Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-20 / 219. szám

1999. szeptember 20., hétfő Megyei Körkép 11. oldal Finom ebéd után egy-két pohárkával szívesen megiszik a férjével Szereti, tiszteli a bort a pásztói hegybíró A gyöngyösi székhelyű Mát­raaljai Hegyközségi Tanács tagja a pásztói hegyközség, mint a nógrádi szőlősgazdák, borászkodók egyetlen ilyen szervezete. Maczkó Jenőné hegybíróként négy éve végzi azt a sok-sok munkát, melyek tisztségéből fakadnak, közöt­tük az ültetvények útjai álla­potának felügyeletétől a ter­mésőrzés megszervezéséig, a minőségvédelemtől az értéke­sítésig. Szavaiból kiderül, nemcsak szereti, sőt tiszteli a szőlőt és nedűjét, hozzáértője is e mun­kának.- Kertész üzemmérnökként korábban 20 évig dolgoztam a pásztói termelőszövetkezetben először zöldség- és dísznövény­termelési ágazatvezetőként, majd ezt követően 10 évet, mint szőlőtermelési ágazatvezető. 3 évig Pásztó és környező kilenc település gazdajegyzőjeként te­vékenykedtem, jelenleg a Nóg- rád Megyei Agrárkamara mun- katárasaként dolgozom, no és '95-től a hegybíróság...-Mekkora területen, s hány taggal működik a hegyközség ?- Jelenleg 100 hektáron mű­velünk szőlőt, közel 500 tagunk van. A parcellák mérete változó 200 négyszögöltől, 2 hektárig terjed. Csak elvétve akad olyan őstermelő, aki szüret után sző­lőjét feldolgozva azt borként ér­tékesíti, örömmel említem Ma- nusek Bélát, a hegyközség alel- nökét, jó kollégámat, aki nagy szakértelmével ezen kevesek közé tartozik. A hegyközségiek túlnyomórésze szőlőként adja tovább gyöngyösi, gyöngyös- solymosi feldolgozónak saját termését, „lekopogva” teszem hozzá: évek óta biztos átvevő­ink vannak.- Hol tart a szüret?- Végeztünk az irsai olivér és az oportó szedésével, cse­Maczkó Jenőné megézik a csaszlát és készülnek a rizlingszilváni szedésére.- Milyen a minőség?- Az időjárás nem kedvezett a szőlő érésének, növény­egészségügyi problémák is elő­fordultak, ennek ellenére átla­gosan is jó közepes, hektáron­kénti 70-80 mázsa termésre számítok.- Önnek van szőlője?-Természetesen, bő hektá­ron csemegeszőlő, amit szüret után eladunk.-Akkor elmarad a pince­munka, so tolás...-Nem borászkodom, lehet, hogy némi hozzáértés is lenne, de nincs technikám, hiányoz­nak az eszközök. Majd veszünk bort, természetesen nemeset, megbízható termelőtől.- Utóbbi szavaiból kiderül, nemcsak a szőlőt tiszteli, a bort is.-Nemcsak tisztelem, szere­tem is: finom ebéd után, hét vé­gén 1-2 pohárkával szívesen megiszunk a férjemmel. - sz ­Két család ideiglenes szálláson Szirákon Hervadt virág, roskatag asztalon A Malom utcában Bandor Sándorékra hajnali 3-kor ver­ték rá az ablakot, ahogy nyi­totta volna, a méteres szennyes ár úgy tört be a deszkák résein. A kétségbeesett, rokkantnyug­díjas családfő karjaiban men­tette két gyerekét, s menekült a felesége is. Mindez július 14-én történt Szirákon, azóta él a csa­lád ideiglenes szállásán egy használaton kívüli tornaterem öltözőjében. A falon szakadt naptár, s benne a gyászos nap feketére satírozva.-A házba többé nem mehe­tünk, szinte semmink nem ma­radt- mondja, széttárva karját Bandomé. Áldja az urát, akinek sikerült a gáztűzhelyet és a tele­víziót kimenteni a pusztulásból, meg néhány jó lelket, akik nem szóltak semmit, csak hozták a használaton kívüli bútort, öreg szekrényt, roskatag asztalt, heve- rőt, hogy legyen valami az élet­kezdéshez. Szabó Évát is hasonló szeren­csétlenség érte, a 22 éves lány élettársával, sógorával és egy fia­talember rokonával negyedma­gával szorultak a Malom utcából egy kultúrház melletti épületbe, melynek salétromgőzös falaira panaszkodik legjobban a fiatal te­remtés. A férfiak éppen nincse­nek otthon. - Csipkézni, „alumí- niumozni” járnak, ha pénzt akar­nak keresni, máshol nem kelle­nek - mondja Szabó Éva. Szerencse a szerencsétlen­ségbe, hogy neki másfél hete van munkája: Rétságon a TDK-ban, naponta viszi a busz három mű­szakba. Mint, ahogyan Bandor Sándomét is, aki ugyancsak Rét- ságra szegődött dolgozni, hiszen kell a pénz. A polgármester meg­ígérte, hogy segít, vesznek lakást a bajba jutottaknak, hiszen arra állami keret van. Bandor Sándor rokkant nyug­díjas, számára a gyógynövény­gyűjtés és csipkézés jelenti a megélhetést, de hogy mi lesz té­len azt nem tudja. Örül, hogy leg­alább az asszonya dolgozik, csak bírja. Aggódnia másért is kell: pénze tüzelőre nincs, de ha lenne is, hol az a kályha, amely a 3 mé­teres belmagasságú tomaöltözőt felfűtené. Kis mokány gyerek lődörög az udvaron, Bandorék 2 éves kisfia.- Nem találja helyét - mondja kissé szomorkásán az apja.- Tele a lába csípéssel, nedves, hűvös az épület, ezért rengeteg a szúnyog. Odabent elkészült a kávé, a vil­logó tévé mellett a másik „lu­xus”. Bandomé óvatosan kínál, s teszi a roskatag asztalra, miköz­ben megigazítja rajta a térítőt. Szemem megakad egy vázán, benne néhány szál kókadozó me­zei virággal. - Mária hozta, a 16 éves lányunk. Nagyon szereti a rendet, még itt is ügyel rá. Min­dig mondja, hogy mielőbb ki akar kerülni innen. Mi is, de ő legjob­ban! Szabó Gy. Sándor Szociális földprogram gyógynövény termesztésére A Szarvasgedei Önkor­mányzat, a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium szoci­ális földprogram pályázatán kétmillió-kettőszázezer fo­rintot nyert gyógynövény­termesztés beindításához. Ehhez kell még hozzátenni a vállalt saját összeget. A két forrásból kapott ösz- szegből huszonöt család ré­szére kívánnak bevételi lehe­tőséget teremteni, az életkö­rülményeket javítani. A programban való részvétel feltétele a sikeres pályázat, mely az ezzel kapcsolatos önkormányzati rendelethez kapcsolódik, valamint a kép­viselő-testület által hozott szociális rendelethez. A kez­dés évében tíz hektáron két magántulajdonostól bérelt összefüggő területen kezdik "meg a termesztést. Az ön- kormányzat vállalja a vegy­szer, a műtrágya, a vetőmag beszerzését, biztosítja a szükséges hátteret a mező- gazdasági munkák elvégzé­séhez, betakarításhoz pedig a termést a felvásárló helyre szállítja. A szükséges kézi­munkát és a gyógynövény begyűjtését a programban résztvevőknek kell elvé­gezni. Az értékesítésből szár­mazó bevételt az önkor­mányzat négyfelé osztja. Az első részt a következő év költségeinek finanszírozá­sára fordítja. A másodikat a befektetett saját erő törlesz­tőrészére, a harmadikat a to­vábbfejlesztésre vagy más szociális kiadások finanszí­rozására. Az új jelentkezők­nek, akár csak a kezdőknek, pályázniuk kell a program­ban való részvételre. A ne­gyediket a résztvevők általuk művelt terület arányában kapják meg, amennyiben eleget tesznek kötelezettsé­güknek. Az összeget szociá­lis segélyként vehetik át. A program első éve 1990 őszén indult és 2000 nyarán befeje­ződik, amit tovább lehet foly­tatni. A részvétellel kapcso­latos pályázati rendeletet az önkormányzat elkészíti. A je­lentkezésnél az elbírálás alapjai a következők. Meny­nyi a családban az egy főre eső jövedelem, további szempontok: a szülő jövede- lempótlós, tartós munkanél­küli, csökkent munkaképes­ségű, a családban kettő, há­rom vagy ennél több gyer­mek van? A pályázatokat a képviselő-testület bírálja el. Bérről Rétságon dolgoznak A községben még az ötszázat sem éri el a lakosság lélek- száma, s ehhez viszonyítva túl­ságosan magas a munkanélkü­liek aránya. Tartósan 16-an vannak munka nélkül, 22-en élnek jövedelem- pótló támogatásból, s további 16- an szociális járadékból. Az ön­kormányzat törekvése az ő meg- élhetőségük eredményesebbé té­tele. Ha helyben nem is, de távo­labb szereztek munkahelyet szá­mukra, elsősorban a női munka­erőt foglalkoztató rétsági TDK- ba, s a munkanélküliek egy része a múlt hét közepétől már munka- vállalónak mondhatja magát. Görögországi tanulmányúton vesz részt Héhalom egyetlen méhésze Nem kell félni a csípéstől Beváltak Szita Gábornak a saját készítésű kaptárok- Szeretnék méhészkedni, mondtam annak idején Le- hoczki Pál munkatársamnak, aki Szerencsről Selypre, a cu­korgyárba jött dolgozni. „El kell jönnöd, hogy megmutas­sak egyes dolgokat” - vála­szolta. Amikor a tett színhe­lyén végigballagtunk, a méh- kaptárainak röpnyílásai előtt kezet fogott velem, s ezzel bú­csúzott: jó lett volna meg­tudni, allergiás vagy-e a mé­hek csípésére. Ugyanis egy sem eresztette belém fullánk­ját - emlékezik méhészkedé­sének előzményére Szita Gá­bor, Héhalom község egyetlen méhésze. Ebben az időben feleségével együtt dolgozott a selypi cukor­gyárban. Innen ment 1992-ben nyugdíjba korengedménnyel.- Húsz évvel ezelőtt két család­dal kezdtük, következő évben harminc volt, most százhússzal foglalkozunk. Az indulást egy kár törte de­rékba.- A szomszédunkban lakó idős asszony, mert megcsípték méhe- ink, Matadorral szórta be a kisbo- conádi kaptárokat, amit feleségem hozott haza munka után Selypről. A Matador nyolcra csökkentette a családok számát. Édesapám azt mondta: hagyd abba fiam.- Követelt kártérítést?- Szegény asszony volt, nem tudta volna miből kifizetni az ál­tala okozott kárt. A megmaradt családokat eladtam. Utána húsz évig kényszerpi­henő következett.- 1960-ban jöttem a mostani házba lakni. A kertben a fán csün­gött egy rajra való méhe. Gyé­kénydobozba szedtem össze őket. Két családra való volt. A kaptárt én készítettem részükre. Azóta fo­lyamatosan méhészkedem. Fele­ségem végzi a felezést és a perge- tést.- Merre vándorokat?- Kókán, Szirákon, Taron. Az utóbbi helyen az akácos a legjobb. Vándoroltattam hárson, repcében, napraforgóban, korianderben. Az idén hatvan családot vittem Tarra, családonként húsz kiló mézem lett. A napraforgóval befejeződött a gyűjtési lehetőség. A gazda tíz mázsa akácmézzel belépett egy kft.-be. A méz elle­nében kapott százezer forint ér­tékű részvényt.-Sajnos, lefelé megy az ára. Tavaly az akácnak 400, a vegyes­nek pedig 200 forint volt kilója. Az idei húsz forint felárral együtt az akácért 390-et, a vegyesért 190 forintot adnak. A reális ár az előb­binél 400, az utóbbinál több mint 200 lenne. Ahhoz, hogy bioméz­ként vegyék át, előtte két évig bio­tagnak kell lennem, akácmézemet pedig laborvizsgálatnak kell alá­vetnem, amiért 15 ezer forintot kell fizetni. Valószínű megéri, mert a bioért többet fizetnek.-Az utóbbi időben felvető- dött-e önben, hogy abbahagyja a méhészkedést?-Nem. Nyugdíjba menetelem után Egerben elvégeztem a méhé­szeti szakmunkásképzőt. Szita Gábor minden méhészet­tel kapcsolatos könyvet megvásá­rolt. Mint kistermelő regisztrál­tatta magát az FVM-rendelet alap­ján és vállalta, hogy december vé­géig 250 ezer forint bevételt ér el az idei terméséből. Ezt igazolnia kell. Ellenében eddig állami tá­mogatásként családonként ezer fo­rintot kapott, 500 forintot a gyógy­szerekre, az anyákra pedig először 850-et, másodszor 450 forintot.- Az esős időjárás miatt a har­minc anyából húsz maradt - egé­szíti ki az előbbieket a gazda, majd hozzáteszi: - Az értékesítéssel megvárom a decembert, hátha jobb árat kapok érte. Nekem a mé­hészet a hobbim. Szúrásuktól nem szabad félni. Nézze a kezem! - mutatja a bal karját -, ezek a barna pontok mind szúrások. Szita Gábor több társával rövi­desen Görögországba tíznapos ta­nulmányútra indul. V. K. Mérleghinta, kicsiknek Játék a rétsági óvoda udvarán Fajátékokat kapott a rétsági óvoda a városba települő Szivárvány Kft.-tői; a pénteki átadó után percek alatt az apróságok birtokába kerültek .. . FOTÓ: FARAGÓ ZOLTÁN <&■ SZIVÁRVÁNY építőipari és szolgáltaié kft* 5530 Vésztő, Kossuth út 29-33. Rétsági üzem: Kossuth út 1-3. Telefon: 35/351-231 Építőipari tervezés, kivitelezés, szolgáltatás, Nyílászárógyártás. Épületgépészeti szerelés és tervezés. Mászóka, mindenkinek Csúszda, sokak örömére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents