Mint mondta: „ez nagyon erőlte­tett menetet kíván mind jogalko­tói, mind pedig tervezési szem­pontból”. A belügyminiszter ki­fejtette: függetlenül attól, hogy 2002-ben kinyílik-e előttünk az európai uniós kapu, az egész or­szág javát fogja szolgálni, ha jogi­lag, szervezetileg és gazdaságilag erre az időpontra 100 százaléko­san felkészül az ország. Ehhez a közigazgatásban dol­gozók szakmai képzését, tovább­képzését is biztosítani kell. A jö­vő évtől mindenki számára lehe­tővé és egyben kötelezővé teszik egy idegen nyelv elsajátítását, emellett kialakítják azt a tovább­képzési rendszert, amely az uniós jog befogadását segíti elő. Pintér Sándor az európai uniós állampolgárságból adódó feladatokról és kötelezettségek­ről szólva rámutatott: az Euró­pai Unió alapszabályában foglal­tak értelmében a közösséghez tartozó országok minden állam­polgárának joga van az Unió bármely országában letelepedni, ingatlant vásárolni, szolgáltatni, tevékenykedni, a helyhatósági választásokon szavazni és jelöl­tetni magát. Mindehhez hozzá­tette: tömeges bevándorlásra ne­künk ugyan nem kell számíta­nunk, de külföldiek befogadásá­ra fel kell készülnünk. A belügyminiszter szólt arról is: értékelni kell a helyi önkor­mányzatok külső pénzügyi, gaz­dasági ellenőrzését, és ennek alapján javaslatot kell kidolgoz­ni a központi költségvetéséből származó helyhatósági bevéte­lek igénylésének és elszámolá­sának felülvizsgálatára. Mint mondta: ennek szükségességét saját tapasztalatai is alátámaszt­ják, amely szerint egyes területi önkormányzatok nem arra használják a pénzt, amire a köz­ponti költségvetésből kapják. Mobilpajzs az antennán Egyes kutatók szerint a megenge­dett mikrohullámú sugárzás nyolcvanszorosa éri a fejünket mobiltelefonálás közben. A gyár­tók ezt nem fogadják el. Elké­szült azonban az antennára sze­relhető „mobUpajzs”, amellyel vé­dekezhetünk a káros sugarak 98 százaléka ellen - állítják az apró kis szerkezet hazai forgalmazói, akik a német találmányt a Sugár- biológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézetben minősíttették. A vizsgálatot végző kutatók sze­rint a telefonok elektromágneses sugárzásának 40-70 százalékát a használó feje nyeli el. Károso­dás különösen a két percnél to­vább tartó hívások során jelent­kezhet, illetve azoknál, akik na­gyon sokszor telefonálnak ily módon. Kövesdi Natália, a mobil­pajzs sugárbiológiai vizsgálatát megrendelő cég vezetője szerint az emberek többsége nem kiván addig várni, amíg - netán évek múlva - beigazolódik az agyat, fület, szemet károsító hatás. Megkérdeztük a mobiltelefo­nokat gyártó világcég, az Ericsson Rt. magyarországi ve­zérigazgatóját, Fodor Istvánt, aki elmondta: tud a már csaknem egy évtizede tartó vizsgálatok­ról. Ám hangsúlyozta azt is, hogy semmiféle tudományos bi­zonyíték nem támasztja alá az ember szervezetét károsító hatást. N. Zs. Új névadási szokások Magyar Eszmeraldák A gyerekvárás izgalmas heteinek egyik kedves mozzanata a névvá­lasztás. A statisztikák szerint minden évben a József, a Ferenc és a János, illetve a Mária, a Júlia és az Éva neveket kapják leggyak­rabban a kisbabák. Ezeket azon­ban a kor divatos nevei követik. Volt idő, amikor Csaba, Levente, Zsolt, Réka, Emese, megint más­kor a Tamás, Iván, Andrea és Fruzsina volt a leggyakoribb. A divatok azonban változnak. Az utóbbi években gyakran a fil­mek és a szappanoperák sztárja­inak neve kerül az anyakönyvek­be. A „névadókat” néhány év múlva már el is felejtjük, de gyermekeink őrzik a neveiket - a jogszabályoknak megfelelően - nem az eredeti, hanem a ma­gyarnak megfelelő írással. A szülők minden bizonnyal azt szeretnék, ha gyermekük ne­vük eredeti tulajdonosának a jó tulajdonságait és főleg a megje­lenését is örökölnék. Az utóbbi időben 1823 Vivien, 1324 Klau­dia, 643 Dzsenifer, 512 Patrícia, 482 Szimonetta született, de akadt 98 Xénia és 43 Abigél is. „Felmenő ágban” van az Esz- meralda. Amióta Isaurának pénzt gyűjtöttek, 213 Eszmeral- da született Magyarországon. Koós Tamás Növekednek a jóléti kiadások Az Országgyűlés elé került a jövő évi költségvetés tervezete A jóléti kiadásokra fordít a legtöbbet, csaknem 1500 milliárd forin­tot a kormány a jövő évben a központi költségvetés 3792 milliárd forintos kiadási előirányzatából - derül ki a 2000. évi büdzséről szóló törvényjavaslatból, amelyet a hét végén nyújtott be a kabinet az Országgyűlésnek. A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok adatai az idén jelennek meg el­ső ízben funkcionális szerke­zetben is az előterjesztésben. A jóléti kiadásokból 514 mil­liárd forintot tesz ki az oktatás, 89 milliárdot a lakásügy, 117 milliárdot a szórakoztató, kul­turális és vallási tevékenység, és 44 milliárdot a környezetvé­delem támogatása. Adóforin­tokból 142 milliárdot kíván költeni a kabinet az egészség­ügyre és 582 milliárdot társada­lombiztosítási (tb) szolgáltatá­sokra. A tb pénzügyi alapjait 152,8 milliárd forinttal támo­gatja a központi költségvetés. Az államszervezet működte­tésére 743 milliárd forintot szán a kormány a jövő évben, amelyből a közbiztonságra 174 milliárd forint jut. Védelmi ki­adásokra 162 milliárd forintot irányoz elő a javaslat az idei 142 milliárd forinttal szemben. A pártok 2,5 milliárdot kap­nak, a támogatási listát az MSZP vezeti 759 millió forint­tal, a Fidesz 638,5 millióval a második helyen áll. A gazdasági funkciók ellátá­sa 646,8 milliárd forintot emészt fel a jövő évi büdzsé­ből. A földművelésügyi tárca kiadási előirányzata 262 milli­árd forint, ami 12 milliárd fo­rinttal több az eddig nyilvános­ságra került 250 milliárd fo­rintnál. A közlekedésre és a távközlésre 235,9 milliárd fo­rint jut. Az államadósság ka­matkiadásai 803,6 milliárd fo­rinttal terhelik a jövő évi költ­ségvetést. A büdzsé általános tartalékának előirányzata 20 milliárd forint. Magyarország is végrehajtja az ENSZ ajánlását Főpróba népszámlálásból A világ legtöbb országában - az ENSZ ajánlása alapján - 2000 kö­rül népszámlálást tartanak. Erre hazánkban 2001-ben kerül sor, de a módszerek hatékonyságának megállapítása végett jelenleg próba­népszámlálás folyik. Népszámlálásnak azt a tevé­kenységet nevezzük, amely az országban élő népesség min­den polgárára kiterjed, s egy adott időpontra vonatkozó de­mográfiai, gazdasági és szociá­lis adatoknak az állam által egyidejűleg végrehajtott gyűjté­sét, majd feldolgozását és köz­zétételét öleli fel. A legfontosabb információk összegyűjtésével, az adatok szakszerű feldolgozásával ké­pet kaphatunk az ország általá­nos állapotáról, a gazdasági és társadalmi folyamatok alakulá­sáról. Ez elengedhetetlenül fontos a gazdasági és társadal­mi élet szereplői számára a döntések előkészitéséhez. A népszámlálásra történő felkészülés egyik kiemelkedő szakasza a próbanépszámlálás, amely szeptember 15-étől há­rom héten át zajlik Hajdúszo­boszlón, Egerben, és 14 Heves megyei településen. Célja az adatfelvétel gyakorlati tesztelé­se, az összeíróív kérdezhetősé- gének ellenőrzése, a területi előkészítés, az adatbeviteli és feldolgozási programok végle­ges kialakítása. Ez mintegy 20 ezer lakás és körülbelül 50 ezer személy adatának felvé­telét igényli. A címjegyzékkel meghatározott számlálókörze­tekben minden lakást, üdülőt, lakásként használt egyéb léte­sítményt, intézeti háztartást, valamint az azokban lakó sze­mélyeket össze kell írniuk a számlálóbiztosoknak. A próbanépszámlálás ered­ményei és tapasztalatai alap­ján állítják majd össze a Köz­pont Statisztikai Hivatal mun­katársai a népszámlálás végle­ges forgatókönyvét és eszköz- rendszerét. (sts) Minimálbér: elhúzódhat az alku A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják, míg a munkaadók jó tárgyalási alapnak tekintik a kormány jövő évre vonatkozó 25 000 forintos minimálbér-javaslatát. Ugyanakkor mindkét fél barátságta­lan gesztusnak nevezte a kabinet sietségét és módszerét. A kormány nemrégiben meg­tárgyalta és elfogadta a Fidesz- frakciónak a jövő évi minimál­bérről szóló javaslatát, amely szerint a jelenleg 22 500 forin­tos összeg 25 000 forintra emelkedne. A döntés főleg a munkavállalók és a munka­adók köreiben váltott ki nagy vihart, mert a szociális partne­rek úgy érezték: a kabinet a kö­telező egyeztetést mellőzve, a végső döntést meghozni hiva­tott Országos Munkaügyi Ta­nács kihagyásával hozta nyil­vánosságra saját változatát. Parragh László, a Munka­adók és Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének alelnöke - lapunk munkatársának nyilat­kozva - szerencsétlen mód­szernek nevezte a 25 000 forin­tos kormányjavaslat idő előtti megszellőztetését annak elle­nére, hogy a munkaadók is ha­sonló összegű minimálbérben gondolkodnak. Mint mondta, ajánlatuk véglegesítése előtt be kívánják gyűjteni tagszerveze­teik javaslatát. A szakszervezetek egyelőre ragaszkodnak a legkevesebb - a segédmunkásokat megillető - 27 000 forintos minimálbér­küszöbhöz, illetve a differenci­áláshoz - derült ki Wittich Ta­másnak, az MSZOSZ alelnö- kének szavaiból. Elképzelésük szerint a betanított munkások­nak legalább 28 000, a szak­munkásoknak 32 000, a közép­fokú végzettségűeknek 34000, a diplomásoknak 40000, illet­ve 50 000 forint járna, miköz­ben a munkáltatókra háruló közterhek fokozatosan csök­kennének, összességében azonban több lenne a befize­tett tb-járulék. Wittich hangsú­lyozta: a kormány idő előtti ajánlata olyan látszatot kelt, mintha nem a munkaadóknak és a munkavállalóknak kellene megegyezniük egymással. Az alelnök sokfordulós tár­gyalásra számít, s az is lehet, hogy csak a 24. órában, szil­veszter napján sikerül meg­állapodni. Takács Mariann P-igen. Már tavaly megállapod­tunk arról, hogy a 2000. évi lesz az első olyan költségvetés, ame­lyik nem bázisszemléletű, ha­nem a feladatokhoz igazodik, így 413 milliárdos igényünk tel­jesen szakmai jellegű és nem fe­szíti a koalíciót - közölte Torgyán József vasárnap a Csurgói Napok lakossági fóru­ma előtt. A pártelnök megerősí­tette: nem lesz koalíciós szakító­próba a költségvetés, mert azt az FKGP elfogadja. Idősek Éve. A közép- és kelet­európai országokban különö­sen magas arányt képvisel az időskorú népesség, ugyanakkor az őket támogató települési inf­rastruktúrák romjaikban hever­nek - állapította meg szomba­ton Alexander Sidorenko, az ENSZ Idősek Nemzetközi Évé­nek koordinátora egy budapesti szemináriumon. Sürgősségi hálózat. Szükség esetén minden állampolgárnak 15-20 percen belül orvosi ellátás­hoz kell jutnia az ország bárme­lyik területén. Ennek érdekében a jelenlegi egészségügyi alapellá­tás mellett létrehozzák a sürgős­ségi hálózatot - jelentette be Gógl Árpád egészségügyi minisz­ter szombaton Balatonfüreden. Többletforrások. Az egészség­ügy helyzetének romlása veszé­lyeztetheti az ellátást, ezért a jö­vő évi költségvetésben többletfor­rásokat kell találni - mondotta Pusztai Erzsébet, a szaktárca ál­lamtitkára az MDF országos vá­lasztmányának szombati ülésén. Fuvarozók követelése. A köz­úti fuvarozók nem a költségve­tést terhelő többlettámogatáso­kat igénylik, hanem működési feltételeik, az egyenlő bánás­mód és életben maradásuk biz­tosítását követelik a kormánytól- jelentette ki De Sorgo Tibor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke az érdek- képviselet rendkívüli hét végi közgyűlésén. Harmadik pillér. A civil szfé­ra - mint az állam és az önkor­mányzatok mellett a harmadik társadalomalkotó pillér - meg­határozója lehet a közművelő­dés fejlesztésének is. Erről a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának vezetője beszélt a hét végén a Társadalmi Egye­sülések Szövetségének Pécsett tartott országos fórumán. CET-díj. Jókai Anna írónak és Miro Gavran horvát költő­nek, drámaírónak ítélte oda az idei CET irodalmi díjat a CET Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság Elnöksége- jelentette be vasárnap Mezei András, a szervezet elnöke. Az elismeréseket szeptember 29-én a Pesti Vigadóban adják át. A díjat 1998-ban ítélték oda először. Beszélgetőpartnerünk: Carter Wong, a harcművészetek királya Magyarországon forgatna a karate-nagymester Carter Wong neve fogalom a harcművészetekben járatosak számára, de akik szeretik az akciófilmeket, azok is számon tartják: mintegy 100 filmben láthatták eddig. Magyarországra azért jött, mert októ­ber 3-án az RTL támogatásával itt rendezik meg a 7. kung-fu világ- bajnokságot, amelynek egyik sztárvendége lesz. Munkatársunk eddi­gi életútjáról és további céljairól faggatta a nagymestert. A most 54 éves, hongkongi szü­letésű Wong úr arca szinte telje­sen ránctalan. Ránézésre 40 évesnek ha mondanánk. Kezén az ütésgyakorlatoktól vastag bütykök nőttek.- Hogyan tudta megőrizni ar­ca simaságát? Erre mások világ­szerte vagyonokat költenek...- Az arcom azért ilyen, mert a nagyon intenzív testedzés mellett sokat pihentem, alud­tam, mindig annyit és azt et­tem, ami jólesett, s a szexet sem vittem túlzásba.- Ön a shaolin papok közt is élt. Hogyan és mikor került közéjük?- Mindössze 8 éves voltam, amikor beengedtek a templom falai közé. Ez azért nagy szó, mert ezrek edzenek hosszú éve­ket a templomon kívül abban reménykedve, hogy egyszer az évenként kiválasztott négy je­lölt egyike lesznek. Attól kezd­ve, hogy kiválasztottak, évi két hónapot pihenhettem, az év többi része szigorú szabályok közepette testem és lelkem erő­sítésével telt.- Hová vezetett innen az útja? 1960-ban visszatértem Hongkongba, ahol a világ egyik legnagyobb mesterétől, Gogen Yamaguchitól tanultam karatéz- ni. Olyannyira belejöttem, hogy 8 dános, feketeöves mester va­gyok ebben a szakágban. 1970- ben Thaiföldre mentem, hogy megtanuljam az ottani harcmű­vészeteket. Naponta, hetente küzdöttem különböző ellenfe­lekkel. 1972-ben aztán ismét Hongkongba mentem, de akkor már a helyi rendőrségen tanítot­tam az önvédelmet.- Hogyan került a filmszak­mába?- 1973-ban, a hongkongi rendőrségen egy kollégám szólt: egy akciófilmbe éppen olyan fa­zont keresnek, mint én. Ekkor jött haza Bruce Lee is, akinek az öccse gyerekkorom óta nagyon jó barátom volt. Az ő keze is benne volt abban, hogy megin­dult a filmes pályafutásom.- Kikkel és milyen filmekben játszott?- A sárkány éve, illetve a Nagy zűr kis Kinában bizonyá­ra ismerős a magyar moziláto­gatók számára. Ezekben én vol­tam a „főgonosz”. Előbbiben Mickey Rourke, utóbbiban Kurt Russel volt a partnerem. Össze­sen mintegy 100 filmben szere­peltem. Legfrissebb a Kanadá­ban forgatott Tigrisköröm-3.- Mondana valamit a terveiről?- Szeretném, ha kung-fu- iskolám, amely most 28 ország­ban mintegy 35 ezer tanítványt oktat, tovább bővülne. Ezenkí­A nagymester - félelmetes pózban vül a Nemzetközi Kung-Fu Szö­vetség, illetve a Nemzetközi Kick-Box Szövetség elnökeként a sportágak további népszerűsí­tését vállaltam. Novembertől az Interpol kábítószer-ellenes cso­portjának felkészítőjeként is dolgozom Kambodzsában. S re­mélem, sikeresek lesznek a tár­FOTÓ: FE8/KÖRMENDI IMRE gyalásaim Magyarországon egy igazi akciófilm, vagy sorozat forgatásáról. Ennek én lennék a főszereplője, de a produkció alapvetően magyar lenne. Az it­teni világbajnokságon pedig egy bemutatót is tartok. Szóval nem fogok unatkozni ezután sem. Szalóky Eszter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents