Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-11 / 186. szám

1999. augusztus 11., szerda Mozaik 7. oldal Fél évszázados a „genfi jog” Ötven évvel ezelőtt, a Nemzet­közi Vöröskereszt Bizottság kezdeményezésére és a svájci Szövetségi Tanács meghívására Genfben tartott világkonferen­cián írták alá azt a hadicselek­mények által veszélyeztetett ember védelmét célzó négy egyezményt, amely „genfi jog” összefoglaló elnevezéssel és „nemzetközi emberiességi jog” minősítéssel került bele a jog­történetbe. A konferencia 1949. április 21- én kezdődött és augusztus 12-én zárult, 59 állam vett részt rajta, to­vábbi öt államot és hét nemzetközi szervezetet megfigyelői küldött­ségek képviseltek. Magyarország aláírta, de csak 1954-ben cikke- lyezte be a négy dokumentumot, amelyek angol és francia nyelven készültek, orosz és spanyol nyelvű hivatalos fordítással. A négy ok­mány a következő: a hadra kelt fegyveres erők sebesültjei és be­tegei helyzetének javításáról szóló egyezmény; a tengeri haderők se­besültjei, betegei és hajótöröttéi helyzetének javításáról szóló egyezmény; a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló egyezmény; a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló egyez­mény. Az egyezményeket, ame­lyek 64,63,143 illetve 159 cikket tartalmaznak, jó néhány melléklet­tel, 1949. augusztus 12-én ünne­pélyesen írták alá a svájci konfe­renciavárosban. Az emberiességi hadijog előz­ményei 1864-gyel kezdődnek, amikor ugyancsak Genfben egy nemzetközi értekezlet megalkotta a háborús sebesültek és betegek védelméről szóló első egyez­ményt. Ezt továbbfejlesztették és bővítették az 1906-os és 1929-es genfi egyezmények. Az 1949-es egyezménycsomag az emberies­ség alapvető elveinek nemcsak a részes államok közötti és viszo­nosságtól függő alkalmazását írta elő, hanem azokat olyan abszolút kötelezettséggé emelte, amely mindenütt és minden körülmé­nyek között érvényes. Az egyez­mények nem tesznek említést „hadiállapotról” és „hadviselő fel­ekről”, helyettük az átfogóbb „összeütközés” és „összeütköző felek” fogalmakat használják. Kö­telezik a részes államokat, hogy belső törvényhozásukban „megfe­lelő büntető jogkövetkezménye­ket” állapítsanak meg a súlyos emberiességi jogsértéseket elkö­vető vagy azok elkövetésére utasí­tást adó személyekkel szemben. A hadifoglyokkal foglalkozó 1949-es egyezmény szerint a ve­lük való bánásmódnak mindenek­előtt emberségesnek kell lennie. Nem szabad őket becsületükben vagy emberi méltóságukban meg­sérteni. A sebesült vagy beteg ha­difoglyokat megfelelő ingyenes orvosi, szükség esetén kórházi ke­zelésben kell részesíteni, nem szabad velük szemben kényszert vagy megfélemlítést alkalmazni. Csupán fegyvereiket, katonai ira­taikat lehet elvenni tőlük, szemé­lyes használati tárgyaikat nem. Élelmezésükről és ruházkodásuk­ról úgy kell gondoskodni, hogy egészségük kárt ne szenvedjen. A hadifogoly tiszteket csak akkor lehet munkára alkalmazni, ha ön­ként vállalkoznak rá. A hadifog­lyok számára biztosítani kell az otthonukkal való érintkezést, leve­lezést. Szökés miatt hadifog­lyokra, még ismételt esetben is, csak fegyelmi büntetés szabható ki. Büntetésük általában nem lehet súlyosabb, mint amit hasonló cse­lekmény elkövetése miatt a fo­golytartó állam fegyveres erőihez tartozó személyekkel szemben szabnak ki. Az ellenségeskedések befejeztével a hadifoglyokat haza kell szállítani, a büntetőeljárás alá vontakat az eljárás befejeztéig, il­letőleg a büntetés kitöltéséig visz- sza lehet tartani. Tilos az ember­ölés, a megcsonkítás, a kínzás és a kínvallatás, a túszok szedése. Az 1949-es egyezmények vég­rehajtása és érvényesítése „védő hatalmak” közreműködésével és ellenőrzésével történik, az erre a célra felkért semleges államok képviselik