Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-09 / 184. szám

Tökéletlen világ A Z óvodából alig kikerült gyerek szándékosan, rosszakarattal követ hajigáit a drága autóra, összevissza karcolta. Az alig tízévesek az árokparti fii takarásából, lesből célozták az arra haladó járműveket, mások sárgalacsinnal dobálták meg a veze­tőfülke ablakát. Baleset nem történt, hacsak a sofőrök riadalma annak nem nevezhető. Megint mások luxuscikkeket csennek, márkás kerékpárokat kötnek el, vagy a zárt ajtók mögött élőket zaklatják. Kötözködnek, különféle értékű tárgyakat csennek bol­tokból és társaiktól, csencselnek, erőszakoskodnak szóval és tet­tel, szeméremsértő dolgokat művelnek. A gyerekek iskolába járnak, legtöbbjük apjával, anyjával, test­véreivel él egy fedél alatt. A tanintézmények jobbára csak a rendőrségi esetek kapcsán szerezhetnek tudomást a bűnözői hajlamról, vagyis inkább már a kifejlett „tehetségről”. Pedig nevelnek is, nem csak tanítanak. Adódik azonban a kérdés, va­jon a családi otthonokban élő felnőtteknek miért nem tűnik fel az ott nyíltan vagy rejtetten halmozódó holmi? Hiszen ha a szülő nem is kutakodik a gyerek holmija között, takarítani, rá- molgatni csak szokott némelyikük. Vélhetően sok felnőtt előtt ismeretes is a tény, szülöttje nem pénzért vett - hisz abból a kis­korúnak nem sok van - aranyláncokat, márkás órákat meg mie­gyebet visel, hisz' csak akkor lenne rá módja, ha nekik telne ilyesmire. Bár van akiknek igen, csak épp nem veszik észre, a csemetének jóval több ilyesmije van, mint amire ők költöttek. Az meg más-más lapra tartozik, amikor épp' a szülő parancsolja rá gyerekét a becstelennek minősülő „beszerzésre”. A valóságos miértet a szakértők is csak találgatják, ám az biztosra vehető, a való világ történései nagymértékben felelő­sek a gyermekkorban csírázó bűnözés terjedésében. A kedvezőt­lenül alakuló felnőtt sorsok például, amelyek között első helyre tehető a munkanélküliség, amelynek hatására - ha nem is bíró­sági végzéssel - bomlik a család. A családfenntartók maguk alá esnek, italozásba menekülnek, vagy idejüket nem a gyerekneve­lés, hanem a munkakeresés köti le. Akik meg még dolgoznak, ráadásul munkaidőn túl is, azok érthetően, bár nem tolerálha- tóan, fáradtak a gyerek felügyeletére. Vannak olyanok is, akik­nek elve az, hogy a gondoskodás, felelősség az etetés, ruházta- tás, lakhatás szintjén elegendő. Tehetőséknél a még több pénz szerzése vonja el a figyelmet, a karrierépítés, s nem csak ese­tükben, de sokaknál, a házastársi hűtlenkedés is hozzájárulhat, hogy a gyerek potenciális, vagy valós bűnelkövetővé válik. S tagadhatatlan a filmhatás, s úgy általában a tömegkommuniká­ció, amelyek közléseit a legtöbb fiatal önállóan nem tudja helyre tenni, segítséget meg nem kap az értelmezéshez. Tyűnre hajlamosak mindig is voltak, lesznek is, sajnos ben- D nünk rejtőzik a rossz is. Kérdés, mit tehetünk, hogy ez le ne gyűrje a jó tulajdonságainkat. Talán a szeretet, törődés, fele­lősségtudat erősítése érhetne valamit, amely tulajdonságokat nem kizárólag a szűk környezet, hanem a társadalom is szor­galmazhatná némiképp'. j. k. BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. augusztus 9., hétfő Elgondolkodtató, hogy a gyerekkorú elkövetők háromnegyede ép családban nevelkedik Társaikat sem kímélik a kiskorú bűnözők Nógrád megyében még nem jellemző az az egyébként országo­san erősödő tendencia, miszerint a gyermek- és fiatalkorúak kortársaikat rabolják ki. Ezzel együtt biztosra vehető, sok szü­lőnek fogalma sincs arról, hogy kisiskolás gyerekétől iskolatársa erőszakkal vette el a zsebpénzét. A kiskorú elkövetők zömmel vagyon elleni bűncselekményekben vesznek részt, általában cso­portosan. Elgondolkodtató, hogy gyakran már évek óta bűnöző életmódot folytatnak, mire a hatóságok látókörébe kerülnek, mint ahogy az is, hogy többségük ép családban nevelkedik. Az ismertté vált gyermek- és fiatalkorú elkövetők száma or­szágosan, évente három év vi­szonylatában megközelíti a 12-14 ezret. Az általuk megva­lósított bűncselekményeké vi­szont a 100 ezret, amely az is­mertté vált bűncselekmények mintegy egyötödét teszi ki. Nógrád megyében 1996-ban 854, 1997-ben 768, tavaly 774, míg 1999. első hat hónapjában már 453 bűncselekményt kö­vettek el gyermek- és fiatalko­rúak. Dávid Gyula ezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnügyi igazgatója úgy fogalmazott, nem ritka, hogy mire ezek a gyerekek és fiata­lok a hatóság látókörébe kerül­nek, már hosszú idő óta bűnöző életmódot folytatnak. A legtöbb gyermekkorú el­követő (ez a korosztály bünte­tőjogilag nem vonható felelős­ségre) Salgótarján és Bátonyte- renye illetékességi területén vált ismertté. A kiskorú elkövetőket mind gyakrabban jellemzi a szerve­zettség, a csoportos végrehaj­tás, a brutális, kíméletlen erő­szak. A személy elleni bűncse­lekmények elkövetési módsze­reként legtöbbször a könnyű il­letve súlyos testi sértést, vala­mint a kényszerítést alkalmaz­ták (az utóbbi három évben há­romszor, ötször, illetve kilencszer). A gyermekkorúak által elkö­vetett bűncselekmény-kategó­riákban 80 százalékot tesznek ki a vagyon elleniek. Ezek kö­zött az úgynevezett minősítés nélküli lopások aránya a legna­gyobb (70 százalékos), de 12 százalékot tesz ki a betöréses lopások száma is. A gyerekko­rnak általában kisebb értékek megszerzésére törekszenek. Az utóbbi három évben mindössze egy rablást írtak gyermekkorú számlájára. Salgótaiján után Bátonytere- nyén, illetve a városkörzetek­ben tartják számon a legtöbb 14 év alatti elkövetőt. A gyerekek általában csoportosan valósít­ják meg a jogsértéseket, krimi­nalitásuk a 13. évben a legerő­sebb. Háromnegyedük ép csa­ládban nevelkedik, 15 százalé­kuk elvált szülők valamelyiké­nél. Az ismertté vált elkövetők között az állami gondozottak aránya nem éri el a 10 százalé­kot. A bűncselekmények egyha- todát a fiatalkorúak követték el. A 14—18 éves korosztályból bűnelkövetővé váltak 70-80 százaléka vagyon elleni bűn- cselekményt követ el, ezen be­lül lopást 50, betöréses lopást pedig 30 százalékban. A testi sértések és garázdaságok 5 szá­zalékos arányt képviselnek. Az elmúlt három évben a legtöbb fiatalkorú bűnelkövető ugyan­csak a megyeszékhelyen volt található, majd Balassagyarmat és Pásztó területén, közöttük a lányok aránya 10 százalék kö­rüli. Jellemző ebben a körben a csoportos elkövetés és az erő­szakos magatartás. Családi környezetüket illetően itt is jel­lemző, hogy az ismertté vált el­követők több mint fele ép csa­ládban él, elvált szülőknél 10-20, míg állami gondozásban 2-8 százalékuk nevelkedik. Az okok között változatlanul első helyen állnak a családok meg­változott szerepéből adódó szo­ciális zavarok. Egyre hangsú­lyosabbá vált az elmúlt három évben az anyagi okokból adódó veszélyeztetettség. Gyakori az elkövetési okok között az anyagi haszonszerzés, a rossz baráti környezet, a kalandvágy. Míg korábban szak- és betaní­tott munkások, illetve segéd- és kisegítő munkások, addig ma inkább már foglalkozás nélkü­liek, eltartottak alkotják a fia­talkorú bűnelkövetők többsé­gét. A csavargó, csellengő fia­talok könnyebben csapódnak bűnözőkhöz. A hatóságok sokszor áldo­zatnak tartják a kriminalizáló­dott kiskorúakat, mert környe­zetüknek komoly szerepe volt abban, hogy a társadalom által kialakított morált felrúgva jog­sértő cselekményeket követnek el. Éves szinten országosan mintegy 3 ezer gyerekkorú vá­lik áldozattá. Sok esetben ugyancsak a környezet tehető felelőssé, amikor a kiszolgálta­tott, felkészületlen gyerekek bűncselekmény áldozatává vál­nak. A statisztikák szerint a 18 év alatti sértettek háromne­gyede gyermekkorú, -85 száza­lékuk vagyon elleni bűncse­lekmény károsultja. Személy elleni támadásnak mintegy 20 százalékuk van kitéve. (Itt azonban igen magas látenciával kell számolni, mert a családon belüli erőszak csak esetenként jut a hatóságok tudomására.) Országosan erősödő tendencia, hogy a gyermek- és fiatalko­rúak kortársaik között követik el a rablásokat. Nógrád megyében erről nem lehet beszélni, azt viszont meg kell említeni, hogy az utóbbi időben speciális bűncselek­ményfajta alakult ki az iskolák­ban: a gyermekkorúak fenyege­téssel, verés kilátásba helyezé­sével veszik el társaik értéktár­gyait, élelmét, karóráját, zseb­pénzét. A rendőrség tapasztala­tai szerint a kicsik félelmükben nem közük hozzátartozóikkal a történteket. Több hét, hónap el­teltével jutnak csak a szülők tu­domására, akik ilyenkor már időszerűtlennek tartják, hogy bejelentést tegyenek. * * * Salgótarjánban, ahol a legtöbb gyerekkorú elkövetőt tartják számon, idén július végéig már 16-an kerültek be valamilyen bűncselekmény kapcsán a gyermekjóléti szolgálat alapel­látásába, ahol egyéni gondozási terv alapján próbálják megvál­toztatni életvitelüket, mentali­tásukat, felfogásukat. A nem büntethető hét és 14 év közötti gyerekek elkövetési listáján szerepel iskolai petárdarobban­tás, óvodába, magánlakásba való betörés, autórongálás, bolti lopás, rablás, gépkocsifel­törés. A fiatalkorú elkövetők mellé tavaly 51 esetben rendel­tek el pártfogói felügyeletet, 1999. első fél évében már 57 esetben volt erre szükség. D. I. Szükség esetén környezettanulmányt készítenek - A fiatalkorú elkövetők húsz százaléka sorolható a bűnözők közé - Eltűnnek szem elől A pártfogoltakkal legalább törődnek A pártfogolás elején már kiderül, milyen a baráti kör, milyen családi odafigyelés az, amikor a 14 éves gyerek sorozatbetörést hajt végre, és a szülők nem tudják, hol van este 11 órakor - mondja Végh Béla, a megyei gyámhivatal pártfogói csoportjá­nak vezetője, aki a csoportvezetői feladatok ellátása mellett 25 fiatalkorúval foglalkozik. Nógrádban (többségükben a megye déli részéből) 220 olyan fiatalkorú elkövetővel törődnek párt­fogók (akik viszont mindössze öten vannak), akikre a bírósági tárgyaláson nem letöltendő büntetést róttak. Közöttük 15 szá­zalékos a lányok aránya, és elenyésző, öt százalék alatti azoké, akiket már gyerekkorú bűnelkövetőként is nyilvántartottak. A gyermekvédelmi törvény alapján az ügyészség, bíróság vagy a rendőrség külön kéré­sére készítenek környezetta­nulmányt a fiatalkorú elköve­tők mellé kirendelt pártfogók - ezt előzetesen eddig még senki sem kérte. A pártfogók már csak az ítélet meghozatala után kerülnek kapcsolatba ezekkel a fiatalokkal, az elkövetés és az ítélethozatal közötti időszakban már a gyermekjóléti szolgála­tok foglalkoznak velük. A párt­fogói felügyelet addig él, amíg a fiatalkorban elkövetett cse­lekményért kiszabott büntetés le nem jár. így például az a fiú, aki 18. születésnapja előtt vett részt csoportos rablásban, lehet hogy már 25 éves lesz, mire ki­kerül a pártfogás alól. Végh Béla legidősebb pártfogoltja 26 éves, igaz, vele még soha nem sikerült találkoznia, mert a kap­csolatfelvétel előtt elköltözött a hajléktalanszállóról. Azt már kinyomozta, hogy közben bör­tönben volt, de a büntetés-vég­rehajtás nem tudta, hogy onnan hová távozott. A pártfogó az Országos Választási Irodánál, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokságán és a népes- ségnyilvántartóban'érdeklődött, - eddig eredménytelenül.-Mindjárt a kapcsolatfelvé­tel elején felveszek egy jegyző­könyvet, majd készítek egy pártfogolási tervet, ami valami­lyen szinten tartalmaz környe­zettanulmányt. Ebből már kide­rül, milyen a baráti köre, mi­lyen családi odafigyelés az, amikor a 14 éves gyerek soro­zatbetörést hajt végre, és a szü­lők nem tudják, hol van este 11 órakor.- A statisztikák szerint a fia­talkorú elkövetők több mint fele ép családban nevelkedik, és egy-egy ügy kapcsán a rendőr­ségtől általában arról értesü­lünk, hogy a szülők megdöb­bennek, amikor kiderül, mit csinált a gyerek. Az ön esetei­ben milyennek mondható a gye­rekek családi környezete?- Semmiben nem különböz­nek egy átlagos iskolába járó gyerekállománytól. Vannak rossz, és kifejezetten jó körül­mények között élő családok, vannak cigánycsaládok, ép csa­ládok és elvált szülők által ne­velt gyerekek. Nem lehet azt mondani, hogy csak a peremkerületekben élő, a közepesnél rosszabb szociális helyzetben lévő családok gye­rekei követnek el bűncselek­ményeket. Biztos, hogy na­gyobb az arányuk. Az úgymond szociálisan retardált rétegnél viszont egész magas számban kimutatható, hogy a szülőknek is voltak már összeütközései a törvénnyel. —Az okok között tudok mon­dani olyan általánosságokat, hogy a szüléiknek túl sok az el­foglaltságuk, keveset vannak otthon, keveset törődnek a gye­rekkel - ezek igazak?- Igen, sőt az iskolai végzett­ség is, hogy még egy általános­ságot mondjak. A szakmunkás vagy annál magasabb végzett­ségű szülők gyerekei között kevesebb a bűnelkövetés. Ami még meghatározó, az a baráti kör. A magányos bűnözők kora lejárt. Nem is tudom, mikor ta­lálkoztam legutóbb egyelköve- tős üggyel. Esetleg olyannal, hogy felrobbantott egy petárdát és közúti veszélyeztetés miatt indult ellene eljárás, de a betö­réseket, lopásokat csoportosan hajtják végre. Bár jelen van az úgynevezett szükségbűnözés, jellemzően nem a közvetlen szükségleteik kielégítésére tör­nek be valahová, tehát nem azért, mert mondjuk éhesek. t • • Olyan értékeket lopnak el, amit aztán pénzzé lehet tenni.-Az összes között 80 száza­lékos a vagyon elleni bűncse­lekmények száma.- Ezek 90 százaléka lopás, a többi rablás, ami esetleg garáz­dasággal párosul, vagy jármű önkényes elvétele. Életellenes bűncselekmény miatt egy fia­talkorú áll pártfogás alatt.-Kevés közöttük, aki rászo­rul arra, hogy erőszakkal sze­rezzen meg valamit. Kiderül, hogy miért lopnak?- Ez klasszikus társadalmi kérdés. Amiért a felnőttek. Ha ezt meg tudnánk fejteni, meg lehetne akadályozni. A szülői nevelés során a gyerekben biz­tosan nem alakul ki a gát. De ezek nem masszív bűnözők. Egészen másképp1 kell kezelni a bűnismétlőket, azokat, akik már a pártfogói felügyelet alatt követnek el új bűncselekményt.-Milyen arányú a megyei 220 pártfogás alatt álló fiatal­korú elkövető között az a kör, amelyik tényleg bűnözőként so­rolható be ?- Húsz százalék, és ez már tényleg az alsóbb réteg, de hoz­záteszem, elmehetnének dol­gozni.- Lenne munkahelyük?- Nem egyszer elhelyeztük már őket. Ahhoz, hogy megol­dódjanak a gondjai, azt szeretné, ha 80 ezer forintot a kezébe kapna minden hónapban. Vi­szont van hét általánosa, és szándékában sem áll tovább ta­nulni. Segédmunkással Dunát lehet rekeszteni, festőnek szak­munkás kell, árkot ásni nehéz, meleg van. Egy nap után egy­szerűen nem mennek be többet. Dudellai Ildikó 1996 1997 1998 1999.1. félév gyk. fk. gyk. fk. gyk. fk. gyk. fk. Összes bűncselekmény 185 669 250 518 251 523 115 338 Emberölés 0 1 0 1 0 0 0 0 Súlyos testi sértés 2 24 0 22 0 0 0 0 Garázdaság 7 13 0 14 3 16 0 7 Csoportosan elkövetett garázdaság 0 8 0 9 0 10 0 2 Összes vagyon elleni 169 541 185 356 210 388 85 112 Lopás 113 283 107 157 132 223 62 51 Szabálysértési értékre elkövetett lopás 84 128 55 56 83 43 36 7 Betöréses lopás 11 181 22 116 27 96 14 35 Kisebb értékre elkövetett betöréses lopás 11 102 14 74 12 67 5 23 Rablás 1 11 0 4 0 0 0 0 Kifosztás 0 1 0 1 0 0 0 0 Zsarolás 35 5 12 2 0 0 0 0 Jármű önkényes elvétele 0 14 0 4 1 5 0 3

Next

/
Thumbnails
Contents