Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-23 / 222. szám

2. oldal 1999. szeptember 23., csütörtök Szécsény És Térsége Támogatás Magyargéc - A helyi ön- kormányzat az idén 400 ezer forintot költött a tanév-- kezdés támogatására: az ál­talános iskolások 3000, a középiskolások 5000, a fel­sőfokú oktatási intézmény­ben tanulók 7000 forintot kaptak. A település 80 di­ákja az idén is ingyenesen juthat tízóraihoz, amely éves viszonylatban 600 ezer forint kiadást jelent. Soros-segítség a szécsényi klubnak Kezelési napló diabeteszeseknek Negyven főt számlál a szécsé­nyi diabeteszklub, ám leg­alább ennyi cukorbeteg van, aki csak időnként látogatja összejöveteleiket, s még csak fontolgatja a klubtagságát. A városi művelődési köz­pontban a Vöröskereszt helyi asszisztenseinek közreműkö­désével, ingyenes vérnyomás-, vércukorszint-, valamint ko­leszterinméréssel, orvosi szaktanácsadás megszervezé­sével segítik önmaguk egész­ségesebbé válását, cukorbe­tegséggel kapcsolatos prob­lémáik kezelését. A klubtagok mindegyike kezelési naplót vezet, amelybe a mért ered­ményeket pontosan feljegy­zik. Mint azt Pusztai Kálmántól, a klub elnökétől megtudtuk, elsősorban sikeres pályáza­taik révén biztosítják egy­másnak a betegtársak a mind jobb ellátás civil feltételeit.- Örömmel mondhatom, hogy a tavalyi évhez hason­lóan, pályázati úton, idén is ötvenezer forintot nyertünk a Soros Alapítványtól. A szé­csényi diabeteszklub műkö­dését emellett támogatja az önkormányzat is, így lehető­séget teremtettünk arra, hogy foglalkozásainkon mind a tag­jaink, mind pedig a tevékeny­ségünkkel szimpatizálók in­gyenesen végeztethessék el azokat a vizsgálatokat, ame­lyek egészségi állapotukról pontos és azonnali képet ad­nak — mondja elöljáróban Pusztai Kálmán.-Városunkban ugyanis sajnos csak heti három alka­lommal biztosított a laborató­riumi vérvétel, s az is mind­össze egy-egy órán át, s kizá­rólag éhgyomorra. Aki evett már a vérvizsgálat előtt, vagy nem ér rá az adott időpontban, az utazhat a szomszéd vá­rosba, Balassagyarmatra, ahol jobb technikai feltételekkel biztosítja a vizsgálatokat a kórház rendelőintézete. A számunkra nélkülözhetetlen vizsgálati 'eredmények be­szerzésének leegyszerűsödése így valóban nagy könnyebb­séget jelent. Megnyugtató to­vábbá az is, hogy a klubtagok nem maradnak magukra a problémáikkal, betegségükkel kapcsolatban adott az állandó konzultációs lehetőség szak­orvossal, s mindazon egész­ségügyi termékeket gyártó, forgalmazó cégek képviselői­vel, amelyek a cukorbetegsé­get, s az ezzel összefüggésben lévő egyéb problémákat a maguk szakterületén kezelik. Hozzánk szívesen jönnek előadók, közülük nem egy filmvetítéssel illusztrálja az általa elmondottakat. Olyan támogató céget is találtunk az elmúlt egy évben, amely ren­dezvényeink szervezéséhez, a technológiai feltételeket biz­tosította hosszú távra. T. L. Bőkezű gondoskodás a diákokról Szalmatercsen Tanulóbarát önkormányzat A szalmatercsi önkor­mányzat bőkezűen gon­doskodott a település tanu­lóiról. Az általános iskolás korúak, az 1-10. osztályo­sok, kivétel nélkül térítés- mentesen jutottak az idei oktatási évben szükséges tankönyvekhez. Ezek ösz- szesen száznyolcvanezer