Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-22 / 221. szám

4. oldal Gazdaság 1999. szeptember 22., szer­Talajvédelemmel a versenyképességért Nemzeti agrárkörnyezet-védelmi programot kell kidolgozni Az agrárfejlődés egyik sarokköve a természeti erőforrások hosszú távú védelmének biztosítása. Magyarországnak ez nem csupán a nemzetközi egyezményekből, társult tagságából, az európai uniós szabályozásokból, a harmonizációs feladatokból származó kötele­zettsége, hanem piaci versenyképességünk növelésének is egyik fontos tényezője - hangsúlyozta tegnap Mucsi Imre, az agrártárca helyettes államtitkára. Elégedetlen fuvarosok Drágább lehet az import Lemondott tisztségéről Söllei János, az APEH Bűn­ügyi Igazgatóságának vezető­je. Burillák Attila, az APEH szóvivője szerint a lemondást Vida Ildikó, az APEH elnöke elfogadta. A tisztséget megbí­zottként Erdélyi János tölti be, aki eddig nyomozati igaz­gatóhelyettes volt. A Magyar Turizmus Rt. új vezérigazgatójává Zsám- boky Gábort nevezte ki a gazdasági miniszter hétfőn - közölte Kraft Péter helyettes államtitkár. Júliusban tovább nőtt a kis­kereskedelmi forgalom, ami az év első hét hónapjában 2210 milliárd forintot tett ki, folyó áron 15 százalékkal, öszszehasonlító áron számít­va pedig 6 százalékkal halad­ta meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statiszti­kai Hivatal kedden. A Királybróker Rt. saját pénzeszközeinek hiánya mi­att ideiglenesen az ügyfelei pénzét használta fel szabály­talanul, ezért a tőzsde ügyve­zető igazgatója szeptember 21-i hatállyal határozatlan időre felfüggesztette a bróker­cég tőzsdei kereskedési jogát, adta hírül a Magyar Tőkepiac. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 396,62 Euró 254,82 Japán yen (100) 232,83 Svájci frank 158,61 USA dollár 244,36 Átváltási arányok: 1 eur: 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium képvise­lője a továbbiakban elmondta: az agrárkörnyezet védelmében kiemelt jelentősége van a talaj- védelemnek. A termőföld ter­mékenységének, minőségének megőrzése, javítása azonban meghaladja a gazdálkodók ere­jét. (Szemléltetésül: Magyaror­szágon a savanyodásra hajla­mos talajok összterülete 2,3 millió hektár.) A termőföldről szóló törvény a többi között kimondja, hogy az állam támogatja a termőtalajok minőségromlásának megelőzésé­re irányuló tevékenységet. A szaktárca adatai szerint a gazdálkodók részéről a legna­gyobb érdeklődés az évente meghirdetett talajjavítási támo­gatások iránt mutatkozik. A pá­lyázatok 95 százalékát ilyen cí­men, míg 5 százalékát erózió el­leni eljárásokhoz igénylik a gaz­dálkodók. Tavaly mintegy 20 ezer hektáron történt talajjaví­tás állami hozzájárulással, 1999- ben a költségvetési források ki­merülése miatt felfüggesztették ezt a támogatást. Az államtitkár rámutatott: a magyar agrárium számára straté­giai fontosságú a környezetkímé­lő mezőgazdasági termelési mód­szerek támogatásáról szóló uniós agrárkörnyezet-védelmi rendelet átvétele, alkalmazása. Ennek ér­dekében - a fenntarthatóság és a minőség szem előtt tartásával - a hazai viszonyoknak megfelelő nemzeti agrárkörnyezet-védelmi programot kell kidolgozni. A ta­lajvédelmi beruházási támogatá­sok legfőbb területe a jövőben is a talajjavítás és az erózió elleni védelem, a környezetkímélő táp­anyag-gazdálkodás elősegítése, ösztönzése lesz. Ezekhez a prog­ramokhoz a gazdálkodók önkén­tes alapon csatlakozhatnak. U. G. A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT) kezdeményezi, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával a nemzetközi forgalmat lebonyolító közúti áru­fuvarozókra különleges szabá­lyok vonatkozzanak - jelentette ki Karmos Gábor, a NIT szerve­zeti igazgatója kedden. Karmos Gábor szerint az áfa­visszaigénylési lehetőséghez szükséges összesített adóalap 2 millió forintról 4 millió fo­rintra való emelése, és az adó­hatóság teljesítési határidejé­nek 30 napról 45 napra törté­nő tervezett növelése a mint­egy 26 ezer fuvarozóvállalko­zás - különösen a kis- és kö­zépvállalkozások - számára súlyos likviditási gondokat okozhat. Az áfatörvény módo­sításának tervezete szerint elő­fordulhat, hogy egy fuvarozó, aki januárban visszaigénylő­pozícióba került, csak június­ban jut hozzá az őt jogosan megillető áfa összegéhez. Dittel Gábor, a NIT ügyveze­tő titkára elmondta: ha a ter­vezett áfatörvény-módosításo- kat a parlament elfogadná, fé­lő, hogy az árufuvarozás és az importáruk költségei is jelen­tősen megemelkednének. Hozzátette: a közúti fuvaro­zók évente 550 milliárd forin­tot fizetnek be a költségvetés­be, ahonnan 100 milliárd fo­rintot kapnak vissza, így a fu­varozók nettó befizetői pozí­cióban vannak. Napjaink legjobb befektetése Aligha lehet jobb befektetést elképzelni, mint üzle­ti ismereteink gyarapítását. A legfontosabb talán a számítógép kezelésének a megtanulása, beleértve az internet használatát is, a másik pedig a nem­zetközi üzleti élet nyelvének, az angolnak az elsa­játítása. Ezen a nyelven jelennek meg az inter­neten ugyanis azok a pályázatok, vételi és eladási ajánlatok, hitelezési és befektetési feltételek, ame­lyek kevés költséggel üzletpartneri hálózatunk nagyarányú bővítéséhez, informáltságunk dúsítá­sához és felgyorsításához vezetnek. Nem lehet véletlen, hogy egyetlen napon, szep­tember 16-án két cég is bemutatkozott olyan rend­szerrel, amely az internet benyomulását jelenti a kisvállalatok életébe is, illetve olyan hitel- és lí­zing-adminisztrációs eljárással, amely szervesen összekapcsolja egy-egy cég pénzügyeit valamely bankkal. így.az utóbbi, áttekintéssel bírván, gyor­san, bizonyos kereteken belül szinte automatiku­san is képes hitelt nyújtani az összekapcsolt cég­nek. Szinte naponta növekszik az úgynevezett E-üzletág, az interneten lebonyolított kereskedel­mi, szolgáltatási, ingatlan-, tőke- és hitelforgalom. A tőzsdék zöme, így a Budapesti Értéktőzsde is elektronikus kereskedelemre tér át. Arról se feledkezzünk meg, hogy az internet a közvetlen demokrácia eszközévé válik, ahogy ná­lunk is terjed használóinak köre. Elismerésre méltó, hogy a Gazdasági Minisztérium az internet­re vitte energiakoncepcióját, s így képes lesz a leg­szélesebb körben véleményekhez, javaslatokhoz, ajánlásokhoz jutni, azokat koncepciója tökéletesí­tésére használni, s még elutasítási indokait is kö­zölheti az érdekeltekkel. Tanintézetek egyre in­kább alkalmazzák a helyszínüktől távoli diákok oktatásában és vizsgáztatásában az e-mailt és az internetet, üzleti videokonferenciák küszöbölik ki az időt rabló közlekedést az érintkezésből. Attól a pillanattól kezdve, amikor a telefonmono­pólium megszűnik nálunk, a verseny olcsóvá teszi a telefonálást, illetve az internet-használatot, aho­gyan ez Németországban már megtörtént, s aminek tanúi lehetünk, ha a német tévéadók telefonreklám­jait figyeljük. Ne maradjunk le ebben a versenyben, tanuljunk meg internetül és angolul! (bácskai) Elengedik a garanciadíjat Az Agrárvállalkozási Hitel- garancia Alapítvány elengedi a garancia meghosszabbításáért járó díjakat azoknak a vállal­kozóknak, akiknek az agrár­tárca rendelete alapján egy év­vel meghosszabbítják a hitel visszafizetésének határidejét. Ulrich Anikó, az alapítvány ügyvezetője lapunknak el­mondta: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete lehetőséget teremt a bankok számára az agrárvállal­kozók éven belüli hiteleinek át­ütemezésére. Ezt azonban a pénzintézetek csak úgy tehetik meg, ha a hitelekhez kapcsoló­dó állami garancia és a kamat- támogatás is megmarad. A kölcsön felvételekor a vállalkozók egy része kiegé­szítő fedezetként igénybe vet­te az alapítvány hitelgaran­ciáját. Amennyiben a bankok a hitelszerződések lejáratát egy évvel meghosszabbítják, a vállalkozóknak az alapít­ványtól is kérniük kell a ga­rancia meghosszabbítását. Az alapítvány üzletszabályza­ta szerint a hitelgarancia fu­tamidejének növekedése ese­tén a garanciadíjat is arányo­san növelni kellene. A gazdál­kodók nehéz anyagi helyzeté­re tekintettel azonban a kura­tórium úgy döntött, hogy elte­kint az ily módon megnövelt garanciadíjtól, illetve lemond a különbözetről. Ez tizmillió forint árbevétel-kiesést is je­lenthet, amit az alapítvány magára vállalt.- ug ­Egyéni vállalkozók 1998. évi gazdálkodása Nógrádban A személyi jövedelem bevallása mellett az év első felében több mint 7000 egyéni vállalkozó adott számot 1998. évi gazdál­kodása eredményéről. A vállalkozási tevékenységet folytatók között meghatározó a vállalkozói jövedelem szerint adózók száma. Bővült az áta­lány adózásúak köre. Átalányadót 333 fő, a vállal­kozók alig 4%-a, tételes átalány­adót pedig mindössze 3 fő válasz­tott a megyében. Az egyéni vál­lalkozók körében javult a beval­lási fegyelem, 93%-ban tettek eleget kötelezettségüknek. Nőtt ugyanakkor a hibás bevallások aránya. A vállalkozók 2/3-a to­vábbra is főállásban végzi tevé­kenységét, több mint 1/5-e mun­kaviszony mellett folytat vállal­kozást, 10%-uk nyugdíjas egyéni vállalkozó. Ágazat szerint a vál­lalkozók 40%-a ipari, több mint 1/3-a kereskedelmi, 1/5-ét meg­haladó részarányban szellemi és 4%-a mezőgazdasági tevékeny­séget folytat. Bevételek A vállalkozói jövedelem szerint v adózó egyéni vállalkozók gaz­dálkodási tevékenysége 1998- ban tovább javult. 25,5 milliárd forint árbevételt mutattak ki, amely több mint 15%-kal haladja meg az előző évit. Az egy vállal­kozóra jutó átlagos bevétel meg­haladja a 4 millió forintot. A vállalkozási eredmény ala­kulása 1997-hez képest lényege­sen más képet mutat. A nyeresé­gesen gazdálkodók létszáma több mint kétszeresére emelkedett, s a bevétel is. A 0 eredményt valló vállalkozók létszáma ugyanakkor a felére csökkent. A veszteséges vállalkozások körében számot­tevő változás nincs. A magánkereskedők számuk és részarányuk csökkenése elle­nére mind a két évben a bevételek 50%-át realizálták. Az egy főre vetített bevételük meghaladja az 5,5 millió forintot, csaknem 40%- kal magasabb, mint az egyéni vállalkozók átlaga. A magánke­reskedők körében végzett nagy­számú nyugtaellenőrzés hatására mérséklődött a bevételeltitkolás, de még mindig nagyarányú a nyugtaadás elmulasztása miatti mulasztási bírság, illetve az üz­letbezárások miatti kényszerpi­henő. A vendéglátás területén 1998-ban csaknem 3,6 millió fo­rint átlagbevétel realizálódott, ami 11 %-os emelkedést mutat. Itt a legnagyobb mértékű a bevétel­eltitkolás. A szolgáltatás 1998. évi átlagbevétele 2,6 millió forin­tos átlag alatti, azonos vállalko­zói létszám mellett az elmúlt évi szintnek felel meg. A kisiparosok az összbevétel közel 40%-át rea­lizálták. Fajlagos éves árbevéte­lük meghaladja a 4 millió forin­tot. A mezőgazdasági vállalko­zók száma minimális mértékben csökkent, a realizált bevétel azonban részarányát tekintve alig változott, 3,5%-ot képvisel. A nyereséges mezőgazdasági vál­lalkozók 5,4 millió forint, az eredményt nem realizálók pedig mindössze 1,5 millió forint átlag­bevételt értek el. A szellemi szabadfoglalkozá­súak közül az átlagnál (1,4 millió forint) magasabb bevételt reali­záltak az egészségügy területén dolgozó vállalkozók, ezen belül is az orvosi alapellátás területén tevékenykedők (5,2 millió Ft.) A bevételek körzetek szerinti alakulásában a korábbiakhoz ké­pest arányeltolódás nem tapasz­talható. Ä vállalkozók létszáma alapján is meghatározó arányú megyeszékhely részesedése to­vábbra is 30%-os részarányt kép­visel. Legnagyobb mértékű árbe­vétel-emelkedés (34%) Balassa­gyarmat és környéke körzetében tapasztalható. A vállalkozási kedv Rétság körzetében a legna­gyobb. A munkanélküliségi ráta itt a legalacsonyabb. Költségek részletezése Az egyéni vállalkozók tárgyévi 25 milliárd Ft-os összköltsége csaknem 15%-kal haladja meg a bázis időszakét, növekedési üteme a bevétellel megegyező. Fajlagos értéke 3,9 millió forint, kisebb a bevételek fajlagos érté­kétől. Növekedési üteme 10%, a bevétel emelkedésénél alacso­nyabb. A költségnövekedés 5%- os vállalkozói létszámbővülés mellett valósult meg. Az összes költségen belül több mint 3/4 részarányt képviselnek a főfoglalkozásúak, 16%-os arányt a mellékfoglalkozású egyéni vál­lalkozók. A nyugdíjasok részará­nya minden évben 5% körüli. A költségek csaknem 40%-a a kisipari tevékenységet végzők körében képződik. A magánke­reskedőknél 1% ponttal csök­kenő, de még így is meghatározó, (53%-os), ami meghaladja a be­vételből való részesedésüket. Nem meghatározó a szellemi szabadfoglalkozásúak és a mező- gazdasági vállalkozók költségen belüli részaránya, együttesen 10%-ot tesznek ki. Az egy főre jutó éves költség a magánkereskedőknél a legmaga­sabb, csaknem 5,6 millió forint. A kisipar csaknem 4 millió fo­rintos fajlagos költsége a vállal­kozói átlagnál magasabb. Az eredmény alakulása 1998-ban a vállalkozói jövede­lem szerint adózók közül az eredményesen gazdálkodók 1042 millió forint nyereséget realizál­tak. Vállalkozói adóalapjuk az adóalapot csökkentő-növelő té­nyezőket figyelembe véve 774 millió forint volt. A vállalkozói szféra a vállalkozói kivét össze­gét beszámítva 1,2 milliárd forint adóköteles jövedelemre tett szert. A vállalkozók több mint 43 %- a nyereséges volt. Valamennyi szakmában javulás tapasztalható, átlagosan 360 E Ft nyereséget vallottak. A vállalkozók 34%- ához kapcsolódó veszteség átla­gosan 347 E Ft/fő. A kettő együt­tes hatására 37 E Ft/fő átlagos bevallott nettó eredmény képző­dött. A kisiparosok átlagos nyere­sége csaknem 400 E Ft/fő volt, ennek következtében adóköteles jövedelmük mintegy 600 E Ft/fő. A kisiparosok 28%-ához kapcso­lódó veszteség átlagosan 362 E Ft/fő, adóköteles jövedelmük csak a vállalkozói kivétből szár­mazik. A kisiparban tevékenyke­dők egynegyede nem vallott sem nyereséget sem veszteséget, és ők számoltak el legkevesebb vállal­kozói kivétet is. Ezzel együtt ösz- szességében a kisiparosok köré­ben átlag feletti, 80 E Ft/fő nettó eredmény képződött. A magánkereskedő vállalko­zók egyenlegét tekintve negatív eredményt mutattak ki 75 E Ft/fő összegben. A csaknem 40% rész­arányt képviselő nyereséges réteg mindössze 270 E Ft/fő nyeresé­get, az alig nagyobb számú vesz­teséges vállalkozó 435 E Ft/fő veszteséget termelt 1998-ban. A kereskedelem szinte minden terü­letén veszteségen gazdálkodtak, viszont a külkereskedelmi tevé­kenységet folytató egyéni vállal­kozók kiugróan magas nyeresé­get produkáltak. A magánkereskedők 207 E Ft- os vállalkozói kivétet számoltak el. Adóköteles jövedelmük 23%- kal marad el az átlagtól. A vesz­teséges és nullás adóalanyok adóköteles jövedelme még a mi­nimálbér szintjét sem éri el. Az átalányadózást választók minimális 114 E Ft jövedelem után fizetnek személyi jövede­lemadót. Mezőgazdaságban tevékeny­kedők csekély létszámuk ellenére eredményesen zárták az évet. Adóköteles jövedelmük az átla­got megközelítően 328 E Ft/fő. Ebben az ágazatban is a fellendü­lés jelei mutatkoznak, a nyeresé­gesen gazdálkodók létszáma majdnem eléri az 50%-ot és mindössze 34%-uk mutatott ki veszteséget. Az átalányadózás szerint adózó mezőgazdasággal foglal­kozók 197 E Ft egy főre jutó jö­vedelme is lényegesen megha­ladja a más szakágazat átlagát. Ä szellemi szabadfoglalkozá­súak legnépesebb táborát a gazda­sági tevékenységet segítő szolgál­tatással foglalkozók teszik ki, az általuk elért nyereség a szakma át­lagától kicsit felfelé tér el. A leg­magasabb nyereséget az egész­ségügy területén dolgozók érték el, 60%-kal többet mint az átlag. Vállalkozói jövedelmek adózása Az 1997. évi szinthez képest az egyéni vállalkozók 1998-ban 11%-kal több jövedelmet értek el, amely után három csatornán keresztül keletkezett adófizetési kötelezettség. A bevételek és költségek különbözeteként 774 millió Ft vállalkozói adóalapot mutattak ki, amely után a 18%-os adómértékkel, 139 millió Ft adó­fizetési kötelezettség keletkezett. Az adókedvezmények levo­nása után a fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó 134 mil­lió Ft. Ä másik jövedelemforrás a vállalkozói osztalékalap. A 639 millió forint adózás utáni jövede­lemből 437 millió Ft osztalékalap realizálódott, amelyet 140 millió Ft forrásadó terhel. Terjed az Internet Ugrásszerű az emelkedés a távközlés és az informa­tika olaszországi piacán: az első fél évben 15,2 szá­zalékos volt a növekedés, az előző év azonos idősza­kához képest, ami elsősor­ban az Internet széles körű terjedésének köszönhető. FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9. Telefon: (32) 520-150 Érvényes: 1999. szeptember 1-iétől BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft lelett (%) (EBKM) 1 hét 8,000 (8,11 2-3 hét 10,500 (10,65 1-2 hó 12,500 12,67 3 hó 12,500 12,67 6 hó 12,000 12,17 12 hó 11,500 (11,66 Folyószámla 3,00 (3,08) 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft felett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) 3 hó 13,000 13,18 13,125 13,31 13,250 13,43 6 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42] Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla sávos kamatai: éves kamat (%) 0-100 E Ft-ig 3,500 100 E Ft—50Ö E Ft 6,000 500 E Ft felett 10,500 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) 0-50 E Ft-ig 3,500 50 E Ft—500 E Ft 8,500 500 E Ft felett 12,500 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,500 13,69 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat {%) 1 hó 13,000 3 hó 13,500 6 hó 13,000 12 hó 12,500 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE Érvényes: 1999. szeptember 1-iétől Éves kamat (%) Folyószámlahitel 24,00 Betétörző hitel 19,00 Lombardhitel 20,00 Ingatlanfedezetes hitel 23,00 XL/Classic EBKM 3,61/3,60 6,26/6,22 11,18/11,08 EBKM 3,61 8,97 13,44 EHM' 13.00 13.50 13.00 12.50 HUF prime rate Éves kamat (%) 16,250 CIB^0640242242 A BANCA COMMERCIALE ITALIANA- CSOPORT TAGJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents