Nógrád Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-16 / 216. szám
6. oldal Gazdaság 1999. szeptember 16., csütörtök Nagy fogás. Az amerikai PSINet Inc. a világ első és legnagyobb független kereskedelmi internet-szolgáltatója vásárolta meg Magyarország második legnagyobb internet-szolgáltatóját, az Elender Informatikai Rt.-t - jelentette be Kóka János, az Elender vezérigazgatója és egyik volt tulajdonosa szerdán. A vételárat az érintett felek nem árulták el, de piaci információk szerint ez mintegy 8 milliárd forint volt. Kamarai tagdíj. A kormány csütörtökön a parlament elé terjeszti a gazdasági kamarákról szóló törvény tervezett módosítását és várhatóan november végén, december közepén el is fogadják azt a képviselők - hangoztatta Sümeghy Csaba kormánymegbízott. A kötelező kamarai tagság a módosítási javaslat szerint 2000. december 31-ével szűnik meg, addig viszont kötelező tagdíjat fizetni. Keresetek. Az év első hét hónapjában a reálkeresetek 2,9 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakánál, míg a bruttó átlagkeresetek 16,1 százalékkal emelkedtek - közölte a KSH. Az MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 394,14 Euró 253,94 Japán yen (100) 236,58 Svájci frank 158,37 USA-dollár 245,40 Átváltási arányok: 1 euró: 6,56 frf, 1,96 dem, 13,76 ats Jövedéki tennék lesz a bor A jövő évi szüret előtt dönteniük kell a szőlősgazdáknak A borász szakma a hamisítás visszaszorítását várja attól a jövő augusztusban életbe lépő szabályozástól, amely a jövedéki termékek közé sorolja a bort. A törvényjavaslat részletes vitájának tárgyalását a legközelebbi ülésén kezdi meg az Országgyűlés. A törvényjavaslat két csoportba sorolja a gazdákat: szőlőtermelőkre és borelőállítókra. A jövedéki adó szempontjából az minősül szőlőtermelőnek, aki 500 négyzetméternél, azaz 139 négyszögölnél nagyobb ültetvényen gazdálkodik, de a termelt szőlőből nem készít bort, hanem értékesíti azt. Saját fogyasztásra azonban adómentesen előállíthat bort, családtagonként 250, összesen 1000 litert. Tehát az 500 négyzetméternél kisebb területet művelő kistermelők kiesnek a jövedéki körből. Nekik nyilvántartási számot kell kérni a vámhatóságtól, mert a szőlőt csak borkísérő okmánnyal szállíthatják. Ezer literen felüli bormennyiséget ugyanakkor csak adóraktárban lehet előállítani. Ezer hektoliterig elegendő egyszerűsített adóraktári engedélyt kérni, az a fölötti mennyiséghez viszont borraktári engedélyt kell az előállítónak beszereznie. Az Országgyűlés asztalán lévő törvényjavaslattal kapcsolatosan Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára lapunknak elmondta: a nemzeti tanácsnak sikerült elérnie, hogy azoknak a termelőknek, akik évente átlagosan 1000 hektoliter szőlővagy nyersbőrt adnak el továbbfeldolgozónak, évente egyszeri készlet-, illetve forgalomjelentést kell beadniuk. Akik ezer hektoliter felett forgalmaznak, azoknak havonta kell forgalomkimutatást, adóbevallást, leltárt, készletkimutatást készíteniük. A főtitkár szerint egyes kérdésekben további vita várható a parlamentben. így például az adómértékeket illetően: a törvénytervezetben szereplő 10 forinttal szemben a HNT 5 forintot javasol. Szorgalmazzák továbbá, hogy a melléktermékeket - a borseprőt, a törkölyt - külföldre is lehessen értékesíteni, ne csak a jövedéki engedéllyel rendelkező párlóüzemnek. Megosztott a szakma abban is, hogy a törvényjavaslat az 1000 hektós jövedéki adóraktárosnak csupán azt engedélyezné, hogy termésének maximum tíz százaléka származhat felvásárlásból, míg a nemzeti tanács ezt a mennyiséget harminc százalékban látná megfelelőnek. Sőt vannak olyan törekvések is, hogy egyáltalán ne legyen mennyiségi korlátozás. Ez ügyben várhatóan több módosító indítvány benyújtására kerül sor a pártok agrárszakértői részéről. A főtitkár meggyőződése, hogy a jövedéki szabályozás révén visszaszorítható lesz a bor- hamisítás, mivel a jogalkotók kiemelten kezelik a törvényjavaslatban a szállítás és kereskedelem ellenőrzését. Példának okáért, ha a pénzügyőr példát statuálva bezárathat egy kocsmát harminc vagy akár hatvan napra is, akkor feltehetően nem lesz majd a kocsmáros cinkosa a hamisítónak. Veress János, a Balatonmel- léke Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke szerint a becsületes szőlőtermesztők szükségesnek tartják, hogy jövedéki termék legyen a bor, feltételezik ugyanakkor, hogy mindez nem ró majd túlságosan sok adminisztratív terhet rájuk. Két dolog tette szükségessé a jövedékiséget: a féktelen borhamisítás és hazánk európai uniós csatlakozása, véli a szakember. Az unió valameny- nyi tagállamában jövedéki termék a bor, a jogharmonizációnál ez Magyarország számára is elkerülhetetlen lesz. A törvény- javaslattal kapcsolatban kifejtette: elsősorban azok „féltik” a kistermelőket, akik eddig is kiszolgáltatottakká tették őket. Nem a kistermelő fogja a jövedéki adóterhet viselni, hanem a forgalmazók. Az 500 négyzet- méter feletti szőlőterületek tulajdonosai 1000 hektoliteres éves termésig választhatnak, hogy a szőlőt szőlőként vagy borként kívánják-e értékesíteni. Ha szőlőként értékesítik, akkor pincekönyvet kell vezetniük. Veress szerint a jövedékiség önmagában nem jelent majd gyógyírt az ágazat jelenlegi problémájára. Szükséges lesz évente 2-300 ezer hektoliter bor lepárlására. A felvásárlási árat a jelenlegi 54 forint helyett 70 forint körüli alapáron lenne célszerű megállapítani. A 12 százalékos kompenzációs felárral együtt igy a kistermelő literenként közel nyolcvan forintot kapna. Ezzel a fölösleges bormennyiség kivonásra kerülhetne. A lepárlás 1,5 milliárd forint állami támogatás jelentene, ami vissza is kerülne a költség- vetésbe. A borlepárlás feleslegessé tenné a brandy-alapanyag (borpárlat) importját is, mire pedig az alapanyag a fogyasztóhoz kerül, addigra a jövedéki adóból az állami támogatás duplája folyhatna vissza az államkasszába. Újvári Gizella Felszámolhatók a felszámolók Egyre több a felszámolásra került adósok között a vagyontalan cég, ezért a vállalkozás megszüntetésével járó költségek is többnyire a felszámoló biztost terhelik. így nem csoda, ha mostanában előfordul, hogy magukat a felszámolókat is felszámolják. Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke szerint 1989 januárjától napjainkig több mint 400 ezer cég alakult Magyarországon. A piacgazdaság természetes velejárójának tartja, hogy előfordulhat a gazdálkodó szervezetek átmeneti, netán végleges fizetésképtelensége is. Ilyenkor jönnek a csődeljárások, az átszervezési, megmentési kísérletek, avagy a végelszámolás, a cégek bírósági végzéssel történő megszüntetése. A csődtörvény egy évtizedes „pályafutása” során csaknem százezer gazdasági társaság szűnt meg. A Pénzügyminisztérium által vezetett felszámolói névjegyzékben öt évvel ezelőtt 200 egyéni és társas vállalkozást tartottak nyilván, jelenleg 120-an vannak a felszámolók. A szakma presztízsének javítása érdekében 2000-től bevezetik a másoddiplomás felszámolói és vagyonfelügyelői szakközgazdászképzést. A szakmai egyesület vezetői egy új, egységes fizetésképtelenségi törvény megalkotását szorgalmazzák a jelenlegi csődtörvény helyett. Alkotmányossági szempontból például aggályosnak tartják azt a jelenlegi szabályt, amely a hitelezők közötti megkülönböztetés révén privilegizált helyzetbe hozza az APEH-et. (németh) Az állattenyésztés új útjai Nem lesz könnyű megtalálni helyünket a közös Európában, versenyre kelni az amerikai és a nyugat-európai multinacionális cégekkel. Előnyünk viszont, hogy földjeink környezeti szempontból nem károsodtak oly mértékben, mint az unióhoz tartozó országokban - hangoztatta Horn Péter akadémikus, a Pannon Agrártudományi Egyetem (PATE) rektora azon a balatonföldvári nemzetközi szimpóziumon, amelyen az állattenyésztés előtt álló feladatokról, az együttműködés lehetőségeiről tanácskoztak az Alpok-Adria Munkaközösséghez tartozó országok, Horvátország, Szlovénia és hazánk kutatással foglalkozó szakemberei. A szerdán kezdődött háromnapos konferencia mintegy 100 résztvevője mindenekelőtt az állattenyésztés stratégiai kérdéseit, a fajtakísérletek és minőségvizsgálatok módszereit vitatja meg. Csapó János, az egyetem tudományos dékánhelyettese kiemelte: az eszmecsere célja, hogy a különböző állatfajokra lebontva megvizsgáljuk annak lehetőségét, miként tudunk megfelelni az Európai Unió magas minőségi követelményeinek. Az állattenyésztés szinte minden területén jelentős változtatásra lesz szükség az elkövetkező években. a menet! Hiába is csűrjük-csavarjuk, még egy Opel gépkocsival is be kell térni időnként egy szervizbe, például a rendszeres, 15 ezer kilométerenkénti vagy évenkénti átvizsgálásra. Azonban nagyon nem mindegy, kinek a gondjaira bízza négykerekű kedvencét! (Nem véletlen, hogy a hivatalos Opel garancia is érvényét veszti, ha a gépkocsit nem Opel márkaszervizben ellenőrzik, illetve javítják!) Tehát, ha Ön azt szeretné, hogy autójáról az Opel oktatási központjában képzett kiváló szakemberek gondoskodjanak, eredeti Opel alkatrészek és tartozékok kerüljenek bele, valamint az Opel előírásainak minden tekintetben megfelelő szervizháttér biztosítson alapot a professzionális szervizmunkához, forduljon a 68 Opel márkaszerviz valamelyikéhez! Két új szolgáltatás az Opel márkaszervizekben: 1. Opel Partnerkártya, amely kíváncsi az Ön véleményére a kapott szolgáltatás után. A magasabb, egységesített szolgáltatási színvonal mellett a partnerkártya kitöltőjére egy kedves ajándék is vár! 2. Opel Hűségkártya, amely alapján bármely Opel márkakereskedés szervizében elköltött összeg 10 százaléka bonuszként újra elkölthető a kereskedés szervizében. Kiegészítők, alkatrészek vagy új autó vásárlásakor is beszámítható! A részletekről érdeklődjön az Opel márkakereskedésekben. Opel márkaszervizek. Gond helyett gondoskodás. OREL-0-