forintba kerültek, amely­nek anyagi fedezetét az önkormányzat biztosította. A képviselő-testület ezen túlmenően hozzájárul az is­kolások, illetve az óvodások étkezési térítési díjaihoz is, mindegyikük negyvenszáza­lékos kedvezménnyel veheti igénybe ezt a szolgáltatást. Az önkormányzat a ki­sebbek mellett a közép- és felsőfokú tanintézmények­ben tanuló szalmatercsi fia­talokról is gondoskodik, őket egyenként ötezer forint­tal támogatják, amely ösz- szességében nyolcvanötezer forint kiadást jelent az ön- kormányzatnak. Csáky Pál: Összeköti Magyarországot és Szlovákiát a tárogató hangja Történelmi zászlók a főutcán Háromnapos rendezvénysoro­zat helyszíne volt a közelmúlt­ban Szécsény: a híres-neves 1705-ös szécsényi országgyű­lésre és II. Rákóczi Ferenc fe­jedelemre emlékeztek. A ren­dezvény megálmodója Rezni- csek László alpolgármester, a Vezérlő Fejedelmi Asztaltár­saság Egyesület elnöke, aki a történelmi hagyományokat hívta segítségül ahhoz, hogy felhívják ország-világ figyel­mét Szécsényre. Mint mondta, többre hivatottak, mint amilyen szerepkör jutott ne­kik, szeretnének egy vendégsze­rető és vendégváró kisvárost ki­alakítani. Ennek érdekében alapí­tották meg tavaly március 27-én, II. Rákóczi Ferenc születésnapján az asztaltársaságot, melynek ko­ordinálásával 1999-től minden évben megünneplik majd a szé- csényi országgyűlés napját.- Szeretnénk elérni, hogy ez az ünnepség városi kiemelt nagyren­dezvényként legyen számon tartva -mondta Reznicsek László. - Ehhez meg kell nyernünk civil szervezetek, vállalkozók támoga­tását is, mi pedig magunkra vállal­juk a koordináló szerepét. Igazi történelmi megemlékezést tervez­tünk korhű jelmezekkel, úgy érez­zük, ez maximálisan sikerült. A rendezvénysorozat már pénteken megkezdődött: az emlékmisén Za­lán atya, a rendfőnök nagyon jól „megtalálta” a hangulatot, párhu­zamot vont Rákóczi kora és a mai kor között. Az Erkel Ferenc ve­gyes kar közreműködése pedig ra­gyogóan festette alá ezt a hangula­tot. Voltaképpen ez adta meg az egész rendezvénynek az alaphang­ját. Másnap pedig tárogatóhangra ébredt a város: Magyarország egyik legkiválóbb művészét, a nyíregyházi Nagy Csabát kértük fel, aki a városháza erkélyén szó­laltatta meg a kuruc kor legjelleg­zetesebb hangszerét. Örülünk an­nak, hogy neves vendégeket is kö­szönthettünk: Csáky Pált, a Szlo­vák Köztársaság miniszterelnök­helyettesét, Surján László or­szággyűlési képviselőt, Betz Jó­zsefet, a Nógrád Megyei Közgyű­lés alelnökét, vagy említhetném R. Várkonyi Ágnes professzor asz- szonyt, aki a szécsényi országgyű­lésről tartott előadást.- Milyen visszajelzéseket kaptak a rendezvényről?- Összességében jókat, de kap­tunk építő jellegű kritikát is, ame­lyekből tanulni kell. Úgy érezzük, kicsit „tudományosra”, történelmire sikeredett, nem igazán voltak olyan műsorok, amelyek tömeget vonzot­tak volna. Kicsit „beszorultunk” időben, amelynek két oka volt: az egyik, hogy az anyagi háttér bizony­talan volt. 30 nappal a rendezvény előtt tudtuk meg, hogy a területfej­lesztési tanács jelentős összeggel támogat bennünket a turisztikai cél- előirányzatból. A másik ok, hogy nehezen tudtuk megnyerni a helyi vezetőket és vállalkozókat. Az utóbbiak csak akkor mozdultak meg, amikor látták, hogy komolyan szervezzük az ipari kiállítást és be­mutatót. A következő években rá kell dobni egy lapáttal, még több embert kell bevonni, hamarabb kez­deni a szervezést. Csáky Pál meg­hívta az asztaltársaságot a szlovákiai társrendezvényre, ahol ugyanaz a tá­rogató szólt: mint mondta, összeköti a két országot a tárogató hangja. Hegedűs Erzsébet Büszkélkedhetnek a rimóciak A reggel 5-ig tartó mulatozás végén már kideríthetetlen, ki a legelfáradtabb rimóci. Amúgy mindegy is, hiszen jóleső ez a fá­radtság bárki esetében is, de az már igaz - véli a legtöbb falusi -, a falunap megszervezői jócskán kitettek magukért, hogy az idei szeptemberi hét vége felülmúlja az előző évekéit. Aztán, hogy ez megtörtént, el­mondható, nem csak a rimóciak fáradtsága jogos, de a büszke­ségük is, vagy inkább a büsz- kélkedésük, hiszen több min­dennel, több mindenkivel is büszkélkedhetnek. Elsőül mindjárt a rezesban­dájukkal, amely párját ritkítja a megyében, s amelynek tagjai nem voltak restek szombaton a hajnali kelésre, hogy száműz­zék a restséget Rimócról. Zene­szóra ébredhetett a falu apraja- nagyja, így aztán senki nem volt morózus a kényszerű ébre­dés miatt, ami senkinek nem lehetett túl korai, a megannyi teendőre figyelemmel. Szerve­zők, rendezők - a települési önkormányzat, a fenntartásá­ban működő intézmények munkatársai -, meg segítőik még az utolsókat rendezgették, mielőtt kezdetét vette volna a szüreti felvonulás, amelyet az a történelmi játék követett a sor­ban, amellyel a település 770 esztendős vagy még régebbi fennállásáról emlékeztek meg. Aztán színre léptek a szóra­koztató program résztvevői, akik megint büszkélkedésre ad­tak okot a helybelieknek. Ha­gyományőrző csoportból kettő is van a rimóciaknak, a Holecz Istvánné vezetésével működő, hírneves Gyöngyösbokréta, s Kobela Andrásné vezette ri­móci hagyományőrző csoport, amelyek szerepléseit a helybe­liek is nagy tapssal jutalmaz­zák. Volt aztán borverseny is aznap, amely legeredménye­sebbjének Balázs Bertalan ter­melőt kiáltotta ki a szakavatott zsűri. Este aztán tovább daga­dozhatott a rimóciak melle, amikor Beszkid Andor polgár- mester megnyitotta a Rimóc amatőr művészeinek alkotásai­ból nyílt tárlatot. Nagy Sán- domé Huszkó Mária festmé­nyeit, Bakó János grafikáit és tusrajzait, a 24 esztendős ifj. Kanyó Balázs - aki falubelijei szerint csak nemrég „érzett rá” a fa erejére, ám amióta ezt meg­tapasztalta, sorra készíti fából faragott remekműveit - fafara­gásait mutatta be az iskolában megrendezett kiállításon. Ezek megcsodálását követően ismét büszkélkedhettek a helybeliek, immár a jó tanulóknak minő­sülő fiatalok kapcsán. Az önkormányzat három év­vel ezelőtt alkotta azt a helyi rendeletet, amelynek értelmé­ben, minden tanévkezdéskor pénzjutalommal ösztönzi a né­gyes és annál jobb tanulmányi átlagot elérő közép- és felső­fokú tanintézetben tanuló hely­beli fiatalokat. Idén 13 jó tanuló jutott a jutalomhoz - szemé­lyenként 10 ezer forint -, köz­tük Burik Nikolett, aki ezúttal az összeg háromszorosához juthatott, miután két orszá­gos tanulmányi versenyen is eredményesen szerepelt. (Az említett helyi rendelet sze­rint az „ösztöndíj” azokat is megilleti, akik az országos tanulmányi versenyek első húsz helyezettje közé jut­nak.) Ezután már valóban az önfeledt szórakozásé volt a nap, amely jócskán a haj­nalba nyúló bálozással ért véget. (J. K.) Nagy sikert aratott a helyi alkotók tárlata is Csökkenő létszám - A többség hátrányos helyzetű családban él - Cél az egészséges életmód kialakítása Szeretnek az új óvodába járni a gyerekek Litkén A kicsik láthatóan jól érzik magukat a kellemes környezetben Litkén hosszú ideje a falu köz­pontjában működött az óvoda: az évek során az épület állaga folyamatosan romlott, a nedves falak egészségtelen körül­ményt jelentettek a gyerekek­nek. Az idén szeptemberben változás történt: integrálták az óvodát az iskolába, így most az általános iskolával közös irá­nyítás alatt, egy intézményen belül folyik a munka. Megvál­tozott a nevük is, most már körzeti általános iskola és óvoda. A gyerekek mindebből nem sokat éreznek, ők szeret­nek ide is járni.- Korábban két csoport mű­ködött, de most már annyira lecsökkent a faluban a gyer­meklétszám, hogy a 24 gyerek egy vegyes csoportban is elfér -mondja Ló'rincsik Gyuláné, aki korábban vezető óvónő volt, most pedig igazgatóhe­lyettesi funkciót tölt be. - Két hatalmas termünk van, az egyik csoportszobát már „be­laktak” a gyerekek. Három hete vagyunk itt, még nincs minden a helyén, az öltöző például még csak most készül. Folyamatban van egy külön udvar kialakítása is, addig az általános iskolásokkal egy ud­varban játszanak a kicsik. Problémát azonban ez sem je­lent, próbálunk úgy időzíteni, hogy amíg a diákok tanulnak, az ovisok az udvaron vannak.- Milyen program szerint dolgoznak az óvodában?-Most fogadták el a helyi nevelési programot, amely ki­mondottan a „mi gyereke­inkre” készült: a 24 óvodás kö­zül huszonketten tartoznak a cigány etnikumhoz, ezért neve­lési programunkat a hátrányos helyzet figyelembevételével alakítottuk ki. Célként jelöltük meg a gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlesztését, sze­mélyiségük kibontakoztatásá­nak elősegítését. Ennél figye­lembe vesszük az életkori, egyéni sajátosságokat, a gye­rekek eltérő fejlődési ütemét. Olyan gyermeki személyiséget szeretnénk nevelni, akik ér­zelmileg kiegyensúlyozottak, akik megtalálják helyüket a közösségben. Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy birto­kolják azokat a szokásokat, amelyek elősegíthetik a testi gondozottságot, ápoltságot. Ezek a célok csak olyan óvo­dában valósulhatnak meg, amelyben a szeretet, a toleran­cia, a másság elfogadása, a gyerekek maximális tisztelete és személyiségének szabad ki­bontakozása érvényesül.-Mit tartanak kiemelt fel­adatnak?- A helyi sajátosságokból ere­dően hangsúlyos a nevelésben az óvó-védő és szociális funkció. A gyerekek zöme szociokulturális hátrányokkal küzdő családokból érkezik, ezért kiemelt feladatnak tartjuk, hogy pótoljuk a családi nevelés hiányosságait. Általános feladatként fogalmazhatjuk meg az egészséges életmód kialakítá­sát, az érzelmi nevelés és szocia­lizáció biztosítását, valamint az értelmi fejlesztés, nevelés megva­lósítását. H. E. Korhű jelmezbe öltözött fiatalok vitték a történelmi zászlót Reznicsek László

Next

/
Thumbnails
Contents