Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-25-26 / 224. szám
6. oldal Mozaik 1999. szeptember 25., szombat Az alábbi írás szerzőjének, egyik olvasónknak személyisége némi ellentmondást takar. Változó, szeszélyes természetével néha saját magának is nehéz megbirkóznia, de ez a változékonyság sokoldalúságot is mutat, a különböző helyzetekhez való alkalmazkodás képességét. Jó kombinációs, asszociációs készséggel rendelkező, lendületes, gyors gondolkodású egyén, aki azonban mások elgondolásait, véleményét hajlamos némi fenntartással kezelni. Előfordul, hogy bizonyos megnyilvánulásokat meggyőzésnek, befolyásolásnak vél, ezért elzárkózik előle. Énjének belsejéből igen erős intuíció fakad. Ügyes egyéni ötleteit, feladatmegoldási terveit is jól tudja kamatoztatni. Törekszik a lényeg meglátására és láttatá- sára. Kerüli a felesleges, mellékes dolgokat. Igyekszik egyensúlyban tartani az értelem és érzelem mérlegét, amely néha mintha kibillenne ez utóbbi felé. Ekkor nyitottabbá, közlékenyebbé válik, s hajlamos inkább a szívére hallgatni. Igazi hangulatember. Munkatársaival képes jól együttműködni, törekszik a feladatok egyenlő, igazságos elosztására, a jó teammunkára. Hivatásában jobban , jelen van”, mint magánéletében, inkább a szakmára koncentrál, ezt érzi kiteljesedettebb- nek. A feladatok szellemi, gyakorlati oldalát egyaránt képes jól végezni. Nem mondható csak kizárólag elméleti vagy gyakorlati beállítottságú embernek. A nyitottság és zárkózottság sajátos ötvözete. Közvetlen, nyitott a közösség, mások felé, de ugyanakkor hajlamos az elzárkózásra, visszahúzódásra is. Időnként minden ok nélkül „elengedné társai kezét” és nagyon eltávolodik, elhatárolódik a többi embertől. Bizonytalan a közösséghez, a világhoz való kötődésében, annak milyenségében, mikéntjében. Megesik, hogy nem tud harmóniát teremteni a rendelkezésre álló lehetőségek között. Mindez elégedetlenséghez vezethet, mert az adott stádiumban épp’ az ellenkezőjére vágyik. Lendülete, egyenletes ívű előrehaladása időnként - testi-lelki problémákból, hosszú idő óta fennálló sérelmekből adódóan - megtorpan, megtörik. Magánéle- tébep valami elszakadást, törést mutatnak betűi. Valakit elveszített, valakitől elszakadt. Súlyos lelki krízisek, érzelmi problémák húzódnak meg a háttérben. Problémái (egészségügyi, magánéleti) jelentős nyomot hagytak, hagynak jelenlegi életében. Valahol, valamiben levezetődik a fenti gondokkal együtt járó feszültség. Nyugtalansága, gyorsasága, időnkénti túlzott hajszolt- sága, zaklatottságból fakadó kapkodása mutatja ezt. Betegségét és személyes problémáinak tudatát - persze érthető módon - hurcolja magával. Úgy érzi, ezek leszakítottak, kihasítottak egy jelentős darabot az életéből. Ez az életút pici, éles tüskéket adhat olvasónknak, amelyekkel - ha nem vigyáz - megbánthat másokat. Keresi, szeretné megteremteni a harmóniát, a lelki nyugalmat az életében. Nagyon remélem és kívánom, hogy találja is meg. Godó Krisztina okleveles grafológus Lapunk címén várjuk olvasóink kézírásmintáit, amelyeket a következő lapszámainkban elemiünk. Legalább 8-10 sort küldjenek be lehetőleg A/4-es sima papírlapon. A folyamatos szöveg tartalmazzon aláírást is. Tüntessék fel a kort, a nemet, a foglalkozást, az iskolai végzettséget is. A minta lehet jeligés, fiktív névvel ellátott is. 1 ■ 'VovUé o->>! ~yrya q ÖL J> n .YíCfVj'm /jtrní Sió*,, Mtpt . A atu fihas-tL AÖO/i JCsJbó Ibjs'lJri <>), Ki'áonj~C^' ke' -íuk fCdftvl f-ó, j , cU L'ih ffo ttux .syc/öO* , el/, /wtot'/z at/wn^A {yO rít oU> oi OLtslfiofá f, //-> d SP»tCj, Szeptemberben történt Nógrádi évfordulók — események — személyiségek 1914. szeptember 1-jén halt meg Simon János, Nógrád főlevéltárnoka. 1909-ben került Miskolcról Balassagyarmatra. Kitartóan kutatta Mikszáth életét. Ő írta a Nógrád vármegye közállapotai az 1867-es kiegyezéstől napjainkig részt a „Nógrád vármegye” című könyvben. 1911-ben kiadta a „Nemesi iratok és címeres pecsétek Nógrád vármegye levéltárában” című művét. 1912-ben két társával megindították a Nógrád Vármegyei Intézet évkönyvét, a „Nógrádi Naptárt”. Számtalan cikke, tanulmánya, verse, elbeszélése jelent meg. * 1764. szeptember 2-án született Szirákon gróf. id. Teleki László. író, költő, a Tudós Társaság előkészítő bizottságának elnöke volt. Könyvhagyatéka képezte a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának alapját. Gyakran időzött a sziráki családi birtokon. * 1895. szeptember 3-án született Béren Mihályfi Ernő újságíró, kisgazdapárti politikus, a Magyar Nemzet főszerkesztője. Értékes hagyatéka 1978- ban került Salgótarjánba, a múzeum tulajdonába. Festményeiből a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban rendeztek kiállítást. 1964-ben Madách- díjban részesült. • * 1593. szeptember 6-án szólította fel Pálffy Miklós generális, a tizenöt éves török háború legjelesebb magyar hadvezére Nógrád nemességét, vegyen részt a törökök elleni felszabadító harcokban. 1858. szeptember 7-én született Andreich János bányamérnök, aki egyik kezdeményezője volt a Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesületnek. 1888-ban kerül Salgótarjánba. Hét éven át működött itt a bányamémök- ség vezetőjeként, majd a szénbányák igazgatójaként. Számos szakcikk szerzője. * 1933. szeptember 6-án hunyt el Nyáry Albert festőművész, régész, Fülek szülöttje. Édesapja, Nyáry Jenő archeológus Nógrádban és a Felvidéken több őstemetőt feltárt, az Országos Régészeti és Embertani Társulat elnöke, az MTA tagja volt. Pilinyben hunyt el. Fia, Albert a festészetben Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. Nógrádi ásatásait szakfolyóiratokban is publikálta. * 1820. szeptember 11-én született Szécsényben Szontagh Pál, a Nógrád vármegyei nemesi ellenzék egyik vezetője. Madách Imre barátja volt, ő olvasta először „Az ember tragédiáját” 1847-ben. Madách Imrével és Pulszky Ferenccel közösen ő írta a „Nógrádi képcsarnok” című epigrammafüzért. Levelei, irodalmi művei a Nógrádi irodalmi ritkaságok 5. kötetében jelentek meg. Az 1861-ben a Teleki László temetésekor tartott gyászbeszéde is szerepel a könyvben. * 1897. szeptember 13-án írta Balassagyarmat-sirató versét Búcsú Abderától címmel Komjáthy Jenő költő, pedagógus. Szécsényben született. Gyarmaton hosszabb ideig a polgári iskolában tanított. Ady egyik előfutára volt, barátaival - pl. Reviczky Gyulával - az irodalmat akarták megújítani. 1897-ben egy mondvacsinált ügy miatt - tanítványát vette feleségül - Szenicre száműzik. Ismertebb versei: Homályból, Költő vagyok. * 1903. szeptember 15-én született Cereden id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész. Önéletrajzi munkája „Fába faragott esztendők” címmel 1969-ben jelent meg. Művei sok országban megtalálhatók. Ismert két sorozata a magyar bányászat történetét és népviselet értékeit örökítette meg. A megyeháza épületében több műve látható. A tarjáni Kodály iskola valamint a bag- lyasi diákotthon előtt áll szobra. * 1966. szeptember 20-án rendeztek dr. Manga János néprajzkutató emlékére konferenciát Balassagyarmaton. Manga János 1949-től 1957-ig majd 1959-ben a Palóc Múzeum igazgatója volt. A múzeum helyreállítása, gyűjtemények gyarapítása, kiállítása szervezése mellett a palóc falvakban végzett rendszeres gyűjtést. Egyaránt kutatta a szlovák és a magyar népszokásokat. 1979-ben jelent meg „Palócföld” című könyve Bakó Ferenc szerkesztésében. * 1984. szeptember 29-én avatták fel Drégelypalánkon a Szondi-alagút helyreállított szakaszát. M. I. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- Ezerforintos vásárlási utalványt mai rejtvény megfejtését szep- fejtése: Amikor engem fürdetsz, nyert: Csemák Istvánná Érsek- tember 30-ig lehet beküldeni akkor nem vagy ilyen figyelmes. vadkert, Rákóczi u. 141. sz. A szerkesztőségünk címére. Templomaink története Későbarokk - PUSZTABERKI Rétságtól északkeletre fekszik, eredetileg Puszta- Berki, Berk, Berki elnevezéssel. „Berki, puszta Nógrád megyében” olvasható egy 1851-es régi iratban, a puszta a sík vidékre, az utótag a berek közelségére utal. Genthon István szerint a budai káptalan 1383. évi határjárási jegyzőkönyve említi meg először. Később pedig már pusztaként a török kincstári adójegyzékekben bukkan fel a neve, 1579-ben. A kis halmazos település ezt követőleg már csupán a tizennyolcadik század közepén szerepel a hivatalos iratokban. Szent Mihály tiszteletére felszentelt temploma 1787- ben épült, későbarokk stílusjegyeket visel. A község határában, a Horpáes felé vezető úton lehet eljutni a templomhoz. Ez is, a hor- pácsi is Borsosberény fiók- egyházaiként működik, már évtizedek óta. Homlokzata torony nélküli, ezen befalazott kapunyílás, valamint kezdetleges, kő harangláb romos maradványai voltak. A főbejárat szintén jellegtelen a déli oldalon, felső részén pedig szegmentíves kis ablak látható. A falsávval.kettéosztott északi oldalon ugyancsak szegmentíves ablakok, az alsó részen rézsűs ablakon jut fény a templombelsőbe. Szentélye félköríves megoldású, déli oldalán a sekrestye jelentéktelen, dí- szítetlen kapuval, ablakán bújtatott ráccsal. A templombelsőben csehsüvegboltozatos ajtó, hevederes megoldással. A diadalív kosárívvel, karzata egyenes mellvéddel épült. A templom sekrestyéje síkmennyezetet kapott, a nyeregtetőt palával fedték, a szentély tetőzete bádogborítású. A XIX. század végén készült főoltárképe a névnyugvó adatait vésték rá egykoron. Mint Borsosberény fili- áját - Horpáccsal együtt — a negyvenes években dr. Bazsó István plébános látta el, a kerületi esperes és tanfelügyelő ekkor Filó József romhányi plébános volt, Fejár Sándor segédlelkész segítette a munkájában. A nyolcvanas évek elejétől Mozsgai József A kicsi templom százharminc hívő lelki otthona adó szentet ábrázolja. A templom előtti keresztrudas megoldással ácsolt fa harangláb is ebben az évszázadban készült, érdekes a harangon még látható cirill betűs felirat. A templom melletti temetőben a háromkaréjos régi sírkő 1826-os évszámot és IHS feliratot mutat, alsó részén elmosódott felirat, feltehetőleg a sírban volt a herényi plébános, a kilencvenes évek elején már a később Mogyoródra helyezett Karácsondi Mihály misézett Pusztaberki kicsi templomában, a mintegy 130 katolikus hívőnek. Egy esztendővel ezelőtt Keszthelyi Ferenc megyés püspök úr Borsosberényt és filiáit Nagyoroszihoz csatolta. D. F.