a felek érdekeit az el­lenségeskedések tartama alatt. Utóbbiak megegyezhetnek abban is, hogy a „védő hatalom” helyett valamely pártatlan szervezetre, például a Nemzetközi Vöröske­reszt Bizottságra bízzák a védői feladatok ellátását. A „genfi jog” alapvetően nem a hadviselést szabályozza, hanem a békétlenségben veszélyeztetette­ket védi, vagyis az „áldozatok” oldaláról közelíti meg a problé­mát. A hadviselés szabályainak foglalata a „hágai jog”, amely az 1899-es és 1907-es hágai egyez­ményekre épül, jóllehet azok is zömmel a háború áldozatainak védelmével foglalkoztak. Ma a „hágai joghoz” sorolhatók a kato­nai vonatkozásban vett hadviselés nemzetközi szabályai, amelyek a háború okozta „rossz” közvetlen csökkentésére, illetve e „rossz” bizonyos mértékű túlterjedésének megelőzésére irányulnak, a fel­használható fegyverek, valamint a katonai célpontok korlátozása út­ján. Ebbe a csoportba tartoznak a semlegesség nemzetközi jogi sza­bályai is. Időszerű emlékeztetni a „hágai jognak” arra az alapmegál­lapítására, hogy az összeütköző feleknek nincs korlátlan joguk az ellenfélnek ártó eszközök megvá­lasztásában, valamint az 1977. évi I. genfi jegyzőkönyvnek arra a rendelkezésére, hogy tilos szük­ségtelen bajokat okozó, valamint olyan fegyverek, lövedékek és anyagok alkalmazása, amelyek­nek hatása térben és időben nem korlátozható. Pirityi Sándor Napenergiával fűtik a schönbrunni állatkert elefántjainak fürdővizét Csökkenő számla és légszennyezés Néhány hete napenergiával melegítik a vizet a bécsi schönbrunni állatkert ele­fántjainak rendszeres für­detéséhez. A berendezés ünnepélyes felavatásán megjelent az illetékes szö­vetségi miniszter is. A schönbrunni kastély gyönyörű parkjában lévő nem kevésbé szép állatkertben je­lenleg egy féltucat elefánt él. Jumbo, Anna, Sabi, Trumbo, Tonga-Prokopp és Pambo na­ponta „zuhanyozik” körülbe­lül egy-egy köbméter víz­zel, hetente egyszer pedig meg is fürödhet, ehhez azon­ban a hat állatnak mintegy száz köbméter vízre van szüksége. Az elefántok pancsolásá­hoz heti százötven köbméter- százötvenezer liter - meleg víz szükséges. Összehasonlí­tásul: egy ember zuhanyozás­hoz napi ötven, kádfürdőhöz mintegy napi százötven liter vizet használ el. A zuhanyozás és a fürdés - bár nem egészen a schönb- runninak megfelelő körülmé­nyek között, nélkülözhetetlen része az őshazában szabadon élő elefántok életének, így ezt- ha más módon is, de - biz­tosítani kell a vastagbőrűek- nek az állatkerti körülmények között is. A Környezetvédelmi, Ifjú­sági és Családvédelmi Mi­nisztérium, Bécs város, vala­mint adományozók pénzéből 1,6 millió schillingért 200 négyzetméteres napenergia­kollektort építettek az ele­fántház tetején. Ennek köszönhetően az elefántok fürdőzésének ener­giaszükséglete negyvenöt százalékkal csökken, az állat­kert mostantól tíz százalékkal kevesebb villanyszámlát fizet és évente huszonhatezer kilo­gramm széndioxiddal keve­sebbel szennyezi Bécs város levegőjét. A ily módon igencsak fon­tosnak ítélt berendezés ünne­pélyes átadásán megjelent dr. Martin Bartenstein, a napener­gia-berendezés építését jelen­tős összeggel támogató tárca minisztere is. (MTI) könnyen elkészíthető recept mellett olvasnivalót kínál ad az egészséges életmódhoz! L£ Lu Ls C %f IS> áH CE e 40. Az én hazámé az elsőség - folytatta az orosz - és ez nem ok a vigasságra. Mi, már soha­sem leszünk szabadok? Hirtelen leült, pedig látszott a kezében tartott jegyzetlapok­ról, hogy adatokat is tudna mondani. De megértették őt. Felállt egy idősebb férfi, egyike a Szervezet titkos veze­tőinek:- Meghallgattunk minden­kit. Szerintem az egyetlen esélyt most az a bizonyos ügy­nökünk jelenti, akiről eddig igen kevés információt adtunk ki. Még Önöknek is ... ! Neki most lehetősége nyílik, hogy a legnagyobb ellenfelünk közelébe kerüljön. Míg ezt mondta, a háta mögötti nagy fali képernyőn moszkvai utca­képek peregtek. Aztán egy elsuhanó autó ki­merevedett, majd a kamera rá­közelített a kocsi ablakára. Lát­szott, számítógéppel bontották fel a képet és nagyították az utas arcát. A Mercedesben lapuló férfi arcát profilból láthatták. Nem volt még negyven, szökés haj, semmitmondó kifejezés... - íme, az ellenfelünk, hölgyeim és uraim! Bohdan Pavszkij, az orosz alvilág vezére. A rövid filmrészletet egyik ügynökünk élete kockáztatásá­val készítette Szentpétervárott, az Izsák székesegyház mellett. Pavszkij ugyanis nem egyhely­ben ülő típus, bejárta már biro­dalma minden városát. Szereti a helyszínen ellenőrizni az em­bereit. Ilyenkor úgy viselkedik, mint egy mesebeli király: posz­tokat, jutalmakat oszt és büntet. Nála csak egyféle büntetés van: a halál. Összetűzött a cse- csenekkel, kiirtotta az azerbaj- dzsáni maffiát, szövetkezett a grúzokkal és a -távol-keletiek­kel. Otthoni sikerei arra ösz­tönzik, hogy valóra váltsa régi tervét: összefogja a világ maf­fiáit. Ennek részleteiről már beszéltünk... Nos, ezt az embert kell elkapnunk. Lesznek még utána más „maffia-Napoleo- nok” is, ez biztos. Nekünk mindig arra az emberre kell koncentrálnunk, aki éppen ak­tuálisan a legerősebb jelölt, aki a jelek szerint ellenállhatatlanul megy célja felé. őt kell eltávo- lítanunk, bármilyen módon is. Ez most Bohdan Pavszkij, senki más. őt kell hát meg­semmisítenünk.-Van jogi alapja a dolog­nak? - kérdezte egy ázsiai vo­násokat viselő asszony.-Természetesen. Az egyik moszkvai kerületi bíróság Pavszkijt távollétében halálra ítélte. Néhány évvel ezelőtt bestiális módon saját kezűleg és tanúk előtt gyilkolt meg né­hány olyan kereskedőt, akik vonakodtak „adót” fizetni neki... Pavszkij már beépült a bankokba és a hatalomba is. Az új orosz kormány néhány mi­nisztere tőle kapja a fizetését, ami igazán aggasztó, hogy állí­tólag ezek között ott van a bel­ügyminiszter is...-Tehát meg kell őt ölni - bólogatott egy fekete bőrű férfi.-De gondolom, nem köny- nyű őt megtalálni?- Az ügynökünk a követ­kező napokban a közelébe fér­kőzik. Pavszkij nyilván el- konspirálja majd a találkozó helyét és idejét, de mi erre is felkészültünk. Ha tudjuk, hol marad kettesben az emberünk­kel, akkor biztosan lecsapha­tunk rá - felelte amaz rejté­lyesen. Látszott, az igazi nagy titkot még itt, a legszűkebb ve­zetőségnek sem hajlandó ki­adni. Beit alaposan megszemlélte a csinos légikísérőt. Gépe eközben tizenegyezer méter magasan száguldott. Alant oly­kor felhők bukkantak fel, majd fehér tengerként hullámzottak, elmaradtak. A táj kopár volt. A férfi nem is nézett le. A kisasz- szony nagyon tetszett neki, de ismét eszébe jutott: amíg külde­tése tart, nem állhat szóba sen­kivel. Néha telefonon ékelő­dött azzal a második generá­ciós magyar lánnyal, aki révén a Szervezettel tartotta a kapcso­latot. Mintha már valamilyen szimpátia is kibontakozott volna köztük, halványan... De Beit semmiben sem volt biztos Csak abban, hogy a Szervezet éjjel-nappal figyeli őt. A saját biztonsága érdeké­ben, de... Hát igen, egyetlen lé­pést sem tehet ellenőrzés nél­kül. Ez lebénította, ha arra gondolt, hogy kapcsolatba ke­rüljön egy nővel. (Folytatjuk) A Westel 900 bemutatja Magyarországon elsőként — a MenüÁSZ kártyát. mert a MenüÁSZ szolgáltatás kezelésére alkalmas készü­léket kártyával együtt már bruttó tyOOO Ft-tói*’ kínáljuk. mert ezentúl nem kell fejben tartania teieíouszamokat, kódokat A menüből közvetlenül küldhet e-mailt, és közvetlenül hívhatja a MEGAPRESS 900 szolgáltatást is (közlekedés, időjárás, foci, Westel 900 akciók, viccek, horoszkóp) 'eszülékek* + MenüÁSZ kártya i énük

Next

/
Thumbnails
Contents